Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-18 / 244. szám
Csúcsforgalom - egész évben r Nincs többé kivételes időszak a szállításban — az egész év csúcsteljesítményt kíván a vasutasoktól, noha az előző években is rendkívül gyorsan növekedtek a feladataik. A vasút teljesítménye ma már meghaladja azt a szintet, amit a szakemberek a 60-as évek végén a 70-es évek derekára vártak. A tervezettnél gyorsabban fejlődött az ipar, a mező- gazdaság, a külkereskedelem. Újból nőtt a szénbányák termelése. A kedvezőbbé váló nemzetközi helyzetben a vártnál jobban bővült a tranzitforgalom is. A vasút a mai napig teljesítette gyorsan növekvő feladatait, mindenekelőtt belső szervezéssel és a termelékenység fokozásával. Szeptember végéig például 6 millió tonnával szállítottak többet, mint 1973 hasonló időszakában — pedig dolgozóik létszáma kétezerrel csökkent. A szállítási feladatok gyors növekedésével kell számolni továbbra is* viszont a MÁV belső tartalékai ma már ugyancsak fogytán lehetnek. Egy sor beruházást, amelyet a 70-es évek végére terveztek — úgy tűnik —, célszerű élőbbre hozni. iparvágány — vagontemeto A vasút az atőbbi 1—2 hónapban naponta átlagosan az igényeltnél két és fél ezerrel kevesebb vagont tud adni megrendelőinek. Ugyanebben az időszakban viszont naponta, átlagosan — hétköznapi!) — csaknem 3000 kocsit nem kapott vissza időben a MÁV azoktól, akiknek szállított Vasárnaponként öt és fél-hatezer kocsi vesztegel Száz munkás« háztartásban kilencven tv-készülék, 86 mosógép Jelentősen változik a lakosság vásárlásának összetétele. A Központi Statisztikai Hivatalnak az életszínvonal alakulásáról most megjelent kiadványából kitűnik: különösen a tartós fogyasztási cikkek néhány csoportjánál alakulnak át gyors ütemben az igények. Legkeresettebb cikk ezek közül a személyautó: tavaly 67 000-en vásároltak új gépkocsit, csaknem kétszer többen, mint három évvel korábban. Az elmúlt években tovább javult a háztartások gépesítettsége is, bár a viszonylagos telítődés miatt már kevesebben vásárolnak háztartási gépeket, mint tíz évvel ezelőtt. A háztartások magasabb fokú gépesítését jelzi, hogy 100 lakásból 1973-ban már 65-ben volt mosógép, amíg 1960-ban csak 15 háztartásban szolgált ez a gép. 1960-ban csak minden századik otthonban állt hűtőszekrény, az elmúlt évben 100-ból 53 lakás konyhájának volt tartozéka a hűtőberendezés. A tévékészülék is mind több helyen természetes tartozéka a lakásnak. Az elmúlt évben 100 otthon közül 65-ben nézhet ték a műsort esténként, hússzor több lakásban, mint 1960-ban. Eltűnt a korábbi nagy kü lönbség a szellemi foglalkozásúak, a munkások és a parasztok háztartásának gé pesítési foka között. A reprezentatív háztartás-statisztikai adatok szerint 1965-ben 100 szellemi foglalkozású család’ közül 59-nek volt tévékészüléke, hetvennek mosógépe, ugyanennyi munkáscsalád közül akkor 51 tévé- és 57 mosógéptulajdonos volt, 100 parasztháztartás közül pedig mindössze 8-ban nézhettek televíziót, s 27-ben ■ostak géppel. általában a rendező pályaudvarokon, iparvágányokon — kirakásra várva. Ilyenkor úgy összegyűlnek, hogy azután keddre-szerdára képesek csak visszaadni őket a forgalomnak a szállítmányok címzettjei. Valahol tehát százával; ezrével vesztegelnek a kocsik, másutt meg várják azokat és vár az áru, várnak a termékekre más vállalatok vagy az üzletek. Megeshet, hogy egy-egy vasárnap elmulasztott rakodás túlóra-lavinákat indít el vállalatok, szövetkezetek százainál : a vagonhiány miatt késve érkező nyersanyag, alkatrész miatt. Egy-egy vállalat olykor milliókat fizet álláspénzként a visszatartott, kirakatlan kocsikért. A harmadik negyedévben pl. az Egyesült Vegyiművek másfél milliót, a peremartoni Vegyipari Vállalat (3200 kocsit tartott vissza átlag 21 órára) 3,1 milliót, a Budapesti Vegyiművek csaknem 4 milliót, a Fűzfői Papírgyár hétszázezret fizetett büntetésképpen. A vegyipar, a gabonafelvásárlók, a belkereskedelmi vállalatok és a kohászati anyagellátók a legnótóriu- sabb vagonvisszatartók. A BÚTORÉRT pedig mindenkit ver: 3 hónap alatt több mint 6 millió kocsiálláspénzt fizetett, „Elfáradt* ösztönző ! ' A 70-es évek elején, — amikor a kormány a büntető-tarifát, kocsiálláspénzt bevezette — 1—2 évig érződött a kedvező hatás. Ma már *á vállalatok egy része a kocsiként és óránként 200 forintos „parkolódíjtól” sem riad vissza. Ez a díj az első 48 óra után érvényes. Egyetlen vasúti kocsi 72 órás vesztegetéséért már csaknem nyolcezer forint a büntetéspénz. Ez a 72 óra pedig péntektől hétfőig könnyen összejön. 1973-ban pl. azösz- szes kocsi 15 százalékát rakták ki késve, az idén eddig már 20 százalékát. * A büntető-tarifa mintha már nem ösztönözne a gyors kirakodásra úgy, mint régen. A vállalatoktól a kocsiálláspénzek fejében elgurult forintokon azonban nem lehet szállítani: a MÁV-nak nem pénzre — legalábbis nem ilyenre — hanem kocsikra van szüksége. A vállalatok eredményéből azonban — akár könnyen veszik ezt a veszteséget, akár nem —- hiányoznak ezek a milliók. Ezek felhasználásával többnyire megoldható lenne a gyors rakodás, és az időben, a megfelelő helyen történő ráfordítás — szervezésben, bérben, technikában, figyelmességben — számottevőbb „ráfordításoktól”, tekintélyes veszteségektől óvná meg a vállalatokat, a vasutat s az egész népgazdaságot. KeresztuI-kasuJ Még mindig gyakoriak az úgynevezett keresztfuvarozások is az országban. Igaz, ezeknek mintegy 60 százaléka a szakemberek szerint elkerülhetetlen, vagy más szempontok miatt, még éppenséggel kívánatos is. A kereskedelem választékbővítését szolgálják pl. tüzelőben, építési anyagban, vasáruban és így tovább. A keresztbe szállítások 35—40 százaléka azonban még így is felesleges. Még az Idén csaknem 50 millió tonna árut kéül elvinnie a vasútnak és valamivel többet a közúti fuvarozásnak. A szállítási teljesítmények fokozásához szükséges „belső tartalékok” döntő többsége viszont — mint a fentiekből kiderült — már a fuvaroztatóknál tárható feL Az előírt időn belüli kirakás napi két, két és fél ezer vagonnal „növelné” a MÁV kocsiparkját. Ez — szerényen számítva is — napi 75 ezer tonna szállítási többletet eredményezne. Különösen a sok vagont használó vállalatoknál érdemes lenne például kocsifigyelő szolgálatot szervezni, ügyeletes — a kocsik gyors visszafordításáért egy-egy hétre, 10 napra felelősséget vállaló — brigádokkal. A vállalatok vezetősége pedig találja meg a módját annak, hogy a gyors rakodáshoz mindig legyen megfelelő technika — és méltányos anyagi elismerés is a többet fáradóknak. Gerencsér Ferenc A hordákon nem fog ki a rossz • f rr idő Amikor azt mondom Komjáthy Károlynák, a horti Kossuth Termelőszövetkezet főkönyvelőjének, hogy minap Boldogan katasztrófális- nak mondták a mezőgazdaság • helyzeté* a több hetes kedvezőtlen időjárás miatt, kicsit elkomorul a homloka. — Szeszélyes az idei esztendő, a tartós esőzés rettenetesen megnehezíti a munkálatokat, de igazán nagy veszély csak ott mutatkozik, ahol egy-egy gazdaság léte kifejezetten a szőlőhöz kapcsolódik. Ott ezekben a napokban minden segítség elkél, így országos érdeket szolgálnak a fiatalok, a diákok, a kommunista vasárnapot tartó munkások. Az ilyesféle széles összefogással forintmilliókat lehet megmenteni, s gazdaságok létalapját .megerősíteni .. „ ★ Az imént idézett szavak azt sugallják a látogatónak. toha időjárás sem okoz fejtörést tagoknak, vezetőknek. Egészében véve nincs ez így! Mert gépesítés ide, gépesítés oda, bizony a horti határban is sűrűn kémlelik az eget a gazdaságbéliek. Igaz, mintegy százhúsz hektárról még a rossz idő beállta előtt betakarították a takarmánykukoricát. S nem fizetett rosszul. A hektá- ranként átlag 160—180 mázsa. Silózása a Miklóe-ta- nyán történik, biztosítva előreláthatólag a marhaállomány téli ellátását. E pillanatban gond inkább a jövő esztendei kenyérgabona elvetése. A Kossuth Termelő- szövetkezet 1200 hektáron kíván búzát termeszteni, amiből alig száz hektár van jelenleg földben. Nagyon bizakodnak azonban a magas fokú gépesítettségben, shogy végül is lesz még tíz olyan nap. októberben, november eléíen, amikor,nem esik, s a hatalmas erejű John veztek az elmúlt esztendőben. Nos, a jelenlegi kép ennél kedvezőbb. Talán az ötvenet is megközelíti a* idei termés! S ami némileg megnyugtató a mostani bolond időjárás közepette: ha csak korai, nagy fagy nem köszönt ránk — amire évek óta nincs példa —, akkor szép lassan lekerül lábról a kukorica is! Gondot legfeljebb a termés magas víztartalma okozhat. De az ilyesféle baj orvoslására szárítóüzem szolgál, tárolásra alkalmassá téve a termést. y ★ Végül még egy téma, amit a betakarítás gondjai közepette sem hagyhatunk figyelmen kívül! Horton, ahogyan szerte az országban, sokat foglalkoztatja a közös gazdaság tagjait, dolgozóit az előrelépés, az egyesülés gondolata. TudAhogy eláll az eső, folyik a silózás a horti közös gazdaságban. (Foto: Szabó Sándor) hogy Horton, ahol a zöldség és a gabona szerepe kiemelt, még a mostani mosHatvan a pártkongresszus etött HATVAN KOMMUNISTÁI a közelmúltban széles körű felmérés alapján tájékozódtak arról, hogy városuk mennyit fejlődött a IV. ötéves terv eddig eltelt időszakában, s a legutóbbi pártkongresszus határozatai, irányelvei milyen formákban tükröződnek az eredményekben. Ahogyan tapasztalták: különösebb elégedetlenségre nincs okuk, hiszen az anyagi, a szellemi gyarapodás szembetűnő Az emberekben sikerült kellő érdeklődést kelteni közös gondjaink, feladataink iránt, az élet szinte minden területén a szakmai, politikai ismeretek bővítésével próbáltak igazodni a tennivalókhoz. Javult az üzemi demokrácia, a munkahelyi közérzet. Erősödött a munkaverseny-moz- galom. 70 százalékkal nőtt a szocialista brigádok száma, s mindezek hatására ismét előbbre lépett a város gazdasága. Sikerült túlhaladni a 4.5 milliárd forintos termelési értéket, amely magasabb a tervezettnél. Az iparban különösen az élelmiszer-ágazat, a tanácsi vállalatok, illetve a szövetkezetek termelése növekedett örvendetesen — aminek legfeljebb az a szépséghibája, hogy a program szerinti 80 helyett mindössze 60—65 százaléka származik a termelékenység javulásából, s néhány üzemre sajnos. még mindig az exten- zív fejlesztés volt jellemző. Mindezek mellett a gyártmányok minősége jobb lett, piacképességük fokozódott, amit mi sem lazányit ékesebben, mint az, hogy ma már a város ipari termelésének 18—20 százaléka külföldön is elkel. Az építőipari tevékenység 450 millió forint értékű üzemi, vállalati, tanácsi beruházás megvalósulását segítette. Eredményesen végezték munkájukat a közlekedési dolgozók — különösen a vasúti csomópont jeleskedett —, amelyhez nagymértékben hozzájárult a szakmáiban történt többkor- ( szerűsítés. A MÁV területén például a gőzvontatás részarányának csökkentése a villamosítás, a dieselesítés javára, másutt pedig a belterületi utak kiépítettségének fokozása. A KERESKEDELMI HELYZET javításáért főleg az ÁFÉSZ tett sokat, jóllehet az üzletek száma nem növekedett, inkább csak korszerűsítésekre, új profilok kialakítására, szakosításra került sor. A helyi tsz és a városhoz tartozó környékbeli szövetkezetek közel kilencezer hektáron gazdálkodnak mind eredményesebben, amelyre kitűnő példák a javuló termésátlagok. Feltétlenül fi- gvelmet érdemlőek a Lenin Tsz-ben szerzett tapasztalatok : a szövetkezetben ugyanis az idén búzából 41,5, tavaszi áriaából 47,3 mázsát takarítottak be hektáronként. A szövetkezetek sajnos, csak kis mértékben növelték zöldségtermő területeiket — annál dicséretesebb viszont, hogy erőteljesen fokozzák a cukorrépatermelést. A város gaodaeodásánafc talán, legfeltűnőbb jelei az utóbbi években megvalósult létesítmények. Ez idő alatt épült az új kenyérgyár, az AFIT-szerviz, a cukorgyári takarmányüzem, a Duna Cipőgyár két nagy csarnoka, megnyílt Boldogon a Kőbányai Porcelán- gyár résziege. s tsz-társulás- sal, évi, tízezer sertést kibocsátó „húsgyár” létesült Hatvanban. Négytantermes általános iskola, szakmunkás- képző intézet, leánykollégium, korszerű, vonzó meleg vizű strand épült, hogy csak a jellemzőbbeket említsük, s az OTP-n kívül takarék- szövetkezet is alakult, több mint ezernyolcszáz taggal. Megvalósult mindezek mel lett 700 új lakás — közel fele ugyan családi ház, amelyek közművesítése nagy gond, ennélfogva csak kevésbé egyezik a város ve ze tőinek elképzeléseivel, a: egészséges fejlődés irányé val — a magángépkocsik száma Hatvanban és a hozzá tartozó községekben 523- ról közel ezerre nőtt. A KÖZÖS TÖREKVÉSEK erőfeszítések a kedvező változások egész sorát eredményezték: a város gyarapodása mellett emelkedett lakóinak jóléte, életszínvonala is. Tagadhatatlan jelei ezek annak, hogy a párt politikája helyes, Hatvanban is jó úton haladnak. S ez kétségtelenül fokozza az emberek bizalmát a Zagyva partján is, még élénkebb érdeklődést kelt a közelgő, XI. párt kongresszus iránt — amely a további fejlődésnek szab majd ismét biztos irányt. Gy» Gjit Deer-ek még a felázott talajon is végighúzzák a vetőgépeket. — Legfeljebb bakancs helyett felhúzzuk a gumicsizmát, csak hulljon a mag! — mondották félig tréfásan. S ahogyan múlt hét péntekjén, szombatján 380 hektárral ismét végeztek, bizakodásuknak van is valóságos alapja! ★ Persze ott még a hétszáznál több hektárnyi betaka- rítatlan kukorica, ami Sára Mihály főmezőgazdász szerint takarmányozási és értékesítési szempontból egyaránt fontos terméivénye a Kossuth Termelőszövetkezetnek. Hogv milyenek a kilátások? A gazdaság vezetői hektáranként 44 mázsát térjék, a meglevő területi adottságok és termelési szerkezet mellett mostani állapotában nem maradhat sokáig versenyképes a szövetkezet. Jelenleg jól áll, megelőzött! Az. igazi, biztos jövendő azonban a 7—8 ezer hektá- ras gazdaságoké, ahol legjobban érvényesül a magas fokú gépesítésben rejlő lehetőség, s könnyebbé válik a földeken dolgozó egyszerű tag munkája. Tapogatóznak is már a hortiak. Keresik a legalkalmasabb társat. Azt a gazdaságot, amely hasonló termelésszerkezet szerint működik. S amely lehetőleg nem jelent majd kölöncöt. Bízzunk benne, hogy ter- vezgetésünk eredménnyel jár. És ha jövőre nem, legalább 1976-ban ..házastársra” lel a Kossuth. Sok szerencsét a párválasztáshoz! (moldvay) Szakmunkásképzés a konzervgyárban (Ködmön Ferenc tudósítónktól): A Hatvani Konzervgyárban is keresik azokat a lehetőségeket és módszereket, amelyekkel módot teremthetnek arra, hogy a munkásgárda képzettebbé váljék, sokkal inkább megfeleljen a kor követelményeinek, egyre alkalmasabb legyen napjaink fokozódó feladatainak teljesítésére. Énnek során biztosították, hogy a nagy gyakorlattal rendelkező, s kiemelked" munkát végző betanítói munkások továbbtanulhassanak, magasabb képesítési * szerezhessenek. A napokban huszonhaton kezdték meg így azt az esti tanfolyamot. amely kétéves, s elvégzése, illetve az eredményes vizsga után szakmunkásképesítést ad. A tanuló dolgozók számára a vállalat adja a könyveket és a tantermet is. ahol az előadók helyi szakemberek. Az oktatás iránt élénk az érdeklődés, s a vállalat vezetői bíznak abban, hogy a kezdeti lelkesedés a továbbiakban sem lanyhul. Műmütm A 1H4, »któber 18, péntek (MTI)
