Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-11 / 238. szám
7 UJíaUr' kMniéáfi 1974. október EL, péntek V Nap kél: 5.5tt, nyugszik: 17.05 órakor A Hold kél: 0.47, nyugszik: 14.44 órakor Szeretettel köszöntjük névnapjukon BRIGITTA nevű kedves olvasóinkat! A Brigitta név ónémet eredetű és i,fényes, mu gasztos” a jelentése. Kilencven évvel ezelőtt született Kőhalmi Béla könyvtártudományi szakiró, bibliográfus. Fiatalon részt vett a Galilei-kör és a Társadalomtudományi Társaság munkájában. Hosszú éveken át szerkesztette a Könyvtári Szemle című folyóiratot és — Pikier Blankával együtt a Magyar Könyvészetet. 1919ben, a Tanácsköztársaság kikiáltása után, a könyvtárügy egyik irányítója volt; emiatt az 1920-as években bécsi emigrációba kényszerült. A felszabadulás után a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, majd az Országos Könyvtári Központ vezetője, később egyetemi tanár lett. 1958 után a Magyar Könyvszemlét szerkesztette. Sok érdekes könyvtári füzetsorozatot jelentetett meg és népszerű összeállításokat magyar írók tudósok, művészek, közéleti emberek, vallomásaiból kedves olvasmányaikról. A felszabadulást követő években is több értekezése jelent meg a megyei könyvtártudomány feladatairól, Szabó Ervinről, « Magyar Tanácsköztársaság könyvtárügyéről. Életművét államunk Kossuth-díjjal jutalmazta. Időjárás: Várható Időjárás ma. váTtosóan felhős, frfrrös idő. Szórványos eső, záporeső. Időnként megélénkülő» helyenként megerősödő nyugati, északnyugati szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet u, IS fok között. Kevesebb képesítés nélküli Ülésezett a Pedagógusok Szakszervezetének Heves megyei Bizottsága A jugoszláv belügyi delegáció Egerben Csütörtökön délelőtt .Egerbe látogatott a Benkei András belügyminiszter meghívására hazánkban tartózkodó jugoszláv belügyi delegáció, melyet Franjo Herljevics belügyi titkár vezet. A vendégek városnéző kőrútjukon többek között ellátogattak az egri várba is, ahol dr. Bakó Ferenc, a Heves megyei Múzeumok igazgatója kalauzolta őket Szakmai tapasztalatcsere Heves megyei fiatalok újabb csoportja utazott a* M)R”ba A Német Demokratikus Köztársaság és a magyar munkaügyi szervek között megújított államközi szerződés értelmében az idén újabb Csütörtökön délelőtt ülést tartott a Pedagógusok Szak- szervezetének Heves megyei Bizottsága. Első napirendi pontként megvitatták, hogy Hatvan város oktatási intézményeiben miként hajtották végre azokat az irányelveket, amelyeket a pedagógus-szakszervezet a megyei tanács művelődés- ügyi osztályával közösen alakított ki. Ambrus Endre, a városi bizottság titkára arról számolt be, hogy hogyan éltek az étkezési hozzájárulás, a munkaerő-gazdálkodás, a munkavédelem, a törzsgárdatagság, a jutalmazás, az újítások, a területi pótlék és letelepedési, hozzájárulás adta lehetőségekkel. Bak László, a megyei művelődésügyi osztály munkatársa a munkaerő-gazdálkodás 1974. évi tapasztalatairól nyújtott összegzést. Beszélt a pályázatok sorsáról. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy elsősorban a megyeszékhely és a városok erőket. Örvendetes jelenség, hogy ebben az évben csökkent a képesítés nélküli pedagógusok száma, s megyénkben jelenleg csak 38 óvónő és 79 általános iskolai , oktató dolgozik képesítés nélkül. Az is pozitívum, hogy közülük igen sokan már valamelyik főiskolán tanulnak. A megyebizottság felhívta a figyelmet arra, hogy élni kell a nyugdíjasok alkalmazásának lehetőségével, hiszen így is csökkenthető a diploma nélkül tevékenykedő nevelők száma. Megvitatták a 77 munkaügyi döntőbizottság működésének eredményeit és gondjait is. Felhívták a figyelmet arra, hogy mindenképpen. biztosítani kell tevékenységük alapvető feltételeit, s minél hamarabb fel kell számolni a még meglevő hiányosságokat. Végezetül megállapodtak azokban az irányelvekben, amelyek az also és középRészvétlen részvétel Szinte mindennapos, hogy -* különböző tanácskozásokon ~ kiváltképpen pedig a nagyobb helyiségekben tartott, népesebb értekezletek, gyßlcsek alkalmával, amikor az előadó vagy éppenséggel az elnökség csak kevésbé képes áttekinteni a ,fterepet” — a résztvevők egyike- •másika fölöttébb unatkozik, biem feltétlenül a téma miaü, hanem inkább megszokásból, esetleg az esemény lekicsinylése miatt. S ezt a maga módján, természetesen kifejezésre is juttatja: ásitozik, szunyókál, mindenfélét firkál, hogy az időt ,,átvészelje”. Vagy suttogó, fél- hangos megjegyzésekkel, viccekkel, anekdotákkal „szórakoztat” másokat is. Mindezek betetőzéseként pedig egy óvatlan pillanatban feláll, sarkon fordul és kioson. Mit sem törődve avval, hogy még közvetlen szomszédainak sem'imponáL másokat pedig egyenesen sért, bánt ilyesfajta viselkedésevei. Bizony furcsa ezt itt is, ott is tapasztalni. Még érthetetlenebb, ha az ember arra gondol, hogy unatkozó társai a tanácskozás miatt fontos dolgukat hagyták félbe, talán sok kilométert utaztak. is, ami nyilvánvalóan nem kevésbe kerül a munkáltatónak. Hiszen tudomásul -veszi, igazoltnak tekinti a távolléte?. helyettesről gondoskodik, vagy belenyugszik az elvégzetten, félbehagyott feladatba. Bérű útiköltséget, napidíjat fizet csak, hogy a kolléga részt vegyen azon az értekezleten. Röviden: a munkáltató tudja a kötelességét. Akkor is, ha annak a kollégának amott esze Fiatal szakmunkások iparági vetélkedője Visontán Hagyomány már, hogy a Magyar Villamos Műveik Trösztje évente meghirdeti a villamosenergia iparban a „Ki minek a mestere” versenyt, lakatos és villanyszerelő szakmunkások részére. Ez évben különös jelentőséget ad a versenynek az, hogy ezúttal a pártunk XI. kongresszusának és hazánk felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére kibontakozott iparági munkaver- seny-mozgalom része is. Az idei versenyen — mint Zemlényi Béla, a Gagarin Hőerőmű KÍSZ-csúcsvezető- ség titkára elmondta — mintegy száz dolgozó vetélkedik: szakmai, elméleti, gyakorlati és politikai ismeretekből.. A kétnapos verseny eredményhirdetésére ma, október 11-én kerül sor. A legjobbak elnyerik a Szakma ifjú mestere címet, valamint a (Magyar Villamos Művek Tröszt vezérigazgatósága és társadalmi szervei által felajánlott ajándékokat. Az iparági versenyt megelőzően az iparág 25 vállalatánál vállalati versenyek folytak, így az iparág mintegy 700 fiatal szakmunkása kapcsolódott be a versenybe. ifjúmunkás-csoportok utaznak a baráti országba, hogy három évig a különböző üzemekben ismerkedjenek vá lasztott szakmájuk fogásaival. Heves megyét összesen 130 fiatal képviseli a szakmai. tapasztalatcserén. Az NDK-ba készülő fiatalok első csoportja — hetven lány és fiú — már meg is érkezett Karl-Marx-Stadtba, illetve Wolfenbe. A másik csoport október 15-én utazik el Egerből Er f úriba. A fiatalok a három, év alatt esztergályosként, lakatosként, elektroműszerészként, valamint villanyszerelőként dolgoznak majd. Többen a német üzemekben szereznek szakmát Főiskolások — gyakorlaton Milyen a jonatánalma színe, nagysága? Hová exportálják? Ezek a kérdések többször elhangzanak most az őszi hetekben a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság hütőüzemében, A csarnokban dolgozó hetven asszony mellett az alma válogatásában és osztályozásában a Kertészeti Egyetem gyöngyösi főiskolai karának első éves hallgatói segítenek. Hetente megfordulnak itt szakmai gyakorlaton. Nagyság szerint rekeszekbe pakolják a gazdaság almáskertjeiből beérkezett gyümölcsöt. Szeptemberben. a közkedvelt starkingés golden fajtákat válogatták, most pedig október végéig a jonatánt csomagolják. A rekeszekre színes címkéket ragasztanak, aztán naponta indulnak az almaszállítmányok Budapestre, a HUN♦ orvosi ÜGYELET EGERBEN: 19 órától szombat reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben. (Telefon: 11—10). Rendelés gyermekek részére is. GYÖNGYÖSÖN: 19 órától szombat reggel 7 ö^áig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: 11-727). GAROFRUCT átvevőtelepe- re, s onnan a közeli hetekben 100 vagon jonatánalmát exportálnak a Szovjetunióba. A jő hírű gyöngyösi alma természetesen megyénk piacaira is eljut. A SZÖVTER- MÉK és a fogyasztási szövetkezetek néhány száz mázsát vásárolnak az állami gazdaságtól. Radó Irén és Renghoffer István, főiskolai hallgatók, a jonatánalmát osztályozzák. (Foto: Puskás Anikó) könnyékén maradnak betöltetlen állásoik, azért, mert tanéin szerzik az új munkaSzövetkezeti vezetők továbbképzése Egerben A közgazdasági továbbképCsütörtökön a MÉSZÖV székházában, ötödik alkalommal kezdődött, meg. a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem Továbbképző Intézetének szervezésében a Heves megyei fogyasztási szövetkezeti vezetők továbbképző tanfolyama. Sebessé» és súlykorlátozás az adácsi bekötő úton Mint a KPM Egri Közúti Igazgatóságának: szakemberei tájékoztattak bennünket, 1974. október 15-én 12 örá.tól sebesség- es súlykorlátozást rendelnek el az adácsi bekötő út egyes szakaszain. A korlátozás bevezetésére azért van szükség, mert a bekötő úton levő hidak: teherbírása erősen csökkent. fokú oktatási és nevelési intézmények igazgatóinak kinevezését szabályozzák., zo tanfolyam első előadását dr. Rákos Jenő, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola tanára tartotta. Az előadás az időszerű gazdaságpolitika, valamint az ÁFÉSZ-ek tervezési, kérdéséivé! foglalkozott. A továbbiakban ezeken a szakaszokon csak 10 tonnánál kisebb összsúlyú járművek közlekedhetnek. a megengedett maximális sebesség 'pedig 40 kilométer. ' Az adácsi bekötő úton közlekedőket jelzőtáblákkal is figyelmeztetik ' a 'rendelkezések betartására. ágában sincs az értekezlet figyelmes, főleg pedig aktiv, cselekvő részesévé válni. Nem tudni, hogy tsz egy&s meghívókat miért címzik éfinyi- re tévesen, vagy éppenséggel miért fogadják él azok, akik számára terhes .-az invitálás? Küldjék vissza! Az értekezletek., tanácskozások hasznára. (—ni) „Operációkutatás a gyakorlatban'" Műszaki hetet rendez a Gépipari Tudományos Egyesület helyi szervezete az egri Finomszerelvénygyárban. E programhoz kapcsolódik az az ankét is, amelyet a Megyei Könyvtárban tartanak október 17-én délután 2 órakor, Operációkutatás a gyakorlatban címmel. Előadást tart Kovács László Béla, a Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársa és Dabasi Miklós kutató. Mint egy csepp, annyi. az a közel huszonöt év az idők: végtelen óceánjában. Mégis, mennyi minden változott azóta. Ezért is érdekes és érdemes tetten érni a történelmet, ha akad rá mód. Most ezt tehetjük. Nem kell más hozzá, csak felütni a Gyöngyösi Néplap 1949. január 9-i számát. Az Encs-pusztán, néhány hónappal korábban, októberben megalakított szövetkezeti csoportról olvashatunk benne. Arról a tizennégy nincstelen zsellérről, akik „irányt mutatnak a1 szocialista termelés megvalósítására”. A földbérlő szövetkezet termelési felelősének, Faragó Józsefnek a társaságában. felkereste a gazdaságot az egykori krónikás. 'Miket talált? A következőket: „Hat igasió es egy csikó állt a jászol mellett. Tíz törzskönyvezett, hazai pirostarka tehene van a szövetkezetnek. Napi száz liter a tejtermelésük, amit közvetlenül a fogyasztókhoz szállítanak. Törzskönyvezett piros-tarka bikájuk is van, továbbá két szopós borjú és négy üszőmarha. Hat hússertéssel is rendelkeznek. Most állítottak be 25 hízósertést.” Így lelkendezik a tények Sárguló papírok hűséges tolmácsolója, és hogy akkor mindezekért érdemes volt lelkendeznie, higgyük el neki. De nehogy bárkinek kétsége támadjon arról, hogy a „szép számú” állatsereggel nem bánnak kellő szakértelemmel, gyorsan hozzáteszi a felsoroltakhoz: „Az állatok gondozói minden héten megbeszélik a „városi gazdajegyzővel” a szakszerű takarmányozást.” Ügy látszik, ennyi állatot nem tudtak volna ,a saját fejük után. kellően, ellátni. a szükséges módon táplálni. És ezen sem szabad most:, mosolyogni, hiszen mindez alig néhány évvel a második világháború pusztításai után történt. De nincs vége még a sok dicsekednivalónak. Lássuk tovább a beszámolót: „47 kh őszi vetésük van és 8 kh-on bolgárkertészetük, A kormányzat támogatásával bevezetik a tanyára a villanyt.” Arra is kíváncsi volt az egykori riporter, mi vitte rá a tizennégy embert arra, hogy szövetkezzék. A felelet: — Nincsenek vagyonszerzési törekvéseink. Azért tömörültünk, mert mint napszámosemberek, ki voltunk szolgáltatva az emberpiac kénye-kedvének. Emberpiac? Kapja fel megütközve a fejét a mai huszonöt éves fiatal. Mi az? Honnan is tudhatná, hogy annak idején ott csoportosultak a napszámra várók a piactér egyik sarkában, valósággal árulták magukat, és a gazdák úgy válogatták ki közülük azokat kora hajnalokban, aKT r.őhánv „cin- cogó krajcárért” belevághatták a kapájukat a más földjébe. És azt érzik-e a mai huszonöt évesek, hogy az Encs- puszlaiak, az a tizennégy ember, akkor valóságos történelmi tettet hajtottak végre? Igen: történelmi tettet, így, minden idézőjel nélkül. ' Alig huszonöt év. Hol vagyunk már mindettől! És mi lesz az eljövendő újabb huszonöt év után ? Mégis, milyen egyszerű mindez. Nem kellett hozzá más. csak néhány eb-be" aki hitt az összefe-f'Vs erej^bm, és akiket azután ezrek és tízezrek és mai százezrek követtek és követnek. (gmf) Minfihnn, •••••••••••••••••••••••••••••••••• ••••••••••••<*• í ■■■•w mUm I A Magyar Szocialista Munkáspárt Hevei megyei VűUalat Felelős kiadó: NOSZT1CZIUS FERENC. Bizottsága és a Szerkesztőség Heves 3SD1 megyeri Tanács napilapja. - Főszerkesztőt IsAFP JANOS. — Kiadja a Heves megve! m «V oóa»pra, a*,-. Ä, tOMtmaaJi uármeLylK pűaaoivatauwi JtézDesltőnéL^- me&U. Nyoma» VálMMt 8K*i, Sródjf &tod« ^
