Népújság, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-10 / 211. szám

A CPS II Szovjetté a li e A Szovjetunió gazdag ki­állítási anyaggal jelentkezik az őszi Budapesti Nemzet­közi Vásáron. A szovjet rész­vételről nyilatkozott az APN tudósítójának Borisz Bori- szov. a Szovjet Kereskedel­mi Kamara elnökségének el­nöke. —■ A Szovjetunió már ha­gyományos részvevője a Bu­dapesti Nemzetközi Vásá­roknak. Az idei őszi szovjet kiállítási anyagot annak fi­gyelembevételével állapítot­tuk össze, hogy a tartós és tömegfogyasztási cikkeket ágazatok szerint mutatják be. Ez lehetővé teszi, hogy a vásárlátogatók összehason­lítsák a különböző orszá­gokból származó termékeket. — A szovjet kiállítási tárgyak főként az A és a 16- os pavilonban, összesen mint­egy 1100 négyzetméteren ke­rülnek bemutatásra. Jelsza­vunk: Minden az emberért, az ember nevében! Évről évre fejlődik és erő­södik a kölcsönös együttmű­ködés a Szovjetunió és Ma­gyarország között. A szov­jet—magyar kereskedelem volumene 1973-ban megha­ladta az 1,9 milliárd rubelt. A szovjet bemutatót kiter­jedt és résziebes .információ kíséri. A látogatóik magyar nyelven műszaki leírásokat, prospektusokat, katalóguso­kat kaphatnak, plakátokkal és fényképekkel ismerked­hetnek meg. A Békeprog- ram, 25 éves a KGST, A szovjet ifjúság. Munkáscsa­lád címmel kisfilmaket ve­títenek. — Milyen érdekességeket láthatunk a kiállításon? — A szovjet személygép­Egy fafűtéses pékkemen- cét helyeztek üzembe a há­ború után Szihalmon, Kel­lett a kenyér. A földműves­szövetkezeti tagok táskában, szatyrokban hordták össze a babot és a krumplit. Ennek az árából épült fel a ke­mence. A benne sülő ke­nyérnek azonban nem soká­ig örülhettek a vevők, mi­vel a kis sütödét 1955-ben bezárták. Az akkori elkép­zelésnek megfelelően min­dent központosítva szerettek volna megoldani. A helyi kis termelő egységek be­csukták kapuikat, a kemen­cében kialudt a tűz. Csak­nem húsz esztendőnek kel­lett eltelnie, hogy újra élet­tel teljen meg a pékműhely. A helybeli ÁFÉSZ, a mező- szemerei és az egerfarmosi termelőszövetkezet, valamint a MÉSZÖV összefogásával felépült a régi helyén egy kicsi, de jól felszerelt sütő­üzem és 1973. január 1-én kivették a kemencéből az el­ső frissen sült kenyeret. A három faluban — Szihal­mon, Egerfarmoson és Mező- szemerén —- negyedév alatt száz mázsával emelkedett a kenyérfogyasztás. Az új ter­méknek sikere volt. Csak­hamar kér műszakra kellett átállni, hogy a megnöveke­dett igényeket is ki tudja elégíteni az üzem. Jelenleg kocsik a világ sok országá­ban népszerűvé váltak. A látogatók megismerkedhet­nek a legújabb VÁZ—2102 és a VÁZ—2103 típusokkal. Ezeket a korszerűbb Zsigu­likat is a KGST Komplex Programjának keretében gyártjuk. Első ízben kerül­nek bemutatásra az IZS— 2125 és az IZS—2175 típusú kiskocsik. — A tárlókon más érde­kességekkel is találkozhat­nak az érdeklődők. Ilyen például a Kvarc 1x8 Szuiper —I. filmfelvevő, -amely a havonta 700 mázsa kenyeret latnak el sajat címkevei es napjában kétszer szállítják a friss sütést most már nem­csak a törzsvendégnek szá­mító három falunak, hanem Dormándnak és Besenyőte­leknek is. Nyolc üzlet árul­ja a kenyeret, s mintegy tizenegyezren vásárolják. Ha kell, még várnak is a szi- halmi kenyérre, mert az jó. ★ — Mitől lesz jó a kenyér? — Mitől, mitől? — morog a dagasztócsésze fölé hajol­va Vári Ferenc, miközben keze, anélkül, hogy tudatos parancsot kapna, mintegy precíz automata adagolja a tésztához a sót és a lisztet. Harmincnégy éve nap mint nap készíti elő az új ke­nyér lelkét, a jó tésztát. Harmincnégy éve aggódva, figyelve bekémlel a kemen­cébe, nézi a héjat, hogyan barnul, orrával talán a friss, gőzölgő kenyér illatát is ellenőrzi, hogy mikor kell kiszedni a vekniket. Har­mincnégy év alatt egyetlen szakmának szentelte minden idejét, s aki ennyi ideje áll a kemencék forró levegőjé­ben, ennyi ideje formálja Lipcsei Vásáron aranyérmet nyert. A Kijev—6SZ és a Kijev—15TL a világ legkor­szerűbb fényképezőgépeivel is vetekszenek. Meg kell említeni a Jupi­ter—202 sztereomagnetofont, a Rubin—709D szintes tv-t, a Viktória—001 zenegépet, a Szelema—206 rádiót, az Ak­kord Sz—001 — Lipcsében aranyérmes — elektrofont, az Orljonok gyermekbútor- garnitúrát, a Minszk—6 hű­tőgépet, a PN—600 porszí­vót, az IZS—27E vadászipus­kát. Külön említést érdemel­nek népművészeink alkotá­sai. Fából, kőből és csont­ból faragott világhíres mű­veket is bemutatunk. — Miként értékeli a szovjet és a magyar keres­kedelmi kamarák együttmű­ködésének eredményeit? — A Szovjet Kereskedel­mi és Iparkamara magyar szekciója 5 éve dolgozik si­keresen és a Magyar Keres­kedelmi Kamara szovjet szekciójával működik együtt. Feladatuk a külkereskedel­mi vállalatok támogatása a forgalom növelésében, part­neréi?: keresése az új termé­kekhez, közreműködés a hosszú lejáratú egyezményelv és az éves árucsere-forgalmi megállapodások teljesítésé­ben, a szovjet—magyar ex- port-import lehetőségek ta- nulmányozósa, propaganda­'s reklámtevékenység. Az őszi Budapesti Nem­zetközi Vásárra, a két ka­mara szovjet és magyar szekciója közösen készült fel. (APN—KS) két kezével a tésztát cipóvá, bizonyára órákat, napokat tudna mesélni, magyarázni arról, hogy mitől jó a ke­nyér. Mielőtt válaszolna, meg­áll, arcáról letöri] a lehelet­finom lisztport és ennyit mond: — A kenyér attól jó, hogy érteni kell hozzá. Igaza van. Mindent el­mondott. Odébbtolja a da­gasztócsészét, és gyors, kur­ta mozdulatokkal kitépi a tésztából a leendő kenyér adagját. Ráteszi a mérleg­re, ellenőrzi a súlyát, ar- rábbtolja, helyet csinálva a következő adagnak. Egy csé­széből 150 kétkilós kenyér­adagot szakit ki, utána göm­bölyíti, nyújtja a tésztát, s ezután rakja szakajtóba. A hét vége felé, amikor az üz­letek rendelése emelkedik, naponta öt csésze tésztából készül kenyér. A karok hoz­zászoknak ehhez a hatalmas megterheléshez, de amikor szabadság után visszajön va­laki a műhelybe, az első nap után még az öltözködés­hez is nehezen emeli fel a kezét, olyan izomláza van. A szakajtók megtelnek, a Űj szovjet rádiók. Szihalmi kenyér Andornaktálya is bekapcsolódott az iparszerü kukoricaprogramba Amit korábban él sem képzelhettek, az ma már valóság. A tavasa egyesülés­sel három község, Andornak­tálya, Nagytálya és Makiár határa egyszerre kitágult és eggyé olvadt. így most már Egertől Füzesabonyig 4506 hektárat foglal magába. A föld nagy része szántóterü­let, melynek ésszerű haszno­sításara hosszú távú fejlesz­tési tervet dolgoztak ki az Egervölgyében. Az elsődleges kalászosok mellett felmerült a kukori­ca termelésének gondolata is. Kétségtelen, az egyesülés előtt is volt kukorica a há­rom falu határában, csak­hogy ezt kis területen, ha­gyományos agrotechnikával termelték, amely ma már nem gazdaságos. Ezzel most szakítottak és az iparszerű gazdálkodás mellett döntöt­tek. A közös gazdaság szakem­berei sok üzemet látogattak meg az ország különböző részein és tanulmányozták az iparszerű termelési mó­dokat. Aztán végül is a CPS Bábolnai Kukoricatermelő Közös Vállalat mellett dön­töttek. Előzetes tárgyalások után be is léptek társulásba és a jövő esztendőtől 1500 hektáron korszerű körülmé­nyek között termelnek kuko­ricát. Az előkészületeket máris megkezdték. A terü­letet kijelölték és két nagy teljesítményű amerikai trak­tor már járja a határt, vég­zi a talajelőkészítést, és egyenletes műtrágyaadago­kat szór a földbe. Az andor- naktályai szakvezetők azt mondják, hogy még soha nem volt ilyen egyenletes, jól elmunkált föld a határ­ban, mint most. Számítások szerint hektáronként 570 ki­ló hatóanyag kerül a talaj­ba. Kétségtelen, hogy ezzel növelték az önköltséget, de a megfelelő talajmunka és a műtrágyák hatékonysága hosszú távon a nagyobb ter­méseredményekben mégis­csak megtérül. A közös vállalkozásba való bekapcsolódás természetesen előnyöket is jelent az andor- naktályaiaknak. Az 1500 hektáros területre két gép­sort vásároltak 13 millióért. Ebből viszont csak egymil­liót fizettek be, a többit ku­koricában térítik vissza öt esztendő alatt. így a ren­delkezésükre álló pénzt más­ra fordíthatják. A két új gépsor üzembe helyezésével csökken a közös gazdaság gépparkja. Jó néhány kom­bájnt, ekét és traktort ugyan­is eladnak: majd, miután fölöslegessé válnak. Az új gepekhez viszont lesz folya­matosam szervizhálózat esal­kemence előtt a pékműhely másik dolgozója, Pintér La­jos hosszú, hajladozó nyelű lapáttal emeli ki a kemen­ce gyomrából a ropogós hé­jú kenyeret, tiszta hideg vízzel megtöri! tetejüket, hogy szebb fényük legyen. A kis műhely megtelik a felszálló gőz es a kisült kenyér illatával. A kemence kiürül. Pintér Lajos odalép a gyújtóláng­gal a kemence szájához, láng lobban. Az olajégő irányít­ható fejének hosszú fehér lángnyelve sziszegve hasít bele a csendbe. Amikor a második égőfejben is életre kap a tűz, egyenletes, kel­lemes zengésű mormogás zúg a műhelyben. A kemence harminc perc alatt melegszik át 280—300 fokra. Űjabb harminc perc alatt bevetik a kenyeret, s mialatt sül, előkészítik az újabb szakajtókat. Megállós csak műszak végén van. Ebédidőt nem tartanak. Me­net közben, ha van valami szusszanásnyi idő, harapnak valamit, aztán folyik min­den tovább. Keveset beszél­nek egy műszak alatt. Mind- i.etten tudják, hogy az üz­letek rendelését teljesíteni kell. Tizenegyezer embernek ad­nak naponta kenyeret. A. katrész is, így a műhelyben sem lesz fennakadás a javí­tásokkal. Az iparszerű termeles ter­mészetesen új alapokra he­lyezi a munkaszervezést is. Valósággal megújítja az üzem életét. A leemelés me! - lett ugyanis a feldolgozást és a tárolást is egy helyben végzik el. Elsőként az egri járásban Andornaktályán építenek a jövő év közepé­ig egy nagy teljesítményű bábolnai szárítót, amellyel óránként 15 tonna kukoricát szárítanak meg. Az automa­tizált berendezés mellé pe­dig egy gépesített magtárat létesítenek, ahol műiden munkát emberi kéz érintése nélkül végeznek. Mindez ter­mészetes, hiszen nagy telje­sítményű szárító és magtár nélkül el sem képzelhető iparszerü termelés. A közös gazdaságban be­vezetésre kerülő új terme­lési mód jól képzett szak­embereket kíván, akik a mai kor követelményeinek megfelelően ismerik és ke­zelik a gépeket. Ismerik azt a zárt technológiát, amely­ben az egyes folyamatok: a talajműveléstől a vetésen át egészen a betakarításig fo- gaskerékszerűen kapcsolód­nak egymáshoz. Andomaktá- lyán már ki is választották azokat a szakembereket, aki­ket hamarosan Bábolnán, ké­peznek majd az iparszerű termelés legkoszerúbb isme­reteire. A két komplex gépsort később természetesen nuu nemcsak a kukorica, hanem u búza betakarítására, az épülő berendezéseket pedig a kalászosok szárítására és tárolására is felhasználják. A-z. új termelési mód s nagyüzem eddigi gazdasági térképét is átformálja. Cj utakat építenek, új táblákat alakítanak ki a termelés szerkezetének és a szakoso­dásnak megfelelően. Az andomaktályaiak azon­ban nem csak saját szövet­kezetükben valósítják meg az iparszerü termelést. Gon­doltak a földjeikkel szom­szédos gazdaságokra is. Így például az ostorost Kossuth Termelőszövetkezet földjein jövőre együttműködési szer­ződés alapján háromszáz hektáron végeznek majd zárt rendszerű búza- és kukoripá- termelést. Törekvésük jelentős, hi­szen a Füzesabonyi Állami Gazdaság és a füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezet után megyénkben harmadik új tagként léptek a CPS kö­zös vállalkozásba. Üjat akar­nak, érthetően többet és gazdaságosabban termeim. Ehhez megteremtették, a fel­tételeket, érdemes tehát más üzenteknek .is íjgyetemirtiej kísérni, elképzeléseiket, mi­után jó példával szolgálnak megyénk többi gazdaságai­nak a korszerű módszerek bevezetésében. Mentusz Károly Vizesek „tűzpróbája* Ot észak-magyarországi vállalat - egy célért Mint ismeretes: öt test­vércég — az Észak-magyar- orszó.gi Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat, a Borsod megyei Vízművek, a Miskolci Vízművek, Fürdő és Csatornázási Vállalat, a He­ves megyei Vízművek, a Nógrád megyei Vízmű és Csatornázási Vállalat — a közelgő pártkongresszus, va­lamint hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulója méltó köszöntésére szocialista együttműködési szerződést kötött egymással a közel­múltban Kazincbarcikán. Az ünnepi aktus — ahogy erről későbbi beszélgetésünk alkalmával a Heves megyei Vízműveknél nyilatkoztak — rendkívül időszerű megálla­podás betetőzése- A három szomszédos megye ugyanis voltaképpen egyetlen tájegy­ség, amelyen az élet szám­talan azonos vonást mutat, ahol sok tekintetben egyfor­mák a gondok, a feladatok. Mindezekből következően pe­dig csakis közösen lehet iga­zán eredményesen munkál­kodni. Ha az említett vállalatok között a2i eddigiekben nem is volt különösebb kapcsolat -— Heves megyeben minden­esetre eléggé ismertek. Mat- raszentimrén a községi víz­müvet, Hatvanban az új strandfürdőt üzemelteti pél­dául a kazincbarcikai Észak­magyarországi Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat, hogy csupán egyet ragadjunk ki közülük. Az egyezséggel pedig még kö­zelebb kerülnek hozzánk. Legalábbis erre enged kö­vetkeztetni a szerződés alap­ját képező munkaprogram, ami ugyan tulajdonképpen inkább még csak amolyan vázlat, de máris sokat ígér. Figyelmet érdemlő az a tö­rekvés, amely a vízügyi ter­melő és szolgáltató vállala­tok jobb kooperációját, haté­konyabb munkáját hivatott kialakítani, a fogyasztók ér­dekében. Sokoldalú együtt­működésről van szó: éves, középtávú és távlati terve­zésről, illetve a kivitelezés­ről, beruházásról, különbö­ző építőipari gépek, speciá­lis szállítóeszközök, anya­gok, alkatrészek szükség sze­rinti kölcsönös átengedésé­ről. Használaton kívüli, s másutt fontos berendezések átadásáról, rendszeres szak- tanácsadásról, tapasztalatcse­réről. rendkívüli üzemzava­rok, elemi csapások közös el­hárításáról, hogy csak a'jel­lemzőbbeket említsük. Más­részt egy sereg olyan tenni­valót rögzítettek az okmány­ban, amely közvetlen hat a fogyasztókra. Gondolunk itt például arra, hogy a váll ála­tok a műszaki felszerelés tipizálására törekszenek,' amely aztán lehetővé teszi a szakosított, gyorsabb közös javításokat. Elképzelés van ugyancsak közös, speciális laboratóriumi vizsgálatok végzésére, más, azonos szak­mai feladatok, elvégzésére. To­vábbá a különféle vállalati kapacitások leggondosabb felmérése, kihasználtságuk szigorúbb ellenőrzésére, a. szabad erőforrások másutt történő azonnali hasznosítá­sára. S tervezik az ügyvitel­gépesítés közös tapasztalatok alapján történő további kor­szerűsítését is. Szó van ugyanekkor a kép­zések, továbbképzések együt­tes szervezéséről, a szakmai, politikai ismeretek: szellemi vetélkedőkkel történő bővíté­séről. Brigádtalálkozókról. kirándulásokról, közös üdülő építéséről es használatáról, egymás fürdőinek kedvezmé­nyes igénybevételéről, ame­lyek mind-mind a kapcsola­tok, a barátság erősítését szolgálják. Az együttműködés — mint látható —, tulajdonképpen brigádélet: három megye öt vallalatat magába foglaló nagy „család” vállalkozása, programja. S mint ilyen: ta- gadhataitlanul újszerű, dicsé­retes. Reményt keltő, hogy a szerződés megkötése után mindjárt hozzákezdtek az elképzelések megvalósításá­hoz is. Rövidesen sor kerül a párt-, a KISZ-, a szakszer­vezet alapszervi titkárainak találkozójára, s október vé­géig a munkaverseny-fele- lősök, illetve a vállalatok ve­zetői is megbeszélik a leg­sürgősebb tennivalókat. Gy. Gy. MBnüwífL 1974, szeptember ÜL. kedd Örák — minden mennyiségben.

Next

/
Thumbnails
Contents