Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-15 / 241. szám
Ilyennek Iái ink Bécset Bóvli pisztoly 80-ért i. Száznyolcvan utassal a fedélzetén indult útjára a Budapest hajó. A cél Bécs és környéke. Egy hét üdülés, pihenés a „Nyugat” kapujában. Hogy mit láttunk Bécs- ben? Korántsem a teljesség igényével íródik a beszámoló, hiszen száznyolcvan ember véleményét nehéz lett volna megismerni szűk egy hét alatt, A többes szám alatt csupán egy szűkebb kollektíva értendő, amelyben képviselve volt ,.Tiszán innen és Dunán túl”. A városnéző séták, a bevés',rlási szándékok — nem véle1 en e megjegyzés, hogy szándékok — után kicseréltük tapasztalatainkat, így alakult ki végül is valamelyes kép Bécsről, egy kicsit a bécsi életformáról, egy kicsit a bécsi emberekről. De tegyük hozzá, néha magunkról, magyarokról is, közülünk azokról, akik nekivágva a nagyvilágnak elvesztenek minden önkontrollt, s még arra is hajlamosak, hogy sajnáltassák magukat. Egynapi hajóút után kö- löt.tünk ki a Reisebrücke , szomszédságában. A villámgyors útiokmány-vizsgálat, a vámosnak szinte választ sem váró kérdései után, irány a bécsi utca, hogy saját szemünkkel győződjünk meg arról, hogyan élnek abban a városban, amelynek történelme évszázadokon át összefonódott a mienkkel. Nem tehetek róla, — de mint a példa mutatta, nem állok egyedül ezzel a szokással —, engem az árak rendkívül érdekelnek. Kíváncsian vágtam hát neki a kirakatokkal zsúfolt utcasoroknak, már csak azért is, mert olykor hall az ember ezt is, azt is azoktól, akik már jártak „kint”, sőt mi több, vissza- vissza térő vendégek ide. S mivel mi, magyarok, — mi tagadás, nagyon, szeretjük a gyomrunkat, az első napon az élelmiszerárak után érdeklődtünk. írjam azt, hogy megdöbbentő? Az önkiszolgáló boltban, . kis kosárral a karunkon járkáltunk a pultok között. Mit főznénk holnap ebédre, — játszottunk a gondolattal — ha üdijlőhajónk szakácsa igazi magyaros bőséggel és ízekkel nem látna el bennünket. 1-Ia az árakat a mi étkezési szokásainkhoz mérjük, bizony nem sokra mennénk. Csak egynéhány példát: a schillinget jelenleg 1:2 alapon számolják Bécs- ■ ben, vagyis két forintunkért egy schillinget kaptunk. Hát számoljunk csak: a kenyér kilója 16 forint, a tej literje 12. A húsüzletben, amelyben tagadhatatlanul nagy a választék, 150 forint egy kiló karaj. Éppen, amikor kint jártunk, kedvezményes marhahús-akciót hirdettek. Átmeneti árcsökkentéssel, „mindössze” 100 forint volt egy kiló marhahús. Egy kilogramm cukor 17 forint 20 fillér. Este, amikor beszélgettünk a látottakról, valaki megjegyezte, igen ám, de itt a fizetések is jóval magasabbak. S mivel másnap idegenv 5t is kaptunk, már ne -sak a kirakati árakról, hanem a bérekről, az adór 1 is kikérdeztük, s akkor már egy kicsit másképp láttunk és láttak sok mindent. Egy bécsi munkás átlagosan 10—12 ezer schillinget keres. Forintra átszámolva ez 20—24 ezer forintnak felel meg. Egy magyar segédmunkás majd félévi fizetése. Óriási összeg! Az ember egy pillanatra hajlandó is egyből kimondani, igen, itt van ám élet! De. És itt következnek azok a számok, amelyek nagyon is visszájára fordítják ezt a képet. Ütünk során városnézőben , több házon találtunk olyan felírást építette ekkor és ekkor Wien város vezetősége. Ezek kétszobás, komfortos munkásházak. Az elsőt, a mai napig is Kari Marx Hofnak nevezettet Bécs első vörös polgármestere még a harmincas évek elején építette. Ahogy idegenvezetőnk mondotta, itt laknak a szerencsés emberek, mert ezek a legolcsóbb bérű lakások, havonta 900—1000 schíllingbe kerülnek. Akiknek nem kedvezett a szerencse, azok hasonló lakásokért 3—5 ezer schillinget fizetnek. Az osztrák ember, legyen az munkás vagy alkalmazott, kiskereskedő vagy tőkés, jövedelmi adót is fizet A kiskeresetűek 35 százalékot, A húszezer forintnak megfelelő fizetésből tehál már eleve lemegy adó címén hétezer. Ha olcsó lakásban lakik, akkor még lejön ebből a 2000 forintnyi lakbér, ha nem tartozik a szerencsések közé, akkor ez az összeg 10 000-re rúg. A fűtőolaj árát is megnéztük. 5,8 schilling literje, magyar pénzben 11 forint hatvan fillér. S ha mindezeket a kiadásokat levonjuk, már nem is olyan magas az a magas kereset. Megpróbál luk azt is kiszámítani, mibe kerülhet egy magyaros vasárnapi ebéd. Bizony 4—600 forintba, s egy hónapban ott is négy-öt vasárnap van, s vannak hétköznapok is! Valaki azt is kiderítette, hogy 1200 schillingért húznak ki egy fogat. Summa summárum, a megélhetésre, a ruházkodásra az átlag bécsi munkásnak nem marad több havi 4—5000 schillingnél, ha úgy tetszik, 8—10 ezer forintnál. Megnéztük hát az iparcikkek árát is. Az iparcikkek árai általában — a japán műszaki cikkek elsősorban, olcsóbbak. De a legolcsóbb férfiruha a kikötősoron 800 schilling, míg a belvárosban nem egy helyen 3000 schillinges konfekció® öltönyt is találtunk. Ennyi pénzért, ahogy egyik társunk megjegyezte, a magyar férfiöltönyre még a Rákoczi-induló kottáit is réhímeznék. A női cipők 200 schilling- nél kezdődnek, s 400 magyar forintért bizony nálunk már a jobbak kaphatók. De legmostohábbak a gyerekekkel. A legjobb akarattal sem lehet azt mondani, hogy nagy lenne a gyermekkultusz, és sokat törődnének a nagy- családosok gondjaival. A két-három esztendős apróságra való ruha nem olcsóbb, a serdülőre valónál, 60 schillingért találtunk baby-ru- hát, s a játékok ára, nem túlzók, csillagászati. Aki játékot akart hozni, minden, másról lemondhatott, hiszen a legolcsóbb bóvli vásári pisztoly 80 magyar forintnak megfelelő összegbe került. Deák Rózsi (Folytatjuk) JMMMIMMmMMHMHMIMMIHIMMHMMmmMMininintItItIMii Az idea 19n vagon csokoládé karácsonyfadiszt készítenek a Szerencsi Csokoládé gyárban. (MTl-foto — Balassa Ferenc) T VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Az első között lesz Postánk című rovatunkban közöltük több — a Mátraházi Állami Gyógyintézetben huzamosabban tartózkodó — beteg nevében, milyen sok problémát okoz számukra, hogy csak Gyöngyösön 'keresztül kérhetnek távolsági kapcsolást. Ez meg is nehezíti, meg is drágítja a kapcsolat felvételét a hozzátartozókkal, vagy a munkahellyel, A Miskolci Postaigazgatóság a cikk nyomán vizsgálatot folytatott le, melynek során megállapította, hogy az intézet július 17-én kérte egy más rendszerű készülék beszerelését. Az illetékesek akkor egy még kísérleti jellegű üzemelő berendezésfajtát ajánlottak. A KPM postafőosztálya csak augusztusban döntött az úgynevezett Sodeco berendezések beszerelhe tőségéről. Azóta szeptember 28-val elkészültek az első üzemképes berendezések, s bár még korlátozott számban állnak csak rendelkezésre, a beérkezett megrendeléseket fonCARl/O MANZONF: Történetek egy zsémbes kisöregről 1. Negyedik emelet Veneranda úr felment * negyedik, emeletre, aztán leereszkedett a földszintre, ■majd újból felkapaszkodván a negyedikre, ismét visszatért a földszintre. — Elnézést, uram —szólította meg a házmester, aki csodálkozva figyelte, hogyan kóvályog Veneranda fel és le a lépcsőkön —, bocsásson meg, de mi az ördögöt keres? — Nekem szólt? — kérdezte Veneranda. — Semmit. Miért? — Csak azért kérdem, mert felmegy, lejön, aztán újból felmegy... — És aztán újból le — fejezte be Veneranda. — Hiszen nem maradtam fenn, nem igaz? — Igen, újból idelent van, de miért? — kérdezősködött. tovább a házmester, aki egy kukkot sem értett az egészből. — Ugyan mit csinálnék odafenn? — válaszolta Veneranda. — Nem lakom a negyedik emeleten, sőt ebben a házban nem is ismerek senkit. Logikus tehát, hogy újra lejöttem. — De kétszer ment fel és kétszer jött le ... — dadogta a házmester, aki kezdett kijönnj a béketűrésböl. — A negyedik emeletről tízszer is le lehet jönni, nemcsak kétszer — mondta signor Veneranda. — Végül is egyszer le kell jönni, nemde? Hiszen nagyon meglepő lenne, ha fenn ma*Qlosz humorista. radtam volna, nem gondolja? — Persze, ámde akkor minek ment jel? — Ha nem mentem volna fel, akkor hogyan jöttem volna le? Meg tudná nekem mondani, hogy lehet azt megtenni, hogy az ember lejöjjön a negyedik emeletről, ha előzőleg nem ment fel? Próbáljon meg maga lejönni, ha előbb nem volt fent. — Én ezt nem tudom... — hebegte a házmester. — Akkor nekem miért kellene képesnek lennem rá? — szakította félbe Veneranda úr. — Én nem azért vagyok, hogy csodákat tegyek, vagy talán azt hiszi? — Én... nem ... — motyogta a házmester, és nem tudta, mitévő legyen. — Maga nem, maga nem... csak ezt tudja hajtogatni! — fortyant fel Veneranda elvesztve a türelmét. — Ha mindenkivel pletykázni akar, aki elhalad maga mellett, akkor, az isten szerelmére, olyan embereket állítson meg, akiknek sok idejük van. Nekem nincs. És mérgesen sarkon fordult, és morogva távozott. 2. Leülhetek? Veneranda úr odalépett az utca sarkán álló férfihoz: — Megengedi, hogy leüljek? — kérdezte? — Ahogy tetszik — vonta meg a vállát a férfi —, üljön le. — És hová, ha szabad ké--'cznem? — érdeklődött tr b Veneranda. Ahová akar.., — fe- leUe-m- lőtte. — Hanem itt nincs pad — mérgelődött Veneranda —, a földre üljek?! Maga talán leülne oda? — Én nem — mondta az idegen úr —, én nem szoktam a földön ülni. — Akkor hova ül, ha nincs pad? — folytatta Veneranda. — Talán összecsukható széket hord a zsebében? — Nincs a zsebemben semmi ilyen ülőalkalmatosság — hangzott a válasz —, és amint bizonyára látja, nem ülök, hanem állok. — De hiszen az előbb azt mondta, hogy leülhetek — alcadékoskodott Veneranda úr —, és én most azt kérdezem, hová üljek, ha itt nincs pad? — Ne-em tudom... — kezdett hebegni ingerülten az idegen űr — Nem tudom ... Üljön oda, ahova akar! — A földre nem ülök! — mondta határozottan Vene- noncUi. — Akkor maradjon állva! — válaszolta a férfi. — Állva maradok, de magának nem kellett volna azt mondania, hogy leülhetek, ha itt nincs pad — dohogott signor Veneranda. — Igazán nem kellett volna ilyet tennie. — Ugyan mi egyebet mondhattam volna? — Például mondhatta volna azt is, hogy nem ülhetek le — válaszolta Veneranda úr. — De én ■. nem ... — gabalyodott össze zavarában az ismeretlen. — Maga is megéri a pénzét! — emelte fel a hangját Veneranda. — Azt mondja, hogy leülhetek, aztán meg nincs hova. Ha magára hallgattam volna, most a földre huppantam volna, lábammal a levegőben! Ezzel dühösen sarkon fordult és dörmögve faképnél hagyta az álmélkodó férfit. Fordította: Zabemssky László tosságuk szerint osztályozzák, s a szanatóriumban az elsők között szerelik azt fel. A bevétel jóval kisebb a költségeknél Oláh János egri nyugdíjas, több idős társai és önmaga nevében is szóvá tette, hogy az új tisztasági fürdőben az árak magasabbak, s ez sérelmesen érinti a kisfizetésűeket. Panaszukra a Vízmű Vállalat igazgatója válaszolt : Az új füdrő szolgáltatási árait a Heves megyei Tanács V. B. építési—közlekedési osztálya, valamint az Egészségügyi Minisztérium Gyógyfürdő Igazgatósága hagyta jóvá. A fürdóárak kialakításánál a hasonló színvonalú fürdők órait is figyelembe vették. A jelenleg kialakított szolgáltatási árak messze elmaradnak az egy látogatóra eső költségektől. Az új tisztasági fürdő üzemeltetése éves szinten mintegy négymillió forint ráfizetést jelent a vállalatnak, ugyanis a fogyasztói árkiegészítés az 1974. január 1. után üzembe helyezett fürdők után már nem folyósítható. Ami a másik észrevételt illeti, hogy az idős emberek részére nincs a kádaknál kapaszkodó, ezt hamarosan orvosolják, már megtették a felszerelésre az intézkedéseket. Nem tárolják megfelelően Simon János terpasi olvasónk panaszolta, milyen nagy gondot okoz két kis- g} érméké mellett, ha a tej használhatatlan, összemegy. Ez történt az elmúlt időszakban sorozatosan. A panaszt továbbítottuk a tejiparhoz, mint illetékeshez. A választ az egri tejüzem üzemigazgatója adta meg. „Az új üzem beindulása óta még nem történt meg, hogy a tejcsomagoláshoz használt tárolókban a tej megsavonyodott volna. Érkeznek azonban üzemünkhöz hasonló panaszok, s ennek csak az a magyarázata, hogy egyes boltokban helytelenül tárolják a tejet, vagy a szavatossági idő lejárta után is forgalomba hozzák. Csak ebben az esetben történhet meg, hogy a tej forralás közben összemegy. Kérésük: a vásárlók ellenőrizzék a vásárlás alkalmával a tej csomagolásának dátumát”. A válaszokat köszönjük, s az érdemi intézkedéseket külön is, olvasóink nevében. Csupán egy válasszal kapcsolatban van megjegyzésünk. Olykor a ..legavatot- tabb” ember sem tudja megállapítani a csomagolás idejét, legyen az tej, tejfel, vagy joghurt. Valamit ezért is tenni kellene. uhiiihmhmi mwiHiwwiiminwHUHMiHimHiiimimHwwwHW *.22 A magyar népdal hete 8.43 Harsan a kürtszó! 9.20 Schumann-művek 10.05 Iskolarádió 10.35 Szabó Csilla zongorázik 10.5# Édes anyanyelvűnk 11.04 Gluck: A rászedett kádi. Egyefelvonáso* vígopera 12.20 Ki nyer ma’.’ 12.30 Reklám 12.35 Melódiakoktél 13.59 Szeplőcske. Gyermekopera 14.51 Éneklő Ifjúság - Szegeden 5 15.10 Rádióiskola 16.05 A cigánybáró. Részletek 16.26 Bács megyei mecénások 16.46 A magyar népdal hete 17.05 A befejezetlen mondat 17.36 Lézerek, új szerepben 17.51 Lemezek közt válogatva 18.30 19.25 20.20 20.53 21.23 22.20 22.30 22.40 23.00 0.10 8.05 9.03 9.20 10.00 12.00 13.03 13.20 14.00 18.10 18.35 18.55 19.16 21.10 21.40 21.55 22.40 23.15 A Szabó család Örökzöld dallamok A magyar népdal hét« Elet a születés előtt Bartók: Concerto Tíz perc külpolitika Offenbach: Hoffman meséi A közgazdaság-tudomány műhelyeiben A kamarazene mesteréi Spirituálék PETŐFI Operarészletek Bartók: Elmúlt időkből Verbunkosok, tájak, emberek A zene hullámhosszán Zenekari muzsika Törvénykönyv Liszt-zongoramüvek Kettőtől — hatig . . . Zenés délután A XX. század mítoszai A magyar népdal hete Régi hangszerek világa A vénétől szólisták hangversenye A magyar népdal hete Gondolatok filmekről A stúdió 11 játszik Holnap közvetítjük . • • Operettrészletek SZOLNOKI RADIO 18.00 Alföldi krónika. — Népdalok. —Ismeri-e a szomszédját? Riport. — Gilbert O’ Sullivan énekel. — Az újságíró jegyzetén«* te boL — ttitmuakoktél MAGYAR 9.00 1045 11.05 14.30 17.48 17.50 17.55 18.20 18.40 19.05 1945 19.30 20.00 | 20.35 21.05 2240 Iskola-tv A mi kis cirkuszunk ... Az ASTRA bábegyiittái műsora Iskola-tv Iskola-tv Műsorismertetés Hírek A láthatatlan karmester... Telesport Játék a betűkkel Reklám Esti mese. A finom születésnapi torta. (A cica és a kutya kalandjai című csehszlovák rajzfilmsorozatból) Tv-hiradó Egy nap tavasz. Tv-film A napsugár nyomában, m. rész. A vízcsepp kivájja a követ Színházi Album Tv-híradó 2. műsor 20.00 Műsorismertetés 20.01 Kezdőkör 20.50 Különleges siverseny 21.05 Tv-híradó 21.30 A lázadó nő. Spanyol operettfilm POZSONYI 8.30 Híradó 9.00 Iskolásoknak 9.30 A titkos megbízatás 10.50 Publicisztika 11.15 Hírek 15.00 Iskolásoknak 17.10 Hírek 1745 Ipari tanulóknak 18.10 Családi posta 18.50 A Szövetségi Bűnügyi Központ keresi . . . 19.00 Híradó, publicisztika 20.20 Osztrovszkij: Az acélt megedzik. (Szovjet filmsorozat) 21.25 Híradó, publicisztika 22.00 Zongoramüvek 22.45 Sajtószemle EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Du. fél 4 órakor Három mogyoró Hamupipőkének Színes, szinkronizált csehszlovák —NDK mesefilm EGRI RRÓDY (Telefon: 14-07) Du. fél 4. fél 6 és fél fi órakor önző szerelem Színes, szinkronizált jugoszláv film GYÖNGYÖSI PUSKIN A Pendragon legenda GYÖNGYÖSI SZA3ADSÄG Du. fél 4 órakor A csodatevő tüzszerszám Du. fél 6 és fél 8 órakor Bye bye Barbara HATVANI VÖRÖS CSILLAG Anna és a farkasok HATVANI KOSSUTH A vőlegény nyolckor érkezik HEVES Merénylők FÜZESABONY Égő hó
