Népújság, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-29 / 228. szám

Győzniképes védelmezőink VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! E szembe jut egy korábbi vita, amely a kör'jl folyt, hogy voltaképpen mikortól tekinthető néphadseregnek a néphadsereg. Sokan voltak azon a véleményen, hogy természetesen 1949-től, amikorra már az élet, a politika más területein lezajlott a nagy fordulat es így kezdetét vehette az ujtipusú hadsereg erőteljes fejlesztése is. Mások előbbre, illetőleg régebbre teszik a mérföldkövet, 1945-re vágj' még korábbra, amikor a szovjet hadifogolytáborokban először jelent­keztek magyarolt, hogy harcolni kívánnak a fasizmus ellen, a haza felszabadításáért. Megint mások azt ál­lítják, hogy már az ezernyolcszäznegyvennyolcas sza­badságharcban is lényegében népi hadsereg küzdött az ország függetlenségéért, a haladásért, aztán itt volt ezerkilencszáztizenkilenc, a Tanácsköriimsasag magyar Vöröshadserege, amely minden tekintetben megfelelt a néphadsereg iránti követelményeknek, Később csillapodtak a szenvedélyeit, csendesült a vita és ez alighanem így van jól. ’Hiszen mindegyik ál­láspontban sok az igazság, bajos volna megfellebbezhe­tetlen határvonalat húzni a múlt kiemelkedő esemé­nyei között asszerint, hogy ekkor meg ekkor még nem volt népi a hadseregünk, ettől meg ettől kezdve pedig azzá vált fegyveres testületink, tagjainak esküje egy-* értelmű: szabadságharcos elődeink példája nyomán vé­delmezik a szocialista hazát, ha kell, az. qletiik árán is. Ez a lényég, illetőleg az, hogy fegyveres erőiül- hí­ven teljesítik is kötelességeiket, és rendelkeznek mind­azzal, ami a haza védelméhez, a létfontosságú fordá­tok ellátásához szükséges a szocialista országok kö­zös katonai szervezetében. X fő kérdés kétségtelenül az, hogy az adott idő­szakban mennyire ítélhető felkészültnek és ütő! pes­nek a haza külső és belső védelmére hivatott fegyve­res erő? A válasz erre rendkívül kedvező. Marci gya­korlatok . egész sora bizonyítja, hogy néphadseregünk lépést tudott és tud tartani a mindinkább növekvő kö­vetelményekkel, parancsnokai és fiatal katonái egy™ . .'iránt elsajátítottak mindazokat az ísiinerateket. amelyek, szükségesek a legmodernebb harceszközök hozzáértő alkalmazásához és bármilyen helyzetűé.« képesek sike­res együttműködésre íegyverbarátainkkz! A Belügy­minisztérium szervei, a törvényesség szigorú betartá­sával, híven őrködnek azon, hogy senki se Sért­hesse meg büntetlenül országhatárainkat, ne léphessen feí államrendünk, közrendünk ellen. Munkásőrségünk pedig a legnagyobb áldozatokra is kész, hű társa va­lamennyi fegyveres testületnek a munkás-paraszt hata­lom védelmében. A fegyveres szolgálat — az alkotmány szavaival megtisztelő állampolgári kötelesség. A fogalmazás pon­tos. Csakugyan megtiszteltetésnek számít őrködni az or­szág békés alkotómunkájának biztonságán, de egyúttal kivételes felelősséggel járó kötelesség is. Olyan hivatás, amelyhez manapság már nem elegendő a puszta elszánt­ság, az áldozatkészség. Tudás is kell hozzá, és pedig nem kevés.’ ... Valamikor, még húsz-huszonöt esztendővel ezélőtt is lényegesen kevesebb ismerétre volt szüksége annak, aki egyenruhát öltött. Ha megtanulta az úgynevezett alaki Szabályokat, elsajátította a lövészet, vagy valamelyik más fegyvernem alapfogalmait, máris kész katonának tekintették, mondván, hogy a többin majd átsegíti a lelkesedés* az öntudat: Azóta a fegyveres erőknél is na­gyot változott a világ. A tudományos-műszaki fejlődés következményeként a haditechnika úgyszólván minden­nap meghökkentő újdonságokat produkál, s ezzel lépést kell tartania a mi fegyveres erőinknek is, és ezen belül nemcsak a parancsnokoknak. A fiatal katonáknak, kar- hatalmistáknak, határőröknek az elszántság és lelkesedés mellé ma már szakmaként kell megtanulniuk a fegyve­res- szolgálatot; sokan számítógépekkel dolgoznak, tech­nikusi szinten kell érteniük a korszerű technikához, milliós, sőt milliárdos értékű berendezéseket bíznak rájuk. A legmodernebb haditechnika sem csökkenti azon­ban az ember szerepét. Végső soron a magasan képzett emberek uralják és irányítják ezt a korszerű technikát, rajtuk múlik, hogy milyen biztonsággal védjük határa- • inkát, hazánk légterét, belső rendünket. A fegyveres erők kivételes felkészültséget követelő feladatainak vég­rehajtásához nem mindennapi erkölcsi tulajdonságok is ■ kellenek és örömmel nyugtázhatjuk, hogy e téren szin­tén nincs okunk aggodalomra. Hadseregünk és más fegy­veres testületeink a fiatalok példásan jó nevelőiskolája, ahol nemcsak a szükséges . szakismereteket tanulhatják < meg, hanem felelősen gondolkodó, hazájukért áldozatok- ' ra képes emberekké érhetnek. fft iztonságot nyújtó tudat, hogy fegyveres erőink, j ** szoros testvéri szövetségben a szocialista közös­ség fegyveres erőivel, hü és győzniképes védelmezőink, '• őrzői a békének, a haladásnak, az embert szolgáló tár- • sadalmi rendnek? Ezért, is köszöntjük ünnepnapjukon, • az 1848—49-es honvédsereg pákozdi győzelmének szák- < huszonhatodik évfordulóján megkülönböztetett szeretet- ■ tel katonáinkat, határőreinket, kárhatalmistáinkat - és ■ munkásőreinket A. J. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 1 XXV. évfolyam, 228. szám A KA í 1,— FORINT 1974. szeptember 29., vasárnap Kádár János vezette magyar párt« és kormányküldöttségünk Leningrád nevezetességeivel ismerkedett I Lenin és a Nagy Októberi • Szocialista Forradalom em- | lékhelyeivel ismerkedett ; szombaton a Kádár János ve- ; zette magyar párt- és kor- ; mányküldöttség, amely pén- I tek reggel óta tartózkodik a ; Szovjetunió második legna- ; gyobb varosában, a közel négymillió lakosú Leningrad- : ban. Reggel Kádár János és a magyar küldöttség tagjai, Kádár Janosné, valamint Minail Szuszlov és más szov­jet személyiségek, akik el­kísérték delegációnkat Le- ningradba, a varostol mintegy 35 kilométerre fekvő Szeszt- roreckij Razliv tóhoz haj­tattak. Lenin életének és az ok­tóberi forradalom előtörté­netének egyik legizgalmasabb fejezete kötődik: ehhez a nyir- ' faerdőkkel övezett festői vi­dékhez. Itt húzódott meg egy kunyhóban Lenin 1917. júliu­sában és augusztusában. az; ideiglenes kormány üldözé­se elől es itt írta i^lam és forradalom című művét Lenin akkor menekült Razlivba, amikor Polovcev tá­bornok, a petrogradí katonai körzet parancsnoka különle­ges osztagot szervezett el- fogatásara és fizikai meg­semmisítésére. Lenin mindössze néhány kilométerre volt a várostól, a forradalom szivétől és két > hónapon keresztül innen —- RazLivból — irányította a fegyveres felkéles előkészü­leteit, Ott-tartózkodásának emlékeit, valamint a Tjenin razlivi napjainak körülmé­nyeire emlékeztető muzeális tárgyakat tekintették meg a magyar és szovjet vezetők. A visszafelé vezető úton a gépkocsikaraván megállt Szesz troreek falu határá­ban, ahol a második világ­háborúi idején a frontvonal húzódott, és ahol ma dom­borművel díszített kőfal őr­zi" Leningrad hős védőinek emlékét. A városba visszérve, a de­legáció a Néva folyó part­ja felé vette útját, ahol — \ Kádár János vezette magyar párt- és kormánykül­döttség szombaton leningrádi városnézésen vett részt. (Népújság — telelők) — MTL Külf. Kepszolg.—KS) immár 26 éve — a Nagy Októberi Szocialista, Forra­dalom hajója —- az Aurora cirkáló horgonyoz. A cirká­ló árbocára a magyar kül­döttség érkezésekor felvon­ták a piros-fehér-.zöld lo­bogót. A fedélzetre lépő Kádár Jánost Jurij Fjodo- rov elsőosztályú kapitány, a hajó parancsnoka üdvözölte. A cirkáló, amely a század elején a cári hadiflotta büszkesége volt, a forradal­már matrózok jóvoltából a Nagy Október egyik jelké­pévé vált Innen, a ma em­léktáblával ellátott hathü velykes oromágyúból adták le a lövést, amely a Téli Palota ostromának, a fegy­veres felkelés győzelmének előhírnöke volt. Fjoöorov kapitány a ma gyár és szovjet vendégek­nek részletesen elmondta az Aurora történetét. Kádár János az Aurora fedélzetén találkozott cirkáló legénységének ve­teránjaival, köztük a ma már 82 esztendős Ivan Na zarowal, aki 1917-ben, ; Téli Palotára leadott törté­A szolidaritási hónap záróeseménye „Az összefogásra továbbra is szükség van...” Ifjúsági nagygyűlés az egri Gárdonyi Géza Színházban Az Eper és vér című ame­rikai film nagy jelenete jutott az eszembe: az óriási előadó­teremben tombolva énekeltek a diákok — Te is, én is, ő is, mi is ... őrizd a békét...! S akárcsak a vietnami hábo­rút ellenző amerikai diákok a filmen, Egerben is tiltakozó dalokat, pol-beat számokat énekeltek a diákok, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola hallgatói, es Eger város kö­zépiskolásai, akik szombaton délután részt vettek a Gár­donyi Géza Színházban ren­dezett ifjúsági nagygyűlésen. Ezen a szolidaritási de­monstráción nem volt leveze­tő elnök, nem volt elnökség —forró hangulat volt csu­pán. A dalok, amelyek, egy- től-egyig a Világbéké éltetői voltak, pezsgő ritmusúvá va­rázsolták: a programot. Csend csak akkor honolt a nézőté­ren, amikor satupadra lep-,, tek • a főiskola irodalmi együttesének tagjai a Győzni fogunk című műsorukkal, amikor a főiskolán, illetve a hazánkban tanuló vietnami, chilei és arab diákok mu­tatták be műsorukat, amikor Nguyen Manh Cam, a VDK budapesti nagykövete köszön­tötte a fiatalokat, vagy ami­kor. Kiss Sándor, a KISZ He- ■ves megyei Bizottságának el­ső titkára emelkedett szólás­ra: ' — Három évtizede élünk es dolgozunk bekében, alko­tunk. szabadon magunk és nemzetünk javára. Nekünk már természetessé vált a bé­kés építőmunka, a szabad ha­za fogalma élő, cselekvő tar­talommal telítődött... Föld­golyónknak azonban sok olyan pontja van, ahol még most is kemény küzdelem fo­lyik a szabadságért, a nemze­ti függetlenségért, Nem ledkezhetünk meg róluk, az alapvető emberi jogokért küzdőkről, a betolakodók el­len harcolókról, akiknek a mi valóságunk csak álom... Ép­pen ezért az összefogásra to­vábbra is szükség van, mért ez a széles körű nemzetközi szolidaritás ment meg élete­ket, enyhíti a foglyok sorsát és a népekre nehezedő ter­ror súly át. X őrizd a békét. v! Sok száz torokból szállt az ének a teg­napi ifjúsági szolidaritási nagygyűlésen, amelyen együtt tiltakozott, a chilei terror, a dél-afrikai elnyomás, a viet­nami békeszegós ellen többek között Nguyen Phu Söai, a DVK budapesti nagykövete, Nguyen Thi Mai, a nagykö­vetség harmadtitkára, Polgár Miklós, a megyei pari,bizott­ság osztályvezetője és Páti Jenő, a Hazafias Népfront megyei titkára is, (szilvás). , nelmi visszhangü lövés idő­pontjában az Aurora mat­róza volt. A hajó mai le­génységének nevében a kapitány az Aurora cirká­lót ábrázoló fémmetszetet ajándékozott Kádár János­nak. Kádár János és a magyar párt- és kormányküldött­ség tagjai a késő esti órák­ban utaztak vissza a fővá­rosba. Polgári védelem Mai lapszámunkhoz mellé­keljük a Polgári Védelem 1974. szeptemberi számát. Képviselő, hétköznap Gyöngyösi Józsefet kér­dezte meg munkatársunk: hogyan telnek- a képviselő hétköznapjai, az országgyű­lés két ülésszaka között? (Riportunk a 3. oldalon.) Merre tart a Quahtál? Mi történik akkor, ha ezer­ötszáz ember tudja, hogy mit akar? A választ elol­vashatják az 5. oldalon, Címer, nyitott könyvvel Egy új nevelési intézmény­be, a Magyar Néphadsereg Katonai Kollégiumába, ka­lauzolja el olvasóinkat Pa- taky Dezső riportja a 6. ol­dalon. A munkás« műveltség fehér foltjai Köztudomású, "hogy igen sok fiatal munkás nem fe­jezte be általános iskolai tanulmányait, s jövője, sor­sa emiatt verspektívátlan. Mi az üzemek, az iskolák, a társadalom feladata? Mit lehet tenni a perifériára szorult emberekért? Ezekre a kérdésekre keres választ munkatársunk írása lapunk 7. oldalán. Premier egy egri iskolában Az egri V. sz. Általános Is­kolában kísérletképpen be­vezették a szabad szomba­tot. Erről szól híradásunk Lapunk 12. oldalán,

Next

/
Thumbnails
Contents