Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-05 / 233. szám
SZRE A mozgás* egészség A technika gyengévé, tunyává, kényelmessé teszi az embert...! - halljuk uton- útfélen és‘ez jórészt igaz. A munkafolyamatok, a nagyobb erőfeszítést követelő feladatok gépesítése megkönnyítette még a nehez fizikai munkát, is. A hajdan komoly mozgással és erőkifejtéssel dolgozó ember ma jobbára csak vezet, irányit és ellenőriz. Munka után pedig hazamegy, leheveredik, vagy leül a képernyő ele, esetleg betelepszik a presz- szóba, a moziba, a kiskocsmába és lassan puhul, erot- lenedik és nehezedik, mert hízik. Még szerencse, hogy nem mindenki, mert divat a télek, a hétvégi hajlék es az emberek egy része a helyhez kötött, mozgásszegény muii- ka után kezdi a második műszakot: megy ásni, kapálni, vagy sétál, sportol, eset- leg kocog. ez a 30. kz a legjobb védekezési mod ,az egészségünkre káros és esztétikailag is csúnya elhízás ellen. * «„Az emberi test” című könyvből idézek: „Ahhoz, hogy fiatalságunkat, _ ruganyosságunkat megoripuk, szükséges, hogy. izmainkat gyakoroltassuk”. A rendszeres, folyamatos, a szervezet minden részét megmozgató, de meg nem terhelő mozgás a szervek fokozatos fejlődését? később azok alkalmazkodóképességének megtartását biztosítja. Mozgás, 'edzés, kocogás alatt a csontok belső gerendarendszere erősödik, az ízületek megoia- jozódnak, az izomrostok szaporodnak és vastagodnak, a szívműködés és vérkeringés javul, az anyagcsere fokS- zódik, tehát az egész test ruganyossága nő. Megjavul a légzés. A tüdő légbefogadó képessege növekszik. A máj több szénhidrátot tárol és jobban me- regtelenít. Az emesztoszer- vek működése ütemesebb, eredményesebb és még a vesék kiválaptóképessege « fokozódik. , A céltudatos edzes,_ a rendszeres mozgás az erőn- lét egyik biztosítéka.. Az erőnlét egészséges életmódot, tisztaságot, helyes táplálkozást. mértékletesseget es rit- musos életrendet követel. Es m:ndez együtt maga az egészség. Dr* “■ Van-e foga? . A NAPOKBAN részt vettem az egyik iskola úttörő- parlamentjén. A kicsik, — hiszen a legnagyobbjai is innen vannak,, még a 14. életévükön — komolyan ültek le a tárgyalóasztalok mellé, volt, amelyik papírlapot szorongatott a kezébe, mert társai véleményét is meghallgatva előre felkészült a hozzászólásra. Beszéltek a szabad időről, a KISZ-életre való felkészülésről, s az iskolai rendtartásról, ^melynek során természetesen sor került a jogok és kötelességek megvitatására is. Mert az iskolai rendtartás egyre több jogot biztosít a nebulóknak, részvételt a gyermekeket közvetlenül érintő döntések meghozatalában, véleménynyilvánítási szabadságot a különböző szabályok bevezetése előtt, egyszóval az iskolai demokrácia fejlődését, bontakozását kísérheti figye-' lemmel az ember ezeken a parlamenteken, Kétségtelen, hogy az utóbbi öt esztendő alatt óriási fejlődés tapasztalható az iskolai demokráciában. Jó irányú fejlődés, amelynek során a gyermekek — kis közösségükben — tulajdonképpen a közéleti munkára készülnek fel. De ezzel a fejlődéssel egy időben új probléma is jelentkezik. A kettős nevelésnek egy új formája: az iskolában a gyermek jogokkal ismerkedik, és jogokat gyakorol. És otthon? Több szülővel vitáztunk ' már azon, milyen jogai lehetnek otthon a gyermeknek. Sok helyen, sok családban a szülők elve: gyereknek hallgass a neve. Később, amikor a gyermek már serdül, saját problémái vannak és szeretne valamit a saját elképzeléseiből is megvalósítani, ez így fogalmazódik meg: „amíg az én kenyeremet eszed ...” NYILVÁNVALÓ a konfliktus, a gyermek, aki az iskolában egyre jobban megszokja, hogy elmondhatja véleményét, szűknek érzi az otthoni merev kereteket, s a „generációs vita” olykor már komoly szakításokra vezet. A gyermek társat és igazát keresve eltávolodik a szülői háztól, súlyosabb esetben íi- ' zikai értelemben is, — csavarogni kezd. Mi lenne a helyes arány az iskolai és otthoni jogok kialakításában? Nehéz lenne erre egyértelmű receptet adni. Elsősorban természetesen le kell szögezni a gyermekkel szemben: jogokról az beszélhet, aki kötelességeit is maradéktalanul teljesíti. Tehát akkor lehet a gyermekkel komolyan tárgyalni jogokról a szülői házban, ha kötelességét, elsősorban a tanulást, de nem mellékesen a családban reá háruló munkát, pontosan és lelki- ismeretesen, képességeihez mérten jól elvégzi. De ha elvégzi, akkor viszont kell a jogokról is beszélgetni. Az első joga talán az lehetne. — s ez szorosan hozzátartozik az életre való felkészítéshez, hogy megismerhesse a család anyagi gondjait, terveit. Kérjük ki a véleményét egy-egy* nagyobb családi beruházás» eldöntésében. Érezze, hogy az az egész család közös ügye, s ha hoszabb időn keresztül takarékoskodni kell a cél megvalósításáért ne érezze súlyos áldozatnak, hiszen az ő kívánsága szerint is történik. De hagyjuk beleszólni abba is, hogyan tervezze meg a család a nyári szünidőt, s ha a lehetőségek engedik, próbáljuk meg hozzá is igazítani a nyaralási terveket. Legyen szabad a Mikor, milyen darabokkal bővítsük a csecsemő ruhatárát? A Divattervező Vállalat őszi divatújdonságai. (MTI-foto — Bara IstváA) A helyes táplálkozásról Hogyan étkezzék idős ember ezért az idős ember hajlamos arra, hogy túlfűszerezze az ételt, ami szintén káros. Ez ugyanis nagyobb folyadékmennyiséget igényel, s a fokozott folyadékfogyasztás túlterheli a vérkeringést és a kiválasztó szerveket. Az idős ember ételében minél kevesebo paprika, bors, babérlevél, mustár és kapor legyen. Nem ajánlatos a füstölt, pácolt húsok fogyasztása sem. Kerülni ■ kell a kelttésztákat, a sok kenyeret, az erős és sok feketét, s természetesen az alkoholt. Fontos tudni, hogy a túlzott édességfogyasztás sem egészséges. Az idős ember étrendjében a fő szerepet a tej, tejtermékek, tojás, burgonya, rizs és a vitaminokban gazdag zöldségfélék, gyűrnöd- . csők kapják. ITermészetesen egészséges a sovány sertéshús, a csirke és a hal. A főzésnél pedig jobb a zsír helyett az olaj használata. Mindezeket természetesen úgy kell elkészíteni, hogy étvágygerjesztőek legyenek, hiszen a jó étvágy is nélkülözhetetlen a jó közérzethez. + Egeszsegíieveleíd csopctó „Az öregedés az az állapot, amit mindenki meg kíván érni, s amitől mindenki retteg” (dr. Nyirő.) Az idő szinte ijesztő gyár-' sasággal múlik, nincs módunkban megállítani, de az élettártam meghosszabbodása folytán ma már az idős, illetve öregedő ember nem ritka kivétel, hanem általános jelenség. Az emberi szervezetben az öregedés folyamatában »sokféle változás áll be. A bőr elveszti rugalmasságát. a haj megőszül, megromlik . a "látás, a fogak Is öregszenek, elhanyagolt fogszuvasodás következtében kihullanak. A korosodással megváltozik az emésztőrendszer működése, lassúbbá és nehezebbé válik a felszívódás. Ezért célszerű, ha az :dős ember naponta többször, kevesebbet eszik, köny- nyen emészthető, és köny- nyen felszívódó táplálékot, mely természetesen nem nélkülözheti a megfelelő kalóza- és vitaminmennyiséget 'm. A zsíros ételek fogyasztása — éppen azért .mert nehezen emésztbetők, rossz közérzetet okozhatnak. Ebben a korban már csökken az ízlő és szagló érzék Is. A z újszülött kelengyéjét még születése előtt beszerzi minden kismama. Ez azonban nem sokáig elég; hamarosan új ruhadarabokra lesz szükség. A kisbabát szeretjük szépen öltöztetni. De nemcsak szépen, célszerűen is kell öltöztetni. Túl sok ruhadarab beszerzése azonban felesleges kiadás, hiszen a gyermek azokat hamarosan kinövi. Mégis mivel bővítsük ruhatárát? A rugdalódzó, kb. 4—5 hónapos kortól kezdve időszerű, akkor, amikor a csecsemő már a hasára kezd fordulni, vagy amikor rendszeresen kidugja a lábát az angolpólya oldalán. Azok a rugdalódzók a legjobbak, .amelyeknek mell- és hátrészük van és vállon vagy a váll közelében, elől gombo- lódnak. A hátul, derékon gombolódóknál a gombsor nyomja a kicsi hátát, s öltöztetéskor, pelenkázáskor feleslegeden sokat kell forgatni a gyereket. Legcélszerűbbek a flórból, a vékony, cémázott pamutfonalból vagy a jó minőségű, de nem vastag, lehetőleg rugalmas frottírból, tréningruhaanyagból készült rugdalódzók. Gyapjú- vagy orlon- rugdalódzó csak különösebben fázós csecsemőknek kelL Ingblúzra (batisztból, kartonból, kreppből, zefírből, pi- kéből, barhentból stb.) csak akkor van szükség ha első kisingeit már kinőtte a gyerek. Az ingblúz alá — hűvös időben — alsóneműként atlétatrikót adhatunk a gyerekre. U mikor a gyerek már kúszni kezd. vagy a térdére is emelkedik, célszerű a rugdalódzó alá ún. tar- tonadragot (napoaonadraghoz hasonló, vállpántos kis- nadrágot) adni, hogy pelenkája guminadrágostól ne csússzon le a combjára. Attól kezdve, hogy nappal rugdalódzót visel a gyerek, éjszakára adjunk rá hálózsákot. Másfél, kétéves korig ez célszerűbb, mint a pizsama. Elég bő és laza legyen, hogy kényelmesen feküdjön benne a csecsemő, hosszában kb. 20—30 centiméterrel érjen túl a lábán. Készülhet fíanelltól, pikéből, vékony frottírból, kartonból, kreppből. A kitakaródzás ellen legjobb védekezés, ha alváshoz takaró helyett lábzsákot adunk a gyerekre. A hőmérséklettől függően, a legkülönbözőbb anyagtól, takaróktól készülhet. Ősszel és tavasszal kötött kabáttal, szabadban alváshoz is meg» felel a gyapjú vagy vastagabb flanellzsák. T élen a levegőzéshez a gyapjú lábzsáknál melegebb, hosszú ujjú (pehely- lyel, vatelinnel, könnyű és puha prérhmel vagy műszőrmével bélelt) levegőztető zsákra van szükség. Meleg sapka 5—6 hetes kortól kell a, téli hónapokban. Jobb a különálló sapka, mint a zsákra, overallra varrt kapucni: könyebben mozgatja, forgatja benne fejét a gyerek. Viszonylag rövid ideig használható, de igen célszerű viselet a lábfejrésszel ellátott, hátul végig gomboló- dó, kezeslábas, a mászóruha. A rugdalódzó- fölé adjuk abban a néhány hónapban, amikor a gyerek már szabadon kúszva-mászkál a padlón. Anyaga sűrű szövésű (pl. farmer-vászon.) és sótét ezirui legyen. Hosszú játszónatfrág (kes>- tésznadrág) attól kezdve’ szükséges, amikor már feláll és lépegetni kezd a gye-( rek. A játszőnadrágot viselő gyereknek már külön lábbelire van szüksége, de cipőre csak akkor, ha már saját lábán megy az utcára hűvös, vagy nedves időben. Az éppen csak felálló vagy járni kezdő gyerek lábbelije a lábfej formáját pontosan követő, kényelmes, könnyű, hajlékony, kötött vagy vászon-, szövet-, kordbársony- maradéktól varrt papucs. Készen ritkán kapható, házilag kell elkészíteni. Merevebb talpú vagy felsőrészű papucs állandó viselésre alkalmatlan. A papucs alá adjunk zoknit. Olyan zokni vagy harisnya, amit beszőtt gumi, vagy külön harisnyakötő rögzít, nem való a kisgyereknek. 0 téli meleg bélelt, vízhatlan overall akkor tesz jó szolgálatot, amikor a gyerek már saját Iában közlekedik a szabadban, tehát ' csak a második télen. A va- telinnel, műszőrmével vagy habszivaccsal bélelt ballon vagy orkán öltönyke a legmegfelelőbb. Az egybeszabott » overall fel- és levétele nehézkes és egy év alatt általában kinövi a gyerek. A kétrészes overall akkor cilszerű, ha a nadrág a mellkas és a hát felső részéig ér és széles vállpánttal gombol ódik a váll közelében, mert ez mozgás közben nem csúszik szét. A vállpánt meghosszabbításával ez rendszerint még a következő télen is jó lesz a gyermeknek. öt Fáik. Md*. gyermeknek saját véleményt alkotni különböző dolgokról» s ha nem is fogadjuk el azt egy _ az egyben teremtsük m eg ésszerű határokon be- lül a családban is a szólás szabadságát. LEGYEN JOGA a gyérmeknek azt is eldönteni, hogyan szeretne öltözködni, ne kényszerítsük rá feltétel nélkül a mi ízlésünket, amely nyilván konzervatívabb. Persze, ehhez hozza kell tenni, ne minden ízlést hagyjunk jóvá, de a szélsőségek ellen ne csupán tiltó szóval lépjünk fel, hanem magyarázzuk meg, mi , a helyes, ízlést is formáljunk mar egészen kis korban. Az mes formálásának azonban ne a tiltás legyen az egyetlen es fő eszköze. Beszéltem olyan szülőkkel, akik elmondottak, ok fenntartás nélkül bíznák a gyermekben, s a gyermeknek joga van benyúlni a család közös kasszájába «, ha valami, iskolai beruhá- zásról van szó, ß a rmnden- napi bevásárlást sem követi szoros elszámolás. A feltétlen bizalom légköré csak hasznára válik a gyermeknek. S ugyanakkor nagyon komoly jognak érzi, hogy o is „gazdálkodhat” s miután sok esetben kikérik, meghallgatják, sőt el is fogadjak a véleményét, egyenrangúnak érzi magát a családban, s mint ilyen, ő is hagyja magát „meggyőzni” egyes esetekben. Hozzátartozhat a gyermek •jogaihoz az is, hogy otthon a szülők ismerjék el, „néha a gyermeknek is lehet igaza” S ha ténylegesen igaza van, akkor ne féltsék a tekintélyüket attól, hogy ezt elismerik. A gyermek az igazságos szülőt tiszteli. ha azt tapasztalja, hogy komolyan veszik, ő maga » komolyabban veszi a felnőttek véleményét. KISSÉ SZOKATLAN dolog családon, belüli demokratizmusról beszelni, de valóban napirendre kellene ez is tűzni Egymás yéiemenye- nek kölcsönös tiszteletbe tartósa - a gyermek kora nak megfelelő fokon - tó zonyára enyhítene a genera ciós vélemenykulonbsegekét is, vagy legalábbts kony; nvebb lenne ezeket áthidal ni. Az iskolák - nm fár tálán pé'da bizonyítja, ben a szülői, ház előtt nak. De mivel a nyezés a gyermek e^kfhorg a gyermek nevelesetón hasz nos, beszélni ke’l ro a^ - ról is, hogyan ho/'ha^it szintre a gyermek ^ iskolában és a családi haz- ban egy aránt; ^ Rozsi Receptek KGYTAI.ETET (két személyre) paradicsomot, megsózzuk, “ész, pároljuk. Amikor nem fs£ adunk hozzá két. P“ vé. gül6 n"gyUldarUaha felvert tolta* SS**S. Ha a «***,*•£ sült, megszórjuk részit «ut^ és kevés paprikával. Barna ite nyérrel és Nektár sorrel tálal- }uk. töltött paradicsom Hozzávalók: 6 nagyobb Paradicsom, 25 dkg sertéshús 2 fou tojás, 1 fej hagyma, só, bora, majoránna, törött üon. Elkészítése: A hagymát apróra vág luk, zsíron megpirítjuk, hozza adjuk az apró kockákra vágott húst, fűszerezzük es pukln P* roljuk. Ha készen van, hozzáadjuk az apróra vagdalt tojásokat, összekeverjük. A paradicsom belsejét kiszedjük, picit megsózzuk a belsejét, majd megtöltjük a töltelékkel, tűzálló tálra tesszük es előmelegített sütőben 5 percig sütjük. Pirított. kenyérrel tálaljuk (Hús helyett gombát ts tehetünk a töltelékbe, azzal is Kitűnő J
