Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-05 / 233. szám
/ PLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXV. évfolyam, 233. szám AHA: 80 FILLÉR 1974. október 5., szombat Befejeződön az országgyűlés őszi ülésszaka Elfogadták a tanácstörvény végrehajtásáról széló Jelentést Dr. Papp Lajos államtitkár beszéde Pénteken délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását az országgyűlés: napirend szerint megkezdődött a tanácstörvény végrehajtásáról szóló beszámoló megvitatása. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke tartotta meg beszámolóját a tanácstörvény végrehajtásáról. • _ Népképviseleti rend* szerünk demokratizmusa többek között abban is kifejezésre jut, hogy az országgyűlés és a képviselők nem tekintik munkájukat befejezettnek a törvények megalkotásával. hanem figyelemmel kísérik és ellenőrzik végrehajtásukat —- kezdte -beszámolóját dr. Papp Le jós. — Az. hogy az országgyűlés napirendre tűzte a tanácstörvény végrehajtásáról szóló beszámolót, kifejezi a törvény társadalompolitikai szerepét és jelentőségét. A Magyar Szocialista Munkáspárt ^ X. kongresszusa egyik időszerű, központi feladatként határozta meg az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztését. Ennek keretében került sor — összhangban társadalmi fejlődésünk követelményeivel — a tanácsszervek tevékenységének fejlesztésére. A törvény megalkotása óta eltelt csaknem négy évet a végrehajtás első időszakának lehet tekinteni. Ennek tapasztalatai már elegendőek ahhoz, hogy jelent-, hessem a tisztelt országi gyűlesnek: a törvény elveinek és szabályainak helyességét, az elet, a gyakorlat igazolta, , — A tanácsok tevékenységében bekövetkezett fejlődés és kedvező eredmények mellett számos nehézség, hiányosság is tapasztalható volt. Ezek okai azonban nem a törvény előírásainak, hanem egyrészt azok végrehajtásának hiányosságaira vezethetők vissza. Másrészt már a törvénytervezet tárgyalása során is hangot kapott, hogy egyes rendelkezéseinek végrehajtása hosszabb időt igényel. A végrehajtás időigénye megmutatkozott többek között abban, hogy csak fokozatosan lehetett és lehet növelni a tanácsok önállóságát- hatáskörét, anyagi eszközeit. Eleinte az sem volt mindenütt; elég világos, hogy a tanácsok önkormányzati jellege nagyfokú önállóságot jelent a helyi ügyekben, de nem jogosít a népgazdasági célok, a központi intézkedések ügyeimén kívül, hagyásara. A vártnál . valamivel több időt vesz igénybe a színvonalasabb munka személyi feltételeinek megteremtése, s az indokoltnál vdntatot- tabban halad az eljárások' egyszerűsítése. — A demokratizmus örvendetes növekedését mutatja. hogy a lakosság vélemény javaslatai korábban hívtak össze. t lesztést tervezett, amelynek megvalósításához több^ évig kell pénzt gyűjtenie. ' — A tanácsi ügyintézés törvényesnek mondható. Az évenként kiadott több mint másfél millió határoSzükség van a vezetés színvonalának további emelésére, a munka hatékonyságának, személyi és tárgyi feltételeinek, folyamatos javítására. A fő figyelmet a helyi tanácsok munkájának ilyen mértékben meg nem érvényesültek a testületi döntésekben, mint most. A szélesebb körű véleménykérés eredményeként javult a testületi döntések megalapozása. Ugyanakkor előfordultak a korábbi gyakorlatból fakadó hibák is. Helyenként elmarad a testület elé tartozó fontos ügyek tárgyalása. Fontos önkormányzati hatáskör a tanácsrendelet alkotásának lehetősége. Ezzel azonban — elsősorban a részletekbe menő jogi szabályozás miatt — nem élnék eléggé a tanácsok. A tanácsokat a .döntések előkészítésében és meghozatalában tevékenyen segítik bizottságaik. Jók a tapasztalatok arról, hogy nem tanácstagok is bizottsági tagok lehetnek. — A törvény fontos, új —■ a közvetlen demokráciát szolgáló — intézkedése volt a falugyűlés bevezetése. A tanácsok tavaly — szaros együttműködésben a nép- írontbizottságokkál —. több mint kétezer falugyűlést Dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke a ta/nácstörvény végrehajtásáról beszél, {MTI-fóto — Tormai Andor felv. — KS) — A tanácsok pénzügyi forrásai a népgazdaság fejlődésével összhangban növekedtek. A IV. ötéves terv az előző tervidőszakhoz viszonyítva mintegy 70 százalékkal több fejlesztési és csaknem 44 százalékkal több költségvetési lehetőséget biztosított számukra. Az elmúlt 3 évben közéi 145 milliárd forinttal gazdálkodtak. — A tanácsok jelentős- szerzp munkát végeztek terveik teljesítése érdekében. Ennek- eredményeként az elmúlt három éyben örvendetesen javult a lakosság ellátottsága, egyes területeken pedig kiemelkedő eredmények / születtek. — Az eredmények mellett nem lehet szó nélkül hagyni, hogy a tanácsok több fontos területen, különösen kórházak, kollégiumok, szennyvíztisztító művek építésében és a vízvezeték-hálózat bővítésében elmaradtak tervük időarányos teljesítésében. A .másik sokat vitatott téma, fi tanácsok pénzmaradványainak megítélése. A viszonylag m^gas — mintegy 3 és fél milliárd forint — év végi fejlesztési pénz- maradvány egyik oka kétségtelenül a helyenként túl óvatos gazdálkodás és a feladatok elvégzésének hiányos előkészítése. Nem hagyható azonban ügyeimen kívül, hogy a maradvány mintegy' 1800 tanács és több mint 10 ezer intézmény között oszlik meg. Másrészt sok tanács — a. lakosság egyetértésével — olyan, fej* zatből a jogorvoslat folytán megváltoztatott határozatok aránya alig haladja meg az összes határozat 1 százalékát. Ez az arány viszonylag kedvező, mégis évenként mintegy 20 ezer ügyfelet érint. A fellebbezéseknek gyakran, a kellő szakismeret és tapasztalat hiánya, helyenként a felelőtlenség, a munka „könnyebbik végének” a keresése, a tényállás hiányos megállapítása miatt kell helytadni. — A bürokratizmus csökkentésében, megelőzésében a központi szerveknek is jelentős szerepük van. Ide értem a tanácsi hivatalt is. Bonyolult, nehézkes jogszabályok alapján nem lehet az eljárást egyszerűen lefolytatni. Fontos az is, hogy csak a valóban szükséges adatokat, jelentéseket kérjük. Jelentős szervezeti változás v<jlt a járásií hivatalok kialakítása. A járási tanácsok megszüntetése többekben aggályokat keltett. Most már megállapítható, hogy a törvény rendelkezése helyesnek bizonyult. A járási hivatalok létrehozása lehetővé tette a községek önállóságának fokozását. Az utóbbi időben több intézkedés történt a tanácsi dolgozok fokozott erkölcsi és anyagi megbecsülésére, élet- és munkakörülményeinek javítására is. A tanácsoknál is 44 órás lett a munkahét, növekedett a jutalomalap, a községekben lakásépítési kedvezményeket kaptak, javultak a' munkahelyi körülmények és a továbbtanulási lehetőségeit. — A tanácsok tevékenységének fejlesztése érdekében növelte a törvény a Minisztertanács Tanácsi Hivatala feladatkörét és felelőssegét. A hivatal íő feladata a Minisztertanács tanácsokat, irányító, ellenőrző munkájában és ’tevékenységük törvényességi felügyeletében, való közreműködés, fejlesztésére kell fordítani, ' mivel ezek' állnak közvetlen kapcsolatban a lakossággal. ■ Kitért az államtitkár a tanácsi munka személyi vonatkozásaira is, hangsúlyozva, hogy a tanácsokról aiko(Folytatás a 3. oldalon.) Nagyqyű’és a Német Demokratikus i Köztársaság éviordulója alkalmából A Német Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe, a népi demokratikus állam megalakulásának 25. évfordulója alkalmából pénteken délután az Ikarus Karosz- széria- és Járműgyárban nagygyűlést rendezett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Részt vett a nagygyűlésen és az elnökségben foglalt helyet Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, dr. Szekér Gyula nehézipari, miniszter, Somogyi Sándor, a Budapesti Párt- bizottság titkára, Ros.ka István külügyminiszter-helyettes, Duschek Lajosné, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára. Kelemen Lajos, Budapest Főváros Tanácsának elnökhelyettese, a KISZ központi bizottságának képviselői, továbbá az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár számos párt- és állami, vezetője, a társadalmi tömegszervezetek, az eredményesen dolgozó munkáskol- lektívák több képviselője. Az elnökség tagja volt Gerhard Reinert, a Német Demokra-1 tikus Köztársaság magyarországi nagykövete is. Az NDK és a magyar himnusz hangjai után Bánki Zsuzsának, a Vígszínház művésznőjének szavalata következett, majd Sarlós István, a nagygyűlés elnöke mondott megnyitó szavakat, s átadta a szót dr. Tímár Mátyásnak, a nagygyűlés szónokának. Az NDK megalakulása — mondotta — olyan esemény volt, amely új fejezetet nyitott nemcsak a német nép történetében, hanem pozitív hatást gyakorolt Európára és a Világban lejátszódó folyamatokra is. Megszületett az az állam, amely egyszer s mindenkorra szakított a kizsákmányoló osztály évszázados militarista, imperialista „hagyományaival”. Olyan állam alapjait rakták le, amelynek zászlajára a béke, az alkotás, a humanizmus jelszavát írták, amely méltó módon folytatja a legnagyobb német gondolkodók és forradalmárok, Goethe, Schiller, Heine, Marx, Engels, Kari Liebknecht, Rosa Luxemburg, Ernst Thälmann harcát. Arról beszélt ezután dr. Tímár Mátyás, hogy a Német Szocialista Egységpárt vezetésével az NDK munkás- osztálya és műszaki értelmisége olyan i parágakat fejlesztett ki, mint például az elektrotechnikai és elektronikai ipar, a magas fejlejt vegyi- és járműipar. A fejlődés ütemét jól érzékelteti az az adat is, hogy az NDK dolgozói napjainkban 40 nap alatt termelnek annyit, mint 1949-ben egész évben. (Folytatás a 2. oldalon) Magyar kormányküldöttség utazik , az aradi ünnepségekre Vasárnap, október 6-án lesz 125 éve, hogy az aradi vár mellett kivégezték a magyar szabadságharc 13 tábornokát. A város határában, a Maros kanyarulatánál, levő réten ott, ahol egykor a bitófák álltak, sötétszürke gránitoszlop őrzi a vértanúk emlékét. Az obeliszknél vasárnap közös magyar—román emiékünnepséget tartanak a vértanúk halálának 125. évfordulója alkalmából. Ekkor helyezik el katonai díszpompával az emlékoszlop oldalában a vértanúk közül 11-nek a földi . maradványait, amelyek eddig Aradon, illetve a város közelében nyugodtak. Az ünnepségre dr. Orbán László kulturális1 miniszternek, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának vezetésével magyar kormánydelegáció érkezik a városba. A közös ünnepség keretében október 6-án reggel a magyar küldöttség koszorút helyez el a magyar forradalom 13 tábornokának emlékét idéző emlékoszlopnál. Ezután az ünnepség résztvevői az új hídon, át a Maros túlsó partján levő kultúrpalotába vonulnál^, és annak mintegy 800 férőhelyes nagytermében tartja meg ünnepi beszédét a magyar és a román kormányküldöttség vezetője, majd magyar és román művészek közös műsorban Idézik a forradalom és a szabadságért meghalt mártírok emlékét. ,AbUilA az üléslexemreL, Üzemben a kiskörei vízi erőmű negyedik turbinája A kiskörei Vízi erőmű sze relői elkészültek a negye di,k — egyben utolsó - csőturbinával és péntekéi az üg/nevezett száraz üze meltetéssel megkezdték ; gépek kipróbálását. Az elő irt üzemi próbák eredmé nyes végrehajtása után, vár hatóan egy hét múlva, be kapcsolják az országos há lózatba a négyes turbinái Akkor a Kiskörei Vízléposj 28 megawattos vízi erőmű vének valamennyi gépegy sége részt vesz a villamos energia-termelésben. A tel .iesen automatizált erőm* Szeged nagyságú város ige nyelnek kielégítéséhez ele gendő a,rampt. tommri « A
