Népújság, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-27 / 226. szám
Évről évre Jobb terméseredmények az ecsédi Egyetértés Termelőszövetkezetben Az első közös gazdaság 1955-ben alakult a festői fekvésű községben. Akkor még kevesen látták meg a nagyüzemi gazdálkodásban rejlő lehetőségeket, s az úttörők mindössze négyszáz holdas területen szorgoskodtak. 1900—61-ben gyarapodott a Vörös Csillag tagsága, s ekkor alakult meg az Aranykalász Tsz is. A két gazdaság 1967-ben egyesült, s felvette az Egyetértés nevet, s most már 3008 hektáron próbálták kamatoztatni a törekvést és a szaktudást. Tények, statisztikai adatok bizonyítják, hogy fokozatos fejlődés bontakozott ki. Rangos eredmények születtek az 1973-as években. Gyarapodott, anyagilag méginkább megerősödött a szövetkezet, s ezzel párhuzamosan örvendetesen nőtt a tagság jövedelme is. Amíg 1972-ben egy tíz órás munkanapra 94, addig 1973-ban 110,6 forint jutott. Az egy tagra eső részesedés az 1972. évi 18 432 forintról 1973-ban 20104 forintra emelkedett. Jól vizsgázott a növény- termelés 2433 hektáron foglalkoznak növénytermesztéssel. Ezen belül fő ágazat a gabona. Nyolc&záz hektárral vezet a búza, ezután következik az őszi és a tavaszi árpa 250— 250 hektárral. A termőterületből részesedik még a kukorica és a pillangós növények. Az észerű, az átgondolt gazdálkodás eredményeképpen a szakemberek egyre nagyobb sikereket könyvelhetnek el. Ezekről tanúskodnak a terméseredmények fejlődését érzékeltető statisztikai mutatók. A búza 19'72-ben 27, rá egy évre 35, 1974-ben 40,4 mázsát hozott hektárankónt Nem okozott csalódást az őszi árpa sem: a hektáran- kénti átlagtermés az 1972. évi 29,5 mázsáról 1974-ben 45 mázsára emelkedett. Meghálálta a törődést a tavaszi árpa is, hiszen 29,2 mázsát hozott ebben az évben hektá- ranként. Ez 8,4 mázsával több mint 1972-ben volt. A szakvezetés arra törekedett, hogy korszerűsítse a talajelőkészítést, művelést és gazdálkodást, más szóval a föld megkapja mindazt, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a maximumot nyújtsa. Az egyre javuló eredményekhez hozzájárult az is, hogy a legmegfelelőbb, a helyi adottságokhoz mérten a legtöbbet nyújtó fajtákat választották ki. Ezek mind beváltak, s az sem kizárt, hogy a jelenlegi szintnél is többet produkáljanak. Majdhogy hasonlóan vizsgáztak a pillangósok is: hek- tárankénti átlagtermésük a tavalyi 45 mázsáról az idén 55 mázsára emelkedett. A kukorica — bár termés- eredményei javultak — még nem adta a vártat. Ennek elsősorban az a magyarázata, hogy a hagyományos művelés már idejét múlta, s e téren is a korszerű gazdálkodásé a jövő. A paradicsom és a gépesítés Négy évenként 350 mázsa szerves trágyát kap hektá- ranként a szőlő. Ehhez jön még az évenkénti 17 mázsa vegyes műtrágya. Ezzel magyarázható az, hogy ha lassan is, de csak többet hoz ez. a hagyományos növény, hiszen az 1972. évi 126 vagonnal szemben tavaly már 173 vagont adhattak át a feldolgozó cégnek. Az elmúlt években a részesművelés dívott a paradicsom-termesztésben, most sokat remélnek a közös műveléstől is, hiszen a korszerű módszerek is rendkívül sokat jelentenek, s hozzájárulnak az egyre jobb eredményekhez, a fokozatosan javuló termésátlagokhoz. Ez a kor követelménye is, mert a gépesítés egyre inkább polgárjogot nyer a mezőgazdaságban, s ezen belül a paradicsom-termesztésben is. Jelenleg már csak a szedésnél nélkülözhetetlen a kétkezi, a fizikai munka. A fejlődést, a szorgalom gyümölcsét illusztrálják a statisztikai mutatók. A hektárankénti átlagtermés évente húsz mázsával emelkedett, s az idén előreláthatólag elérik a 320 mázsás szintet. Cél — a szabadtartás Az állattenyésztésben is profiltisztítást hajtottak végre: jelenleg kizárólag szarvasmarha-tartással foglalkoznak. A korábbi, a hagyományos módszereket lassan felváltja a szabadtartg- sós rendszer, hiszen ez sokkal több előnyt ígér, mint a régi metódus. Felépül a hízómarha istálló, s a tél folyamán megkezdik a növendék- marhák szállásának építését is. Egyelőre maradnak a vegyes hasznosítású magyar tarka fajtánál, mert a tbc mentesítést még nem fejezték be', s az állomány elkülönítését jelenleg még nem tudják megoldani. Erre csak akkor kerülhet sor, miután közös útra lépnek a rózsaszentmártoni termelőszövetkezettel. Az egy tehénre eső átlagos évi tejhozam nem magas, bár az elmúlt évek során jelentősen emelkedett, s már a 2500 liternél tartanak. Elképzelhető, hogy idővel áttérnek a hústermelésre, hiszen ez minden bizonnyal többet hoz a konyhára, s természetesen végső soron ezt szeretné mindenki. A « ti rí jOVO — a gépesítésé Akárcsak másutt, Ecséden is belátták a gépesítésben rejlő lehetőségeket, s arra törekedtek, hogy az 1972-ben még vegyes típusú gépparkot korszerűsítsék, s nagy teljesítményű erőgépekkel cseréljék ki. Két évvel ezelőtt még nyolc 28 lóerős, 19 közép kategóriába tartozó 30—50 lóerős, s hat 50 lóerő feletti erőgépük volt, s ez nagy mértékben megnehezítette a korszerű talajelőkészítést és művelést. A jelenlegi 22 nagy teljesítményű gép már megfelel minden követelménynek. Komoly eredmény az, hogy megoldották a gabonatermelés teljes gépesítését. Az idén elérik ezt a kukoricánál is. Az sem lénygetelen, hogy a takarmánytermelésnél már majdnem befejezték. A nyolc modern szállító- jármű — köztük billenőkocsik is vannak — feleslegessé tette a rakodás nehéz munkáját. A termelőszövetkezet vezetői, szakembergárdája, s tagsága a jelenlegi eredményeket nem tekinti felső határnak, épp ezért a jövőben arra törekszenek, hogy az eddiginél is nagyobb sikereket érjenek el a közös gazdaság javára. M Beérett a szőlő Az átvevő telepen Pillanatkép a tehenészetből Jk**. Iteíák csat árpái.
