Népújság, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-29 / 228. szám

I

Házasság gyorsírás út fán

A hitelezők négy hét ha ladékot adtak Dosztojevszkijnek (1821—1881), hogy bemutassa nekik egy újkönyvének kéziratát. Az író sze-zett egy gyorsíró- nőt, és a kijelölt határidőre lediktálta A játékos című regényét —, s egyúttal házassági ajánlatot tett a buzgó ifjú hölgynek.

A gyorsírás természetesen csak kivételes esetekben működött házasságközvetítőként, viszont sok kai több hires ember vette igénybe, mint gondolnánk. Köztük Charles Dickens, vagy Alfred Edmund Brehm zoológus, aki Útjairól hazaküldte gyors- Írással készült naplóit, s felesége azután áttette ezeket.

A drezdai gyorsírási könyvtárban, amely a maga nemében a legnagyobb a világon, a gyorsírásról készült disszertációkai lét- halunk a minden nyelven és gyorsírást rendszerben mejelent 40 ezer kötet közölt. Megtaláljuk itt Franz Xaver Gabelsberger 140 éves Bevezetés a német beszédjelművészetbe című művét Gabelsberger tanítványa Franz Jakob Wigard volt, Drezda első gyorsírója (utca 1* viseli a nevét); az akkori rendi gyűlés felszólalásait és vitáit jegyezte fel.

Van-e még a gyorsírásnak jövője az. elektronikus technika mellett? Az üzleti életben korábban közepes sebességgel diktáltak, ma a feladatot sok helyütt magnószalagokkal végzik él. Egyelőre azonban meg a gyorsírás nélkülözhetetlen a beszédek és viták jegyzőkönyvezésében. S jelentős lehet mindazok számára, akik gyorsan papírra akarják vetni hirtelen gondolataikat, részleteket a hallottakból és megjegyzéseiket. Mindezekhez elengedhetetlen a gyorsírás egyszerűsítése.

Kilencven évvel ezelőtt, 1884. szeptember 27-én nyílt meg az Állami Operaház. Képünkön az Operaház terve, amely némi módosítással valósult meg.

Férfitudomány-e a matematika?

Erfurt sz ez évi nyári szünidőben rövid ideig olimpiai város volt. 18 ország 140 diákja utazott ide jól felkészülve, de mindenfajta sporteszköz nélkül. A részvétel egyedüli feltétele: okos fejük volt. S igen sok okos fej vett részt a 16. nemzetközi matematikai olimpián, amelyet másodízben rendeztek meg az NDK-ban. A 15—18 éve* matematikus-jelölteknek — egy-egy ország csapata 8 emberből állt — két nap alatt összesen 6 nehéz feladatot kellett írásban megoldaniuk. Ezután élénk tapasztalatcsere következett, még különféle kirándulásokon, sőt a nagy ifjúsági bálon is. Ide mindenesetre 138 erfurti táncos kedvű nőt kellett meghívni, mivel csak Kuba és Csehszlovákia vett fel csapatába egy-egy leányt.

„A matematika tehát túlnyomórészt férfitudománynak tekinthető?” — kérdeztük meg a nemzetközi zsűri elnökét, dr .Wolfgang Engel professzort. A pszichológusok és az orvosok körében még mindig vitatott téma ez. Annyi kétségtelen, hogy minden eddigi nemzetközi rendezvényen a leányok • megcsodált különcöknek számítottak. 1964-ben Moszkvában azonban egy ilyen különc díjnyertes lett — az NDK-ból érkezett. Az akkor eredményes leány ebben az évben ismét részt vett a versenyen — dr. Monika Noack időközben a matematika doktora lett — a zsűri koordinátoraként.

Az NDK-ban 1962 óta évente rendeznek kerületi, megyei és országos versenyeket a fiatal matematikusok számára. A résztvevők száma jelentős. Azt a kétszáz legjobbat, akit minden évben a nemzeti elődöntőbe jelölnek, a tudósok és a szaktanárok tovább képezik. Minthogy számos tudományterület egyre inkább matematizálódik, az utánpótlásnak ez a speciális kiképzése elengedhetetlen előfeltétel a későbbi eredményes tanuláshoz. Más szocialista országokban is már régóta természetesnek számítanak az ilyen módszerek. Főként a Szovjetunió, Magyarország és Románia büszkélkedhet évtizedes tapasztalatokkal.

Ártalom-e a tea és a kávé?

hetne. Már a XVlli. században vitatkoztak róla, ami többek között ahhoz vezetett, hogy III. Gusztáv uralkodási ideje alatt a kávét még be is tiltották. Miután később ezt a tilalmat eltörölték, elkeseredett viszály támadt arról, hogy mi az ártalmasabb, a kávé vagy a tea. Gusztáv svéd király úgy vélte, hogy ennek a vitának meggyőzően és annak rendjén és módján véget vethet azzal a endelkezésével, hogy két halálra ítélt ikertestvér közül az egyiknek naponta nagy adag teát adatott inni és a másiknak nagy porció kávét. Orvosprofesszoroknak kellett állandó ellenőrzést gyakorolniuk és ügyelniük rá, hogy a két gonosztevő közül melyiket teszi el majd láb alól a méreg.

Végül Is meghalt az egyik professzor, utána meghalt a másik, a királyt megölték egy álarcosbálon és a két gonosztevő még mindig itta a kávé és tea porcióját, míg végül magas korban leléptek az elet színpadáról.

Magyar remeMróft

Három Mikszáth-regény

A három regény — A Noszty fiú esete Tóth Marival, a Különös házasság és A fekete város — az utolsó évtized termése., (Az utóbbi már az író halála után jelent meg könyvalakban.) Mikszáth ezeket a regényeket a Katághy-korszak után írta, abban az évtizedben, amikor a szabadelvű párton belül is éleződtek az ellentétek, napirenden voltak a közjogi csatározások és úgy tűnt, hogy a liberális párt vívmányai a reakció mesterkedései következtében egyre-másra megsemmisülnek

Írói szemlélete is ekkor változott meg. „Az erdők elpusztításával elvesztek a bennük lakozó nagy állatok, bölények, medvék. Épp úgy elpusztította a folytonos civilizáció és az iskola előnyomulása a babona, a miszticizmus sötét rengeteit, tehát szükségképpen el kellett tűnniük e kiirtott homályokból a meséknek. A nagy mesemondók eltűntek a föld színéről és vissza se fognak térni többé. Dumas, Hugo Viktor és Jókai után be záródik a kapu ...” írta kisísé mentségül is a Noszty utóhangjában, amikor olvasói a boldog és szerencsés befejezést kérték tőle számon. Az öreg Ungár (a regényben Tóth Mihály) megrendezte ugyan lánya esküvőjét, de amikor a megye dzsentri atyafiait a díszes nászkoszorúban meglátta, közölte velük, hogy lánya elutazott, meg kellett menteni ettől a házasságtól, a kártyás és váltóhamisító Noszty fiútól.

But tier vállalkozásának sikertelensége, a mesés vagyon pusztulása is arra mutat, hogy Mikszáth ezekben az években már megkísérelte a valóságos életet, a mindennapok embereit és konfliktusait ábrázolni. Katánghy fűalattiságával még némileg egyetértett, és derűs mosoly- lyal figyelte álhazafias machinációit a választási siker érdekében, a Különös házasság főszereplőinek azonban nem marad más választásuk, minthogy a boldog élet reményében elhagyják az országot.

A fekete város már Mikszáth reménytelen pesszimizmusának kifejezése. Ebben az időbén mondta: „Én, aki, annyira szerettem ezt a nemzetet, olyan sötét színekben látom ma az ország jövőjét, hogy elmondani 6em lehet.”

A magyar remekírók egy- egy kötete arra készteti az olvasót, hogy már korábban megismert műveket újraolvasson megváltozott történelmi és társadalmi körülmények között, hogy kétszeresen is visszaforgasson évtizedeket és irodalmi élményeket s ezeket összevesse az első olvasmányélménnyel, a korral, melyben a mű született és a korral, amelyből írójuk a témát merítette. ,

A három regény a magyar irodalmi fejlődés egyik nagy * évtizedében született 1900— 1910 között, mert ekkor indult a Nyugat és ekkor jelentkezett első írásaival Ady, Móricz. Bizonyos, hogy Az egri csillagokat és Pogánvo- kat többen olvasták ezekben az években, mert míg 3Zok egyfajta nemzeti hőskor fényében jelenítették meg a nemességet, a Noszty család és a klérus magas döntése egy ásatag, prefeudális értékrend bírálata még akkor is, • ha ebben a bírálatban több az anekdotaszerűség mint a valóságos kritika.

Mikszáth a kor gyermeke. Regényeinek indítékai a jelen eseményei és hogy a Különös házasságban és A fekete városban a történelem, hez fordul az semmivel sem kevesebb mint Katona József vagy Móricz Zsigmond írói eljárása, akik koruk sivárságát a még keservesebb múlt példázataival akarták igazolni.

És egy sajtóhibáról: A sorozat szerkesztői a „diófát ültetni” tudattal és hittel készítették elő ezt a 80 kötetre tervezett vállalkozást, ami felöleli majd a magyar irodalom egészét. Megérné tehát a fáradságot és fokozott gondosságot, ha utószavai is hibátlanul jelennének meg.

Az utószó a Különös házasság megjelenését 1910- ré teszi. Ez alkotáslélektani okok miatt is lehetetlenség.

(Szépirodalmi Könyvkiadó) Ebergényi Tibor

Földeák János:

Gulyás Anti és Zsike

elbúcsúzá

A

Z új, vidéki állásod élfog- ( lalására csak úgy készü- ' ődtél, mint egy hosszabb ideig tartó, tavasszal kezdődő nyaralásI

ra. A fehérneműidet ugyan mind összecsomagoltad, de a kimondottan téli holmikat nem. Azokat ráérsz majd az ősz beálltakor is levinni — gondolkoztál célszerűen.

Györökéknek csak annyit mondtál, hogy kísérletképpen vidékre szegődtél dolgozni, egy termelőszövetkezetbe, ahol nincsen a gépekhez, motorokhoz megbízhatóan értő szakember, és hol jól megfizetnek jobban, mint a Budapesti Motorgyárban.

— Autóra szeretnék gyűjteni. Nem új kocsira, mert arra sokáig kellene spórolni, csak egy használtra. Fillérekből kigenerálozom, hisz ez a szakmám, és szocialista úr leszek.

— Az autó okos ötlet, a szocialista úrral nem értek egyet —

I

feddett Győrök bácsi.

— Ne árulja el senkinek, mert meglepetésnek szántam! — kérted őket. — Ha meg lesz az autó, olyan tülkölést csapok a ház előtt, hogy az egész utca összeszalad.

Györökék nevettek rajtad... Az érdeklődésüket, hogy hová szegődtél, azzal ütötted el, még nem tudod, hol fogsz lakni, addig nem adhatsz ponto6 címet.

— Csak annyit tudok hogy a Velencei-tó közelében — mondtad. Ami igaz is volt. — Ha majd teljesen helyre rázódtam és ahogyan időm lesz rá, úgyis rendszeresen hazalátogatok

— Ha nem felejtené el. Antika, írja meg előre, amikor jön, hogy a kedvenc ételével várhassam — kért Zsófi néni.

Csak Zsikétől nem sikerült úgy

(

elbúcsúzni, mint szerettél volna. Az utolsó szombaton tettél rá kísérletet Arra viszont nem gondoltál, hogy esetleg nem lesz otthon.

Fodor néni kinevetett, annyira meglepődtél, amikor közölte.

— Elfelejtetted, Anti, hogy Erzsiké érettségi előtt áll? ...Akik egyetemre jelentkeztek, azoknak a KISZ csoportos tanulást szervezett. Erzsiké is oda jár hetek óta... Körülbelül két óra felé ér haza.

T

óval egy óra előtt eléje mentél a technikumhoz. Amikor meglátott, meggyorsította feléd a lépteit. Ez megtévesztett. És az is, hogy megelőzött a szóval:

— Nem érek rá. Anti, hiába vártál. Tanulnom kell, készülni az érettségire. A jövőm függ tőle. Meg kell értened ...

— Megértem, Zsike. Még nem felejtettem el, mi akarsz lenni — mondtad, de magadban mégis rosszul esett az eleve szabadkozá- sa. — Azért szakíthatnál időt számomra. Neked is érdeked, hogy végleg tisztázzuk magunk között— Zsike nem engedte folytatni.

—c Nekem egyelőre a jó érettségi az érdekem. Meg az. hogy az egyetemi felvételi vizsgám is sikerüljön — mondta határozottan.

— Matekból én is segíthetnélek. Talán még jobban, mint a veletek konzultáló egyetemisták — ajánlkoztál.

— A csoportos foglalkozásból többet tanulok — utasított visz- sza.

Nem adtad fel a reményt.

— Szeretném jobban megvilágítani neked az elképzeléseimet. Még módosíthatók..

— De minek módosítanád? Pláne én,miattam ne!... — mondta

ridegen.

Most az őszinteségedben bíztál, hátha mégis kiengeszteled.

— Hidd el, Zsike, sokat gondolkoztam a kifakadásodon. Azóta másképp ítélem meg a jövőnk kialakítását.

—• A magadéval törődj csak! — válaszolta fölényes hangon.

— Én sorsdöntőnek tartom, amibe belekezdtem. De egy olyan indulásnak, mely közös erővel tetszésünk szerint fejleszthető —• próbáltad meggyőzni.

—. Engem hagyj ki a fejlesztésből — mondta idegesen.

— Nem hagylak ki! Pótolni akarom a mulasztásomat. Köszönöm is, amiért figyelmeztettél rá — vetetted közbe hízelegve. — Mindkettőnk érdeke, hogy megbeszéljük ...

Z síkének mintha elfogyott volna a türelme.

— Mit?'... Mit akarsz még megbeszélni? — kérdezte gúnyosan, színlelt csodálkozással. — Semmi, de semmi tisztázandó probléma nincs közöttünk. Engem változatlanul nem érdekel más, csak az érettségi és az egyetemi felvétel.

— Megértelek, de... De azért hozzám is feljöhetsz. Gyere... — fogta meg a karját.

— Sietnem kell haza, mert ebéd után visszajövök tanulni — mutatott a technikum épületére. — Mondtam már, csoportosan készülünk ...

—• Én mag hajnalban utazom, Zsike! — vágtad közbe gyorsan.

— Na és? ... Nekem mi közöm az utazásodhoz? — nézett rád fölényesen.

— Több, mint hiszed ... Azért szeretném, ha feljönnél hozzám — mondtad, és átkaroltad a vállát. Meg akartad csókolni is, de elkapta a fejét és távolabb lépett.

— Néró megyek! — felelte dacosan. ,

— Miért állsz bosszút rajtam,

amikor tudod már, hogy a feleségemnek tekintlek — mondtad őszintén. ,

— S azért költözöl le vidékre, igaz? Mert a feleségednek tekintesz? — gúnyolódott veled.

—« Nem csinálhattam vissza, Zsike! Nem csaphatom be a szövetkezet vezetőségét Állnom kell a megállapodást — magyaráztad neki.

— Hát az természetes! Erkölcsi kötelességed a megállapodás betartása, Gulyás elvtárs — fogadta ironikus hangon. — Én is teljes mértékben helyeslem.,.

— Ha nem válik be az állás, visszajövök. És nem fogom szégyellni bevallani, ha csalódás ér, és neked lett igazad — folytattad, hízelgésre váltva a 6zót.

— Fél szóval se állítottam, és most se, hogy csalódás ér majd. És ha érne, nem örülnék neki — felelte.

— Jólesik a kedvességed — mondtad őszintén.

E

rre csak megrándította a vállát

— Nem hiszel nekem, Zsike? — s megint átkaroltad.

— Ne bizalmaskodj velem! —i szólt rád erélyesen. — Utcán vagyunk, ha talán elfelejtetted volna.

— Senki se figyel ránk — mentegetőztél ügyetlenül, de leengedted a karodat

— Akkor se bizalmaskodj! — ismételte ridegen.

— Miért nem bízol bennem, Zsike? — kérdezted panaszosan.

— Jaj, hagyj már békén! — felelte idegesen, és hirtelen meggyorsította a lépteit

A miniruhája alól kilátszó combja mintha incselkedett volna veled, s egyszerre többet láttál Zsikéből, mint a karcsú lábát. Néhány hosszított lépéssel behoztad a lemaradásodat

— Hiányzol már nekem, Zsike!

— kaptad el megint a karját, de

szenvedélyesen, és a füléhez hajoltál: — Gyere fel most hozzám!... Ne haza, egyenesen hozzám. Jó, Zsike?... Ne legyél olyan kegyetlen... Ugye, feljössz?

—i Anyám már vár az ebéddel

— mondta elutasítóan.

— Hát akkor, ha megebédeltél. .. Utána, Zsike. Mindjárt utána, mielőtt tanulni mennél... Vagy amikor onnan visszajöttél... Rád bízom, hogy mikor, de gyere. .. Okvetlenül gyere — kérlelted ismételten.

—- Némi — mondta Zsike keményen és kurtán.

Ha nem felelt volna rögtön, ha pár pillanatig talán habozik, kevésbé érezted volna sértőnek.

Zsike konoksága megnémított... Nem fogsz még jobban megalázni — támadt fel benned is a dacosság. ,

Zsike se beszélt. Ügy ment melletted, olyan távolságot tartva oldalvást köztetek, mintha idegenek volnátok egymásnak.

Így értetek a házhoz, amelyben laktok...

A liftben még felvillant benned a reménység: hátha Zsike közben meggondolta magát. De nem, a harmadik emeletre nyomta meg az indító gombot.

A lift megállásáig Zsike háttal állt hozzád, mintha változatlanul ismeretlen volnál számára. Akkor azonban megfordult. ,

— Szervusz. Anti! — Csak eny- nyit mondott, kéznyűjtás nélkül, és becsapta rád a liftajtót.

A köszönését olyannak hallottad, mint temetéseken a halottól való utolsó elbúcsúzást.

^A^\AAAAA/W ■^^A-*A^^^^iVii^1yllVyVyVMVSAAAAAiVOVWVVVWU'Ü,