Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-18 / 244. szám

Csúcsforgalom - egész évben r Nincs többé kivételes idő­szak a szállításban — az egész év csúcsteljesítményt kíván a vasutasoktól, noha az előző években is rendkí­vül gyorsan növekedtek a feladataik. A vasút teljesít­ménye ma már meghaladja azt a szintet, amit a szakem­berek a 60-as évek végén a 70-es évek derekára vártak. A tervezettnél gyorsabban fejlődött az ipar, a mező- gazdaság, a külkereskedelem. Újból nőtt a szénbányák ter­melése. A kedvezőbbé váló nemzetközi helyzetben a vártnál jobban bővült a tranzitforgalom is. A vasút a mai napig telje­sítette gyorsan növekvő fel­adatait, mindenekelőtt belső szervezéssel és a termelé­kenység fokozásával. Szep­tember végéig például 6 millió tonnával szállítottak többet, mint 1973 hasonló időszakában — pedig dolgo­zóik létszáma kétezerrel csökkent. A szállítási fel­adatok gyors növekedésével kell számolni továbbra is* viszont a MÁV belső tartalé­kai ma már ugyancsak fogy­tán lehetnek. Egy sor beru­házást, amelyet a 70-es évek végére terveztek — úgy tű­nik —, célszerű élőbbre hoz­ni. iparvágány — vagontemeto A vasút az atőbbi 1—2 hó­napban naponta átlagosan az igényeltnél két és fél ezerrel kevesebb vagont tud adni megrendelőinek. Ugyanebben az időszakban viszont na­ponta, átlagosan — hétköz­napi!) — csaknem 3000 ko­csit nem kapott vissza idő­ben a MÁV azoktól, akiknek szállított Vasárnaponként öt és fél-hatezer kocsi vesztegel Száz munkás« háztartásban kilencven tv-készülék, 86 mosógép Jelentősen változik a la­kosság vásárlásának összeté­tele. A Központi Statisztikai Hivatalnak az életszínvonal alakulásáról most megjelent kiadványából kitűnik: külö­nösen a tartós fogyasztási cikkek néhány csoportjánál alakulnak át gyors ütemben az igények. Legkeresettebb cikk ezek közül a személy­autó: tavaly 67 000-en vásá­roltak új gépkocsit, csaknem kétszer többen, mint három évvel korábban. Az elmúlt években to­vább javult a háztartások gépesítettsége is, bár a vi­szonylagos telítődés miatt már kevesebben vásárolnak háztartási gépeket, mint tíz évvel ezelőtt. A háztartások magasabb fokú gépesítését jelzi, hogy 100 lakásból 1973-ban már 65-ben volt mosógép, amíg 1960-ban csak 15 háztartásban szol­gált ez a gép. 1960-ban csak minden századik otthonban állt hűtőszekrény, az elmúlt évben 100-ból 53 lakás kony­hájának volt tartozéka a hű­tőberendezés. A tévékészü­lék is mind több helyen ter­mészetes tartozéka a lakás­nak. Az elmúlt évben 100 otthon közül 65-ben nézhet ték a műsort esténként, hússzor több lakásban, mint 1960-ban. Eltűnt a korábbi nagy kü lönbség a szellemi foglalko­zásúak, a munkások és a parasztok háztartásának gé pesítési foka között. A rep­rezentatív háztartás-statiszti­kai adatok szerint 1965-ben 100 szellemi foglalkozású család’ közül 59-nek volt té­vékészüléke, hetvennek mo­sógépe, ugyanennyi munkás­család közül akkor 51 tévé- és 57 mosógéptulajdonos volt, 100 parasztháztartás közül pedig mindössze 8-ban néz­hettek televíziót, s 27-ben ■ostak géppel. általában a rendező pálya­udvarokon, iparvágányokon — kirakásra várva. Ilyenkor úgy összegyűlnek, hogy az­után keddre-szerdára képe­sek csak visszaadni őket a forgalomnak a szállítmányok címzettjei. Valahol tehát szá­zával; ezrével vesztegelnek a kocsik, másutt meg várják azokat és vár az áru, vár­nak a termékekre más vál­lalatok vagy az üzletek. Meg­eshet, hogy egy-egy vasár­nap elmulasztott rakodás túl­óra-lavinákat indít el vál­lalatok, szövetkezetek szá­zainál : a vagonhiány miatt késve érkező nyersanyag, al­katrész miatt. Egy-egy vállalat olykor milliókat fizet álláspénzként a visszatartott, kirakatlan kocsikért. A harmadik ne­gyedévben pl. az Egyesült Vegyiművek másfél milliót, a peremartoni Vegyipari Vállalat (3200 kocsit tartott vissza átlag 21 órára) 3,1 milliót, a Budapesti Vegyi­művek csaknem 4 milliót, a Fűzfői Papírgyár hétszázez­ret fizetett büntetésképpen. A vegyipar, a gabonafelvá­sárlók, a belkereskedelmi vállalatok és a kohászati anyagellátók a legnótóriu- sabb vagonvisszatartók. A BÚTORÉRT pedig minden­kit ver: 3 hónap alatt több mint 6 millió kocsiálláspénzt fizetett, „Elfáradt* ösztönző ! ' A 70-es évek elején, — amikor a kormány a bünte­tő-tarifát, kocsiálláspénzt bevezette — 1—2 évig érző­dött a kedvező hatás. Ma már *á vállalatok egy része a kocsiként és óránként 200 forintos „parkolódíjtól” sem riad vissza. Ez a díj az első 48 óra után érvényes. Egyet­len vasúti kocsi 72 órás vesztegetéséért már csak­nem nyolcezer forint a bün­tetéspénz. Ez a 72 óra pedig péntektől hétfőig könnyen összejön. 1973-ban pl. azösz- szes kocsi 15 százalékát rak­ták ki késve, az idén eddig már 20 százalékát. * A bün­tető-tarifa mintha már nem ösztönözne a gyors kirako­dásra úgy, mint régen. A vállalatoktól a kocsiál­láspénzek fejében elgurult forintokon azonban nem le­het szállítani: a MÁV-nak nem pénzre — legalábbis nem ilyenre — hanem ko­csikra van szüksége. A vál­lalatok eredményéből azon­ban — akár könnyen veszik ezt a veszteséget, akár nem —- hiányoznak ezek a mil­liók. Ezek felhasználásával többnyire megoldható lenne a gyors rakodás, és az idő­ben, a megfelelő helyen tör­ténő ráfordítás — szervezés­ben, bérben, technikában, fi­gyelmességben — számotte­vőbb „ráfordításoktól”, te­kintélyes veszteségektől óv­ná meg a vállalatokat, a vasutat s az egész népgaz­daságot. KeresztuI-kasuJ Még mindig gyakoriak az úgynevezett keresztfuvaro­zások is az országban. Igaz, ezeknek mintegy 60 százalé­ka a szakemberek szerint el­kerülhetetlen, vagy más szempontok miatt, még ép­penséggel kívánatos is. A kereskedelem választékbőví­tését szolgálják pl. tüzelő­ben, építési anyagban, vas­áruban és így tovább. A ke­resztbe szállítások 35—40 százaléka azonban még így is felesleges. Még az Idén csaknem 50 millió tonna árut kéül elvin­nie a vasútnak és valamivel többet a közúti fuvarozás­nak. A szállítási teljesítmé­nyek fokozásához szükséges „belső tartalékok” döntő többsége viszont — mint a fentiekből kiderült — már a fuvaroztatóknál tárható feL Az előírt időn belüli kirakás napi két, két és fél ezer va­gonnal „növelné” a MÁV kocsiparkját. Ez — szeré­nyen számítva is — napi 75 ezer tonna szállítási többle­tet eredményezne. Különö­sen a sok vagont használó vállalatoknál érdemes lenne például kocsifigyelő szolgá­latot szervezni, ügyeletes — a kocsik gyors visszafordítá­sáért egy-egy hétre, 10 nap­ra felelősséget vállaló — brigádokkal. A vállalatok ve­zetősége pedig találja meg a módját annak, hogy a gyors rakodáshoz mindig legyen megfelelő technika — és méltányos anyagi elismerés is a többet fáradóknak. Gerencsér Ferenc A hordákon nem fog ki a rossz • f rr idő Amikor azt mondom Kom­játhy Károlynák, a horti Kossuth Termelőszövetkezet főkönyvelőjének, hogy mi­nap Boldogan katasztrófális- nak mondták a mezőgazda­ság • helyzeté* a több hetes kedvezőtlen időjárás miatt, kicsit elkomorul a homloka. — Szeszélyes az idei esz­tendő, a tartós esőzés ret­tenetesen megnehezíti a munkálatokat, de igazán nagy veszély csak ott mu­tatkozik, ahol egy-egy gaz­daság léte kifejezetten a szőlőhöz kapcsolódik. Ott ezekben a napokban min­den segítség elkél, így or­szágos érdeket szolgálnak a fiatalok, a diákok, a kom­munista vasárnapot tartó munkások. Az ilyesféle szé­les összefogással forintmil­liókat lehet megmenteni, s gazdaságok létalapját .meg­erősíteni .. „ ★ Az imént idézett szavak azt sugallják a látogatónak. toha időjárás sem okoz fej­törést tagoknak, vezetőknek. Egészében véve nincs ez így! Mert gépesítés ide, gé­pesítés oda, bizony a horti határban is sűrűn kémlelik az eget a gazdaságbéliek. Igaz, mintegy százhúsz hektárról még a rossz idő beállta előtt betakarították a takarmánykukoricát. S nem fizetett rosszul. A hektá- ranként átlag 160—180 má­zsa. Silózása a Miklóe-ta- nyán történik, biztosítva elő­reláthatólag a marhaállo­mány téli ellátását. E pilla­natban gond inkább a jövő esztendei kenyérgabona el­vetése. A Kossuth Termelő- szövetkezet 1200 hektáron kíván búzát termeszteni, amiből alig száz hektár van jelenleg földben. Nagyon bi­zakodnak azonban a magas fokú gépesítettségben, shogy végül is lesz még tíz olyan nap. októberben, november eléíen, amikor,nem esik, s a hatalmas erejű John veztek az elmúlt esztendő­ben. Nos, a jelenlegi kép ennél kedvezőbb. Talán az ötvenet is megközelíti a* idei termés! S ami némileg megnyug­tató a mostani bolond idő­járás közepette: ha csak korai, nagy fagy nem kö­szönt ránk — amire évek óta nincs példa —, akkor szép lassan lekerül lábról a kukorica is! Gondot legfel­jebb a termés magas víz­tartalma okozhat. De az ilyesféle baj orvoslására szárítóüzem szolgál, táro­lásra alkalmassá téve a ter­mést. y ★ Végül még egy téma, amit a betakarítás gondjai közepette sem hagyhatunk figyelmen kívül! Horton, ahogyan szerte az országban, sokat foglalkoz­tatja a közös gazdaság tag­jait, dolgozóit az előrelépés, az egyesülés gondolata. Tud­Ahogy eláll az eső, folyik a silózás a horti közös gazdaságban. (Foto: Szabó Sándor) hogy Horton, ahol a zöldség és a gabona szerepe ki­emelt, még a mostani mos­Hatvan a pártkongresszus etött HATVAN KOMMUNIS­TÁI a közelmúltban széles körű felmérés alapján tájé­kozódtak arról, hogy váro­suk mennyit fejlődött a IV. ötéves terv eddig eltelt időszakában, s a legutóbbi pártkongresszus határozatai, irányelvei milyen formák­ban tükröződnek az eredmé­nyekben. Ahogyan tapasztalták: kü­lönösebb elégedetlenségre nincs okuk, hiszen az anya­gi, a szellemi gyarapodás szembetűnő Az emberekben sikerült kellő érdeklődést kelteni közös gondjaink, fel­adataink iránt, az élet szin­te minden területén a szak­mai, politikai ismeretek bő­vítésével próbáltak igazod­ni a tennivalókhoz. Javult az üzemi demokrácia, a munkahelyi közérzet. Erősö­dött a munkaverseny-moz- galom. 70 százalékkal nőtt a szocialista brigádok száma, s mindezek hatására ismét előbbre lépett a város gaz­dasága. Sikerült túlhaladni a 4.5 milliárd forintos terme­lési értéket, amely maga­sabb a tervezettnél. Az iparban különösen az élelmiszer-ágazat, a tanácsi vállalatok, illetve a szövet­kezetek termelése növeke­dett örvendetesen — ami­nek legfeljebb az a szépség­hibája, hogy a program sze­rinti 80 helyett mindössze 60—65 százaléka származik a termelékenység javulásá­ból, s néhány üzemre saj­nos. még mindig az exten- zív fejlesztés volt jellemző. Mindezek mellett a gyártmá­nyok minősége jobb lett, piacképességük fokozódott, amit mi sem lazányit éke­sebben, mint az, hogy ma már a város ipari termelé­sének 18—20 százaléka kül­földön is elkel. Az építőipari tevékenység 450 millió forint értékű üze­mi, vállalati, tanácsi beru­házás megvalósulását segí­tette. Eredményesen végez­ték munkájukat a közleke­dési dolgozók — különösen a vasúti csomópont jeleske­dett —, amelyhez nagy­mértékben hozzájárult a szakmáiban történt többkor- ( szerűsítés. A MÁV terüle­tén például a gőzvontatás részarányának csökkentése a villamosítás, a dieselesítés javára, másutt pedig a bel­területi utak kiépítettségé­nek fokozása. A KERESKEDELMI HELYZET javításáért főleg az ÁFÉSZ tett sokat, jólle­het az üzletek száma nem növekedett, inkább csak kor­szerűsítésekre, új profilok kialakítására, szakosításra került sor. A helyi tsz és a városhoz tartozó környékbeli szövet­kezetek közel kilencezer hektáron gazdálkodnak mind eredményesebben, amelyre kitűnő példák a javuló ter­mésátlagok. Feltétlenül fi- gvelmet érdemlőek a Lenin Tsz-ben szerzett tapasztala­tok : a szövetkezetben ugyan­is az idén búzából 41,5, ta­vaszi áriaából 47,3 mázsát takarítottak be hektáron­ként. A szövetkezetek saj­nos, csak kis mértékben nö­velték zöldségtermő terüle­teiket — annál dicsérete­sebb viszont, hogy erőtelje­sen fokozzák a cukorrépa­termelést. A város gaodaeodásánafc talán, legfeltűnőbb jelei az utóbbi években megvaló­sult létesítmények. Ez idő alatt épült az új kenyér­gyár, az AFIT-szerviz, a cu­korgyári takarmányüzem, a Duna Cipőgyár két nagy csarnoka, megnyílt Boldo­gon a Kőbányai Porcelán- gyár résziege. s tsz-társulás- sal, évi, tízezer sertést kibo­csátó „húsgyár” létesült Hat­vanban. Négytantermes ál­talános iskola, szakmunkás- képző intézet, leánykollégi­um, korszerű, vonzó meleg vizű strand épült, hogy csak a jellemzőbbeket említsük, s az OTP-n kívül takarék- szövetkezet is alakult, több mint ezernyolcszáz taggal. Megvalósult mindezek mel lett 700 új lakás — közel fele ugyan családi ház, amelyek közművesítése nagy gond, ennélfogva csak ke­vésbé egyezik a város ve ze tőinek elképzeléseivel, a: egészséges fejlődés irányé val — a magángépkocsik száma Hatvanban és a hoz­zá tartozó községekben 523- ról közel ezerre nőtt. A KÖZÖS TÖREKVÉSEK erőfeszítések a kedvező vál­tozások egész sorát eredmé­nyezték: a város gyarapodá­sa mellett emelkedett lakói­nak jóléte, életszínvonala is. Tagadhatatlan jelei ezek an­nak, hogy a párt politikája helyes, Hatvanban is jó úton haladnak. S ez kétségtelenül fokozza az emberek bizal­mát a Zagyva partján is, még élénkebb érdeklődést kelt a közelgő, XI. párt kongresszus iránt — amely a további fejlődésnek szab majd ismét biztos irányt. Gy» Gjit Deer-ek még a felázott ta­lajon is végighúzzák a ve­tőgépeket. — Legfeljebb bakancs he­lyett felhúzzuk a gumicsiz­mát, csak hulljon a mag! — mondották félig tréfásan. S ahogyan múlt hét péntek­jén, szombatján 380 hektár­ral ismét végeztek, bizako­dásuknak van is valóságos alapja! ★ Persze ott még a hétszáz­nál több hektárnyi betaka- rítatlan kukorica, ami Sára Mihály főmezőgazdász sze­rint takarmányozási és ér­tékesítési szempontból egy­aránt fontos terméivénye a Kossuth Termelőszövetke­zetnek. Hogv milyenek a kilátá­sok? A gazdaság vezetői hektáranként 44 mázsát tér­jék, a meglevő területi adott­ságok és termelési szerke­zet mellett mostani állapo­tában nem maradhat sokáig versenyképes a szövetkezet. Jelenleg jól áll, megelőzött! Az. igazi, biztos jövendő azonban a 7—8 ezer hektá- ras gazdaságoké, ahol leg­jobban érvényesül a magas fokú gépesítésben rejlő le­hetőség, s könnyebbé válik a földeken dolgozó egysze­rű tag munkája. Tapogatóz­nak is már a hortiak. Ke­resik a legalkalmasabb tár­sat. Azt a gazdaságot, amely hasonló termelésszerkezet szerint működik. S amely lehetőleg nem jelent majd kölöncöt. Bízzunk benne, hogy ter- vezgetésünk eredménnyel jár. És ha jövőre nem, leg­alább 1976-ban ..házastárs­ra” lel a Kossuth. Sok sze­rencsét a párválasztáshoz! (moldvay) Szakmunkásképzés a konzervgyárban (Ködmön Ferenc tudósí­tónktól): A Hatvani Konzervgyár­ban is keresik azokat a le­hetőségeket és módszereket, amelyekkel módot teremt­hetnek arra, hogy a mun­kásgárda képzettebbé váljék, sokkal inkább megfeleljen a kor követelményeinek, egy­re alkalmasabb legyen nap­jaink fokozódó feladatainak teljesítésére. Énnek során biztosították, hogy a nagy gyakorlattal rendelkező, s kiemelked" munkát végző betanítói munkások továbbtanulhas­sanak, magasabb képesítési * szerezhessenek. A napokban huszonhaton kezdték meg így azt az esti tanfolyamot. amely kétéves, s elvégzése, illetve az eredményes vizsga után szakmunkásképesítést ad. A tanuló dolgozók számá­ra a vállalat adja a könyve­ket és a tantermet is. ahol az előadók helyi szakembe­rek. Az oktatás iránt élénk az érdeklődés, s a vállalat vezetői bíznak abban, hogy a kezdeti lelkesedés a to­vábbiakban sem lanyhul. Műmütm A 1H4, »któber 18, péntek (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents