Népújság, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-27 / 226. szám

Évről évre Jobb terméseredmények az ecsédi Egyetértés Termelőszövetkezetben Az első közös gazdaság 1955-ben alakult a festői fek­vésű községben. Akkor még kevesen látták meg a nagy­üzemi gazdálkodásban rejlő lehetőségeket, s az úttörők mindössze négyszáz holdas területen szorgoskodtak. 1900—61-ben gyarapodott a Vörös Csillag tagsága, s ek­kor alakult meg az Arany­kalász Tsz is. A két gazdaság 1967-ben egyesült, s felvette az Egyet­értés nevet, s most már 3008 hektáron próbálták kamatoz­tatni a törekvést és a szaktu­dást. Tények, statisztikai adatok bizonyítják, hogy fo­kozatos fejlődés bontakozott ki. Rangos eredmények születtek az 1973-as évek­ben. Gyarapodott, anya­gilag méginkább megerő­södött a szövetkezet, s ez­zel párhuzamosan örven­detesen nőtt a tagság jöve­delme is. Amíg 1972-ben egy tíz órás munkanapra 94, ad­dig 1973-ban 110,6 forint ju­tott. Az egy tagra eső része­sedés az 1972. évi 18 432 fo­rintról 1973-ban 20104 fo­rintra emelkedett. Jól vizsgázott a növény- termelés 2433 hektáron foglalkoznak növénytermesztéssel. Ezen belül fő ágazat a gabona. Nyolc&záz hektárral vezet a búza, ezután következik az őszi és a tavaszi árpa 250— 250 hektárral. A termőterü­letből részesedik még a ku­korica és a pillangós növé­nyek. Az észerű, az átgondolt gazdálkodás eredményekép­pen a szakemberek egyre na­gyobb sikereket könyvelhet­nek el. Ezekről tanúskodnak a terméseredmények fejlődé­sét érzékeltető statisztikai mutatók. A búza 19'72-ben 27, rá egy évre 35, 1974-ben 40,4 mázsát hozott hektárankónt Nem okozott csalódást az őszi árpa sem: a hektáran- kénti átlagtermés az 1972. évi 29,5 mázsáról 1974-ben 45 mázsára emelkedett. Meghá­lálta a törődést a tavaszi ár­pa is, hiszen 29,2 mázsát ho­zott ebben az évben hektá- ranként. Ez 8,4 mázsával több mint 1972-ben volt. A szakvezetés arra töreke­dett, hogy korszerűsítse a ta­lajelőkészítést, művelést és gazdálkodást, más szóval a föld megkapja mindazt, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a maximumot nyújtsa. Az egyre javuló eredményekhez hozzájárult az is, hogy a leg­megfelelőbb, a helyi adottsá­gokhoz mérten a legtöbbet nyújtó fajtákat választották ki. Ezek mind beváltak, s az sem kizárt, hogy a jelenlegi szintnél is többet produkál­janak. Majdhogy hasonlóan vizs­gáztak a pillangósok is: hek- tárankénti átlagtermésük a tavalyi 45 mázsáról az idén 55 mázsára emelkedett. A kukorica — bár termés- eredményei javultak — még nem adta a vártat. Ennek el­sősorban az a magyarázata, hogy a hagyományos műve­lés már idejét múlta, s e té­ren is a korszerű gazdálko­dásé a jövő. A paradicsom és a gépesítés Négy évenként 350 mázsa szerves trágyát kap hektá- ranként a szőlő. Ehhez jön még az évenkénti 17 mázsa vegyes műtrágya. Ezzel ma­gyarázható az, hogy ha las­san is, de csak többet hoz ez. a hagyományos növény, hi­szen az 1972. évi 126 vagon­nal szemben tavaly már 173 vagont adhattak át a feldol­gozó cégnek. Az elmúlt években a ré­szesművelés dívott a para­dicsom-termesztésben, most sokat remélnek a közös műve­léstől is, hiszen a korszerű módszerek is rendkívül so­kat jelentenek, s hozzájárul­nak az egyre jobb eredmé­nyekhez, a fokozatosan ja­vuló termésátlagokhoz. Ez a kor követelménye is, mert a gépesítés egy­re inkább polgárjogot nyer a mezőgazdaságban, s ezen be­lül a paradicsom-termesztés­ben is. Jelenleg már csak a szedésnél nélkülözhetetlen a kétkezi, a fizikai munka. A fejlődést, a szorgalom gyümölcsét illusztrálják a statisztikai mutatók. A hektárankénti átlagtermés évente húsz mázsával emel­kedett, s az idén előrelátha­tólag elérik a 320 mázsás szintet. Cél — a szabadtartás Az állattenyésztésben is profiltisztítást hajtottak végre: jelenleg kizárólag szarvasmarha-tartással fog­lalkoznak. A korábbi, a ha­gyományos módszereket las­san felváltja a szabadtartg- sós rendszer, hiszen ez sok­kal több előnyt ígér, mint a régi metódus. Felépül a hí­zómarha istálló, s a tél folya­mán megkezdik a növendék- marhák szállásának építését is. Egyelőre maradnak a vegyes hasznosítású magyar tarka fajtánál, mert a tbc mente­sítést még nem fejezték be', s az állomány elkülönítését je­lenleg még nem tudják meg­oldani. Erre csak akkor ke­rülhet sor, miután közös út­ra lépnek a rózsaszentmár­toni termelőszövetkezettel. Az egy tehénre eső átlagos évi tejhozam nem magas, bár az elmúlt évek során je­lentősen emelkedett, s már a 2500 liternél tartanak. Elképzelhető, hogy idővel áttérnek a hústermelésre, hi­szen ez minden bizonnyal többet hoz a konyhára, s természetesen végső soron ezt szeretné mindenki. A « ti rí jOVO — a gépesítésé Akárcsak másutt, Ecséden is belátták a gépesítésben rejlő lehetőségeket, s arra tö­rekedtek, hogy az 1972-ben még vegyes típusú géppar­kot korszerűsítsék, s nagy teljesítményű erőgépekkel cseréljék ki. Két évvel ezelőtt még nyolc 28 lóerős, 19 közép ka­tegóriába tartozó 30—50 ló­erős, s hat 50 lóerő feletti erőgépük volt, s ez nagy mértékben megnehezítette a korszerű talajelőkészítést és művelést. A jelenlegi 22 nagy teljesítményű gép már meg­felel minden követelmény­nek. Komoly eredmény az, hogy megoldották a gabonaterme­lés teljes gépesítését. Az idén elérik ezt a kukoricánál is. Az sem lénygetelen, hogy a takarmánytermelésnél már majdnem befejezték. A nyolc modern szállító- jármű — köztük billenőko­csik is vannak — felesleges­sé tette a rakodás nehéz munkáját. A termelőszövetkezet veze­tői, szakembergárdája, s tag­sága a jelenlegi eredménye­ket nem tekinti felső határ­nak, épp ezért a jövőben ar­ra törekszenek, hogy az ed­diginél is nagyobb sikereket érjenek el a közös gazdaság javára. M Beérett a szőlő Az átvevő telepen Pillanatkép a tehenészetből Jk**. Iteíák csat árpái.

Next

/
Thumbnails
Contents