Népújság, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-10 / 211. szám

Á Baltikum gyöngyszeme A műemlékek és a modernség A NYAK AZ UTAZGA­TÁS, a világlátás főszezonja. ifjabb tálakat, szépsége­ket és szokásokat felfede­zendő, az augusztust a mesz- szi Északon, szovjet Litvá­niában töltöttem, s elsősor­ban annak fővárosában, Vil- niuszban. E különleges han­gulatot árasztó, patinás tör­ténelmi múlttal rendelkező várost a Baltikum gyöngy­szemének nevezik. Hosszú, fáradságos autó- és repülőút után érkeztem a hazánktól mintegy^ másfél ezer kilométerre levő, sza­munkra néha szokatlan jel­legzetességeket előtáró észa­ki világba. A látogató elé a közel fél­milliós Vilniusz izgalmasan érdekes képet tár. A neve­zetes történelmi műemlékek közül váratlanul előbukkan­nak a modern, célszerűen megtervezett épületek, s az alig két ember számára mé­retezett, igen keskeny ut­cácskák ugyancsak hirtelen szélesebb sugárutakba tor­koltának. Vilniusz két _ fő magja az óváros és az újvá­ros — ma már — lényegé­ben összenőtt. A Baltikum gyöngyszeme, hasonlóan a többi északi fővároshoz, Rigához és Tal- linhoz, sok évszázados, gaz­dag múltra tekint vissza. Mindegyik kor jellegzetes nyomot hagyott Vilniusz épí­tészeti arculatán Mindezek napjainkig fennmaradtak, s a turisták valóban „képle­tes” történelmi és művé­szettörténeti órát kapnak vá­rosnéző sétájuk során. A város alapításáról nin­csenek hiteles és pontos adatok. Viszont számtalan, titokzatos legenda keletkezett róla. Az egyik legszebb így hangzik; Egy alkalommal Gediminas feje- ’ delem abban a völgyben va- F dászott, ahol a VQna a Ne- f fisbe ömlik. A bőséges va- f esona után eksaenderfBt te­Járási NEB ülés Füzesabonyban f (Todóeítóesktól-) t A Füzesabonyi Járási Nép! ‘ saiemórzési Bizottság 1972- bea vizsgálatot végzett a járás termelőszövetkezetei­ben a bizonylati rend és fe­gyelem betartásának, a közös vagyon, védelmének témakö­rében. A két évvel ezelőtti vizsgálat megállapításait több javaslat, intézkedés követte, s az elmúlt hetekben a járás nép! ellenőrei utóvizsgálat keretében győződtek meg arról, miként hatottak ezek az intézkedések­A népi ellenőrök igen sok pozitív tapasztalatot szerez­tek az egyes dolgok utóvizs­gálata során. A vizsgált szö­vetkezetek rendelkeznek az előírt bizonylati szabályza­tokkal, irattári szabályzattal. A bizonylatok tartalmi szem­pontból jók, csupán alaki­lag vannak kisebb hiányos­ságok. Megfelelőek a __ bi­zonylatok az állóeszközök csökkenéséről, illetve növe­kedéséről is. Az idegen gön­gyölegeket kivéve előírássze­rű a készletek nyilvántartá­sa is. Az állatállomány nyilván­tartása, bizonylatolása is megfelelő, de a takarmányo­zási naplókat nem minden­hol vezetik a létszámválto­zásoknak megfelelően. A sa­ját termelésű áruk, termé­kek készletvételezése terüle­tén a vizsgálat a káli Petőfi Termelőszövetkezetnél álla­pított meg hiányosságokat. Nem tudják a szövetkezetek megnyugtatóan megoldani az erőgépek üzemanyag-fel­használásának rendszeres el­lenőrzését és az üzemanyag- normák meghatározását. A járási NEB legutóbbi ülése Rusz Ferenc vizsgálat­vezető elöteriesztése alapfán tárgyalta meg az utóellenőr­zés anyagát. tan*sz+alatait Több iq-raslat s’ÜVtrt* töb­be1*: bűzött az H«>«an aönzvö- lejáruk naTV'lv'sz és m°g- hízbafé merinvis,4«i nvúván- tartására. és a te-mQ’őszö- v«tkeae+ekben bőgő ellenő­rök alkalmazására. Császár István jedelem azt álmodta, hogy a hegy tetején álló ércfarkas ezer farkas ordítását túlhar­sogja. Gediminas főpapja megfejtette a különös álmot, amely azt jelentette, hogy azon a helyen egy várost kell építeni, s annak dicső­sége hallható lesz világszer­te, mint az ezer farkas or­dítása. A monda szerint ezért a fejedelem megparan­csolta, hogy a Vilna és a Neris folyók találkozásánál város építtessék, s Vilniusz- nak nevezzék el. A MAI VILNIUSZ híven őrzi a gazdag múlt emléke­it. A XIV—XV. században épült vár, amelynek nyuga­ti bástyája a Gediminas-to­rony, minden látogatót ma­gához vonz történelmi fen­ségével. A várból érzékle­tes képet kaphatunk a Nevis folyó partjain elterülő, ki asz- szikus szépséget és modern találékonyságot egybeolvasz­tó városról. Az óváros utcáiban a gót, a reneszánsz és barokk stí­lus kitűnő alkotásait láthat­juk. Ízelítőül feltétlen ide­kívánkozik néhány remek műemlék, mint a Szent An­na katedrális a XVL szá­zadból, amely égnek mere­dő gótikus tornyaival le­nyűgöző látványt nyújt, vagy a XVIL században épült Pé- ter-Pál székesegyház, amely Vilniusz legszebb barokk stílusú építménye, de aBer- nát-templam, a Teréz-temp- lom, s a többiek is nem mindennapi monumentalitá­sukkal bűvölik el a látoga­tót Számunkra trz T582-ben alapított vilntuszi egyetem épülete különleges meglepe­tést tartogat A zegzugos, boltíves folyosók egyikének falán veretes, történelmi emléktábla függ, rajta arany­betűkkel Báthnri István ne­ve, aki az egyetemet ala­pi tóttá. Az egyetem! vAcegész szomszédságában van a hí­res palota, amelyben egykor L Sándor cár is tartózko­dott, s amelynek erkélyéről hajdan Napóleon üdvözölte csapatait A közdében lakott ffiSSckte­wicz, a kitűnő lengyel köl­tő, s házának falán ma is ott látható a nevét kegye­lettel őrző tábla. Vianozins- kis neves Etván festőművész házát ugyancsak tábla „mu­tatja”. Sok egyéb nevezetes mű­emlék található még VHni- usaban, de ezek felsorolása szinte a végtelenségig nyúl­K v?íroli a Malví-téban 1 iiiiMiMmimrmimmt'mriiBimMiininiin* na. Nagyon megkapó lát­vány, hogy az évszázadok viharaitól megrokkant és megkopott, pótolhatatlan ér­tékű épületek helyreállítása fokozott ütemben folyik, s az enyészet nem tud úrrá len­ni a történelem patinás. em­lékein. A BECSES TÖRTÉNELMI értékek békésen megférnek a modem középületekkel és la­kónegyedekkel. A felgyorsult élet szovjet Litvániában Is új, praktikusabb stílust kö­vetelt. Gombamódra nőttek az újabb és újabb la­kótelepek, renoválták és korszerűsítették a régimódi, kényelmetlen, minden kom­fortot nélkülöző házakat. A város valósággal vonzza a turistákat, ezért a szállo­dák építése is előtérbe ke­rült. A város legforgalma­sabb főútvonalán két régi, de részben átalakított szál­loda van: a Vilnius és a Ne- ringa. Az új városrészben épült tel a hipermodern, minden kényes igényt kielé­gítő Erfurt szállodakombi- nát, amelynek látványos óri­ás étterme és teraszos ki­képzésű, atmoszférát terem­tő, intim bárja minden lá­togatót elbűvöl. Az állomás­sal szemben levő Giintaras- hotel szintén jól szolgálja a vendégváró fővárost Az utóbbi években újabb építkezési hullám figyelhető meg. Oktatási intézetek, kór­házak, óvodák, közszolgálta­tási intézmények jelentenek modem színfoltokat a város színes plakettjein. Vilniusz központjában te­rül el a 30 ezer nézőt befo­gadó korszerű futball-atadi - on, a szomszédságában van a modern, üvegfalú, szelle­mes megoldású hatalmas sportcsarnok, amely nagy nemzetközi küzdelmeknek adott otthont. A főváros egyúttal a köz­társaság legnagyobb ipari központja. Termékeit Jól is­merik az ország határain túl, többek között hazánk­ban is. Vünrosz a művészetek ott­hona is. Főleg a zene és a tánc dominál. A város sok neves zeneművészt adott az országnak. Az évről évre megrendezésre teerfflő dalos- találkozókon több eaer tagot számláló kórusok is fellep­nek. A BALTIKUM GYÖNGY ­SZEME északon fekszik, kö­zel a tengerhez, s ez a kö­rülmény is sokat alakított: a város arculatán. A szép Vil­niusz egyre jobban beren­dezkedik a várható turista­rohamra. Hekeü Sanda* (ToVfftatjfäc^ KOSSUTH Ot éve alakult meg a borsodi MHSZ Neptun" könnyű­búvár klubja. A klub Miskolc mellett, a Mályi -tavon műkö­dik, tagjainak száma már meghaladja a százat. \ 8.20 Verbunkosok, nóták. I 9.00 Harsan a kürtszó ! | 9.35 Dávid Gyula: Bracsa­verseny. i 10.05 Iskolarádió. i 10.35 Handel: G-dur szvit. 1 10.56 A bolgár kulidra hete. I 11.16 A zenemester. í 12.20 Ki nyer ma? 1 12.30 Reklám. s 12.35 Melódiákoktól. = 13.« Törvénykönyv. I 14.00 Énekló ifjúság — Dunaújvárosban. I 14.39 Népi zene. | 15.10 Munkásélet a Duna mentén. : 16.05 Bemutatjuk új felvételeinket. ä 16.2* Sárgarigó és az alkirály. I 16.39 Bádiónovella- pályázat. I 17.05 Kóruspódium. i 17.11 Mivel tudnánk megfizetni? I 17.41 A pódiumon — a Bolling Stones együttes. = 18.30 A Szabó család. I 19.25 A rádió lcmezalbuma. = 20.58 A terror éve. Dók.-műsor Chiléről. I 21.28 A bolgár kultúra hete. i 22.20 Tíz perc külpolitika. 5 22.30 Régi magyar muzsika. Esti hangverseny. 5 23.30 Népek zenéjéből. PETŐFI Sikerrel szerepeitek a Heves megyeiek . és akkor a bűbájos azt mondta a lánynak: fel­oldom a varázslatot, ha elém hozod a kötényedben a nyá­ri mező összes virágait, ak­kor, amikor hó fedi a berke­ket. A lány keservesen sírva indult hazafelé. Útközben megállította egy néni: „mi a baj, lányom?” A kislány ríva panaszkodott. Egyet se sírj, lányom, vigasztalta, s vitte magával a mezőre. Ott mindenféle virágból téptek egy szálat, aztán a kislány hazament, s ahogy a néne mondta, éjjel-nappal szor­galmasan dolgozott, . le sem tette a kezéből a tűt. S a kö­tény fekete selymén egymás után , nyitották ki szirmukat a mező virágai. Amikor le­esett az első hó, a kislány kacagva kapta fel a kötényt és szaladt vele a bűbájos kunyhójához. Na, elhoz­tad-e? — kérdezte az, s a kislány elébe terítette a szí­nekben pompázó kötényt. A bűbájos nem tehetett mást, feloldotta a varázslatot és a fiatalok boldogan élték. A matyó lányok pedig azóta is hordják az ezer színben pom­pázó selyemkötényeket.’' Eddig a mese, a színes ma­tyó hímzés eredetéről. A tör­ténetet egy matyó asszony­As%f altbetyár Az elegáns, fehérvászon­kosztümös nő nem lehetett több harmincöt évesnél. Gyö­nyörű, éjfekete haja volt. Búzavirágkék szemével ide­gesen pillantott a fiatalem­berre, aki váratlanul mel­lette termett a forgalmas utcán és kellemesen duru­zsoló hangon így szólt: — Csókolom a kezét. El­nézést kérek, hogy ismeret­lenül megszólítom. A nő megsemmisítő pil­lantást vetett rá: — Utcán nem ismerke­dem. Menjen a dolgára! A férfi elszántan folytatta a társalgást: — Bocsánatot kérek a to­lakodásért, de miután nincs más lehetőségem, hogy meg­ismerkedjünk, szeretném, ha egy kicsit elbeszélgetne ve­lem. — H<z azonnal nem tűnik el, rendőrt hívok! — kiál­totta a nő és gyors léptek­kel elindult. A férfi szapo­rán talpalt utána. — Értse meg — magya­rázta lihegve —, nem aka­rok szemtelenkedni __ De v égre itt a nagy alkalom... — Vegye tudomásul, ná­lam semmiféle kalandról nem lehet szó! — Könyörgök, nekem tisz­tességes szándékaim van­nak. — Mindegyik így kezdi — legyintett a nő megvetően. — Lehet, hogy mindegyik igy kezdi, de én másképp folytatom — mondta a férfi jelentőségteljesen. — Ugye­bár ön Spalek Dóra, az Egyesült Kalapművek igaz­gatónője? — Én vagyok — bólintott a nő kicsit csodálkozva. — Kérem szépen, három hete próbálok személyesen beszélni önnel, de a titkár­nője mindig elutasított. Ezért voltam bátor most megra­gadni az alkalmat, még ha ezzel kockáztatom is, hogy aszfalfbetyárnak néz. — Mi az óhaja? — A múltkor vásároltam, egy kalapot. Az ön vezetése alatt álló gyár készítette. Másfél órai használat után a kalap szétfoszlott. Ez a kitűnő minőség, amit olyan büszkén reklámoznak? Az ilyen pocsék áru a fogyasz­tók elleni merénylet, sexért ön felelős. A nő dühösen, villámló tekintettel meredt a férfira: — Nem vagyok köteles ön­nek itt válaszolni, de el­mondhatom, hogy vannak bizonyos nyersanyagproblé- máink, azonkívül a munka­erőhiány ... — A vásárló a pénzért minden körülmények között elvárja. hogy használható árut kapjon. Ezt tessék tu­domásul venni! Spalek Dóra sértődötten vállat vont: — Szóval, nem ismerked­ni, udvarolni akart, hanem reklamálni? — Úgy van. Ragaszkodom hozzá, tessék engem kárpó­tolni egy használható kalap­pal. Holnap jelentkezem ér­te a gyárban, — Megkapja. Legyen vele boldog! S én még azt hit­tem, csak egyszerű, rokon­szenves aszfaltbetyárral van dolgom. Micsoda szemtelen alakok járnak az utcán!... Galambos Szilveszter tói hallottam, amikor arra készültem, hogy megnézzem az országos hírű Kisjankó Bori pályázat idei kiállítását. Két esztendőnként került sor ennek a pályázatnak a kiírá­sára. Kisjankó Bori néninek, a híres matyó hímző asszony­nak állítottak ezzel emléket, s teremtettek egyben, fóru­mot az újabb nemzedék hím­ző asszonyainak, azoknak, akik a népművészet megőr­zését, fejlesztését tartják egyik fontos feladatuknak. A kiállításra, illetve a pályázatra az ország minden részéből több mint ezer pá- lyamű érkezett, s ezekből nem egész háromszáz dara­bot találtak alkalmasnak ar­ra, hogy reprezentálják, hol tartunk ma a népművészeti alkotásokkaL A kiállítás káprázatos. Az ajtón belépő látogatót a szímpompás matyó terítő ál­lítja meg. Az ország népmű­vészeti tájegységei vannak itt képviselve a mezőkövesdi Kisjankó Bori pályázaton. S tegyük azonnal hozzá né­gyen megyénkből, közülük egy — Bárdos Sándorné, a népművészet mestere — is­mét elhozott egy második dí­jat, palóc térítőjével. Kiállí­tásra kerültek: Eiben Imré- né, Szilvási Bori és Tarjáni Istvánná egy-egy ugyancsak a palóc népművészetet felele­venítő munkája is, mutatva, hogy ezen a tájegységen is újjáélednek a hagyományok, értő kezek alatt Nehéz munkája lehetett a zsűrinek, amikor a díjak odaítéléséről kellett dönte­nie, hiszen szebbnél szebb kalocsai, mezőségi, höveji, matyó és palóc hímzéssel dí­szített munka közül kellett kiválasztaniuk a legszebbe­ket. Talán éppen ezért kissé vitatható is egyik-másik díj odaítélése. A pályázat és kiállítás hasznos segítséget nyújthat a megyében rendezendő ki­állítások továbbfejlesztésé­hez is. Látva a gazdag anya­got, érdemes lenne elgondol­kozni azon, nem kellene-e a Heves megyében évenként megrendezett kiállítás anya­gát bővíteni az észak-ma­gyarországi tájegységek anya­gaival, szomszédos megyék hímző-tervező asszonyainak meghívásával. A mezőkövesdi kiállítás laikus ember számára is sok élményt adó. Az értők szá­mára pedig egyben útmuta­tás is volt ahhoz, mit kríl tenni a továbbiakban újabb eredményekért. Megyénk népművészeti hagyományai­nak fejlesztői, elmondhatjuk, szépen szerepeltek ezen az országosan is rangos kiállítá­son, öregbítve Heves megye népművészetének hírét. — d.~ 8.05 Operarészletek. 9.02 Fúvósmüvek. 9.25 Népdalok. 9.52 Versek. 10.00 Zenés műsor üdülőknek. 12.00 Zenekari muzsika. 14.00 Kettőtől — hatig . .. 18.10 A színltáztőrténéaa mondja. 18.25 Concertino Prága *7*. 18.46 Színes népi muzsika. 19.25 Rózsaolaj és számító­gép ... 19.40 Ránk! György: Film­melódiák. 20.28 A bolgár kultúra hete. Rádiószínház. 21.55 Operettrészletek. 23.15 A bolgár kultúra hete. Tánczene. 23.35 Áriák. SZOLNOKI RÁDIÓ 1*.00 Alföldi krónika — A jászberényi Lehel vezér Gimnázium kórusa énekel. — Terveztük, meg­valósítjuk. Kosa Judit riportja. — Ritmus­koktél« vsa MAGYAR 8.05 9.30 10.30 lly05 13.35 17.43 17.45 17.50 18.05 18.35 19.00 19.10 19.30 20.00 21.15 22.05 8.30 9.05 9.30 10.50 11.15 14.35 16.25 16.30 17.05 18.10 19.00 20.00 = 21.10 21.50 22.25 lskola-tv. Forgószél. Pengető. Verses-zenét műsor gyerekeknek, lskola-tv. Iskola-tv. Műsorismertetés. Hírek. Koreográfia. NSZK rövidfilm. Az emberiség kenyere. Magyar szemmel Nigériában. Játék a betűkkel Reklámműsor. Esti mese. A négy ezobácska-lovag. Lengyel rajzfilm. Tv-híradó. A teremtés koronája. NDK tv-film. Munkások, vezetők egymásközt. Tv-híradó. POZSONYI Híradó. Iskolásoknak. A remény tornya. Publicisztika­Híradó. Iskolásoknak. Hírek. Ipari tanulóknak. A zsolnai úttörők életéből. Vetélkedő. Híradó, publicisztika. A császár kéme. (Francia filmsorozat. 5. rész.) Híradó, majd orvost tanácsadás. Zenés műsor Berlinből. Sajtószemle. mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Du. fél 4, fél 6 és 8 órakor Ne hagyd magad, Pitkin Angol film vígjáték, Norman Wisdom főszerep­lésével. EGRI BRÓDY (Telefon: 14-07.) Du. fél 4, fél 6 és fél 8 órakor Gyilkossági kísérlet Szinkronizált csehszlovák bűnügyi film. EGRI KERT Este 7 órakor Az Androméda törzs GYÖNGYÖSI PUSKIN A fej nélküli lovas GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Apacsok HATVANI VÖRÖS CSILLAG Koncert szólópisztolyra HATVANI KOSSUTH West syde story I—-TL HEVES Fogadó a törött patkóhoz FÜZESABONY Ruszinn és Ludmilla I—n. ussiüiir ~ *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents