Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-09 / 236. szám

\ 1974. aktober 9., szerda A Nan kél: 5.33, nyugszik: 17.09 órakor A Hold kél: 23.27, nyugszik: 13.38 órakor \ .Veretettél köszöntjük névnapjukon DENES nevű kedves olvasóinkat; A Dénes név görög eredetű, mely az ógörög mito­lógia Dionúzoszából. a. mámor istenének es a szőlő- művelés feltalálójának nevéből származik. Nyolcvan évvel ezelőtt halt meg Justh Zsigmondi iró. Felvidéki nemesi csa­ládból származott, s Né­metországban, valamint Franciaországban folytatott jogi. majd közgazdasági ta­nulmányokat. Már fiatalon az irodalom szerelmese lett: a művészetnek nem­csak lelkes pártolója, ha­nem alapos ismerője is, aki vitaköröket, barati tár- ! saságokat szervezett. Egész- '■ ségi okokból sokat utazott i déli országokba, de leg­nagyobb hatással a fran­cia irodalom volt munkás- ■, ságára. Első írásaiban ki- ■ finomult, ideges érzékeny­ség és túlfűtött érzékiség uralkodik. Ádám című re­gényében a magyar vidéki élet mocsarát mutatta meg; a vezető réteg üres, erkölcstelen sivárságát. Az osztálykérdést — francia tárgyú tanulmányai alapján biológiai alapon vélte megoldhatónak, az arisztokráciát a parasztokkal akarta összehasonlí­tani. Híres regenye. a Fuimus, az arisztokrácia le­tűnésének végzetszerűségét ábrázolja, művészi esz­közökkel. időjárás: . Várható időjárás ma estig: túlnyomóan borúit idő további esőkkel. Mérsékelt, időnként élénk, déli, délnyugati szél. Hajnalban néhány helyen köd. Vár­ható legmagasabb nappali hőmérséklet 10, 15 íok között. „Veszélyben” a légszennyező járművek Közlekedésrendészeti ellenőrzések októberben Egész, Heves megyére ki­terjedő ellenőrzést tart októ­ber közepétől a Heves me­gyei Tanács építési, közleke­dési és vízügyi' osztálya a BM Heves megyei közleke­désrendészeti osztályával. Az ellenőrzés célja: kiszűrni a forgalomból .azokat a gép­járműveket, amelyek a KRESZ előírásait figyelmen kívül hagyva erőteljesen szennyezik a levegőt, s emel­lett veszélyeztetik a közleke­dés biztonságát is. Mivel a levegőtisztaság­védelem egyik jelentős mód­ja a közlekedés okozta szeny- nyeződés csökkentése, illetve mérséklése, igen fontos a légszennyező járműveknek a közlekedésből való kiszűré­se. Ezt kívánják a közleke­désbiztonsági - előírások is, ezért tekinthetünk jogos vá­rakozással a rövidesen meg­kezdődő közlekedésrendésze­ti ellenőrzések elé. Tanfolyam — szocialista brigádvezetőknek A Heves megyei MEZŐ­GÉP Vállalat és a TIT Eger Városi szervezete hasznos -megállapodást kötött tanfo­lyam indítására, amely a szocialista brigádvezetők sokoldalú tájékoztatását, kép­zését szolgálja. A TIT biztosítja az «elő­adókat, akik ä 21, foglalko­zás során megismerkednek a szocialista brigádmozga­lom fogalmával. történeté­vel,, közéleti tevékenységé­nek jelentőségével, a mun­kafegyelem és az anyagi fe­lelősség kapcsolatával, -a kollektív szerződés összeál­lításának tudnivalóival. A tan folyamot az egri gyáregység szocialista bri­gádvezetői számára szervez­tek. azt is tervezik azon­ban. hogy az anyagot ei- ' juttatják a többi gyáregy­séghez is, s ott a brigádve­zetők rendelkezésére bocsát­ják. A lársjvalóteremből NDK-magyar barátsági nap Gyöngyösön . A Nemet Demokratikus Köztársaság megalakulásá­nak 25. évfordulója alkal­mából NDK—magyar ba­rátsági napot rendeztek Gyöngyösön tegnap, kedden, amelynek vendége volt Wer­ner Kube, az NDK Buda­pesti Kulturális Központjá­nak igazgatóhelyettese. Délelőtt Keresztesi Lajos, a városi tanács elnökhelyet­tese fogadta Werner Kubét, majd a MÁV Kitérőgyártó Üzemét keresték fel, ahol a párt- és gazdasági vezetők Centenárium a postán Terülsli ünnepség Miskolcon Száz esztendős a posta vi­lágszervezete, amely — bi­zonyára csak kevesen tudják — az egyik le^régi^b nem­zetközi. együttműködési szervezet, A centenáriumot ma köz­pontilag és területenként ha­zánkban is megünneplik. A jubileum alkalmából a Mis­kolci Postaigazgatóságon kedden Szele Mihály osztály­vezető tartott sajtótájékoz­tatót. Az évfordulóra emlékeztet­vén, az elmúlt időkről — többi között — elmondotta: hajdan a posta még személy­szállítással is foglalkozott. A levelek továbbítását is — bé­lyeg híján — helyben, kész­pénzzel fizették. A díjakat a távolság szerint számították, s igen drágán, ami különösen az egyes országok közötti for­galmat nagyban nehezítette. 1840-ben Angliában kezdő­dött a posta reformja, amely­nek során megszüntették végre a távolság szerinti díj­szabást, s bevezették a bélye­gek, a levélszekrények hasz­nálatát Ezután a tíz évvel később megalakult Német— Osztrálc-Postaegyesület — amelyhez hazánk is tartozott — átvette a módszert. 1862- ben. pedig áz USA csatlako­zott az egyezményhez, java­solván egy olyan konferen­cia összehívását, amely álta­lánosabban ás tárgyalná a postaforgakwn egyszerűsíté­sét, korszerűsítését. A követ­kező évben aztán Párizsban — 15 ország képviseleteben — sor került a tanácskozásra, de csak a tennivalók megfo­galmazásáig jutottak el. Csu­pán 1874-ben történt érdemi intézkedés is, miután Bern­ben 22 állaim küldötte — kö­zöttük Magyarország képvi­selője is — megalapította az Egyetemes Postaegyesületet, majd röviddel ezután, októ­ber 9-én aláírta az első nemzetközi postaszerződést. A dokumentum megszületé­sének időpontját az Egyete­mes Postaegyesület napjának nyilvánították. A nemzetközi egyesület 1947-ben csatlakozott az !ENSZ-hez, s azóta a világ- szervezet szakosított intéz­ménye, politikai testület«, amely jelenleg 153 tagálla­mot tömörít soraiba. A régmúlt időket hazánk­ban ma már csak a ránk maradt emlékek — közöttük az egyetlen delizsánsz, a pos­ta jellegzetes piros íiákere, amely kedden délután a pesti múzeumból előszedve kigör­dült egy parádés látogatásra a főváros utcáira — juttatják eszünkbe. A jobb lehetősé­gek hatására a Miskolci Postaigazgatóság területén is — amelyhez Heves megye is tartozik — megnőtt a forga­lom. Ma már a 440 szolgála­ti hely 5200 dolgozója évente 400 ezer csomagot és 47—50 millió. levelet továbbít, hogy csak a jellemzőbbeket em­1 lítsük. (gyónt) ismertették az üzem műkö­dését, a dolgozók élet- és szociális körülményeit. Dél­után három órakor a nagy­csarnokban barátsági nagy­gyűlésre jöttek össze a ki­térőgyáriak. Kakuk Imre, a HNF városi titkára mondott bevezetőt, köszöntötte az el­nökségben helyet foglaló párt-, tanácsi és társadalmi szervek vezetőit, köztük Vi­rág Károlyt, a megyei párt- bizottság titkárát, Kereszte­si Lajost, a városi tanács elnökhelyettesét és Páti Je­nőt, a HNF megyei titkárát. Ünnepi beszédben Koller György, az üzem igazgatója méltatta az NDK negyed- százados történetét. Megem­lékezett arról a segítségről is, amelyet a kitérőgyáriak kapnak rendszeresen azok­tól az NDK-beli üzemektől, amelyekkel szoros gazdasági kapcsolatokat építettek ki és amelyek nagyszerű gépeket szállítanak Gyöngyösre, a kitérőgyárba. Este a gyöngyösi Állami Zeneiskolában hangversenyt rendeztek, amelyen fellépett Elisabeth Ebert, a berlini opera tagja t*. Egyesült a heréd! és a nagykökényes! termelőszövetke­zet Autóbuszok szállították a magykökényesi Rákóczi Ter­melőszövetkezet tagjait He­rédre, ahol a két község gaz­daságai ezúttal megválasz­tották az egyesüléssel létre­jött Barátság Termelőszövet­kezet vezetőségét. A szöveti kezet tagsága az elnöki tisz­tet Magasvári Gyulára, az el­nökhelyettesit pedig Borúi Férehcre bízta. Ugyanekkor megválasztották az ellenőrző és nőbizottság elnökeit, tag­jait is. A közgyűlésen Hatvan vá­rost cir. Lukács Lajos vb-tit- kár, valamint Vajda József osztályvezető képviselte. A pártbizottság nevében Kiss László osztályvezető vett részt a tanácskozáson, felszó­lalásában sok sikert, jó ered­ményeket kívánva az egye­süléssel létrejött új szövet-, kezet vezetőinek, tagjainak. Az előzetes tárgyalások so­rán elkészítették az immár 3000 hektáros Barátság Ter­melőszövetkezet , gazdasági tervét, s azt á tagok jóvá­hagyták. Eszerint az őszi munkákat már közösen vég­zik a herédiek, nagykökénye- siek, zárszámadó közgyűlés sük meg külön-külön lesz. Egy újságcikk nyomán Erdők az emberekért Az erdő közjóléti szerepé­nek bővítési lehetőségeiről tanácskoztak kedden dél­előtt az erdőgazdaság egri székházában megyénk erdé­szeti szakemberei. A tanács­kozáson — amelyet az Or­szágos Erdészeti Egyesület S imivás volt: csak a tyúkól szerette helyi csoportja rendezett — dr. Kovács Jenő, a Mátra— bükki Erdő- és Fafeldolgo­zó Gazdaság igazgatóhelyet­tese tartott előadást. Ismer­tette a már meglevő közjó­léti erdők továbbfejlesztésé­nek távlati terveit, s szólt azokról az előkészületi mun­kákról is, amelyek az újabb kirándulóhelyek kialakítá­sát szolgálják. Az előadást vita követte. + ORVOSI i ÜGYELET 1 EGEKBEN: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig,- a B-ajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben. (Tele­fon: 11-10). Rendelés gyerme­kek részére is. GYÖNGYÖSÖN: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Jó­kai utca 41, szám alatti rende­lőben. (Telefon: 11-727). Kétévi szigorított börtön­höz vezetett Tó-Ji József, Karácsond, Petőfi u. 40. sz. alatti lakos „ínyencsége”: csak a tyúkot szerette, eb­ből aztán több alkalommal is lopott, nem is egyet. De a baromfi mellett a kerék­párokra is vásott -a foga: ahol csak tehette, szerzett is magának ilyen járművet. Előfordult, hogy a kétkere­kű közlekedési eszközt még azon melegében ötven fo­rintért adta tovább. De addig jár a kerékpár. . . alkothatnánk újabb köz­mondást, aminek a. lényege, hogy Tóth József is bíróság ele került. Most már nem is először. ' Legutóbb tizennégy hónapot töltött börtönben Tóth, de. a kiszabadulása után nem helyezkedett el, csak alkalmanként vállalt valamiféle munkát. Lopott, ebből tartotta el magát. A Gyöngyösi Járásbíróság tír. Kocsári Péter tanácsa J előtt, a vádlott csak részben' ismerte be a bűnösségét. A < tanúk vallomása és a bízó-1 nyítpkok alapján a bíróság < háromrendbeli lopás és há- < romrendbeli többszörösen 5 visszaeső minőségben elkö- < vetett lopás miatt kétévi < szigorított börtönre ítélte < Tóth Józsefet, a közügyek< gyakorlásától -pedig három • évre eltiltott a. A büntetés kiszabásánál a ] bíróság súlyosbító körül­ményként értékelte Tóth; büntetett előéletét és mun-; kakerülő életmódját. Enyhí­tő körülményként vette fi­gyelembe az orvosszakértő J véleményét, amely szerint a; vádlott nem tudja teljes! mértékben felfogni cselek- J ményének a társadalomra j ható veszélyességét. A vádlott enyhítésért fel- i lebbezott. v J. M.------------.......................... rT.rT».»»T»vvvvvvwvT>vvv1f'r. A z időjárás bosszúja...? Az is baj, ha kevés, de az sem okoz kisebb gondot, ha valamiből több jut — tartja a régi mondás. Nos, így van ez örömmel, bánattal, de nem kevésbé az időjárással amely mos­tanában jócskán szolgál , meglepetésekkel. . Hatvan milliméter eső. havazás a Kékesen, egy héten belül kétszer is fagypontig süly- lyedő hőmérséklet. Sok ez egyszerre október elején, mondogatjuk .nap mint nap, nem kis bosszúsággal. Mert máskor ilyenkor még javaban meleg van. Szőlő­érlelő fneleg, a „vénasszo- nyok nyara”. Ennek az idén, úgy látszik, nyoma veszett. Szokatlanul korán kellett befűteni, s a szekrényekből előkerült a melegebb ruha, az öltönyök fölé pedig a kabát. Esernyő a kézben, vagy a táskához simulva, el­maradhatatlan tartozéka az idei októbernek. Bosszús az utcán járó ember, mert gyakran zuhog az eső, a mezőgazdász pedig mert sáros a föld, s a gé­pekkel nem lehet rámenni. Bosszús a szőlész, mert áll a szüret, alacsony a must cukorfoka és néhol már roty Í ad a termés. Az eső felhí- í tóttá az amúgy sem túl édes bogyó tartalmát, sőt. a vékonyabb héjú Medoc és Leányka fürtjeit meg is té­pázta. Meleg őszben, reményked­tünk, de úgy tűnik, ez egye­lőre várat magára. Pedig igerf sok még a teendő a határban. A hűvös esőzés miatt kevés helyen került földbe a búza, szinte csak ívt-ott, elvétve kezdték meg a kukorica törését is. Egye­lőre pihenőre kényszerülnek a gépek és az emberek. Hírhedt, évjárat lesz az idei — jegyezte meg kissé szomorkásán minap egy me­teorológus. — Hogy bevál­nak-e szavai, vagy sem. azt egyelőre nem tudjuk. Min­denesetre nehéz helyzetben van mezőgazdaságunk. Az átlagostól jobban elhúzódik a betakarítás. a szüret, amely egyaránt gond a ter­melőknek és a feldolgozók nak. Az időjárás okozta gon­dok, bosszúságak közepette mégis van remény arra, hogy ha - a megszokottnál későbben, de sikerrel zárul majd a nagy őszi munka­kampány a földeken. (mentusz) í Hémiáti-'«&?< hönaers as. •**. WMMthMfi teás-melyik poatahirataJsáJés kézbesítőnél. — Index: a).062. Igaigatá: EOaYMOS JÖÜSS», Heves mtssíS, _ ’Nyruztae tiSáaaéaé,- Sgst: Bréáy Sándosf tgc» L mám. % h i> Nemrég cikk jelent meg a Népújság hasábjain Heves megye autoalkatresz-ellátásának hiányosságairól. Az írást tett követte Hatvanban. A helyi ÁFÉSZ, kis anyagi ráfor­dítással, a Dózsa téren levő zöldségboltját alakította át el- árúsítóhellyé. Főleg a szocialista autóipar; Wartburg, Tra­bant, Skoda, Zsiguli stb. személygépkocsikhoz kaphatók itt alkatrészek. (Foto: Szabó Sándor)

Next

/
Thumbnails
Contents