Népújság, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-04 / 206. szám

Lengyel filmnapok Egerben 1974. szeptember 4., szerda A Nap kél: 5.06, nyugszik: 18.20 órakor A Hold kél: 18.55, nyugszik: 7.53 órakor Szeretettel köszöntjük névnapjukon ROZÁLIA nevű kedves olvasóinkat! A nép gyakran és szeretettel alkalmazott virágne- vekei a női jellemnek a természettel való allegóri- zálása miatt- Eredetileg a Kaukázus déli lejtőjén va­don tennö $rósa” virágból származik. Száztizenöt évvel ezelőtt született Barna Izsó ope­rettszerző és karmester, akinek ünnepi nyitányával 1896. május 1-én megnyílt a Vígszínház. Z.enei tanul­mányait Budapesten, a Zeneakadémián végezte. Ez­után színházi karmester volt több vidéki városban — hosszabb ideig Szegeden is —. majd a budapesti Vá­rosligeti Színháznál működött 1925-ig, nyugalomba vonulásáig. Sok, korábban népszerű operett szer­zője volt. Időjárás: Várható időjárás ma estig: változóan felhős idő, elsősorban a Dunántúlon többfelé zápor, zivatar. Időnként élénk, helyenként erős déli, délnyugati, ké­sőbb az északnyugati megyékben nyugatira forduló szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet ke­leten 25, nyugaton 20 fok körül. A Balaton vizének hőmérséklete tegnap Siófoknál 11 órakor 23 fok volt. Lengyelország felszabadu­lásának harmincadik évfor­dulója emlékére filmnapokat rendeznek Egérben. A filmnapok idején számos neves lengyel rendező alko­tása kerül közönség elé. Az egri Vörös Csillag moziban három új filmet mutatnak be, a Sylwester Szyszko ren­dezte Sötét folyót, Antoni Harol A titkok néma háza című filmjét, valamint a Féltékenység és ßz orvostu­domány című filmet, amely Janus Majevszki alkotása. Az egri Bródv moziban a legutóbbi öt mgyel film­termésének k .i. kékesebb al­kotásait láthatja a közönség. Levetítik Wajda Tájkép csa­ta után című filmjét, Kutz megrendítően szép filmbal­ladáját, a Korona gyöngyét, Zanussinak, a fiatal rendező­generáció kiemelkedő tehet­ségű tagjának alkotásait, a Ritka látogatót és az 1972- ben készült llluminációt, Wionoszek igényes dokumen­tum-összeállítását, melynek címe: Szeptember és május között, valamint a lengyel— NDK koprodukcióban készült Kopernikuszt. Az egy hétig tartó prog­ram megnyitására szeptem­ber 19-én kerül sor az egri Vörös Csillag moziban, me­lyen bemutatják a Sötét fo­lyó című filmet. A díszelő­adáson részt vesznek a ha­zánkban tartózkodó lengyel filmdelegáció tagjai is, akik két napot’ töltenek a megye- székhelyen. jól halad a betakarítás a füzesabonyi járásban (Tudósítónktól): A kedvező időjárást ki­használva, folyamatosan vég­zik a nyár végi betakarítási Intenzív fajták — új technológia Buryonyagonduikon enyhít a társulás Tavaly nehez helyzetbe került kereskedelmünk. A piacokon szinte egyik nap­ról a másikra eltűnt a bur­gonya, s fennakadások vol­tak az ellátásban. Heves me­gye piacaira is az országos­hoz hasonlóan, több száz va­gon importburgonyát szállí­tottak, amely ideig-óráig ja­vított a helyzeten. A burgonyaellátás tehát országosan - is gond lett. A hagyományos fajták ugyan­is már nem képesek nagy területen bő termést adni. Probléma van a munkaerő­vel is, mert a szövetkezetek­ben nem szívesen vállalkoz­nak a fáradságos, olykor ne­hézkes kézi kapálásra és sze­désre. Gép viszont, amely a mai követelményeknek meg­felelne, nincs a gazdaságok­ban. Így nem csoda, hogy a közös gazdaságokban háttér­be szorult a búrgonyalev- mésztés. A gondok megoldásán csak a korszerű termelési módok bevezetése segít Ezért a Minisztertanács már koráb­ban határozatot hozott ell­nek támogatására. A Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium is segíti ebben az üzemeket. Heves megyében hosszas előkészítés után az Eger— Gyöngyös vidéki Termelő­szövetkezetek Területi Szö­vetsége és a SZÖVTERMÉK Vállalat kezdeményezésére még a tavasszal társulást alapítottak. Elhatározták, hogy 600 hektáron iparsze- riíen, intenzív holland faj­tákkal termelnek burgonyái. A társulásban a gyöngyösi Mátra Kincse, az undornak- tályai Egcrvölgye és a mát- raballai Uj Barazda Terme­lőszövetkezetek vesznek részt, s vállalták, hogy a jö­vő évtől kezdve folyamato­san ellátják a megye pia­cait burgonyával. A társulásban különösen jelentős szerepet kap amát- raballai szövetkezet, amely 70 hektáron termel a társu­lás másik két gazdaságának vető gumókat. Nagy jelentő­ségű a ballaiaknak ez a kezdeményezése, hiszen mun­kaerőgondokkal küzdenek, viszont más gazdaságok a megyében ezt nem vállalták. A társulásban résztvevő üzemeknek a Nyírségi Me­zőgazdasági Kutatóintézet dolgozta ki az új, gépesített, iparszerű termeléstechnoló­giát. Az előkészületeket már meg Is kezdték a gazdasá­gok: kijelölték a területeket, végzik a talajmunkát és szórják a műtrágyát. A társulás támogatásáról szóló okirat viszont egyelő­re késik. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, valamint a pénzügyminisztérium még nem küldte el, holott a tár­sulás tagjai ezt hónapokkal ezelőtt előterjesztették. Az előkészítő munkát ez min­denesetre jelenleg kedvezőt­lenül befolyásolja, pedig a kezdeményezés nagy jelen­tőségű, mert végső soron Heves megye burgonyaellá­tási gondjain kíván enyhíte­ni. (m.) Ülést tartott a MÉSZÖV elnöksége Tiltakozó távirat a chilei események miatt + ORVOSI I ügyelet I Egerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben. (Tele­fon: U-10). Rendelés geynne- kek részére is. Gyöngyösön: 19 órától csütör­tök reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Te­lefon: 11-727). Kedden délelőtt ülést tar­tott a MÉSZÖV elnöksége, amelyen részt vett dr. Ko­vács Sándor, a SZÖVOSZ el­nökhelyettese, Bágyi Imre, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője is. Az elnökség megvitatta az őszi megyei tisztújító küldöttköz­gyűlés előkészítését. Erre a tanácskozásra egyébként. a MÉSZÖV külön kiadványt készít, amely bemutatja a megye fogyasztási szövetke­zeteinek négyéves munkáját < és az elért eredményeket. Az ülés résztvevői az újabb < chilei események, a bebörtön­zések, üldöztetések és a ha-! ladó erők perbe fogása ellen! tiltakozó táviratot küldtek a< Magyar Szolidaritási Bízott- < Sághoz. Egymillió átkelő! Délnyugat-dunántúli határ­vidékünk kapuja, a letenyei határátkelő állomás kedden délután fogadta az idei egy- milliomodik utast. A Zala megyei,, a zalaegerszegi és a nagykanizsai, .valamint a le- tenyci tanács és a megyei idegenforgalmi hivatal kép­viselői köszöntötték és cse- megekosárral ajándékozták meg Peter Snoj jugoszláv állampolgárt, ljubljanai mér­nököt. A letenyei határátkelő ál­lomáson még mintegy fél­millió utasra számítanak az év végéig. A Fogyasztási Szövetkeze­tek Heves megyei Szövetsé­gének elnöksége a megye több mint százezer fős tag­ságának képviseletében a leghatározottabban elítélik a chilei ellenforradalmi erők véres terrorját, a demokra­tikus haladó erők elleni megtorló akciókat 7- han­goztatja többek között a távirat. OC0-rluiz.ba.it őzike. Vándor­kiállítás munkálatokat a füzesabonyi járás tomelőszövetkezetei. Aldebrőn, Tófaluban, Bese­nyőtelken és a járás többi dohánytermesztő közös gaz­daságában a dohánylevelek törése és fűzése ad sok munkát ezekben a napok­ban. Folyamatosan halad a fő­vetésű silókukorica betaka­rítása, s a járásban levő kö­zel 1300 hektárnyi mennyi­ségből eddig 400 héktáron történt meg mintegy hatezer tonna silónak való gépi be­takarítása. A járás Tisza menti termelőszövetkezetei­ben, Sarudon és Poroszlón már a cukorrépa szedése is megkezdődött. A burgonya szedése elő­ször a háztáji 'területeken vette kezdetét, s folyamato­san kerül sor 312 hektár termésének betakarítására. A közeli hetekben többek között 329 hektár zöldség, 27 hektár gyümölcsös és 181 hektár szőlő termésének be­takarítása jelent majd nagy munkát a szövetkezeteknek. . Az őszi betakarítási mun­kák dandárját természete­sen a közel 800 hektár nap­raforgó betakarítása, csép- lése és 6510 hektár kukorica törése jelenti majd.' A járás termelőszövetke­zeteinek erőgépei minden­hol szinte megszakítás nél­kül végzik az őszi talajelő­készítési mWkálatokat. Az őszi vetések alá eddig kevés híján hatezer hektárnyi te­rületet szántottak fel, a tervezett mennyiség közel 50 százalékát. Tavasziak alá pedig 1500 hektáron történt meg a mélyszántás, a talaj- előkészítés. Császár István A magyar—szovjet műsza­ki-tudományos együttműkö­dés negyedszázados évfordu­lója alkalmából vándorkiál­lítást szervezett a MÁV ve­zérigazgatóság. A Nyugati pályaudvar külső 6-os vá­gányán álló két vasúti ko­csiban rendezett kiállítást kedden ünnepélyesen nyitot­ta meg Urban Lajos, a MÁV vezérigazgatója. A jubileumi kiállítás több mint 30 tablón a magyar és a szovjet vasúti együttmű­ködés legjelentősebb ered­ményeit, eseményeit ismerte­ti, bemutatja azt a műszaki, technikai segítséget, amellyel a szovjet vasút hozzájárult a magyar vasút újjászületésé­hez, korszerűsítéséhez. A szeptember 10-ig naponta 8— 18 óra között megtekinthető kiállításon a „mozikocsiban” filmet is vetítenek a magyar vasút talpra állításáról és fejlesztéséről. A vándorkiállítást novem­ber végéig bemutatják Mis­kolcon, Debrecenben, Pécsett, Szegeden és Szombathelyen is. (MTI foto — Fehérvári Ferenc) Rozsda marja.. A címben történő utalás ezúttal nem Pató Pál úr neme­si luirdjára vonatkozik, ha­nem jó néhány személy- gépkocsi aljára. A rozsda ugyanis a meglehetősen vé­kony lemezből készült, mo­dern autók egyik legna­gyobb ellensége. Különösen nagy a veszély a nyirkos, esős őszi napokon és a tél folyamán, amikor az utat borító sár, víz, vagy hó fel­verődik a kocsik aljára, s el­kezdi szívós, kitartó munká­ját a néhány tizedmilliméte- rés lemez ellen. Persze, lehet védekezni is. A vegyipar jóvoltából ma már kitűnő minőségű alváz­védő festékek kaphatók, mindössze egy apró problé­ma merül fel csupán, leg­alábbis Egerben. A Finom- mechanikai Vállalat nem foglalkozik az alváz- és az üregvédelemmel, az AFIT- szerviz pedig csupán elő­jegyzés után hajlandó vál­lalni a munkát. Ez pedig azt jelenti, hogy két és fél hónapot, jobb esetben pedig két hónapot kell várni az ügyfélnek, mig beviheti ko­csiját a munka elvégzésére. Ez pedig — enyhén szól­va . is — túl hosszú időnek tűnik a modem technika ko­rában. (kapóst) Balatoni utószezon A Balaton partvidékén a verőfényes nyárutó maradás­ra késztette a nagy idény­szállodák és motelek külföl­di turisták keresik fel, a hotelek parkoló helyein több- ,száz külföldi rendszámú gép­jármű tartózkodik: az éjsza­kai lehűlések nem riasztot­ták el a kempingezőket sem. A keddi nyárias meleg ez­rével vonzotta a vendégeket Cserép a korongon Pörög a korong, mint a motolla. Lábbal forgatja a mester, kezével pedig for­mázza az agyagot. Cserepet készít, öblös virágcserepet, amelybe hamarosan filodend- ron, muskátli, vagy szanza- véra díszlik majd. Ügyes, be­gyakorlott mozdulatokkal alakítja ki az új darabokat. Nincs hozzá sablon, mindig az egyéni elképzelés győz. Aztán rövid száradás után sietve viszi az udvari vá­lyog keni enccbc, ahol tizenkét oran keresztül atjarja a hő, átizzik, átég, amíg a cserep megkapja jellegzetes piros színét. A mester idős ember, túl van már a hatvanon és most az ősszel nyugdíjba ké­szül. Mégis kiolthatatlanul él benne a szakmai szeretet. Bíró István egri Meder utcai műhelye, melynek falait va­lamikor maga emelte, a rég­múltat varázsolja elő. Mu­zeális értékű szerszámokat őriz. Van közöttük öreg réz­mozsár. amely legalább száz cszlendős. Regi kerámiákhoz, festett, köcsögökhöz törte ben­ne a festéket, a kobaltkéket, a .krómzöldet, meg a külön­böző üvegszínezékeket. As­ton ott a korong, amelyet örököltt meg a kopott falú va- lyogkemcnce az udvar vé­gében, amelyet egykor saját maga tapasztott. Bíró István szenvedélye a régmúltból táplálkozik. Me­zőtúri fazekasdinasztia sarja, aki beleszületett a szakmá­ba. — Kezdetben sok bajom volt nekem — emlékszik vissza Btró István. — Vé- konydongájú gyerek voltam, így nagy unszolásra cipész leltem. De egy percig se szerettem, s amikor csak tud­tam, inkább a fazekasmű­helybe lopakodtam, mert olt éreztem igazán jól magam. Mégis négy év telt el addig, amíg Törösvári Mihály. a későbbi nevelőapám felka­rolt és maga mellé vett fa- zekastanulónak. Akkor vol­tam a legboldogabb, amikor segítségével' elkészítettem az első tányért'és virágcserepet. .Aztán, megtanultam a vizes­korsók és köcsögök készíté­sét is. Egy-egy darabra a család asszonyai mindig dí­szes motívumokat festettek, mert a mezőtúri tányér mesz- sze földön híres volt. Bíró István 1936 óta él Egerben és kis műhelyében zömmel apró kerámiákat és virácserepeket készít. a még mindig 20 fok felett! vízhőmérsékletű strandokra. A partvidéken és a közeli balatoniéi vidéki turisztikái központokban is nagy volt a forgalom. A külföldi vendé­geken kívül a szakszerveze­ti es a vállalati üdülők be­utaltjainak szerveztek hajó- és autóbusz-kirándulásokat Badacsonyba, Tihanyba, J-Ié- vízre, Nagyvázsonyba és a Bakonyba. — 1937 és 1940 közötttöbb kiállításon is részt vettünk nevelőapámmal. Főleg dí­szes virágvázákat és cserép­edényeket állítottunk ki. A siker nem maradt el. Külö­nösen a szőlőfürttel. díszítiét jellegzetesen egri ke mú­miáink tetszettek. Az ulfibi évtizedekben azonban bnar csak inkább virágcserepeket készítek. Ezeket szívesen is vásárolják, különösen ilyen­kor ősszel, amikor kezdődik a szezon a virágültetésekhez. Negyven esztendeje dolgo­zik lankadalla hűl. — Látja ezt a tádunyi agyagot? — mutat a műhely közepére. —-• Olyan mint a ió tészta. A napokban ma­gam bányásztam Ostoros és Novaj .között a Kerékkötő­ben. Ott van az igazi nyers­anyag, szép cserepek lesznek belőle. Igaz, elmúltam hat­van éves, s letűnt már a ko­rongos fazekasok világa is, de még mindig őrzőm a ha­gyományokat. (men túsz)­Bapkiadö U. L. U-697. díj egy hónapra 2i){— KtSLsetiiető bármelyik poéta hivatalnál és kézbesítőnél. — Indes: 20.062. — Heves tnegyd Nyomna Vállalati Es^,U-Br<W^=6ándo^2to~íÜe~á'»1 ifazSátót BCLYSiüS JuZSía», I

Next

/
Thumbnails
Contents