Népújság, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-11 / 212. szám

r Kedd esti külpolitikai kommentárunk: Lisszaboni aláírás A PORTUGÁL gyarmati rendszer széthullásának el­ső nagy aktusa valósult meg kedden Bissau-Guinea füg­getlenségének lisszaboni szentesítésével. A Szenegál és Guinea között 36 125 négyzetkilométe­ren fekvő nyugat-afrikai Bissau népének legjobbjai ti­zenkét éven át harcoltak a portugál fasiszta gyarmato­sítók által reájuk kényszer!tett véres háborúban. Küzdel­müket az Amilcar és Luiz Cabral, Aristide Pereira, Osvaldo Vieira, Francisco Fortes és Bernardo Viera kezdeményezé­sére 1956-ban megszületett Bissau-Guinea és a Zöldfoki-szi- getek afrikai függetlenségi pártja, a PAIGC szervezte és irányította. A párt eleinte Jegálista” küzdelembe fogott a gyarmatosítás felszámolásáért, de csakhamar ráébredt a portugál fasizmus lényegére. 1959. augusztus 3-án a portugál gyarmatosító hadsereg Pijguti-ban kivégzett öt­ven kikötői munkást: a PAIGC ettől fogva nem lát po­litikai megoldást a gyarmati rendszer felszámolására és elhatározza, hogy fegyveres harcot indít. Háromévi ön­feláldozó munkával megteremtik az alapokat, majd 1962- ben megindítják a felszabadító harcokat a portugálok ellen. 1962—1967 között főként gerillaháború folyik és 1967-től válik népi háborúvá. Akkor a portugál gyarmati hadsereg harmincötezer katonát és öt-hatezer titkos ügy­nököt vetett be a felszabadítási mozgalom elfojtására. A fasisza rezsim 1970-ben parancsot adott Sekou Touré Guineájának megszállására, hogy megsemmisítse a PAIGC utánpótlási vonalait, az akció azonban kudarcot vallott. SALAZAREK 1973. január 20-án kétségbeesett tett­re vetemedtek. Conakryban meggyilkolták Amilcar Cab- ralt. A PAIGC azonban nem szűnt meg, sőt az alkot- mányozó nemzetgyűlés Boé-ban szeptember 24-én demok­ratikus, népi alkotmány elfogadásával kikiáltotta Bissau- Guinea államot. Az államtanács elnökévé Luiz Cabralt, a PAIGC fő­titkárává pedig Aristide Fereirát választották meg. Az alkotmányban az áll, hogy Bissau-Guinea szuve­rén, demokratikus, antikolonialista és antiimperialista köztársaság; támogatja minden nép felszabadítási harcát és el nem kötelezettségi politikát folytat. A fasiszta portugál kormány minden igyekezete el­lenére egy sor ország már akkor elismerte az új álla­mot, és az ENSZ is üdvözölte népének függetlenségét. A bissau-guineai nép valójában az április 25-i portu­gáliai fordulat után nyerte el önrendelkezését. A Szovjetunió, a szocialista országok, a gyarmati sortól felszabadult afrikai és ázsiai országok népei kez­dettől fogva erkölcsi és anyagi támogatásban részesítették a Bissau-Guinea pépének felszabadítási harcát. A LISSZABONI ALAIRÄS a Londonban elkezdett és az Algírban folytatott függetlenségi tárgyalások bete­tőzése. Bissau-Guinea az ENSZ Biztonsági Tanácsának augusztus 12-i javaslatára minden bizonnyal hamarosan a világszervezet tagjává válik. Szlnpompás felvonulás Bulgária nemzeti ünnepén Szeptember 9-én ünnepelte a testvéri bolgár nép a szocialista forradalom győzelmé­nek 30. évfordulóját. Képünk a nemzeti ünnep alkalmából rendezett felvonuláson készült. (Népújság-telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat — KS) SZÓFIA; az NSZK Már at NSEK-i Átlagpol­gár egészen az utóbbi hó­napokig nyugodt oázisnak hitte országát a gazdasági nehézségekkel küzdő nyu­gat-európai gazdaságban. Bár az NSZK gazdasági helyzete még ma is a legstabilabb a fejlett nyugati államok kö­zül ; rá kell döbbennie, hogy ez a stabilitás viszonylagos, a kilátások pedig nem a legrózsásabbak. Olyan dolgok történtek eb­ben az országban, amelyek vészterhes emlékeket ébresz­tenek az idősebb nemzedék­ben, s amelyeknek bekövet­kezését naég egy éve is el­képzelhetetlennek tartották. Pénzükért aggódó hitelezők tömege a csődbe ment ban­kok előtt, eladatlan autók a nyugatnémet ipar büszkesé­ge, a Volkswagemművek ud­varán, tömegesen elbocsátott építőmunkások — csupa olyan kép, amelyet a háború utáni nemzedék jószerivel nem is ismer. A jelek sze­rint pedig nem átmeneti, gyorsan megoldódó problé­mákról van szó, a különbö­ző gazdasági kutatóintézetek prognózisai szerint mégsem látható az új fellendülés, az „alagút vége”. A tekintélyes kölni Hers- tatt-bank nagy port felvert bukása után például még három magánbank húzta le a redőnyt — anélkül, hogy bankkórökber, ezen már bárki is csodálkozott volna. A magánbankok további ka­tasztrófáktól tartanak; egy­re több bankár fizet be ki- sebb-nagyobb öszegeket ab­ba az önkéntes alapba, ame­lyet egyenesen a várható csődök vi-.-sd '‘-'re horte-' lét.— - - ;el a h*‘ r ' .#71. szeptember 1L, saw da só gondolattal, hogy esetleg ő lesz a következő. A pénzügyi nehézségeknél is több gondot okoz azon­ban, hogy az autógyártás — amely hosszú éveken ke­resztül a gazdasági fejlődés egyik hordozója volt az NSZK-ban —, 1974-ben fal­iratkozott a „beteg” ipar­ágak közé. Az idei év első felében 25 százalékkal ke­vesebb autót adtak el az NSZK-ban, mint az előző év hasonló időszakában és számottevően visszaesett az export is. Az iparág vezető tőkései az olajválságot hi­báztatják és — legalábbis nyilatkozataikban — biza­kodnak, hogy a sokk el­múltával ismét fellendül az autók iránti kereslet. Ennek azonban ellentmond, hogy eddig csak a munkaidőt rö­vidítették meg a nyugatné­met autógyárakban, a má­sodik félévre viszont már mindenütt elbocsátásokat je­lentettek be. A MÁSIK IPARAG, amely­nek majdhogynem kataszt­rófáké helyzete az egész gazdasági konjunktúrát meg­határozza, az építőipar. A rendelésállomány az idén több mint negyven száza­lékkal volt alacsonyabb, mint az előző év hasonló időszakában és júliusban — a tulajdonképpeni főidény­ben — az iparág csak fele kapacitással dolgozott! Az építőipari szakszervezet 1974- ben legalább ezer építési vállalkozás tönkrementével számol. Hétszáz esetben a csőd már be is következett: az elbocsátott munkásoknak csak egy része tudott ere­deti szakmájában elhelyez­r- y,-, -n .szak a kilő •k az N"zi' térti!-, bőr s ruházat iparában is, s rég a dinamikus vegyipar egyes ágazatai sem mente­sek a nehézségektől: az utóbbi időben slagnál amű­Nyikolaj Podgomij, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke kedden Szófiából történt el­utazása előtt találkozott Tó­dor Zsivkowal, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárá­val, az államtanács elnöké­vel. A baráti beszélgetés so­rán megvitatták az SZKP és a BKP, a Szovjetunió és a Bolgár Népköztársaság közötti testvéri együttműkö-: dés további kiszélesítésének kérdéseit, valamint a nem­zetközi helyzet időszerű problémáit. A beszélgetést a nézetek teljes egysége jellemezte. ★ Nyikolaj Podgomij Szó­isf anyagfeldolgozó, sőt a sör­ipar is. Mindez a munkanélküli­ségnek —i az NSZK-ban ré­gen eltemetettnek hitt — rémét idézi fel. A bonni pénzügyminisztériumnak egy nyilvánosságra került tanul­mánya szerint a munkanél­küliek száma, amely jelen­leg 490 ezer, télre elérheti az egymilliót is. A tanul­mány szerzői megnyugtatás­képpen — s meglehetősen cin ikusan. — a nyugatnémet ipar „rugalmasságáról” ír­tak. E „rugalmasság” azt je­lenti, hogy mivel az érintett iparágakban (autó- és épí­tőipar) viszonylag magas a vendégmunkások aránya, először ők kerülnek utcára. A fenyegető fejlemények hatására egyre többen és nemcsak szakszervezeti, ha­nem már különféle tőkés körökből is sürgetik az ál­lam beavatkozását a kon­junktúra fellendítésére, a munkanélküliség megfékezé­sére. Ám Helmut Schmidt kancellár kormánya egyelő­re nem tudta magát rászán­ni, hogy erőteljes állami megrendelésekkel, különféle pénzügyi eszközökkel pró­báljon enyhíteni a jelenlegi súlyos gazdasági helyzeten. Az ilyen intézkedések ugyan óhatatlanul az infláció ug­rásszerű növekedését ered­ményeznék. Ez pedig nem­csak a — közeli tartományi választásokon véleményt nyilvánító — fogyasztók zse­bét terhelné meg, hanem áz exportra is negatív hatással lenne. A7, EGYKORI „gazdasági csodától” elkényeztetett NSZK polrámak valószínű­leg hozzá kel! szokna ah hoz a kelteire1'?:i gondolat hoz, hogy a korlátlannak! hitt növekedés évei után most rosszabb idők, esetleg a csődök, sőt az egymillió munkanélküli éve követke­zik, «vines János fiában kedden átnyújtotta a Népek Barátsága szovjet ér­demrendet a Bolgár—Szov­jet Baráti Társaságnak. En­Lourenco Marquesben ked­den délután megadták ma­gukat a rendőrhatóságoknak a lázadó fehértelepesek, mi­után helyzetük fokozatosan tarthatatlanná vált az elfog­lalt rádióépületben. Portu­gál katonai egységek meg­szállták és egyelőre lezár­ták a forgalom elől a mo­zambiki főváros repülőterét. A délelőtt folyamán Lou- renco Marques afrikai ne­gyedeiben fokozódott a fe­szültség, a fekete lakosság egyre türelmetlenebbül kö­vetelte a zendülés fejszámo­lását. A portugál hadsereg több városrészt lezárt és ez­zel gyakorlatilag elszigetel­te a lázadókat. A reakció­sok déleiül* már azt. jelen­tették az elfoglalt rádión,’ hogy tárgyalásban állnak egy „Frelimo-lcüld öt ts * ',gel".‘ Né! 'ny ón múlva pedig bejelentették, hogy átadják a rádiót a rendőrségnek. A zendülés felszámolás« ez­után nyugodt körülmények között zajlott le. a főváros más részeiben teljes«« za­nek során hangsúlyozta, hogy az SZKP és a szovjet állam óvja és megsokszo­rozza a két párt, a két or­szág barátságát. vartalanul folyt az élet. Az üzletek legalább fele is ki­nyitott már. Nyomban a lázadók kivo­nulása után a rendőrfőnök felszólította az épület körül csoportosulókat, hogy térje­nek haza otthonukba és mű­ködjenek együtt a rendfenn­tartókkal. A lázadók sorsá­ról egyelőre nem érkezett hír. Brezsnyev— Szvaran Szingh találkozó Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára kedden fogadta Szva­ran Szingh indiai külügymi­nisztert, aki hivatalos láto­gatáson van a Szovjetunió­ban. * A teljes kölcsönös megértés szellemében folytatott szívé­lyes, baráti beszélgetés so­rán megvizsgálták a szovjet —indiai kapcsolatok helyze­tét és fejlesztésük távlatait, valamint a jelenlegi nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseit. A megbeszélésen részt vett Andrej Gromiko szov­jet külügyminiszter is. Ford Tokióba utazik Tokióban kedden bejelen­tették, hogy Ford amerikai elnök november 19-én há­romnapos hivatalos látoga­tásra Japánba érkezik. A lá­togatás jelentőségét fokozza, hogy a két ország kapcsola­tainak történetében első íz­ben vendégeskedik Japánban amerikai elnök. Ezt megelő­zően 1960-ban tervezték Ei­senhower elnök tokiói láto­gatását, ebből azonban sem­mi sem lett a japán—ameri­kai biztonsági szerződés ellen kirobbant tömegűltakozás mi­att. Tokióban remélik, a Ford- látogatás jó alkalmai szol­gál arra, hogy megerősítsék az Egyesült Államok, Japán és Nyugat-Európa együttmű­ködését, amely alaposan meg­lazult Nixon elnökségének utolsó szakaszában.-"ri m r “ V ■ ■ Mavrosz Bonnban Helmut Schmidt szövetsé­gi kancellár kedden délelőtt másfél órás politikai megbe­szélésen fogadta Georgiosz Mavrosz görög külügymi­nisztert. Az eszmecserén a görög- nyugatnémet kapcsolatokról, Athén és Nyugat-Európa vi­szonyáról, valamint Görögor­szág esetleges közös piaci tagságáról volt szó. Kedd délben megtartott német nyelvű sajtóértekezle­tén Mavrosz görög külügy­miniszter megerősítette töb­bek között, hogy hazájának a NATO katonai szervezet­ből történő kilépése egyálta­lán nem jelent külpolitikai irányváltozást- Görögország — mondotta — „politikailag részese marad az Atlanti Szövetségnek és tagja kíván lenni a nyugat-európai gaz­dasági közösségnek.” A katonai szervezetből va­ló kilépés azonban megmá­síthatatlan, hiszen e szövet­ségnek nincsen hitele, ha nem tud megakadályozni egy katonai konfliktust két tag­állama között. A külügyminiszter bőveb­ben foglalkozott a ciprusi problémával ís, és ismét hangsúlyozta, hogy a sziget- ország kettéosztása szóba sem jöhet. Elképzelhetetlen egy szövetségi állam létrehozása is, hiszen a törökök által igényelt terület lakosságának (184 000 ember) nyolcvan szá­zaléka görög, a lakosságcse­re megvalósíthatatlan. Kairói a£2:<MÍsiloi3i Kairóban leplezetlen ag­godalommal figyelik Rabin izraeli miniszterelnök wa­shingtoni tárgyalását. Az aggodalom elsősorban az amerikai elnükváltozássol függ össze mert igaz ugyan, hogy Ford határozott ígére­tet tSit a, Nixon és Kissin­ger nevével fémjelzett kö­zel-keleti politika folytatá­sára, de az ígéretek és fo­gadkozások tényleges érté­ké mindig a gyakorlatban mutatkozik meg. Az A1 Ahram Rabin wa­shingtoni látogatásában az első ellenőrző próba lehető­ségét látja, „az amerikai jóakarat próbaköve az, hogy az Egyesült Államok milyen, magatartást tanúsít Izrael-' >1 szemben, s nem az, hogy milyen nyilatkozatokat tee* az araboknak”. Mozambiki jelentés Megadták magukat a lázadó fehértelepesek Mozambifcban feszült és zavaros a belpolitikai helyzet. Képünkön: Beira kikötőváros központjában fehér portugál telepesek tüntetnek a lisszaboni kormány ellen és becs­mérlő szavakkal illetik a kormányba katonaságot, (Népújság-telefoto — AP—MTI—KS)

Next

/
Thumbnails
Contents