Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-06 / 234. szám

A NDK születésnapján A ezocialista országok nagy családja ezekben a na- ** pókban igaz testvéri érzésekkel és őszinte tiszte­lettel emlékezik meg a szocialista német állam, a Német Demokratikus Köztársaság születésnapjáról. Huszonöt év­vel ezelőtt, 1949. október 7-én, történelmi sorsfordulóra került sor Berlinben: az egykori porosz parlament helyi­ségeiben a német néptanács kikiáltotta a Német Demok­ratikus Köztársaságot. Ma, amikor a világ egy virágzó, iparilag rendkívül fej­lett NDK-t ismer, amikor a berlini külügyminisztérium­ban száznál több ország diplomatái adják egymásnak a ki­lincset. bizony sok embernek — különösen a fiatalabb nemzedékek tagjainak — még elképzelésük is alig lehet arról, hogy milyen merész vállalkozásnak számított ez az 1949. október 7-i lépés. Az egykori hitleri rémuralom és rablóháború bűnéből nemcsak az ország hevert romokban, hanem milliókban és milliókban, kétkedőkben s kétségbe­esettekben is el kellett ültetni a hitet: új utat választva eljön a felemelkedés. De azoknak a német harcosoknak mindenekelőtt a Német Szocialista Egységpártba tömörült kommunistáknak, szocialistáknak — akik vállalták ezt az iszonyatosan nehéz munkát, nemcsak a belső bizalmat kel­lett megteremteniök. A néptömegek legnemesebb alkotó- készségének felkeltésével, a fasiszta métely írmagjának is a kiirtásával, a szocializmus eszméi elplántálásával újra meg kellett nyerni Európa és a világ lakosságának bizal­mát és rokonszenvét. Huszonöt esztendő erőfeszítése, nagy emberi teljesítmé­nyei nyomán a baráti NDK állampolgárai büszkén jelent­hetik a világnak: ime teljesítettük azt a vállalást, amelyet az államalapításkor tettünk! Elvtársaink, barátaink az NDK-ban élni tudtak a szabadsággal, a történelmi lehető­séggel, amelyet a szovjet hadsereg és az antifasiszta koalí­ció biztosított számukra azzal, hogy szétzúzta a fasiszta nemet imperializmust. Az NDK ebből az antifasiszta harcból született; abból a szent elhatározásból, hogy azon a német földön, ame­lyet a szovjet hadsereg szabadított fel, soha többé ne emelhesse fel a fejét a háború, az elnyomás, a hódítás szelleme — és mindeme rossz szülője: az agresszív német imperializmus sem. Az NDK tiszteletre méltó következe­tességgel nemcsak mindvégig kitartott ezen a maga vá­lasztotta antifasiszta úton, hanem amikor annak feltételei megteremtődtek, a történelmi szükségszerűség parancsát követve megtette a befejező lépést is: szocialistává for­málta az ország társadalmi berendezkedését. Az út nehézségeinek és végbement változás jelentősé­gének értékelésekor szamitásba kell vennünk a kiindulás adottságait, és a szocialista átalakulás külső körülményeit. Az NDK az egykori német birodalomnak nemcsak terüle­tileg, valamint a lakosság számát tekintve kisebb, hanem gazdasági szempontból is az elmaradottabb része volt. Kü­lönösen a hidegháború éveiben zúdult az NDK-ra — első­sorban a másik német államból, az NSZK-ból kiinduló, hatalmas propagandaapparátus által tüzelt lélektani há­ború. S az NDK állta a sarat: szívósan fejlesztette gazda­sági hatalmát, szocialistává formálta társadalmi életét, szüntelenül erősítette az új munkás-paraszt államot. Ma az NDK erős szocialista állam, megbízható, hű szö­vetségese a Varsói Szerződés rendszerében és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába tömörült szocialista álla­moknak. Az elmúlt 25 évben a nemzeti jövedelem több mint öt és félszeresére nőtt. Tavaly az államosított ipar árutermelése 200 milliárd márkánáL is több volt. A lakos­ság életszínvonala egyenletesen emelkedik, s ma már egy­re hatástalanabb az a propaganda, amely az NSZK „fo­gyasztói társadalmát” próbálja például állítani a Német Demokratikus Köztáreaság állampolgárai elé. Az -NDK- ban az állam, a társadalmi berendezkedés ugyanis olyan lehetőségeit biztosítja az ember sokoldalú kiteljesedésének, amelyet egyetlen kapitalista ország sem nyújthat állam­polgárainak. Az oktatásra, kulturális célokra, az egészség­ügyre és szociális biztonságra 1973-ban az NDK költség- vetése fejenként 2000 márkát irányozott elő. 1950-ben egy lakosra 404 márka jutott ezekből a költségvetési, kiadások­ból; 1956 és 1970 között 1,1 millió új lakast építettek, il­letve korszerűsítettek. Az NDK negyedszázada a Magyarországgal való kap­csai átok mindén irányú fejlődésének és kiszélesedésének is meghatározó időszaka volt. Az eszmék, célok közössége és az érdekek tökéletes azonossága nemcsak a két szocia­lista ország szövetségét erősítette meg, hanem kialakította a két nép, az NDK és a magyar állampolgárok százezrei­nek, millióinak barátságát, emberi, elvtársi kapcsolatát. S ezek az igaz baráti szálak évről évre sokasodnak és erő­södnek. Czületésnapján nagy megbecsüléssel és feltétlen bi­^ zalommal köszöntjük a testvéri Német Demokra­tikus Köztársaságot, s kívánunk minden állampolgárának sikeres előrehaladást és sok boldogságot! $ WHÁQ PROLETÁRJAI, EGYESüUttm .j/ppujsaa, AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXV. évfolyam, 234. szám ARA: 1,— FORINT 1974. október 6., vasárnap r Uj kollégium, új lakókkal \ Már hírt adtunk arról, hogy 68: felső tagozatos diák birtokba vette az új mátrafü- redi kollégiumot és körzeti általános iskolát. A gyerekeknek nem kell már a Mátrából gyalogolniuk, vagy kerékpározniuk az iskolába, az új kollégium — ahol négy nevelő tanítja, oktatja és felügyel rájuk t- kényelmet, pihenést, gondtalan tanulást és jó ellá­tást biztosít. Ebbe az új kollégiumba pillantottunk most be. Társunk a fényképező­gép. 1 Bizalmat szavaztak UCK 1U1UU lute'll a* V tKfc CS Wivau luuianuuii született a döntés, amilyenekkel eddig leg­felső törvényhozó szervünk munkájában még nem találkoztunk. S ebben az a leg­szimpatikusabb, hogy szocialista törvény- alkotásunk a hétköznapok jó gyakorlatára epülve nem arra törekszik, hogy tárgyát merev keretek közé szorítsa, hanem, hogy ösztönözzön a nagyobb eredményekre, s ehhez biztonságot nyújtson. A külkeres­kedelmi törvény — szocialista társadal­munkban az első ilyen jogszabály-gyűjte­mény — a hétköznapok munkájára épülve egyezteti a legmagasabb szinten az érde­keket, s olyan törvényi keretet biztosít, amely a termelőkedvet csak fokozhatja. Elég említeni az eljárások egyszerűsítését, vagy az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök biztosítását. Hogy jogalkotásunk milyen ru­galmasan alkalmazkodik az élethez, az vi­lágosan érzékelhető volt dr. Bíró József külkereskedelmi minisz.ter expozéjában, amikor kijelentette az országgyűlésen: „A törvényjavaslat a külkereskedelmi jog megadásának csupán legfontosabb feltéte­leit határozza meg. A megjelölt kereteken belül a gyakorlat az adott időszak gazda­ságpolitikájától függően fog kialakulni”. Ez új törvény legfőbb jellemzője, hogy alapvetően hozzájárul hazánknak a nem­zetközi munkamegosztásban betöltött sze­repe szélesítéséhez. Hogy ez milyen fontos, elég megemlíteni a tényt: nemzeti jövedel­műnk több mint negyven százaléka a kiü­«aiuircu; végi tuiajiasauaK Hároméves pasztalalait értékelték a képviselők. Az szággyűlési vitát széles körű előkészítés zte meg. amikor ugyanerről a témáról a különböző állami és társadalmi fórumo­kon elmondták véleményeiket, bíráló meg­jegyzéseiket az érintettek. A vitában ki­alakult értékelésből érdemes egy gondola­tot kiragadni, amely szerint a tanácsi szer­vek ügyintézésében már alig találkozha­tunk ezzel a „módszerrel”: magyarázat, hogy valamilyen ügyben miért nincs igaza az ügyfélnek, hanem inkább azon van a hangsúly, hogy az állampolgárok ügyes-bajos dolgát hogyan lehet a legegyszerűbben és leggyorsabban elin­tézni. Az új tanácstörvény folyamatosan ered­ményes végrehajtása nem csupán az ál­lamigazgatásban dolgozók munkáját érin­ti, hanem mindenkit egyformán, aki eb­ben az országban él. A születéstől a halál­ig kapcsolatban vagyunk valahogy a taná­csokkal. s nem mindegy, hogy az ember egy akta csupán a polcon, vagy egy me­leg kézfogásé ügyiét S az sem mindegy, hogy az ügyintéző egy stemplire emlékez­tet, vagy pedig segítőén osztozik gondja­inkban élő ember módjára. A törvény végrehajtása eddig —y a hibák takargatása nélkül — pozitív értékelést kapott a kép­viselőktől, a törvény végrehajtója a törvény megretcmtőjéről, s ez azt jelenti, hogy a mindenkit egyaránt érintő államigazga­tásé munka újabb bizalmat kapott.- - .... .. - . . Katai Gabes.” Brezsnyev Berlinben A Leonyid Brezsnyev ve­zette szovjet párt- és kor­mányküldöttség megérkezett a Berlin-Schönefeldi repülő­térre. A magas rangú szov­jet küldöttség részt vesz az NDK 25. születésnapja al­kalmából rendezendő ünnep­ségeken. Pihenés és terefere az emeletes ágyakon. (Fent). A modem bútorokkal beren­dezett szobákban az ágyak felett a falakat színes sző­nyegek diszítik, melyekre már feltűzdeltek a gyerekek a kedvenc színészek és spor­tolók féhy képeit is. Vidá­man, de azért; tanulással telnek a napok, s egyre ke­vesebb a sírás, az anyuka után, hiszen hétvégeken va­lamennyien viszontláthatják szüleiket. Képünkön! a pi~ pishegyi Czinkóczi Erzsi, a mátraházi Klement Erzsi és Maka Éva. A tanulás előtt még páir percre leülnek beszélgetni a kollégium kis lakói a han­gulatos lépcsőfordulóban. (Jobbra). Ne hányán már « tankönyveket, a házi, felada­tokat nézegetik, mások talán az esti programot beszélik meg. (Foto! Puskás Anikó) MA azerzoaes tíz évre • Az egri Finomszerelvény- gyár nemzetközi kapcsola­tairól ír munkatársunk la­punk 3. oldalán. Egy ember és a madarak Természetvédelem a gya­korlatban — ez a mottója Pataky Dezső riportjának, amelyben a mátrafüredi ■ odúvárosba kalauzolja el olvasóinkat. (4. oldal) 25 éves az NDK A testvéri nép hétköz­napjairól, sikereiről készí­tettünk összeállítást az 5 oldalon. Mint például Csány A hazai konzervgyárak sűrítési kapacitása 40 szá­zalékban van kihasználva, mert nincs elég nyersanyag. A Csányi Állami Gazdaság­ban ugyanakkor négy para­dicsomkombájn közül csak kettőt tudnak üzemeltetni, mert az átvevő gépeinek teljesítménye kisebb a kel­leténél. A hazai zöldség- program gépesítésének gondjairól szól írásunk la­punk 6. oldalán. Megnyitották a megyei múzeumi és műemlékvédelmi hónap rendezvénysorozatát Szombat délelőtt, stílusos környezetben, az egri vár történeti kiállításának egyik termében tartották a me­gyei múzeumi és műemléki, hónap megnyitó ünnepsé­gét. A rendezvényen — töb­bek között — megjelent Polgár Miklós, a megyei pártbizottság osztályvezető­je, Búzás Lajos, a városi pártbizottság osztályvezető­je, Kameniczky Antal. a megyei ' művelődési osztály .helyettes vezetője. A megnyitó vendégeit dr. Bakó Ferenc, a Heves me­gyei Múzeumi Szervezet igazgatója üdvözölte, majd Páti Jenő, a Hazafias Nép­front Heves megyei Biaofe. tógának titkára tartott be­szédet, Hangsúlyozta a hely­történeti kutatások jelentő­ségét, kiemelte, hogy ezek­nek fontos szerepe van ab­ban , hogy teljes képet kap­hassunk a történeti, a Tár­sadalmi jelenségekrői. Utalt a múzeumi kutató­munka és a közművelődés összefüggéseire is, arra, hogy miként lehet egyre széle­sebb tömegek osztályrésze egy szűkebb kör, egy bo®- zaértő thitelajsgpsj Fóti Jenő értékelte a He­ves megyei Múzeumi Szer­vezet, valamint az egyes üzemek szocialista szerződés formájában, rögzített kap­csolatát, majd aról beszélt, hogy a népfrontmozgalom számára fnilyen sokat je­lent, a műemlékvédelem. Hi­szen a műemlékek, mint ha­zánk (történeti múltjának jellegzetes és pótolhatatlan emlékei nagyszerű lehetősé­get kínálnak arra, hogy fel­keltsék a hazaszeretetei, a szűkebb pátria történeté­nek megbecsülését. .Elmon­dotta azt is, hogy á műem­léki gondolat ápolásának kitűnő fórumai voltak az egri nyári egyetemek ren­dezvényei. A Hazafias Népfront He­ves megyei Bizottságának átkára megemlékezett arról is, hogy az egri vár látoga­tóinak a száma évről évre gyarapszik, s elérték a 400 ezret. Ez rendkívül jelentős, hiszen az ókori pompei rom­jait mindössze kétezer any- nyian látogatják, mint a tö­rökkel szemben hősiesen helytálló Dobo István várát. Póri Jenő végezet® je­lezte, hogy a múzeumi és évre kiváló . lehetőségei nyújtottak ahhoz, hogy száz­ezrek ismerhessék meg nem­zeti értékeinket, s becsül­jék meg kultúránk hagyaté­kát. Október folyamán nem­csak Egerben, hanem me­gyénk városaiban is gazdag és színvonalas rendezvény- sorozat várja az érdeklődő­ket.' Hétfőn az egri Zeneis­kola tanárai adnak kamara versenyt a vár képtárában. Október 8-an, kedden Gyön­gyösön. — a 'Mátra Múze­um klubtermében — nyit­ják meg az új szerzemé­nyekből rendezett kiállítási. Október 9-én, szerdán — ugyancsak Gyöngyösön, . a Mátra Múzeumban — tart előadást dr. Bakó Ferenc kandidátus, megyei múze- umigazgató, a- palóckutatás mai eredményeiről. Hatvan­ban hétfőn este dr. Vezér Erzsébet irodalomtörténész beszél Hatvány Lajos és a város kapcsolatáról. A ren­dezvény érdekessége az, hogy az előadáson meg jele nik a nagy irodalompártoló özvegye is. máé» A maga nemében újdonság volt az őszi ülésszak második na­pirendjének a témá­ja is, amelyben a ta­Az újdonságok or­szággyűlésének ne­vezhetnénk az idei őszi ülésszakot, hi­szen olyan napiren-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents