Népújság, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-07 / 209. szám

fíosszúnadrá« - mmdeükmek O Mennyit segítsünk v Legkényelmesebb ruhadarabunk a hosz- szúnadfág. Nemcsak karcsú, fiatal lányok viselhetik, hanem teltkarcsú mamák, sőt telt alakú nagymamák is. A néhány év előtt ál­talánossá vált hoss/.unadrag-divat olyan vál­tozatos, hogy mindenki megtalálhatja a szá­mára legelőnyösebb formájút. Ehhez sok divatos ruhadarab közül vá­laszthatunk : 1. Blézer — könnyű kidolgozású kosztüm­kabát. Hosszú, vagy rövid ujjas. Viselhetünk alatta ingblúzt, hosszú ujjú pulóvert. 2. Tunika — szabása enyhén karcsúsítva követi a test formáját, hossza combközépig ér, mint az elmúlt évek trapéz alakú mini ruhái, amelyekből most tunikát készíthetünk, ha aljából 6—lü cm-t felhajtunk. Nagyon elegáns és sokkal jubban karcsúsít, ha a nadrág és a tunika azonos anyagból készül. 3. Szafari stílusú — tehát zsebes, tűzéssel díszített sportos kabát, a nadrággal azonos anyagból készítjük. Ez is többféle módon viselhető: pulóverrel, blúzzal, vagy csak az ingkabát nyakába kötött sállal. 4. Kulikabátnak — felsőkabátnak, vagy 7/8-os bő kabátnak nevezzük-e a csípőig érő, válltól lefelé erősen bővülő kabátformát — mindegy. A csípőt, derekat, gyomrot, egyszó­val a „kényes” részeket takarja, tehát elő­nyös. Utazáshoz — különösen autóban, autó­buszon — jó, mert ülésnél nem gyúródik meg. Ezen túlmenően ideális kabátforma — nyárra is — kismamáknak. Soltész Nagy Anna Japánujjas mellény Anyaga kb. 30 dkg Kalo­csa gyapjúfonal. Kötéséhez 3-as es 3 és feles kötőtűt használunk. Mintájának 1. sora: (a munka visszáján) 1 sima, 3 fordított és 2 sima, * ismételjük a sor végéig. A sort 3 fordított és 1 simával fejezzük be. 2. sor: 1 fordí­tott, a következő 3 sima egy szemét lemeijük, utána 1 si­ma, 1 ráhajtás, 1 sima és a leemelt szemet áthúzzuk a két szemen és ráhajtáson, 2 for­dított * ismételjük. 3. sor: egyenlő az első sorral. 4. és 5. sor: simára sima, fordí­tottra fordított. 2—<5. sorokat ismételjük. Háta: 132 szem­mel kezdjük a 3 és feles tű vei és mintásán kötünk, 38 em-es magasságtól, a 3-as tűvel dolgozunk úgy, hogy a munka színén simán kötünk, de mindig a szemek hátsó szálába öltünk, a bal olda­lán pedig végig fordítottan, kötünk. Mindkét oldalon 4 soronként 1—1 szemmel 6—6 szemet szaporítunk az ujjak részére. Utána egyenesen, kötünk és 17 cm magasság nál 5x4 és 4x7 szemmel a vállak szemeit fogyasztjuk. A 4. vallfogy ászt ásnál a nyakkivágás részére befejez­zük a középső 34 szemet es ehhez még 3x2 és 1 szemet fogyasztunk a két oldalon a befejezésig. Elejét két részben kötjük. Egyik felét 67 szemmel kezdjük. A hátához hasonló­an mintásán dolgozunk, majd az ujjak szaporításé- • tói sima kötéssel folytatjuk munkánkat. Ezzel egyidejű­leg a nyakkivágás szemeit is (a középvonal fölött) min­den 2. sorban 1 szemmel fo­gyasztjuk. A váliak szemeit a hátrésszel azonosan fejez­zük be. összeállítás előtt csak a sima kötésű részt gőzöljük, majd összevarrjuk a vállat. Ezután, felszedjük az elörész szemeit és a nyakló vágásét és 2 sírna 2 fordított válta­kozásával a 3-as tűvel 2 és fél cm széles pántot készí­tünk és a gomlyukakat is bele kötjük. Az ujjak szélét is hasonlóan szegjük, majd összevarrjuk az oldalakat. C ok szülőnek okoz '' problémát, elsősor­ban ott, ahol elsős lett a gyerek, hogyan és mennyit segítsen. Ma a gyermekek meglehe­tősen sok alapkészséggel kezdik az iskolát. Ügyesen rajzolgatnak, számfogalmak­kal rendelkeznek, különbsé­get tudnak tenni házi és er­dei állatok között, az autó­márkákról nem is beszélve. A mai gyerek a technika vi- iágába csöppent bele, sok féle ismeret halmozódik fel benne már az óvodás kor idején. Annyi, amennyit já­tékosan, szinte öntudatlanul felszedett. Az iskolában azonban az eddigiektől tel­jesen eltérő feladatokat kap. Az iskola rendszeresen, naponta ad új ismeret- anyagot, s ez bizony már munka. Bármilyen lelemé­nyesek, korszerűek az okta­tás új módszerei, a gyer­meknek emellett dolgoznia kell. írni, olvasni, számolni, figyelni, amikor beszélni vagy játszani szeretne. A hatesztendős gyermektől a napi három-négy órás rend­szeres munka nem kis erő­feszítést kíván. Előfordul éppen ezért, hogy a gyer­mek elfárad, elkedvetlene­dik, s nem produkálja azt, amit a szülők elvárnak. Ilyenkor van szükség a se­gítségre De nem a túlzott es a gyermeknek fokozott igénybevételt jelentő segít­ségre. IV em egy olyan szülő van, aki a segítséget úgy képzeli él, hogy órák hosszat gyakoroltatja az ol­vasást. Addig, míg a gye­rek kívülről megtanulja. Sőt előbbre is halad a tanítás­ban. Ha az írással nincs megelégedve, kitépi a lapo­kat, s új oldalakat írat meg. Nem megy a számtan? Ad­dig ismételtet! a gyermek­kel, míg az „kívülről fújja”. Természetesen az ilyen ott­honi módszer es az iskolai munka között óriási a kü­lönbség. A gyermek más módszerrel ismerkedik meg az iskolában, míg otthon a hagyományos, régi módsze­rekkel tanítják. Ez előbb- utóbb problémát okoz a gyermek tanulásában. Za­varja, hogy otthon mindent másképp mondanak. mint ahogyan azt a tanító néni magyarázta. II iba az is, hogy aszü­11 lök a segítés közben hamar elvesztik a türelmü­ket, s ha nem sikerül olyan formásra a vonal, ha nem sikerül egyből kapcsolni a hangodat az olvasásnál, meg­fenyítik a gyereket. Ezzel többet ártanak mint hasz­nálnak, mert a gyermekben félelemérzet alakul ki. és ez a félelem kapcsolódik az egyes tantárgyakhoz. Nyil­vánvaló, hogy a büntetéstől való félelem nem teszi köny- nyebbé egyes tantárgyak el­sajátítását. Mennyire szabad, ajánla­tos tehát segíteni? Radírral, felesleges szigorral, az isko­lainál nagyobb követelmé­nyek felállításával. semmi esetre se segítsünk! De se­gíthetünk okos szeretettel. Az iskola jelenlegi gyakor­lata szerint a gyermek ke­vés házi feladatot kap. Egy kis gyakorlás, egy kis is­mételgetés. Ezt a keveset azonban ellenőrizzük, addig amíg a gyermek rá nem szokik az önálló munkára. De ezt se úgy tegyük, hogy leülünk a gyermek mellé és figyeljük keze minden moz­dulatát, hanem ha befejez­te a leckét, nézzük meg ho­gyan sikerült, magyarázzuk .meg neki, ha valahol elvé­tette, de semmi esetre se szabjunk meg büntetésfel­adatot, mert szerintünk nem jól sikerült a munka. Ezzel csak kedvét szegjük. Hiszen D ha az iskolában áll az, hogy a gyermeknek túlzott meg­terhelést okoz a folyamatos tanulás, ez otthon is érvé­nyes. Ha könnyebben fárad a gyerek — különösen azok­nál tapasztalható ez, akik a nyár végén töltötték be ha­todik életévültet, a házi fel­adat készítése közben is en­gedélyezzünk szünetet. icsérjük meg a gyere­ket. Ha elkedvetlene­dik a kezdeti sikertelensé­gen, buzdítsuk. Külön szólni kell még » napközis gyermekek helyze­téről. Nem egy olyan szülő akad, alti külön füzetet tar­tat a napköziben és amikor a gyeimek öt óra után ha­zamegy, újra íratja vele a napi leckét. Sok szempont­ból helytelen ez. Egyrészt mert a gyermekben azt az érzést ébreszti, hogy a nap­közis munkát nem kell ko­molyan. venni, s így csökken a fegyelme. De helytelen, azért is, mert a gyermek­nek szüksége van a szabad időre, s azt ilyen. módon sem helyes megröviditcni. A segítésnek a legered­ményesebb módja, ha gyak­ran felkeresik a szülők az iskolát, megbeszélik a peda­gógusokkal. a problémákat, s tanácsot kénnek ahhoz, hogyan foglalkozzanak ott­hon a feladatokkal nehezeb­ben megbirkózó gyermek­kel. \ égezetül még egyet. Ne * kívánjuk a gyermek­től, hogy mindennap, piros pontot hozzon haza, és ne állítsuk vele szembe a má­sik osztálytársat, akinek könnyebben megy a munka. Mar az első osztályban pró­bálják meg a szülők, a pe­dagógus segítségével felmér­ni a gyermek képességeit, és ehhez igazítsák az elvárást is. András Lajosné A gyermek fogadása ? A csecsemő fekvőhelye Karcsúsító receptek sajttal és sonkává TÖLTÖTT PARADICSOM A paradicsomokat kivájjuk:, majd összekeverj ük reszelt sajt­tal, apróra vagdalt sonkával, kevés mustárral, metélőhagymá­val, adunk hozzá pici sót, tö­rött borsot, apróra vágott főtt tojást. Megtöltjük a paradicso­mokat, a tetejét zöldpaprikával díszítjük, új hagymával, barna kenyérrel és Nektár sörrel tá­laljuk. Utána gyümölcsöt kíná­lunk. ZÖLDBORSÖFÖZELÉK VIRSLIVEL A zöldborsót megtisztítjuk, megmossuk, zsírban vagy olaj­ban 15—20 percig pároljuk, majd meghintjük liszttel és felenged­1974. szeptember 7., szombat jük hideg vízzel, megsózzuk, fel­forraljuk. Ha levettük a tűzről, egy csomag apróra vágott pet­rezselymet keverünk bele. A virslinek készítünk leesés ..agyat” és átforrositjuk ben­ne. TÜRÖFELFUJT 25 dkg túrót 4 evőkanál tejjel, 1 tojássárgájával, 3 dkg finom darával, 1 citrom reszelt héjá­val, kevés cukorral elkeverünk. Hozzáadjuk az egy tojás habbá vert fehérjét. Egy kis formá­ban 5 dkg vajat felhevítünk, be- léöntjük a masszát, majd 20 percig közepes tűznél megsütjük aranysárgára. MÁLNÁS ÜDÍTŐ ITAL 2 dl tejet. 2 evőkanál tejszínt, ízlés szerint cukrot, 3 evőkanál málnát turmixgépben összeke­verünk. (Epret, ribizlit, szamó­cát, sárgabarackot is adhatunk bele málna helvett.) Kitűnő, ha egy tojássárgáját is belekeve­rünk. tetejét tejszínhabbal dí­szítjük. . Fásí Katajja A CSECSEMŐNEK kezdet­től fogva külön, kényelmes fekhelyre van szüksége. Ne aludjon egy ágyban anyjá­val se. Egyikük sem alszik nyugodtan a közös fekhe­lyen. Az első néhány hétben megfelel fekhelyként a ko­sár is. A vesszőből font ko­sarat ki kell bélelni mosható anyaggal, mégpedig úgy, hogy a bélés a kosár pere­mét is eltakarja. A bélés szélébe varrjunk gumiházat, vagy erősítsünk a széléhez 6—-8 centiméterenként sza­lagot és azzal rögzítsük a kosár külső oldalához. A most újból divatba jött bölcső két-három hónapig használható. Később — ha el is fér benne a csecsemő — nem fekszik kényelme­sen. Ringatni nem kell a bölcsőt, sőt legjobb, ha le van rögzítve úgy, hogy ne is lehessen. A gyermekkocsi csak köz­lekedési eszköz, fekhelyként meg átmenetileg sem alkal­mas. A csecsemő legkényelme­sebb fekhelye a rácsos agy. Nem kell nagynak lennie, hiszen akkora úgy sem le­het, hogy 3—4 hónapos ko­rán túl kielégítően mozog­hasson benne a gyerek. Elég, ha 60-szor 90—110 cm az alapterülete. így kevés he­lyét foglal el, ß könnyön ki lehet vinni az udvarra, kert­be, erkélyre is. AZ AGYNAK csak függő­leges rácsai legyenek. A víz­szintes racsozatra, díszlécre a gyerek később felkapasz­kodik, feláll és így könnyen kiesik az agyból. Ha a rács­pálcák közti közök nagyob­bak 7—8 centiméternél, az első hónapokban fűzzünk kör­be a rácson mosható anyag­ból készült úgynevezett rács- • védőt, hogy a gyerek feje ki ne csúszhasson a rácsok kö­zött. A rácsvédőt bújtassuk át minden rácsközön, fent es lent pedig 10—12 centimé­terenként kössük rávarrt rö­vid zsineggel az agyhoz. Nem baj, ha az ágy rá­csát nem lehet leereszteni. A leereszthető szerkezet könnyen elromlik, a rács le­eshet, vagy elakadhat, s gyakran a gyerek hamarabb tanulja meg önállóan ki­nyitni a rácsot, mint ahogy a felnőttek szeretnék. Ha mégis leereszthető a rács, kezdettől szokj uk meg, hogy egyetlen pillanatra sem lé­pünk el az ágytól, amíg a rácsot fel nem húztuk és biztonságosán nem rögzítet­tük. Ha a matrac magassaga szabályozható, az első hó­napokban állítsuk magasra, hogy a gyereket felvevő anyának ne kelljen mélyre hajolni. Amikor azonban mar mozgékony a gyerek, mélyebbre kell helyezni a matracot; amikor pedig fel­üléssel, feltérdeléssel próbál­kozik, akkor olyan mélyre, hogy a rács felső záróléce legalább a hónaljáig érjen. Így továbbra is biztonságos az ágy. A MATRAC körös-körül szorosan illeszkedjék a fek­vőhelybe (ágyba, kosárba), nehogy a mozgó, rugdalód- zó gyerek karja, lába, vagy feje becsússzon, vagy beszo­ruljon a matrac és az ágy közé. Nem helyettesítheti a matracot sem párna, sem összehajtott pokroc. Akár hagyományos tűzdelt, akár laticel, vagy habszivacs matracot használunk, ne le­gyen puha, süppedős, ha­nem keményre tömött es si­ma felületű. A lepedő legyen jóval nagyobb, mint az ágy, hogy minden oldalon legalább 20 —25 cm-t a matrac alá hajthassunk. így kevésbé gyúródik össze " mozgó gye­rek alatt. Még jobb, ha tük­rös paplanszerüeri, a matrac alsó felületén nyitott huzat­nak képezzük ki, így egy­szerűbb az agyhúzás. A lepedő alá célszerű víz­hatlan lepedőt teríteni, hogy a matracot megvédje az át­nedvesedéstől. HÚSZ FOK körüli szoba- hőmérsékleten vagy jó idő­ben a szabadban elegendő meleget ad a flanelltafcaró. Hűvös tavaszi, vagy őszi na­pokban a szabadban, gyap­júból vagy szintetikus anyag­ból készült takaró kell. Ez alkalmas télen éjszakai ta­karónak is (éjszakára hűvö­sebbnek kell lennie a szobá­nak, mint nappal.) Az egész csecsemő- és kisgyerekkor­ban — a nappali és éjszakai alváshoz egyaránt — legcél­szerűbbek a különböző zsá­kok. Nem rúgja le magáról a gyerek, s a szülőnek nem kell ismételten ellenőrizni, takargatni. Nagy hidegben, nyitott ablaknál, vagy a szabadban, a zsák fölé még szükség lehet takaróra is, amely legyen könnyű, puha és simulékony. Akkor jó, ha olyan hosszú, mint az ágy és kb. fél méterrel szélesebb. A vattapaplan nem célsze­rű, mert merev és viszony­lag nehéz. A nem mosható takarót ne használjuk huzat nélkül! A csecsemő ágyának le­gyen állandó helye. Nyugodt sarokba, lehetőleg az ablak­hoz vagy erkélyhez közel helyezzük el es a helyét ne valtoztutgassuk. De ne vál­toztassuk a gyerek helyze­tét se az ágyban. Akkor ér­zi magát igazán biztonság­ban, ha felébredéskor min­dig ugyanaz a kép tárul a szeme elé. lit. Fáik Judit -

Next

/
Thumbnails
Contents