Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-11 / 238. szám

Kérték. Teljesítették? A zöme mar megvalósult, egy részét elvetették Kié a tanács? Nem a kér­dés drámaiságát hangsúlyoz­zuk, hanem hétköznapi való­ságát. Könnyű azt válaszol­ni. ami kézenfekvő is, hogy a tanács a lakosságé. Mitől lesz a tanács a lakosságé? A lényeg egy: ha annak is érzi s lakosság, csupán azért, mert látja, tapasztalja, hogy min­denben rá figyelnek, minden érte és miatta történik. Ennek a , megállapításnák egyik bizonyítéka lehet az, hogy a lakossági fórumokon, például a tanácstagi válasz­tásokat. megelőző jelölő gyű­léseken elhangzott észrevé­teleknek mi lett a sorsuk. Erről szeretnénk tájékoz­tatni most olvasóinkat Gyön­gyös esetében. Maidnem ötszáz Tp'-'-'v márciusban 81 vá­lasz , Jetben tartottak je­löli seket, s ezeken ösz­BZésen „özei ötszáz közérde­kű bejelentés, javaslat hang­zott el. Ezeket szépen kimu­tatásba vették, majd szétosz­tották a szakigazgatási szer­vek között, azok pedig meg­állapították, mi legyen a sor­suk. Ez lett. Közel hatvan javaslatra ki­mondták: műszaki és pénz­ügyi o' miatt megvalósít­hatatlan.. . A fennmaradó majdnem négy és fél száz­ból közel kétharmad a „vég­rehajtva” címszó alatt szere­pel. A maradék nagyobbik hányada még a mostani öt­éves terv időszakában válik valóra, a többi pedig a kö­vetkező ötéves terv idején. Ezzel tehát a dolgok a ma­guk rendje és módja szerint el is intéztettek, állapíthatjuk meg. Egy hét alatt Aki gyorsan ad, kétszer ad, tartja a közmondás. Egy sor közérdekű bejelentést vil- lámgyorsasággal intéztek el a tanácsi szervek: egy hét sem tellett bele. Nézzünk közülük néhá­nyat. Rendezték a Honvéd utcai bolt áruválasztékát és nyitva tartását., A déli városrész ÁBC-boltjábó1 a tartós fo­gyasztási cikkeket kivonták. Megszüntették a kenyér cso­magolásánál előfordult hiá­nyosságokat. Kicserélték a rossz villanyégőket a közvi­lágítási lámpákban. Kitaka­rították az elhanyagolt utcá ­kat. Ezeket a kívánságokat könnyű volt teljesíteni, mert alig kerültek pénzbe, leg­többször csak intézkedni kel­lett. Persze, megkérdezhet­nénk, ha rosszmájuak len­nénk, miért kellett ezekre a „piti” dolgokra addig várni, amíg közérdekű bejelentés lett belőlük? De ezt a kérdést nem tesszük fel. Kilométerek és forintok Érdemes néhány beszédes számot elsorolnunk, hogy a különböző, sok száz kívánság megvalósítása milyen ered­ményre vezetett. Csak tavaly, tehát az első évben, a bejelentések nyomán elkészült 5, 25 km hosszúságú közút, közel három km-nyi járda, a vízhálózat kiépült 211 méter hosszan. Az idén a vízvezeték építése újabb 157 méter hosszúságban folytató- ~ dott, de az év végéig még 700 méter vízvezeték, négy kilo­méter közút és majdnem há­rom kilométer járda építé­sét fejezik be és felújítanak még járdát egy kilométer hosszan. Óvoda, iskola, napközi Elkészült már egy hetven­öt személyes óvoda, két nap­közis csoportot.1 szerveztek ClMmúm ideiglenesen egy lakóépület­ben, most nyitottak meg to­vábbi három napközis cso­portot. Az északi városrész­ben könyvtárat alakítottak ki. Sportudvart létesítettek a IV. sz. iskolában, a III. sz. iskola előtti sportpálya épí­tése már megkezdődött, Elkészült az ifjúsági park, felújították a szabadtéri szín­padot. A déli városrészben vil­lanyvilágítást és vízvezeté­ket kapott a piac. Még ebben az ötéves terv­ben a Kálvária-parton és a Mérges utcában gyermek- és felnőtt orvosi rendelő készül, a Kálvária-parton megépítik a százszemélyes óvodát. A Mérges utcában a nyolctan­termes általános iskola építé­se fejeződik be, de a VI. sz. iskola hat tanteremmel való bővítése is napirendre kerül. Mátrafüreden már átadták az idén a négytantermes, nyolcvan személy befogadá­sára alkalmas diákotthonos általános iskolát. Ami nem megy Néhány olyan dolgot is ja­vasoltak a jelölőgyűléseken, amikről megállapították a szakigazgatási szervek, hogy megvalósításuk nem lehetsé­ges. Ilyennek minősítették a Vörös Hadsereg útján egy W. C. építését. De nem tart­ják megoldhatónak azt sem, hogy a déli városrészen kü­lönböző szakboltok nyíljanak. Elvetették annak a javasla­tát, aki kérte, hogy a déli városrészen a Mokka presszót szüntessék meg, és helyébe telepítsenek valami más üz­letet. Nem tartják lehetséges­nek azt sem, hogy a nyári időszakban, a foglalkozások befejezése után, nyissák meg az óvodák, napközik játszó­terét a környék gyermekei számára. Őszintén bevalljuk: nem értjük, mi okozza ezt a me­rev elzárkózást, elutasítást. Miért kell például a Mokka presszótól karnyújtásnyira egy büfét és egy étterem­presszót is üzemeltetni? Aki inni akar, annak ne kelljen fáradnia ? Vagy: miért ne lehetne megfelelő társadalmi fel­ügyelet mellett a játszótere­ket használni az óvodákban? Csák azért, mert ma még szokatlannak tűnik? De ebben azoknak kellett dönteniük, akiknek elhatáro­zását a paragrafusok verik béklyóba. Bizonyára nem a jóindulatukon, megértésükön múlik. Hiszen: „a szabál, az szabál”. Maguk is tettek Visszás dolog lenne, ha az emberek csak kértek volna, ha csupán a markukat nyújt­ják. A társadalmi segítség nem maradt el, sőt: nagyon szép példákat adott. A Napsugár utcában és a Petőfi utcai kö­zökben a vízvezeték föld­munkáit a lakók teljes egé­szében elvégezték. Ugyanígy a Fürst Sándor utcában 120 méter hosszúságban csinálják meg az árokásást és tömést: a felajánlásuk szerint. A városi művelődési ház­hoz 12 milliót adtak a kü­lönböző vállalatok és üze­mek. De ha összeszámoljuk a társadalmi munka értékét, kiderül, hogy tavaly több mint ötmillió forintnak meg­felelő munkál végeztek el a gyöngyösiek a közösség ja­vára, térítés nélkül. Ez pedig nagyon szép ered­mény. Nem is kivételes eset, hiszen a városban jó hagyo­mányai vannak az ilyen kö­zös cselekvésnek. Még nincs lezárva 1971. október 11,, centek Csodálkozhatnak azok, akik úgy érzik, az ő javaslatai­kat, bejelentéseiket nem vet­ték figyelembe, mert most nem hallottak azok sorsáról semmit. Annyi az igazság, hogy néhány kívánság útja még nincs kijelölve. Kellene új közművelődési könyvtár, amelynek állomá­nya legalább ötvenezer kö­tetet érne el. De nagyon hi­ányzik mindenféle közműve­lődési. népművelési intéz­mény a déli városrészből is. Most nem a gyermeknevelő intézetekre gondolunk. Nincs például klubkönyvtára, nincs mozija az itt élő, lakó több mint tízezer embernek. Jó volna még további óvo­dai hely általános iskolai tanterem,* és nagyon fontos volna egy önálló, nyolctan­termes kisegítő, gyógypeda­gógiai iskola megépítése — mielőbb. Kellene ÁBC-üzlet a Kál­vária-partra, ugyanide presz- szó is. de üzletet akar a Do- novár utca, a Kiss Antal ut­ca és a Petőfi utca felső ré­sze is. Aztán: járdák, utak, vízve­zeték, csatornázás. Mit lehet erre a sok „keH”- re válaszolni? Igaz, hogyne lenne jogos mindez. De csak szépen, sorjában, ahogy erőnkből telik. Ahogy a mos­tani összefoglalónk is mutat­ja, a városi tanács igyekszik mindenben A lakosság érde­keit szolgálni. Ez pedig a legfőbb fede­zete a jogos kívánságok mi­előbbi teljesítésének. G. Molnár Ferenc 20.30 Méz a kés hegyén Tévéjáték r Irta’ Salamon Pál A történelmi ihletettsegű televíziós játék hősei igazi történelmi nagyságok. A vakmerő XII. Károly svéd király és az országépítő Nagy Péter sorsdöntő ha­talmi összecsapásban ellen­felek, ugyanakkor ellenté­tes jellemek is. A végle­tekben gondolkozó, magához és másokhoz is irgalmatla­nul következetes Károly kez­deti sikerek után végül is vereséget szenved. S diadal­maskodik a koránál sokkal messzebb látó Nagy Péter cár. Kettejük csatája — a tv-játékban — mozgalmas,' konfliktusos szópárbaj. Gon­dolatilag árnyaltan és vál­tozatosan jelenik meg a mű­ben a nagy személyiség tör- téneiemformáló szerepében. A két főhőst: Bessenyei Fe­renc (Nagy Péter) és őze Lajos (XII. Károly) szemé­lyesíti meg. Láthatjuk még Sulyok Máriát, Gobbi Hil­dát, Páger Antalt, Nagy Attilát, Inke Lászlót. (KS) A Pécsi Geodéziai Vállalat a fennállásának 20. évfor­dulója alkalmából rendezett nemzetközi konferenciára és műszerkiállításra elkészítette a XVI. század magyar szár­mazású tudós-tematikusa, Phülher Kristóf tervei alapján két csillagászati műszer, a Gallus és a Torkvétum má­solatát. Ezek a műszerek a maguk idejében — a hasonló célt szolgáló műszerek között —, úttörők voltak, s a legjob­bak közé tartoztak. Igen pontos helymeghatározást lehetett végezni velük, tehát térképkészítésre igen alkalmasak vol­tak. (MTI-foto — Bajkor József) Gyermekésztétikai hét a fővárosban Ma gyermek- és ifjúsági színházak nemzetközi szö­vetsége (ASSITEJ) magyar központja és az Országos Pedagógiai Intézet esztéti­kái bizottságának közös ren­dezésében gyermekesztétikai hét kezdődik Budapesten. A rendezvénysorozat a gyer­mekesztétikai nevelés fon­tosságára kívánja felhívni a figyelmet. A kezdeményezés annál fontosabb, mivel eb­ből az alkalomból tartják Budapesten hazánk történe­tében az első országos gyer­mekszínházi szemlét. A bu­dapesti gyermekszínház, az Állami Déryné Színház és az Állami Bábszínház együt­tesei mellett a következő na­pokban legjobb gyermekelő­adásaikkal szinte vala­mennyi vidéki színház Bu­dapestre látogat. A pécsi Nemzeti Színház például két egyfelvonásost hoz a kicsi­nyeknek, a békéscsabai Jó­kai Színház pedig Fauq« Toronyóra lánccal című mű vét tolmácsolja. A kaposvá ri Csiky Gergely Színhá: műsorán a gyerekek régi kedvencének történetét fel­elevenítő mesejáték, a Pi­nocchio szerepel. Rákosy Gergely: Staff kartárs kocsit tart 1. rész. A kocsija egy hirdetőosz­lop mellett egy Trabant es egy Wartburg között állt. Ha­nyagul odasétált, s mintegy csak véletlenül rátette kezét a ponyvára. Megnyugodva érezte a karosszéria biztos, sima tömörségét a durva vásznon keresztül. — Megvan? A fene egye meg ezt a házmesterkölyköt. a pimaszul szétmeredő tüskés hajával, ártatlannak tetsző, s mégis vérforralóan éneklő hangjá­val. Egyáltalán ez az egész rohadék gangos bérház — maszek detektívtanya. Lehet, hogy a modem házaknak sok hibájuk van, de hogy egyál­talán a gangot kiküszöbölték, az legalább olyan korszak- alkotó dolog, mint az űrre­pülés. Végighúzta a tenyerét, s a lehetőséghez képest könnyed, unott hangon felelte: — Nem azt nézem, hanem, hogy po­ros-e a ponyva, mert holnap leugrom a Balatonra, ugyan­is ... — Na tessék, még jó, hogy az élettörténetét el nem mondja ennek a pimasz kö- lyöknek. Rettenetes dühösen önmagára, hirtelen elhallga­tott, önkéntelen mozdulattal megdörgölte a homlokát, az­tán a gyereknek háttal, a ko­csi felé fordulva két mély lé­legzetet vett. vad elszántság­gal arra. hogyha a kölyök még szól valamit.. akkor házmester ide, házmester oda. megmondja neki a magáét. De a gyerek hallgatott. Némasága is ingerlő volt per­sze, de ez ellen nem volt mit tenni, nem lehetett. Egy nagy teherautó zúgott el az úton, megkavarva a fülledten tespedő esti leve­gőt, a ponyva is meglibbeni S e meglibbenésre esett a második dühös mély léleg­zet. Ez nem igaz! Táguló orr­lyukkal még egyet szippan­tott, lejjebb hajolt, még egyet; fél térdre ereszkedett, és ott lenn az aszfalt közelében még egy hatalmasat. Felegyenese­dett, megfordult, megsemm i sülten dadogta; — Lepisil­ték. A házmestergyerek alig másfél méterre tőle egyked­vűen dülleszkedett a hirdető­oszlopnak, mintha nem is hallotta volna, a saját hom­lokára bökött, s azt mondta: — A homloka. Maszatos. Ismét megdörgölte a pony­vától koszos kezével homlo­kát, de közben már szúrósan nézte a tüskehajú kölyköt. lyi igazolvány foglalkozás ro­vatáig. „Magának, Staff kar társ, mint tanácsi dolgozónak, tudnia kellene...” — hosz- szú magyarázat következne. Neki pedig ma még be kell pakolnia, fel kell készülnie. Megfékezte magát, de a szag ekkor újra az orra alá csa­varodott, a hangját már nem volt képes megfékezni. — Lepisilték! — üvöltötte, Te pisilted le!? — Fenn a másodikon és a negyediken ablakok nyíltak. — Pisálta a franc —mond­ta a gyerek. Az üvöltés egyáltalán nem zavarta, apja. Ő volt. Biztos, ő volt. Halál- biztos. Meg tudta volna ölni. Kitépni hosszú kezét, lábát, mint valami légynek. Azért jön itt azzal, hogy a hom­loka poros, mellébeszél, ahogy az már ilyen esetekben szo­kásos. Tiszta képlet. Már-már hozzáugrott — de hát az ő nehéz teste, pocakja, s ez a nyurga kölyök, futhatna utá­na kifulladásig. És mondjuk, rendőr .kerül elő. „Miért ker­geti ezt a gyereket?” Ő, li­hegve: „Kérem, lepisilte ..” — „Látta?” — „űvamtom”. Még neki lenne baja öeióle. A rendőr ellapozna a szemé­akí húsz évig hengerdében dolgozott, általában ilyen hangerővel beszélt a kis más­fél szobás házmesteri lakás­ban. A negyediken hátraszólt egy hang a szoba mélyére: — Levizelték a Staff autóját. — Akinek nincs autója, annak már ez is valami. Berohant a házmesterhez, a gyerek utána ódalgott. — Horváth elvtárs — mondta —, példátlan eset történt! — A gyerek már ott állt, ezúttal a hirdetőoszlop helyett a konyhaajtónak dül- ieszkedva, A házfelügyelő most vacsorázhatott, az as talra könyökölve a fogát pis: kálta. — Példátlan eset! Lt pisilték az autóm ponyvája — Valami kutya, nyílva — mondta. Horváth, ezútt dünnyögve, mert még a fői piszkálót sem vette ki a sz; jából. — A kankutya, haja csak felemeli a lábát, felmi red nagyokosán az égre, zitt és kész. Nem is azért, min ha minduntalan kellene nel ez csak a jeladás a kutyái nál, kérem, drótnélküli tát író, Staff elvtárs. És a kt tya gazdája sok esetben ne\ is tehet róla, bűntelen, ez színigazság, én mondom rru gának. Mert például egy nag dög, teszem azt, Staff elvtár oda húzza-vonja a rozzat vénkisasszony gazdáját, ah< va neki tetszik. Ez így va maga azt el sem tudja két zelni, mire képes egy nag kankutya. — Nem kutya, volt — monr ta Staff, de a házfelügyel teljesen figyelmen kivi hagyta a megjegyzést, mei még nem fejezte be a mór dókáját. így vacsora utál csendes nyári estéken szíve sen ejtett néhány szót errő' arról, a világ dolgáról, akái miről. — Ez mind rendben is va — folytatta —, csak azt net értem, hogy újabban miét terjedt el annyira ez a ku tyabolondéria. Már a mi hó zunk is kész állatkert. És kú lön manikűröshöz, fodrász hoz viszik őket. Rimmeli őket, vagy mi a szakramen tűm. Ki érti ezt? Hát nine az embereknek elég bajuk Én a magam részéről azt i háromszor meggondolorr hogy mikor húzzam le a szőr a pofámról, mások meg drá ga pénzért a kutyájukat rím meltetik. — Trimmeltetik — jegyez te meg Staff türelmetlenül. •— Mindegy az — legyin tett Horváth, — Nem az i lényeg. Hanem az a lényeg hogy ott van például ez i Csizmaziátié a harmadikról azzal a hájas, nagyszőrű, li hegő dögjével... Magát rim meltetné az ilyen mosószap pannal, meg súroló ke fcvsl! X nem fér a fejembe

Next

/
Thumbnails
Contents