Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-19 / 245. szám
Jaigoszl*v'a VDK 9z0vietu>iiő Az ország természeti kincseinek nyomában Amikor a „hoa phiong*1 virágzik Burját íjászok A jugoszláv közgazdászok és más szakemberek érdeklődése középpontjában az áll: hogyan biztosítsák 1985- ig a fejenkénti átlagjövedelem 2000 dinárra történő emelését, amely összeg — duplája a jelenleginek! Mindenki egyetért abban, hogy ezt csak koncentrált erőfeszítéssel ép nagyfokú állhatatossággal lehet elérni. Az a dokumentum, amely meghatározza Jugoszlávia fejlesztésének alapcélkitűzéseit, néhány lényeges irány elvet is leszögez. Ide tartozik az életkörülmények állandó javítása, a lakosság szükségleteinek kielégítése, gyors és hatékony gazdasági növekedés, továbbá az általános gazdasági tevékenység szilárd alapjainak megteremtése. A szakemberek és a politikusok egyaránt bíznak abban, hogy ezek a célok megvalósulnak. Hangsúlyozzák, hogy Jugoszlávia szilárd energia-potenciállal és olyan, természeti kincsekkel rendelkezik, amelyek a tervezettnél is nagyobb eredményeket garantálnak. A háború előtti helyzethez viszonyítva, a jugoszláv gyáripar 12-szeresére növekedett, kevesebb munkás kétszer annyit arat hektáronként, a termelékenység 40-szeresére emelkedett, három és félszer több olaj, földgáz, szén, vasérc, színesfém és ásványi só, kerül elő a föld mélyébőL 1952 és 1969 között Jugoszlávia a világ gazdaságilag leggyorsabban fejlődő hét országa között foglalt helyet. Húsz év alatt a mezőgazdasági termékek mennyisége mintegy duplájára, az ipari termékeké pedig tízszeresére emelkedett. Jugoszlávia ahhoz a néhány országhoz tartozik ugyan, amelyek a háború utáni időszakban a legtöbbet tettek a természeti kincsek kiaknázásában., de az elért eredmények még mindig messze alatta maradnak a lehetőségeknek. A fő hangsúly kezdetben a félkész- és készárukon volt, így tehát a rendelkezésre álló élelmiszercikkekkel, nyersanyagokkal és energiaforrásokkal úgy gazdálkodtak, hogy hamarosan nyilvánvalóvá vált a gyáripar és a kitermelő iparágak közötti egyenetlenség'. 1963 és 1972 között a kitermelő iparágak termelése 41 százalékkal, a gyáripar termelése viszont 106 százalékkal emelkedett. A múltban a megoldást abban vélték megtalálni, hogy nyersanyagokat és más termelési anyagokat importáltak, ahelyett, hogy a hazai forrásokat kutatták volna fel. A ma már elfogadott koncepció arra szólít fel, hogy minden lehető eszközzel a hazai energia, érc- és egyéb forrásokat kall felhasználni Csehszlovákia Távolról ügy tűnik, mintha lángolnának a falvak — de ez az égővörös a virágzó „hoa phiong” színe. A napsütés égeti a kőházakat, az aszfaltot Nyár van, e vele együtt elérkezett a vizsgák ideje is. A vietnami gyerekek számára már régóta a „hoa phiong” fák virágzásához kapcsolódik a vizsgaidő- szak. A kisiskolások vizsgái már véget értek, de az 5 millió felső tagozatos és középiskolás tanuló beszámolói még javában folynak. A gyerekek szorgalmasan, kitartóan tanulnak. Esténként ki6 csoportokban gyülekeznek az utcákon és olvasnak. Este hűvösebb van, könnyebb a tanulás, de otthon nem akarják zavarni a munkában megfáradt idősebbek pihenését. A szakemberek képzése a VDK békés újjáépítésének «gyík legfontosabb feladata. A következő tanévben 37 főiskolán és 200 technikumban kezdődik meg a tanítás. Az új intézményekben mintegy 15 000 oktató lép munkába. Sok fiatal a Szovjetunióba és a többi szocialista országba utazik továbbtanulni. A magasan képzett, munkájukat szerető emberek felkészítése az általános iskolában kezdődik. A VDK oktatási rendszere fokozatosan legyőzi a háború következményeit. Már számos lerombolt épületet helyreállítottak, folyik az új iskolák építése is. Fokozódik a tanszerek és könyvek gyártása. A közeljövőben bevezetik a hétéves kötelező oktatást. A VDK-ban hamarosan véget ér az első békés tanév. Az iskolaudvarokat reggelenként lármás gyereksereg tölti meg. Felhangzik a csengő helyett használt dob szava: ideje bemenni az osztályokba. Kezdődik a vizes- 8»—. fl köiiyvmúzeam és a „megfestett világ A Prágai Nemzeti Múzeum munkatársai 1957-ben könyv- múzeumot rendeztek be a ad ám állami tulajdonban levő kastélyban. Az állandó kiállítás, amelyet a Nemzett Múzeum rendkívül értékes, eredeti anyagokból állított össze, a kézírás, a könyvek, a könyvkultúra fejlődését mutatja be. A különböző történelmi karokról és művészeti irányzatokról tanúskodó emlékeket a prágai múzeum 150 éves fennállása alatt a munkatársak és a múzeum mecénásai gyűjtötték össze. A kiállítás sikerét bizonyítja a látogatók magas száma. Egy óriási tábla például a kézírás fejlődését mutatja. Az Ifjú olvasó itt döbben rá először, milyen óriási felfedezés volt a föníciai ábécé, amely mint a kiállításon is látható, már 22 ••’s jelet tartalmazott. Egy /étkező tábla a görög írás tejlődését és a latin írásjelek keletkezését mutatja. De Háztűznézőben KUBA Áz emberibb bányászatért Bányászok serege esik áldozatul évente. annak, hogy az emberi munka minimális feltételeit sem teremtik meg számukra. Mindennaposak a bányaszerencsétlenségek, a robbanások és az omlások, amelyek gyötrelemmel és gyakran halállal sújtják a több száz méteres földréteg alá szorult embereket. S mindez nem elég. Az ércbányászokat a rájuk ülepedő vágy a belélegzett por mindenfajta bőrbántalom- mal, vagy még súlyosabb betegségekkel fenyegeti és — amíg meg nem betegednek — szüntelen rettegésben tartja őket. Kubában is így volt ez a forradalom előtt. Azután — ahogy múltak az évek — a kubai bányászat fejlődését lépésről lépesre követték a biztonsági és egészségügyi intézkedések. Bányabiztonsági intézkedések i A Capitan Aiberto Fernandez (azelőtt „Matahamb- re”) bányát 1970-ben két évre leállították és ezzel megkezdődött, annak a roppant: vállalkozásnak a végrehajtása. amely felölelte minden fő i^rat és akna acélgerendázaftal és, vasbetonnal való teljes átépítését Mire' a bánya újra megnyílt, a csuszám fások és omlások veszélyét szinte teljesen kizárták. Az egyéb balesetek elhárítására egész sor rendszabályt hoztak. Az alapvető intézkedések a lámpás védősisak és az előírt bányászcsizma rendeltetésszerű használatára vonatkoznak. Előírták azt is, hogy egyetlen bányász sem ereszkedhet a mélybe egymagában — társ nélkül. Bevezették a levegő szigorú ellenőrzését, hogy a mérgező gázok legkisebb koncentrációjára, vagy az oxigénhiányra azonnal felfigyelhessenek, az ellenőrzést pedig kiterjesztették a hőmérsékletre és a nedvességtartalomra is. A ventillátor»« szellőző berendezések a levegő megfelelő cserélődéséről állandóan gondoskodnak a legmélyebb banyaszínte- ken is. Nincs többé szilikózis Hogy a port, amely a tü dőt belepi és a szilikózist okozza, megkössék, előírták a vajatok locsolását. Robbanta« után a bányászoknak csak. félóra elteltével szabad - a színhelyet megközelíteniük; addigra a por- leülepszik es letapad a nedves -talajra. A szakemberek szerint a szilikózis fő fórrá sa. ezzel megszűnt. A ma' megbetegedések csírája irvA~ abból az időből szánrmz‘,j i amikor a védekezés hiányos volt. A bányászok egészségét e biztonsági intézkedéseken kívül egyéb rendelkezések is védik. Félévenként alapos részt, különös tekintettel a szív és a tüdő állapotára, a vérnyomásra. A munkaidőt nyolc óráról hatra csökkentették. Mindezek az intézkedések megteremtették a föld gyomrában dolgozók biztonságát. láthatók a görög és a római i írások különböző típusai, a legrégibb íróeszközök és s. középkor klasszikus árast« emlékei is. Abból a célbő!, hogy a s*w, emberéhez közelebb hozzák' a középkori társadalom légkörét, az egyik teremben kolostort kéziratmásolö műhelyt, a másikban régi nyomdát rendeztek be. A kiállítás végigkísért a tudomány fejlődését, megismerteti a látogatókat a holland nyomdák első termékeivel, Descartes, Francois Bacon első műveivel és a csehországi tudósok könyveivel. Felidézi a francia forradalom emlékét, Voltaire és Rousseau társadalmának légkörét. De megtalálható a két világháború között Csehszlovákiában megjelent regények, költemények és elbeszélések gyűjteménye is. A kiállítást a XVII. századi híres csehországi gondolkodó, Jan Amos Ko- mensky (Comenius) tanítása szerint rendezték be. A nagy pedagógus ajánlotta, hogy a gyermekek számára illusztrálni kell a tanultakat. Az „orbis pictus” (a megfestett világ) a megértés garanciája. A zdári kastély ezt a célt szolgálja. Von*« látványosságok színhelye volt nemrég W Üde, ahol a burjátok hagyományos nemzeti ünnepét, a ..szurhabranf’ íjászversenyt rendeztek. Egyetlen ilyen nemzeti ünnep sem múlhat e! lóverseny, birkózó verseny se»- dezése, énekesek és táncosok fellépése nélkül. Különösen nagy érdeklődést váltott ki a legjobb !Jfcó szók vetélkedése, akik sport íj ja! és hagyományos burját íjjal indultak a versenyen. A képen is Alekszandr Bndaje- wa, a Szovjetunió sportmester«, {Eotot áPS=SSi Lengyelország Pihenés az erdőkben Munkaszüneti napokon, hét végén Varsó lakosai szívesen keresik fel a főváros környékén elterülő erdőiket, amelyek elsőrangú lehetőséget kínálnak az aktív pihenésre. A Varsó környéki erdők gazdag erdeifenyő-állo- mányukról, érdekes, homo- kos-dünés területeikről, turisztikai nevezetességeikről, vadregényes zugaikról híresek. A lengyel fővárost övező, körülbelül 100 000 hektárnyi erdősav a Varsói Egyesített NDK Huszonöt kikötőhely QSjjmm 1974, október M* asembsi orvosi ■Mi?*Tgátotrart MKÉssaei: ionná olajjal, ömlesztett és darabáruval birkóztak áss#. Ebben az 1960-ban épített rostocki tengeri kikötőben élénk a forgalom: 25 kikötőhelyét 30 000 tonnás hajók is használhatják. A korszerű berendezések tavaly 12,5 millió ______. mrn»i ADN) E rdőigazgatóság félügyelebe alá tartozik. A Fővárosi Építészeti Tervezőirodában most készül az erdősáv pihenő-, övezetének terve. Faházikókból álló erdei víkendte- lepek létesülnek, ahol a turisták megpihenhetnek, étkezhetnek, tisztálkodhatnak. Az erdei üdülőtelepeken vendéglátóipari kioszkok is működnek majd. Tűzrakó- helyek várják azokat, akik bográcsban főtt vagy nyárson sütött ínyencségekre vágynak. A városkörnyék! erdőket a lakosság közkincsévé kívánják tenni. A munka már megindult. Számos turisztikai és pihenőlétesítményt építenek a varsói iskolák diákjai — ebben az évben 13 víkendtelep készül el. A tanulók saját maguknak is dolgoznak — hiszen holnap ők is itt pihennek majd. Bu'gária A te ás- patkolásról... Nemrégiben a burgaszi Transit- rój munkásai az ottani napilapban egy magyar emberről olvastak. aki tojásokat patkóit. Tréfából megkérdezték egyik barátjukat, a rég kovácsát, hogy vajon ő is megtudná-e ezt tenni? # Tudnám — mondta, és egy éjjel* két tojást patkóit meg . .. Az 52 éves kovács elmondta, hogy ezt a „művészetet” még 1941-ben katona korában tanulta. Akkor több mint 30 tojást patkóit meg, aztán abbahagyta a dolgot, s hogy most megint elkezdte, „azért a magyar a felelős” . „ „ Ami a módszert illeti: friss tojásra van szükség, amelyet egy fehér tyúk rakott. Igen vékony tűvel lyukat szúrunk a szegek számára, ezeken a lyukakon fújják ki a tojás belsejét is. A kis patkót és szeget <5 maga csinálja. A patkói ás néha egy óra alatt is sikerül, néha egy szeg beveréséhez kell ennyi idő. Legutolsó mestermúve az volt, mikor egy tojásra 15 patkót vert, Sót, nemrég fürjtojást is pass**
