Népújság, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-13 / 214. szám

'AMMMM^AMA^V<iW\A(VVWVWWVVWVVVVWAMA/WVVVWS/VVVS/VV Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk: Nyomasztó í ■■■■Mr < örökség EGY PÁRATLANUL nagy ívű és hosszan tartó kar- < ) rier végére került pont csütörtökön Etiópiában. A had- > > sereg koordinációs bizottsága megfosztotta trónjától Hailé < f Szelasszié császárt és őrizetbe vette az uralkodót, vala- \ • mint családjának tagjait. Az eltávolított 82 éves császár < « helyére Aszta Vosszen trónörököst, a császár fiát je- i '■ lölték. Nem hatott szenzációnak a hír, holott más körűimé- í : nyék között annak számítana. Csakhogy Sába királynő- 5 I je földjén február óta egyre inkább kibontakozott a had- j ; sereg fiatal tisztjeinek reformmozgalma, amely törvény- 5 ! szerűen vezetett a trónfosztáshoz. Ma már világos, ami < ; korábban homályosnak tűnt: a reformerek lépésről-lé- 5 ; pésre haladtak, mígnem eljutottak a császárig. ; Az eltávolított uralkodó tulajdonképpen 1916. óta állt i ; az ország élén. Harar városában született, édesapja tar- < I tományi kormányzó volt. Fiatalon: 16 éves korában már \ a tartomány kormányzója. Nyolc évvel később Etiópia < i régense, s mint miniszterelnök és külügyminiszter, gya- ? ; korlatilag az ország vezetője. < PROGRESSZÍV KORMÁNYZÓNAK, az adott társa- í \ dalmi körülmények között haladó szellemű politikusnak > ; számított. Harar tartományban ő szorgalmazta és dolgoz- ? I ta ki a korábbinál jóval korszerűbb földbérlet-rendszert ? ! Oroszlánrésze volt a tartományi kiskirályok hatalmának > í letörésében, az etióp nemzeti hadsereg megteremtésében. > ! Kétségtelenül vezető szerepet játszott az olasz fasiszták | > hódítása elleni harcban is. Ellentmondással teli életpályájá- > > nak negatív oldalairól sem szabad azonban megfeledkezni. > > Országa az afrikai földrész egyik legelmaradottabb álla- > > ma, amely analfabétizmusban éppúgy, mint szegénység- > > ben, a világstatisztika egyik szomorú gyakorisággal em- > > legetett példája. > ; Ma még nem lehet bizonyosat tudni afelől, vajon $ I a két éve Genfben kezelt trónörökös — tekintettel e"ész- < ; ségi állapotára —, vállalja-e az alkotmányos monarchia < ; uralkodójának rangját. S ha igen, folytatja-e Hailé Sze- < ; lasszié külpolitikai irányvonalát, amelynek sarkalatos $ ; törvénye a békés egymás mellett élés és az afrikai or- < ; szágok együttműködésének szorgalmazása volt < ETIÓPIÁBAN IDEIGLENESEN a fegyveres erők > > koordinációs bizottsága vette át a hatalmat és irányítja 5 í az országot. Ez a helyzet — mint az ideiglenes katonai \ í kormányzat dekrétuma kimondja —, addig tart, amíg . ! a nép meg nem választja törvényes képviselőit és ki < > nem hirdetik az új alkotmány tervezetét Ebben pedig < > minden bizonnyal helyet kap majd valamennyi olyan í í megoldásra váró téma, amely nyomasztó örökségként < > hárul Hailé Szelasszié utódjára. í /W^AAASWWWVWSA/WVWVW\AAAAA^*A^^W>**VWW'*A*^*WWWW\ Mavrosz sajtóértekezlete Á megoldás nem jöhet kívülről Mavrosz görög külügyminiszter brüsszeli szálláshelyén, a Hilton szállóban találkozott Joseph Luns-szel, a NATO főtitkárával. Képünkön: Luns (balról) Mavrosz társaságá­ban (középen), válaszol egy újságírónak. Luns kijelentette, hogy a NATO tényként fogadja el Görögországnak a NATO katonai szervezetéből való kilépését. (Népújság-telefoto — AP—MTI—KS) Szlovák szakszervezetek lapja, a Pozsonyi Praca Csou En-laj' betegségével és a kínai hatalmi harc újabb jeleivel kapcsolatos kom­mentárjában megállapítja, hogy bár Kínát áthatolhatat­lan függöny zárja el, de ez a függöny sem takarhatja el a kulisszák mögötti harcot. A lap a továbbiakban így folytatja: az a tény, hogy Csou En-laj lényegében ez év márciusa óta nem mutat­kozott a nyilvánosság előtt; hacsak nem számítjuk né­hány felszólalását ez év nya­rán —, nem betegségről, ha­nem más okokról tanúskod­hat. A feltehetően tapasztalt Csou En-laj, felismerve, hogy összetűzésbe kerülhet a trónját félve őrző Mao Ce- tunggal, jobbnak látta fél­reállni, nehogy a fejével kelljen majd fizetnie. Ezzel magyarázható valóságos, vagy „politikai” betegsége — UNIVERZÁL SZERVIZ IPARI SZÖVETKEZET érettségivel rendelkező tanulókat felvesz háztartási gépszerelő és felvonószerelő szakmákra. A képzés Ideje két év. Jelentkezés. a személyzeti vezetőnél. Eger, Csákány u. A/13. Telefon: 12-29. 1974. szeptember 13« péntek Csou En-laj taktikája hangoztatja a lap, s felhívja a figyelmet Teng Hsziao- pingre, Csou jelenlegi he­lyettesére, aki a jelek szerint Mao Ce-tung kedvelt embere. MA SZINTE közhelyszám­ba megy a polgári és a kis­polgári közgazdászok, társa­dalomkutatók vagy politoló­gusok között az a tézis, hogy a szocializmus és a kapita­lizmus között igazán lényeges minőségi különbség nincs; az eltérések, ha vannak is, csak a felszíni formát és nem a lényeget érintik. Hiszen — úgymond — mind a nyugati „szabad világ”, mind a „ke­leti tömb” országaiban olyan társadalom alakult ki, vagy van kialakulóban, amely egy alapvető és általános érvé­nyű, elkerülhetetlen szükség- szerűséggel létrejövő és a legtöbb polgári teoretikus által ipari társadalomnak, egyesek szerint már posztin- dusztriális (ipari-utáni) civi­lizációnak nevezett formáció­nak legfeljebb két némileg különböző változatát képezi. Ez a felfogás tehát első pillantásra — úgy tűnik — elismeri a szocialista társa­dalmi berendezkedés létjo­gosultságát, azonban ez az elismerés alapvetően a bur­zsoázia szempontjából törté­nő, a nemzetközi tőkésosztály érdekében álló felemás elis­merés, amely a szocializmus igazi jellegzetességeit, a tu­lajdon társadalmi jellegét, a társadalmi viszonyok kizsák- , mányolásmentességét, a szo­cializmus emberközpontúsá­gát, a munkásosztály vezető szerepére alapozott humaniz­musát lényegében tagadja és zárójelbe teszi, elmossa a?t a világtörténelmi jelentősé­gét, hogy új szakaszt — Marx szavaival az előtör té­lét után az igazi történel­met — nyit meg, az emberi társadalmak fejlődésében. BRÜSSZELK­Görögország semmi körül­mények között sem kíván visszatérni a NATO integ­rált katonai szervezetébe — jelentette ki brüsszeli sajtó- konferenciáján a görög kül­ügyminiszter, hangsúlyozva, hogy erről tájékoztatta meg­beszélésükön Luns-ot, a NATO főtitkárát is. A kül­ügyminiszter leszögezte: ez a döntés nem volt a megbeszé­lés tárgya, mert végleges és visszavonhatatlan. Görögor­szág nem vesz részt a NATO katonai tervező bizottságá­ban, a hadügyminiszterek testületében sem. Ha a cip­rusi válság a sziget népe akaratának megfelelően meg­oldódik, ez sem lehet indok arra, hogy Athén ismét be­kapcsolódjék a katonai in­Az utóbbi időben ugyanis több olyan külpolitikai kon­cepciót hallhattunk tőle, amely Mao Ce-tung állás­pontját tükrözi. A kommentár végezetül megállapítja, hogy a hatalo­mért folytatott harc kimene­tele lényegében sebnmit sem változtat Peking külpolitiká­ján. A szocializmus ilyen „elis­merése” egyértelműen azzal is együft jár, hogy * szocia­lizmust a kapitalizmusban oldja fel. Példának talárí leginkább Rostow amerikai közgazdász-politológus néze­teit, a „növekedési szaka­szok elméletét” említhetjük meg. Rostow szerint az em­beri társadalmak történeté­ben a mezőgazdaságra ala­puló „hagyományos” társa­dalmakat bizonyos átmenettel felváltja az iparra épülő di­namikus társadalom. Ez azonban csak bizonyos sza­kaszokon keresztül mehet vég­be (nekilendülés, technikai érettség, magas szintű tömeg- fogyasztás szakaszai.) HOGYAN fejeződik ki Rostow szakasz-elméletében szocializmus és kapitalizmus látszólagos közeledése, lénye­gében véve a szocializmus feloldása a kapitalizmusban, vagyis a szocializmus tény­leges tagadása — az anti- kommunizmus? Rostow sze­rint a fejlődés kívánatos végpontját, a „tömegfogy asz- 'tás társadalmát” természete­sen a fejlett tőkésországok, főleg az Egyesült Államok képviselik. A Szovjetunió és a többi kelet-európai or­szág viszont mindeddig azzal a problémával küszködött, hogy a nekilendülést, az ipa­ri fejlődés beindítását kibon­takoztathassa, s eljuthasson a technikai érettség stádiu­mába. Tekintettel azonban — fejtegeti Rostow — ezen országok társadalmi és egyál­talán civilizációs elmaradó. - Hágára, ezt a folyamatot a világnak ebben a részében a „kommunista diktatúra”' esz­közeivel valósították, illetve tegrációba, mert a NATO e téren elvesztette hitelét, nem tudta megakadályozni a nyílt katonai konfliktust két tag­országa között. Mavrosz sajtókonferenciá­ja nagy részét a ciprusi vál­ságnak szentelte. Ismételten leszögezte, a megoldás At­hén véleménye szerint nem jöhet kívülről, azt a két kö­Nagy politikai jelentősége van Helmut Schmidt szövet­ségi kancellár néhány hét múlva esedékes moszkvai látogatásának — állapította meg Hans-Dietrich Gen­scher szövetségi külügymi­niszter. Genscher a Bonnban akk­reditált külföldi sajtótudósí­tók vacsoráján kijelentette, hogy nagy várakozásokkal tekint elébe Gromikó szovjet külügyminiszter vasárnapi bonni látogatásának. Kül­ügyminiszteri minőségében első ízben találkozik a szov­jet diplomácia vezetőjével és megbeszélésükön számos idő­szerű kétoldalú és nemzetkö­zi kérdést vitatnak majd meg. gyorsították meg. Rostow kénytelen-kelletlen elismerni, hogy ezek az országok, első­sorban a Szovjetunió elju­tottak az érettség szakaszába egyoldalú érvelését viszont azzal a vulgáris rágalommal folytatja, hogy a Szovjetunió technikai érettségét, az eb­ből fakadó lehetőségeket „vi- láguralmi törekvéseinek” rea­lizálására konvertálja, váltja át. A primitív vádaskodás, (ami tulajdonképpen a „vö­rös veszély” hirdetésének egy újabb variációja) azonban még primitívebben megala­pozott fejlődési perspektíva felvázolásával folytatódik. A szocialista országok, úgymond egyre inkább „rá­kényszerülnek” a lakosság fogyasztási igényeinek kielé­gítésére. Ez a folyamat „e- dig (különösképpen az aiu> mobilizmus terjedése és a peremvárosok • kiépülése) szükségszerűen odavezet — így Rostow —, hogy a kom­munista berendezkedés eltű­nik a színről és ezekben az országokban is kialakul — persze az amerikai mintára — a „tömegfogyasztás társa­dalma”. Íme, egy elméleti modell, amelynek ez a még igen vál­tozatos ismertetése is felfe­di a polgári konvergencia­elméletek lényegét, politikai funkcióját: a két rendszer hasonulásának vagy közele­désének teóriáját a tények ideologikus elferdítésével olyan propagandaeszköznek bizonyul, amely a történelmi fejlődés netovábbjának az amerikai típusú társadalmi berendezkedést tünteti fel, S a szocializmus lejáratását, társadalmi rendjének fellazí­tását célozza, zösség, a ciprusi görögök és törökök tárgyalásai útján kell megoldani. Élesen tá­madta a török kormányt, s azt mondotta, hogy „a hitle­ri invázió óta nem volt pél­da ilyen akcióra, egy önál­ló, független, szuverén és fegyvertelen ország jerohaná- sára”. A görög külügyminiszter közvetve utalt az Egyesült Államok felelősségére, , kije­lentve, hogy „nem az ameri­kai néppel, hanem a kor­mányzattal vannak bajai” az athéni kormánynak, s e bajok gyökere nem annyira a ciprusi válság, mint in­kább a támogatás, amelyet Washington a katoriai jun­tának adott. Ugyanakkor le­szögezte, hogy kész találkoz­ni minden olyan politikussal, aki érdekelt a ciprusi kérdés rendezésében. Mavrosz egyébként leszö­gezte, hogy az athéni kor­mány csökkenteni kívánja az ország gazdasági függőségét az Egyesült Államoktól. A Közös Piac vezetőivel folytatott tanácskozásairól szólva Mavrosz aláhúzta: az athéni kormány a közvetlen feladatnak a korábbi társu­lási szerződés felújítását te­kinti, de mielőbb teljes jogú tagja kíván lenni a gazdasá­gi közösségnek, mert részt kíván venni a nyugat-euró­pai politikai és gazdasági in­tegráció folyamatában. Többek között szó lesz — mondotta — Nyugat-Berlin- ről, s az európai biztonsági értekezlet időszerű problé­máiról. Reményét fejezte ki, hogy a genfi értekezleten eddig még nyitva maradt kérdések a folyamatos ta­nácskozásokon rendeződnek. A bonni külügyminiszter kedvezőnek minősítette a szovjet—nyugatnémet kap­csolatok eddigi alakulá­sát, majd úgy jelle­mezte Schmidt kancellár moszkvai utazását, hogy „a l£ét ország vezetői hosszú távra biztosítani kívánják a gazdasági együttműködést, s ennek nagy politikai jelen­tősége van”. LETEZNEK persze a kon­vergenciának egyéb elméleti típusai is, amelyek a maguk ideologikus módján a „kö­zeledés'’ bizonyítására olyan gazdasági folyamatok leját­szódásával is érvelnek, mint például az az eg> éhként meghatározott értelemben es külső jegyeit tekintve tény­legesen érvényesülő folyamai, hogy a fejlett tőkés orszá­gokban a gazdaság szabályo­zása és tervezése, a szocialis­ta országokban pedig a piaci kategóriák, az áru- és pénz­viszonyok nagyobb fokú ér­vényesítése kap teret. Ami­ről viszont ezen elméleti fej­tegetésekben megfeledkeznek, az „csupán” az az apróság, hogy egyrészt a termelési, társadalmi és tulajdonviszo­nyoktól elvonatkoztatnak, másreszt a terv és a piac esz- közjellegét teljesen figyel­men kívül hagyják. Vagyis, nem veszik tekintetbe, hogy a kapitalizmusban a tervezés minden szinten a tőkésosztály .egészének és különösen a mo­nopoltőkének az érdekeit szolgálja, a szocializmusban pedig a tervezett és szabá­lyozott piac az egész nép ér­dekeit szolgáló tudatos tár­sadalom- és gazdaságpoliti­kának rendelődik alá. Külön kell szólni a kis­polgári, úgynevezett „újbal­oldali konvergencia-elméle­tekről, amelyek átveszik a burzsoá közeledéselméletek alapgondolatait, azonban mindezt elvont, utópikus embereszmény-koncepcióból levezetve arra a következte­tésre jutnak, hogy a tényle­ges világszocializmus tech­nokrata jellegű és a kapita­lizmus nyomdokain halad; a személyiséget elnyomó ra­cionalizált ipari vagy fo­gyasztói társadalmat valói, meg, s távolodik a szocializ­mus általuk képzelt céljától, mely nem más, mint az ösz­VARSO: Varsóban közzétették, hogy Edward Gierek, a LEMP KB első titkára vendégeként 1975-ben Lengyelországba lá­togat Valery Giscard d’Estalng francia köztársasá­gi elnök. HAVANNA: Beatrix Allende, a meggyil­kolt chilei elnök lánya a ha­vannai rádión keresztül üze­nettel fordult a chilei nép­hez. Üdvözölte azokat a chi­lei hazafiakat, akik illegáli­san harcolnak a fasiszta jun­ta ellen, és biztosította őket a világ haladó közvéleményé­nek támogatásáról. WASHINGTON: Washingtonban folytatód­nak Jichak Rabin izraeli mi­niszterelnök és az Egyesült Államok vezető politikusai közötti intenzív tanácskozá­sok. A miniszterelnök öt és fél órán át tárgyalt Henry Kissinger amerikai külügy­miniszterrel, majd Schlesin­ger hadügyminiszterrel tar­tott hosszas megbeszélést. A zárt ajtók mögött tartott tárgyalások részletei nem is­meretesek. Megfigyelők azon­ban utalnak arra, hogy Ji­chak Rabin Washingtonban két cél elérésére törekszik: az Egyesült Államok része­sítse teljes politikai támoga­tásban a közel-keleti válság­gal kapcsolatos izraeli állás­pontot és növelje évi másfél milliárd dollárral az Izrael­nek nyújtott katonai segélyt MOSZKVA: A kozmikus térség további kutatása céljából a Szovjet­unióban szerdán Föld körüli pályára bocsátották a Koz­mosz-sorozat 676, műholdját. A szputnyik pályaelemmé- rő. rádiótelemetrikai és más berendezései zavartalanul működnek. TEL AVIV: Befejeződtek az izraeli fegyveres erők kétnapos, nagyszabású hadgyakorlatai. A Tel Avivban kia'áott köz­lemény hangoztatja, hogy a Golan fennsíkon tartott had­gyakorlat során párcélos ala­kulatok ejtőernyős, gyalogsá­gi, tüzérségi, légi és műsza­ki egységek támogatásával „ellenséges csapatrendeket, törtek át és aknamezőkön útvonalakat nyitottak.” tönök felszabadítása, a mun­ka játékká változtatása, s amelyhez politikai küzdelem helyett, társadalmi forrada­lom helyett — vagy azt meg­előzően — csak az egyén mindenekfelettiségét érvé­nyesítő „életforma-forrada­lom” vezethet el. Bár a terjedelem korláto­zott volta nem engedi meg, hogy részletesebben kifejtsük, egy alapvető ideológiakritikai szempontra utalnunk kell. Nem elégedhetünk meg az­zal, hogy kimutatjuk, meny­nyire következetlenek, ellent­mondásosak az ipari társa­dalmak és a konvergencia vázolt elméletei, hiszen a marxista ideológia-értelmezés egyik fő módszertani elve, hogy az ideológiák megha- sonlottságai fagott nem az ideológusok következetlensé­geit, hanem sokkal inkább a társalalmi valóság dialekti­kus ellentmondásait kell meg­keresnünk. Ezek az objektív ellentmondások pedig ko­runk jellegében és valóságá­ban adottak: a két rendszer közötti viszony dialektikusán a szocializmus javára válto­zó és formáit váltó szemben­állásában. Abban, hogy a szo­cializmus viszonylag elmara­dott országokban épült fel, illetve épül, s ezekben az or­szágokban a szocializmus épí­tése együtt jár az ipari for­radalom feladatainak befeje­zésével, s a tudományos- technikai forradalom kezde­teinek kibontakoztatásával, ABBAN, hogy a mai kapi­talizmus a végletekig hajtja a termelés és a szociális szfé­rák társadalmasulása és a tőkés uralofn közötti ellent­mondást, s — bár átmeneti fellendülésekre, gazdasági di- ram ’-ára is képes — világ- vűmUeg önmagát túl­haladott társadalmi alakulat­tá válik. Q. Márkus Qfotgf A konvergencia-elméletről Schmidt moszkvai útja előtt

Next

/
Thumbnails
Contents