Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-31 / 255. szám
Napirenden: Az iskolák és az úttörőszervezetek kapcsolata Novemberben országszerte nevelési értekezleteket tartanak Ma este premier Handabasa - zenével 21.00: Jó estét Debrecen! Egy este, két részletben ösz- szesen 100 perces élő adásban ismerkedhetünk Debrecen legfrissebb jelenével, történéseivel. Hiszen az adásnak nincs forgatókönyve. Hanem arról szól, ami éppen ezen a csütörtök estén történik. Három közvetítő- kocsi, 12 kamera és 6 riporter közreműködésével látjuk, halljuk a debreceni eseményeket. A közvetítőkocsik három helyszínre állnak be. Az egyik a 75 éves, öreg mozdonyjavító csarnokból, a Debreceni Járműjavítóból jelentkezik. A másik színhely az Apafy utca — itt a szakközépiskolás diákotthon, a munkásszálló, a körzeti orvosi rendelő és egy lakóház vendége a kamera. A harmadik közvetítőkocsit a városi művelődési központban helyezték el S mindaz téma lesz, amit az élet a közvetítés perceiben hoz. A nagyszabású műsort a televízió 145 dolgozójának közreműködésével sugározzák. (KS) A Hang-kép szerkesztői vasárnap délelőtt részben műhelyszokásokról, részben készülő tervekről tájékoztatták hallgatóikat. A hazai tervek mellett kitekintettek külföldre is s ez nemcsak a Komjáti-műsorok népszerűségére és nemzetköziségére vonatkozott, hanem a Nemzetközi Rádióegyetem tervezett előadásaira is. A nemzetközi kooperációs lehetőségek, a közös műsorok rengeteg előnyt rejtenek magukban,' részben azért, mert személyes élményeket és eredményeket hallván, mélyebben bepillanthatunk egymás életébe, szokásaiba, életvitelünkbe, nevelési rendszerünkbe, másrészt — és ez a fontosabb — a tudományos kutatások állását, rész- eredményeket, már lezárt kutatási témákat is megismerhetnek a hallgatók. A nemzetközi összefogás csak gazdagítja minden ország műsorkincsét. o o o o Napjaink etikai enciklopédiáját állíthatnók össze, ha a rádió heti adásainak címszavait feljegyeznénk. Lehetővé teszik ezt a folytatásos műsorok, A XX. század mítoszai, a Mikrolánc, a Kör- mikrofon. Ez utóbbi az elmúlt héten a karrier és karrierizmus fogalmát magyarázta. Mester Ákos és Vértes Csaba beszélgető partnere Pozsgai Imre, Katona Éva egy sokat szereplő, jól, vagy rosszul értelmezett jelenség és fogalma körül igyekezett rendet teremteni. A szónak — karrierista — pejoratív csengése van, a fogalomkarrierizmus a múltra emlékeztet, Ki a karrierista? A könyöklő tehetségtelen, akinek csak céljai vannak, de ügye nincs Értékrendszerét két szó motiválja, a haladás és a maradás. Minden eszközt felhasznál céljai elérésére. Ha tehetséges ember karrierista, az visszataszító. A könyöklőkkel szemben 1*71. október iL, csütörtök Novemberben az ország valamennyi általános iskolájában, általános iskolai diákotthonában és nevelőotthonában napirendre tűzik az iskolák és az úttörőszervezetek kapcsolatát. Mintegy 70 ezer pedagógus vitatja meg nevelési értekezlet keretében a közel 850 ezres létszámú kisdobos, illetve úttörő korosztály időszerű kérdéseit. Igen fontos része lesz a tanácskozásoknak, hogy az úttörőparlamenteken elfogadott határozatokat, javaslatokat is megvitatják, a nevelési értekezletek határozatokat hoznak saját munkájuknak, az egyes pedagógusok tevékenységének olyan jellegű továbbfejlesztésére, amely előmozdítja a nevelők és az úttörőcsapatok együttműködését. A pedagógusok kollektívája ajánlásokat tesz a csapatok számára. Felhasználják a határozatok és ajánlások kidolgozásában a pártszervezetek, az úttörőelnökségek és a csapatvezetőségek eddigi megállapításait, döntéseit is. Az Országos Pedagógiai Intézet kidolgozta azokat az irányelveket, amelyek figyelembevételét ajánlja a novemberi nevelési értekezletmint társadalmi tünet jelentkezik a fiatalok antikarrie- rizmusa. Ezek a fiatalok ugyan a teljes élet megismerésére törekszenek, ismerik szakmájukat, olvasnak, képtárakat, múzeumokat látogatnak, kevés pénzzel vállalnak külföldi utazásokat, de lenézik a székek és stal- lumok mániásait. o o o o Fiataloknak szánt műsor volt az öregség dicsérete, melyben Villon- és Zeííc Zoltán-versek mellett Déry Tibor, Illyés Gyula, Szabó István, Szent-Györgyi Albert, Benedek Marcell (hang- felvételről) vallomásait hallhatták az öregek tisztelői. Valamennyien a naponta rendszeresen végzett munkában, az alkotó munkában látják a mindennapok értelmét. Déry mondja: „Az embernek lehetnek nagy tervei, magas céljai, lehet tisztessége, lelkesedése, tehetsége, lehet esze és ereje, hogy véghez vigye tervét és elérje célját: mindez mit sem ér, ha nincsenek napi feladatai. Ezek óvják meg a széthullástól, terveit a füstbeme- néstől”. Szabó Istvánt most a villamosság foglalkoztatja, ezt vési az ötméteres hordó oldalára. Szent-Györgyi óv az évgyűrűk rögeszmés szemléletétől, a tűnő idővel csak a munkát, a terveket lehet szeiribeállítani. A műsorban megszólalt a gerontológus is, aki elmondta, hogy az öregedés és a naptár között semmiféle összefüggés nincs, mert aki korán kezdte a tevékeny életet — és ezt korán kell kezdeni — az nem válik magányossá az évek számának növekedésével sem. Aki fiatal éveiben megszokta az alkotó mindennapokat. az nem veszti el hasznossága reményét az élet utolsó pillanatáig. Szerencsések azok az öregek, akik fiatalságuktól megszokták a munkát, megteremtették szokásaikat, mert a napok tartalmatlansága idő előtti öregséghez vezet. Csak a nők arca védhetet- len az öregségtől. A festék bús őszi bozótokká teszi ezeket az arcokat, szemeket és hajat. Ebergényi Tibor hez. Többek között javasolják a pedagógusoknak, hogy elemezzék a testületek régebbi határozatait is és vizsgálják meg: megfelelő-e az együttműködés a tanulást, az iskolai munkát segítő mozgalmi tevékenységben. Vizsgálják azt is, hogy milyen újabb lehetőségeket kínál a gyermekeknek a közművelődési intézményhálózat az órán kívüli közös ismeret- szerzésre. Foglalkozni fognak a tavaly elkészített házirendekkel is, amelyekkel kapcsolatban megnézik, hogyan váltak be, kellőképpen tükrözik-e a tanulók igényeit, s megfogalmazzák-e például a gyermekek jogait? A nevelési értekezletek a pedagógusok további teendőit is meghatározzák az iskola és a mozgalom együttműködésének fejlesztésében. Ennek során szem előtt tartják, hogy a testületek és az úttörőcsapatok pedagógiai együttműködését magasabb szintre kell emelni. Az úttörőparlamentek például alkalmasak arra, hogy gazdagítsák a közösségi életet. A nevelőtestületi értekezletek számba veszik a szeptemberi csapatgyűléseken felvetett, az egyes iskolákban megoldandó problémákat. Tervet készítenek a parlament javaslatainak megvalósítására. Felszabadulásunk 30. évfordulójára készülve foglalkoznak a nevelési értekezletek azzal is, hogyan biztosíthatják a növendékek számára a pozitív, alkotó tetteket, a társadalom érdekében végzett közösségi munka semmi mással nem pótolható örömét. Ugyanakkor az önkormányzati szervekben megfelelő fórumot kell teremteni arra, hogy a gyermekek sokoldalúan megvitassák a közösség és az egyének problémáit, elmondhassák igényeiket, elgondolásaikat, kritikájukat, hogy javaslatokat tehessenek a közösségi élet fejlesztésére, az egyes gyermekek megbízatásaira, segítésére. t. Az asszony látszólag magabiztosan lépkedett végig a presszótermen, de amikor odaért a férfi asztalához, elbizonytalanodott, s kezével tétova mozdulatot tett: — Bocsásson meg, hanem vár senkit, megihatnék az asztalánál egy kávét? — Kérem, tessék! Egyedül vagyok. A nő leült, tekintetével a pincért kereste, s a férfi alaposan, de nem kihívóan szemügyre vette őt. Megállapította magáról, hogy szerencsés, mert éppen ilyen nőről ábrándozott. Éjszakára itt ragadt a vidéki nagyvárosban, kivett egy szállodai szobát s már másfél órája várakozik a presszóban. Ez a nő szép, elég fiatalnak látszik, legfeljebb harmincöt éves lehet— Ugye, nem gondol rólam semmi rosszat? — Biztosíthatom, hogy nem. — Mert hisz elég furcsa, hogy így ide tolakodtam, de magának olyan arca van .. magával lehet beszélgetni — Csak beszélgetni akar? Az asszony elvörösödött, jól láthatóan zavarba esett egy pillanatra, de nyelt Az utóbbi időben szinte háziszerzője lett a miskolci és az egri színháznak Vörösmarty. A Csongor és Tünde után a jubileumi évadban színre került a Handa- basa, avagy A fátyol titkai című zenés komédia. VöDemeter Hedvig a komédia egyik jelenetében. rösmarty 34 éves volt, amikor megírta ezt a kedves Pesti Emlényt, amit tíz esztendővel később, 1844-ben mutatott be a Nemzeti Színház. Az eredeti művet Görgey Gábor „vette kézbe” és egyet és természetes hangon válaszolt. — Igen. Elhatároztam, hogy lejövök — itt lakom a szállóban — keresek egy magányosan ülő embert és mindent elmesélek néki. Egyszer az életben ezt is megtehetem. — Miről akar beszélni? — Mindenről. Magamról és a férjemről, aki most élet és halál között lebeg ennek a városnak a kórházában. — Mi történt a férjével? — A szokásos. Összetörte magát. A férjem ugyanis motorversenyző. A férfi összeráncolt homlokkal gondolkodott. — Persze. Hallottam valamit. Tegnap itt verseny volt és csúnya bukások történtek. — Igen. a sérültek között van a férjem is. Többrendbeli törés, a koponyán is ... nem biztos, hogy megmarad. — Aki ilyesmire adja a fejét, annak vállalnia kell a veszélyt. — Hát... a férjem vállalja is. Mindenfajta veszélyt boldogan vállal. Idáig nyolcszor bukott, mindig életveszélyesen, de ha egyszer összeragasztják, már megmarad. Megmarad most Stark Tibor komponált hozzá zenét. Közös munkájuk nyomán újabb magyar darab született, melynek 1968- ban volt a bemutatója Kaposvárott. A fátyoi titkai eredetét tehát már megmagyaráztuk, de hát mit jelent a handa- basa? — Nos, a handabasa — mondja Illés István, a darab rendezője —, afféle pur- gáló, tisztító gyógyszer volt. Az új művel a szerzők ugyanúgy kúrálni, purgálni akarnak bennünket, mint ahogy annak idején a han- dabasával tették a korabeli kirurgusok. — A törekvés tiszteletet érdemel. Ámde mindig a kész darab a perdöntő. A rendező válasza: — Nem muzeális értékek lepo- rolásáról, mutogatásáról van szó. A megmentett leletek új műben ötvöződnek, erősítik, hitelesítik azt. Nem színház a színház, ha nem szól koráról korához. Ez a régi igazság — itt ég most — különös jelentőséggel bír. Nevezetesen a reformkori érzéseknek és gondolatoknak valamiképpen „össze kell játszaniuk” a mi korunk valóságával. Erre törékszik egy régi Vörösmarty-vígjátékot újraköltve, a költő több versét felhasználva, s a magyar komédiák bonyolítási technikáját is figyelembe véve Görgey Gábor. De szükség van-e erre? — kérdezhetnénk. Meggyőződésem, hogy a magyar színház csak akkor tud építkezni, ha feltárjuk színi kultúránk, drámairodalmunk alapjait. — A darab egyik ziccerszerepét Demeter Hedvig játssza. Erről az alakításról már számos elismerő sort leírtak, százak tapsoltak Demeter játékának, s nem utolsósorban is. Tegnap óta kétszer műtötték, s ha reggelig nem hal meg, akkor minden kezdődik elölről. A férfi közbe szeretett volna szólni, de az asszony fölemelte a kezét. — Ne szóljon. El akarok mesélni mindent, azután kérdezhet. — Tessék, hallgatom. — Ugye nem látszik rajtam, de tizenöt évvel ezelőtt nagyon szép lány voltam. Egy dunántúli kisvárosban éltem, együtt a szüleimmel, s nem volt gondom semmire. A szüleimnek malmuk és péküzletük volt, nem gazdag, de módos emberekként éltek. A malmot ugyan később leadták, a péküzlet azonban megmaradt. Egy napon a lovas kocsinkba, amivel lisztet szántottunk, belerohant egy motorkerékpár. Ketten ültek rajta, a férjem és a barátja, aki vezetett. Néki nem történt baja, de a férjem ott maradt a gép alatt, s a felrobbanó benzintől súlyos égési sebeket szenvedett. Megégett a melle, a válla, s ami a legrettenetesebb, az arca is. Biztosan emlékszik ehhez hasonló történetekre, filmekre. Szökött katona, sebesült vagy mit tudom én ... ott marad egy házban s a házikisasszony addig ápolja, amíg beleszeret. Nap mint nap bejártam hozzá a kórházba, s néhány hét múlva, amikor mór valamelyest rendbe jött, rábeszéltem az apámat, hozza el a házunkba. Magam folytattam az ápolását, s körülbelül négy hónap múlva teljesen egészséges lett, csak hát... az arca... az égések nyoma múlhatatlanul rajta maradt. nívódijjal is jutalmazták 4 színésznő Handabasában nyújtott teljesítményét. — Mit mondjak erről a kedves kisasszonyról — aki persze már régen túl van első virágzásán —, hogy ne áruljak el túl sokat? Talán annyit, hogy mestere maga Kazinczy volt a nyelvújításban. A történet a reformkor idején játszódik, így hát a hölgy már elég régen alkothatta első szavait. Hogy milyen szavak voltak ezek? A meglepetést tartogassuk az előadásra. A lényeg az, hogy a legtöbb szó a nász- szal, s a házassággal van kapcsolatban, tudniillik a hölgy már Kazinczy korában szeretett volna férjhez menni. Erre azonban még most, évtizedekkel később sem került sor. Legalábbis a darab elején nem... Annak ellenére sem, hogy a kisasszony előtt deli ifjak borulnak térdre, örök szerelmet esküdve. Igaz, hogy az arcát ilyenkor mindig fátyol fedi. S amikor kiderülnek a fátyol titkai... Mert azt is tudniuk kell, hogy a darabban nemcsak én viselek fátylat, hanem más hajadonok is. A félreértések éppen ebből származnak. Hirtelenjében nem tudom hányadszor játszom ezt a darabot, de valahányszor felöltöm a Handabasa sajátos jelmezeit, mindig nagyon jó napom van. Remélhetőleg az egri közönségnek is jó estét szerzünk a Handabasa bemutatójával. A további szereplők: Da- riday Róbert, Ivánka Mária, Héczy Éva, Ábrahám István, Mátyás Jenő, Somló István és Varga Tibor. Bemutató ma este a Gárdonyi Géza Színházban. — Mégis beleszeretett? — Amíg arra vártam, hogy férjein arcán a sebek behegedjenek, mindennap izgalmas változásokat figyelhettem meg rajta. Végül is két dolog maradt meg bennem a legélesebben; szemeinek tiszta, becsületes nézése, s szájának energikus nyugalma. Mikor fölépült, s eldöntöttük, hogy szeretjük egymást, nálunk maradt. Beállt dolgozni apám mellé a pékműhelybe, s két év alatt újjávarázsolt mindent. Csak épp arról a mániájáról nem tudott leszokni — pedig a baleset kijózanítói itta volna —, hogy imádja a motorokat. Hát addig kérleltem apámat, míg vett neki egy jó karban levő BMV-t. Később azzal kezdett el versenyezni. — Ismert versenyző a férje? — Persze. A magyar élmezőnybe tartozik, de jár nemzetközi versenyekre is. Ha a mostani versenyen vezető helyen nem bukik, világbajnoki futamra utazott volna Olaszországba. — Az előbb azt mondta, hogy fölépül. — Igen, de most már úgyis mindegy. Ez az itolsó eset, hogy végigstatisztálom a férjem balesetét. — Miért? Belefáradt a veszélybe? — Nem. AJiogy a bukások ismétlődtek, mindinkább átragadt rám is férjem magabiztos nyugalma, amivel a gyógyulást, várta. Hét esetben fordult ez elő, de én sohasem mondtam, hogy hagyja abba a versenyzési. Annál sokkal jobban *smertem ót. (Folyt atjuD (gyarmati) i i
