Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-04 / 232. szám
MLÄÖ PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXV. évfolyam, 232. szám 1974. október 4., péntek Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka 25 éves az NDK Szombaton Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Fork Jenő. a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt *a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelettel emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt ári Zsidái László ■ és' Szabó Mátyás ország- gyűlési képviselőkről. Az országgyűlés néma felállással adózott dr. Zsidai Lászlónak és Szabó Mátyásnak, emléküket jegyzőkönyvben is megörökítette. Apró Antal ezután bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa — az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott — törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően bemutatta, s azt a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Bejelentette továbbá, hogy a Minisztertanács megbízásából iÍr. Bíró József külkereskedelmi miniszter benyújtotta az országgyűlésnek a külkereskedelemről szóló törvényjavaslatot, amelyet előzetes tárgyalásra megkaptak az országgyűlés illetékes állandó bizottságai, és szétosztották az országgyűlés tagjai között is. Az elnök javaslatára ezután az ország- gyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend; L A külkereskedelemről szótő törvény- javaslat tárgyalása; 2, Dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Mí- 1 nisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének beszámolója a tanácstörvény végrehajtásáról. Ezt követően napirend szerint megkezdődött a külkereskedelemről szóló törvény- javaslat tárgyalása. Bíró József expozéja A miniszter bevezetőben hangsúlyozta: a felszabadulás óta eltelt immár három évtized tanúsítja, hogy lét- fontosságú érdekünk fűződik a nemzetközi munkamegosztásban való részvételhez. A belső adottságok — éspedig az a tcp-V, hogy nyersanyagban és energiahordozókban nagy mennyiségű behozatalra szorulunk, továbbá, hogy felvevő piacaink, beruházási, kutatási erőforrásaink korlátozottak — arra késztetnek vetkezfcében a világkereskedelem erőteljesen fejlődik, növekedési üteme meghaladja a világtermelés növelte; dését. Az általános világjelenségek alól hazánk sem vonhatja ki magát. A fejlődés azt mutalja, hogy hazánk gazdaságában is érvényesülnek a korszak tendenciái. A nemzeti jövedelem és a társadalmi termék növekedésének ütemét — a felszabadulás utáni években — hamaBíro József expozéját tartja. bennünket, hogy maradéktalanul bekapcsolódjunk a nemzetközi munkamegosztásba és kihasználjuk azokat az előnyöket' amelyek a termelés . fejlesztéséhez és a gazdaságos kivitelhez szükségesek. A tudományos-műszaki forradalom' és a nemzetközi munkamegosztás kiszelesedé- se a szocialista és tőkés világgazdaságban egyaránt mélyreható változásokat idézett elő. Hatásukra mindkét világgazdaság gyors ütemben fejlődött, jelentősen bővült a termelés. A mennyiségi igényekkel szemben világszerte fokozatosan a korszerű, magas színvonalú termékek iránti igények kerültek előtérbe. Általában élénkült a nemzetközi együttműködésre való hajlandóság, és jellemzővé vált a nemzetközi gszdasigi kapcsolatok sokrétű formáinak kibontakozá- j»_ A nemzetközi munka- ssbasoßZtáfi .vélekedései torosán , meghaladta a .külkereskedelmi forgalom növekedése. és ezt. azóta is évről- évre megállapíthatjuk. Ma már kivitelünk értéke a. nemzeti jövedelem mintegy 40 százaléka. A nemzeti jövedelem minden 1 százalékos növekedése pedig a külkereskedelmi forgalom .1,5 százalékot meghaladó bővülésével jár . együtt. Ahhoz, hogy az ország külkereskedelme megfeleljen, a követelményeknek, szabályozni kell számos tevékenységet, amely a népgazdaság ágazataira közvetlenül hat, a külkereskedelmi . érdekeinknek megfelelően. Külkereskedelmünknek összetett feladatokat kell megoldania. A termelés, a fogyasztók érdekei és a megoldandó feladatok szokos egységben jelentkeznek a külkereskedelemben. A törvényjavaslatban szükségszerűen a népgazdasági és külkereskedelmi érdekek egysége jutkaíejezésre, Alkaémas arra, hogy' sziRlrditsads szélesítse a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünket és segítse a nép- gazdasági tervek sikeres végrehajtását. A törvény megalkotása ezért is fontos, mert eddig nem volt olyan jogszabály, amely a népgazdaságnak ezt a fontos ágát jogilag egységbe fogta volna, és bizto-- sította volna az egységes végrehajtást és értelmezést. A miniszter a továbbiakban kiemelte: 4 A törvényjavaslat megerősíti a külkereskedelem állami monopóliumát és annak alapján a külkereskedelem területén világos és egységes jögi rendet teremt. A javaslat rendelkezéseiből egyértelmű, hogy a külkereskedelmi monopólium kizárólag az államot illeti meg. Az álr lám feladata, hogy kialakítsa a külkereskedelem szervezeti rendszerét, jogot adjon külkereskedelmi tevékenység folytatására, irányítsa és ellenőrizze a tevékenységet. A javaslat egyértelművé teszi, hogy a külkereskedelmi politika az általános gazdaságpolitika része. Alapelveit mindenkor a középtávú népgazdasági tervről szóló törvény állapítja meg. Ennek alapján, a külkereskedelmi politika kereteit, és irányelveit — általában az éves népgazdasági tervben — a Minisztertanács határozza meg, míg. a .részletkér-, dések .kidolgozása a külkereskedelmi miniszter feladata. A külkereskedelmi politikára vonatkozó rendelkezések biztosítják a. javaslatnak a nepgazdasagi tervezésről szóló 1972. évi VII. számú törvénnyel való össz- hángját is. A törvényjavaslat leszögezi azokat az elveket, amelyeken külkereskedelmi politikánk alapul. Ilyen elsősorban a nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartása, az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök biztosítása és a megkülönböztetéstől való mentesség. Hazánk jelenleg 144 országgal tart fenn kereskedelmi kapcsolatot, 83 országgal van államközi szerződésünk. Bíró József aláhúzta, hogy a szocialista országokkal való gazdasági kapcsolatok, fejBerlinbe érkezik Leonyid Brezsnyev lesztése tudatos törekvés, mert politikai és társadalmi előrehaladásunk bázisa a velük és ezen belül a Szovjetunióval való kapcsolatok szilárdítása. Gazdasági fejlődésünk a felszabadulás első napjaitól a szocialista, illetve a KGST-tagországok- kal megvalósított együttműködésre épül. Áruforgalmunk kétharmadát a szocialista országokkal bonyolítjuk. Ezen belül legnagyobb a forgalmunk a Szovjetunióval, amely az összforgalomban 35 százalékos arányt képvisel. A szocialista országod gazdasági együttműködésének új, rendkívül fontos szakaszát jelenti a KGST-tagországok gazdasági integrációja. Hazánk a KGST-tagországok komplex programjának és a szocialista gazdasági együttműködés megvalósításának tevékeny részese. Ez a nemzetközi együttműködés a népgazdaság minden ágazatában meghatározó jellegűvé válik. A kölcsönös előnyök alapján sokoldalú gazdasági kapcsolatot alakítottunk ki a fejlődő országokkal. Kivitelünkben továbbra is a gépek, a fejlődő országok kibontakozó iparának szükségletét biztosító félkész termékek domináltak, míg a behozatal döntő többségét a népgazdaság számára fontos nyersanyagok és mezőgazda- sági termékek képezték. A békés egymás mellett élés politikájának valóra váltása érdekében, a kölcsönös érdekek figyelembevételével, a teljes egyenjogúság biztosításával fejlesztjük kereskedelmi, gazdasági kapcsolatainkat a tőkés országokkal. Külkereskedelmi .forgalmunk dinamikusan fejlődött az elmúlt évek során. Ma már hosszúlejáratú kereskedelmi, . műszaki-tudományos, termelési együttműködési megállapodások sora van érvényben. A kölcsönös érdekek elismerését jelenti a legnagyobb kedvezmény elve szerinti elbánás alkalmazása. Az általános vám- és kereskedelmi egyezményhez, a GATT-hoz történt csatlakozásunk komoly előrelépést jelent ezen (Folytatás a 3^ oldalon.) A Német Demokratikus Köztársaság fővárosa ünnepi köntösbe öltözve várja a köztársaság kikiáltásának 25. évű ^Rlója ünnepségeire érkező külföldi személyiségeket és küldöttségeket, különösképpen pedig Leonyid Brezsnyevet, az SZKP főtitkárát. Brezsnyev október Síén, szombaton kora délután érkezik Berlinbe, s előreláthatólag 3 napig marad a Német Demokratikus Köztársaságban. A Neues Deutschland köa- S annak az útvonalnak a Srmó Endre, az MTI kiküldőit tudósítója jeleni*: Lisszabonban szerdán és csütörtökön egész sor fontos politikai tanácskozást tartottak a fegyveres erők mozgalmának vezetői, az ideiglenes kormány, továbbá az államfő és a hadsereg képviselői. , A fegyveres erők mozgalmának (MFA) koordinációs bizottság két napja annak az ellenforradalmi összeesküvésnek körülményeiről tájékoztatja a különféle katonai alakulatokat, amelyet a szélsőjobboldali fegyveresek és politikusok szombatra virradóra akartak végrehajtani. A politikai megbeszéléseken megvitatják azt is, hogy kikkel - helyettesítsék a nemzet megmentése juntájának elbocsátott tagjait: Galvao de Meló, Silverio Marques és Diego Neto tábornokot. A portugál ideiglenes kormány csütörtökön délután .folytatta szerdán elkezdett ülését. Napirendjén a kialakult politikai helyzettel kapcsolatos legsürgősebb tennivalók és gazdasági kérdések szerepeltek. rajzát — a Schönefddi repülőtértől a rezidenciáig —, amelyet Leonyid Brezsnyev igénybe vesz. A Berliner Zeitung ezzel kezdi az NDK és a Szovjetunió negyed évszázados barátságát méltató cikkét: »Az NDK 25 éves története egyúttal a Szovjetunióval való szoros baráti szövetség története is. Egynegyed milliárd szovjet állampolgár és a mi 17 milliós népünk olyan szövetséget kovácsolt, amelyet már senki sem zavarhat meg többé" Francisco Costa Gomes tábornok, Portugália új államfője a kormány felelős- minisztereivel a gyarmati rendszer felszámolásának kérdéseiről tárgyalt, majd fogadta Freire Damiao tábornokot, a köztársasági gárda (GNR) parancsnokát. Az államfő szerdán a hadsereg Lisszabonban levő vezérkarát is felkereste. Costa Gomes — mint ismeretes —, új tisztsége mellett megtartotta a vezérkari főnök funkcióit is. Conceicaoe Silva őrnagyot, a fegyveres erők mozgalmának egyik haladó vezetőjét nevezték ki csütörtökön tájékoztatásügyi államtitkárrá. A tájékoztatásügyi minisztériumot tehát a miniszterelnökségnek közvetlenül alárendelt államtitkársággá szervezték át. A hadügyminiszteri tárcát nem töltik be, az ezzel kapcsolatos funkciókat Vasco Goncalves miniszterelnök látja el. Munkájában Vitór Alves tárcanélküli miniszter segíti — mondja a kiadott hivatalos közlemény. Politikai tanácskozások Lisszabonban Aczél György, Losoncé Esí és Jöefe. Jenő, a sag&esd tárgyalásai megelőző gcrsds&Mfe I t
