Népújság, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-19 / 219. szám
Sierdo esti külpolitikai kommentárunk: Wíison kísérlete SZERDA DÉLBEN gyorshírt repítettek világgá Londonból a hírügynökségek: Wilson kormánya a minisztertanács ülésén úgy döntött, hogy október 10-ére kiírja az általános választásokat. Harold Wilson péntekre már vissza is hívta a nyári szünetről Nagy-Bri- tannia parlamentjét, majd — az alkotmánynak megfelelően — a királynő feloszlatta. Wilson ' abban reménykedik: az új választások meghozzák pártja számára az abszolút többséget. Ezzel megszűnnék a jelenlegi, meglehetősen nehéz helyzete a törvényhozásban, és a munkáspárt szabad kezet kapna Anglia belpolitikai gondjainak gyökeres rendezéséhez, külpolitikájának dinamikusabb kifejtéséhez. Nem mintha eddig is, — a rendelkezésre álló alig több mint fél év alatt — nem tettek volna egyet s mást a szigetország javára. Wilson kabinetjéhez fűződik például az előző, Heath-kormány munkásellenes intézkedésének, a hírhedt ipari kapcsolatok törvényének hatályon kívül helyezése. A brit szakszervezetek sztrájkjogát megnyirbáló törvény bevezetése annak idején egész Angliában példátlan méretű felháborodást keltett. ANNAK ELLENÉRE, hogy Nagy-Britanniában szokatlan méreteket öltött az utóbbi időben a drágaság, elvitathatatlan a munkáspárti kormánynak az az igyekezete, hogy az inflációnak gátat vessen. Bizonyos cikkek árát megpróbálták központilag ellenőrizni, el- ; rendelték a lakbérek befagyasztását, emelték a nyugdijakat és a korábbinál jelentősebb támogatással siettet'ék a szegényebb rétegek lakásépítési programját Külpolitikailag a Wüson-kabinet jóval szerényebb eredményt tud csak felmutatni Nem lett úrrá, minden közvetítő kísérlete ellenére sem, a ciprusi válságon, adós maradt az elmúlt fél év alatt a szovjet—angol kapcsolatok gyökeres megjavítására tett lépésekkel és csupán tétova kísérletek tanúi lehettek az angol választók a közös piaci tagság feltételeinek módosítása irányában. AZT JELENTI-E MINDEZ, hogy Harold Wüson jogos reményekkel tekinthet az október 10-i választá- sok elébe? Aligha. Angliában minden lehetséges. Négy \ évvel ezelőtt például a nyári választásokon szinte bizonyosra-.vették a munkáspárt-diadalát. Ezzel szemben a toryk simán, nagy többséggel győztek. Meglehet, most is sokan jól emlékeznek azokra az esetekre, amikor a munkáspárt hatalomra jutása után megfeledkezett korábbi ígéreteiről. | í * Nyugatnémet szövetségi gyűlés Szerdán megnyílt Boraiban a nyugatnémet szövetségi gyűlés őszi ülésszaka. A megnyitó ülésen Renger asszony, a parlament/ elnöke megemlékezett a Bundestag fennállásának 25. évfordulójáról. A kormány nevében Hans Apel pénzügyminiszter hosz- szú beszédben indokolta meg az 1975. évi költségvetést, amelyet ’ a szövetségi gyűlés képviselői csütörtökön és pénteken vitatnak meg. A költségvetéstervezet a jövő esztendőre 153,95 milliárd márka kiadást irányoz, elő, 17,5 milliárd márkával többet az 1974. évinél (136.4 milliárd). A legnagyobb a hadügyi tárca kerete, amely megközelíti a 33 milliárd márkát. Apel pénzügyminiszter beszéde után Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter kormánynyilatkozata hangzott el időszerű külpolitikai kérdésekről. Beszámolt Gro- mlko szovjet külügyminiszterrel tartott kétnapos tárgyalásairól, valamint a közös piaci konzultációkról. Genscher első helyen említette és központi témának jelölte meg Nyugat-Európa egyesítését. E célhoz a folytatódó gazdasági integráció és az egyre szorosabbá váló külpolitikai együttműködés révén kell eljutni — mondotta. Választások Angliában Harold Wilson miniszter- elnök kiírta október 10-re az új általános választásokat. A miniszterelnöki kabinet- iroda szerda déli közleménye, amelyet a Wilson-kormány minisztertanácsi ülése után adtak ki, arról is tájékoztat, hogy Wilson péntekre viszszahívta nyári szünetről a parlamentet, majd a ház a királynő feloszlató határozatának kihirdetése után ismét befejezi tevékenységét. Ez hét hónapig sem tartott, IMicsov Nicosiában Nicosiába érkezett Leonyid Illjicsov szovjet külügyminiszter-helyettes, hogy véleménycserét folytasson a szovjet és a ciprusi kormánynak a ciprusi válság kérdésével kapcsolatos álláspontjáról. A szovjet külügyminiszter- helyettest, amikor Athénból Limassol kikötővárosba ér-» kezett, a kikötőben mintegy tízezer fő* tömeg üdvözölte. SALT Hathónapos szünet után Genfben szerdán folytatódtak a stratégiai fegyverek korlátozásáról szóló szovjet— amerikai SALT—2 tárgyalások, amelyek 1972. november 21-én kezdődtek. A SALT-tárgyalások első fordulója — a SALT—1 —, 1969-ben kezdődőit és 1972. tavaszáig tartott. Eredményeként St évre befagyasztották a két fél által felállítható nagyhatósugarú rakéták számát, Képünk bal oldalán a szovjet, jobbra az amerikai delegáció. (Népújság-telefoto — 4P—MTI—KS) terroristák Damaszkuszba ii A NAPOKBAN tanúja voltam egy beszélgetésnek, amikor egy amerikai újságíró európai kollégáját vállon veregetve kijelentette: — Akárki akármit is mond, az amerikai demokrácia a világ egyetlen igazi demokráciája. A világon sehol nem fordulhatna másutt elő, hogy a nép lemondásra kényszeríti az elnököt, mert az megpróbálta lehallgatókészülékkel magnóra venni politikai ellenfeleinek beszélgetéseit. Sehol! Mondhatsz, amit akarsz. Amerika méltán taníthatja a világot az igazi demokráciára. Természetesen nem szép dolog lehallgatni mások beszélgetéseit.. Bár ugyancsak az amerikai sajtó tanúsítja, hogy az Egyesült Államok sok elnökének lelkén száradnak hasonló bűnöcs- kék. Ez azonban az ő bel- ügyük. De ’ vannak nemzetközi ügyek is ( a demokrácia jellege ezekben is megnyílva-: nul). Ez pedig mindnyájunkat érint, mert — -ahogy mondani szokás — a harang nemcsak nekem, neked, hanem valamennyiünknek szól. Megállapítottuk tehát, hogy vétkes dolog a telefon- és más lehallgatás. \é? tek kibújni az adófizetés alól, politikai kampányokra kapott pénzeket magáncélra használni. S ha ezekért a vétkekért mégbüntetik a magas tisztség viselőjét, akkor — úgy mondják nekünk — abban az országban a demokrácia mindenre kiterjed, mindenható és igazságos, és ez a demokrácia próbaköve, az ilyen demokráciához kell hogy igazodjék az egész haladó emberi sé" .■ '. - . j 1974. szeptember 19« csütörtök Gondolatok az amerikai demokráciáról De. véteknek tekintsük-e azt, hogy valaki parancsot ad sok ezer, sok tízezer ártatlan ember válogatás nélkül való lemészárlására, szőnyegbombázással? Vagy azt parancsolja, hogy a pompás Pennsylvania Avenue- tól sok ezer kilométerre fekvő országban az ősi és szerény Kham Thien utcában egy óvodára dobjanak bombát? Ebben a bűnben pedig részt vállaltak az Egyesült Államok igen magas tisztséget betöltő méltóságai, köztük több elnök is. Es senki sem mondott le, "ezért senkit sem fosztottak meg tisztségétől, senkit sem- fenyegetett , alkotmányjogi vádemelés. HOL VOLT akkor a mindenható amerikai demokrácia? A Vietnam ellen indított bűnös háborúban megöltek több százezer, lehet hogy egymillió embert. De senkit' sem kényszerítettek lemondásra. Az egész ügyben egyetlen bűnöst találtak. egy pufók, kölyökképű hadnagyocskát, egyet azok közül, akik Vietnamban megismételték a hitlerista nácik bűntetteit. A hadnagy 'rövid időt töltött háziőrizet- •ben, több tízezer dollárt keresett ‘ a bűntettről szóló nyilatkozatokkal, majd kegyelmet kapott. Ennyi az egész. Pedig én szemtanúja vol- fam, hogyan vonult fel . 500 'zer egyszerű amerikai Wa- hingtonban, a Pennsylvania venue-n. a vietnami háború "eiezé': ' követelve. A Ca- * ■ olium lépcsőjén álltam. mikor a vietnami háborút megjárt leszerelt katonák eldobálták az amerikai kormánytól kapott kitüntetéseiket. A háború mégis folytatódott: 3 évig, 6 évig, 8—10 éven át. A közvélemény kutatások kimutatták, hogy az amerikaiak 74 százaléka ellenezte a háborút. Igaz, a háború mégis befejeződött. Tíz évvel azután, hogy elkezdték. S nem az amerikai demokrácia diadalának eredményeként, (háborúellenes tüntetések 1970- ben, 1968-ban, 1966-ban és még előbb is voltak, de a háború csak 1973-ban ért véget). A háború mindenekelőtt a vietnamiak hősiessége miatt fejeződött be. Azért fejeződött be, mert az amerikai imperializmus nem tudta azt megnyerni. Több mint tíz éven át folyt a háború. Több mint tíz éven át magyarázták: „Amerika feláldozza fiait a demokrácia védelmében, hogy megóvja a szabad világ demokratikus elveit a kommunista veszélytől”. • MEG JAVÁBAN FOLYT ez a „védelem”, amikor egy másik, az Egyesült Államoktól ugyancsak távol eső országban, Chilében hatalomra került a Népi Egység kormánya Salvador Allen- dével, korunk f egyik legnagyszerűbb ' és legtisztább politikusával az élen. Nem erőszakos fordulat, terror államcsíny, külföldi segíts- juttatta hatalomra, hanem , nép akarata, a demokrata választások ere ’menye. Jó am akkor Chilében, látta:. hogyan funkcionál ez a de mokrácia, amely enged-' iyezte minden párt működé sét, amely cenzúra nélkül engedélyezett minden újságot, még a nagytőke érdekeit nyíltan képviselő Mer- curiót is. Emlékszem az amerikai monopóliumok reakciójára is. Nem felejtettem el az ITT összeesküvését, a gazdasági blokádot. Emlékszem: miként akadályozták meg az amerikai monopóliumok törvényellenesen azoknak az alkatrészeknek a leszállítását, amelyeket a chilei bankok már kifizettek. Emlékszem, hogy ennek következtében egymás után mentek tönkre a különféle gépek. Emlékszem a diverzáns akciókra, a sztrájkokra, amelyeket az Egyesült Államokból pénzeltek. Sajnos mindnyáján jól emlékszünk rá, hogy mindez mivel végződött. Az el nők meggyilkolásával, emberek tízezreinek lemészárlásával, a demokráciának, az elemi emberi jogoknak és azoknak a törvényeknek a meggyalázásával, amelyeket maga a burzsoázia alkotott. Hova lettek ebben az időben Amerika demokratikus elvei?. Hol volt az emberi szabadságról való gondostól dás? Mit „áldozott” .az amerikai burzsoázia akkor a „demokrácia védelmére”? NEM ZSÖRTÖLŐDŐ jellemem késztet mindezek fel- dézésére, s nem is az, hogy t! amerikai burzsoázia fejé- '0 olvassam bűneit. Lehek gy az amr kaiak egy réve valóban büntetlennel irtja az amerikai dérnek rá viat. Ez az ő belügyük. D ízt ellenzem, hogy más r>'■ két erre a demokráciái- ■í -inak. (G. Borovik — APn, Bejrúti repülőtéri források szerint közép-európai idő szerint 13.55-kor Damaszkusz repülőterén szállt le a francia Boeing 707—es utasszállító repülőgép, fedélzetén a csaknem ötnapos hágai akcióért felelős három japán terroristával és kiszabadított társukkal. A gép Amszterdamból indulva először a kora reggeli órákban Adenban szállt le. Ezt követően néhány ó»is tartózkodás és üzemanyagfelvétel után ismeretlen céllal folytatta útját. Japán kormánykörökben megkönnyebbüléssel fogadták a hírt, hogy befejeződött a japán szélsőségesek által végrehajtott hágai terrorista akció. Harminc ém történt... A Petőfi partizánosztag harcai Fábry József cselekvő szabadságvágya, tettre kész forradalmisága nem akkor nyert első alkalommal bizonyítást, amikor harminc evvel ezelőtt partizánosztagával harcba szállt Szlovákiában a hitlerista megszállok ellen. A Rozsnyó melletti Krasznahorkaváralja községből származott építőmunkás félig gyerekfejjel — a húszas évek második felében — ott állt már a kommunista mozgalom harcosai között, hogy a szülőföldjének cseh és szlovák munkásaival, szegényparasztjaival együtt követelje a búr- zsoá köztársaság dolgozó népe számára, a gazdasági helyzet és a- szociális viszo* nyok javítását, a nemzetiségi egyenjogúság elismertetését. Amikor Fábry József lakóhelyét Magyarországhoz csatolták, mint annyi más antifasisztát, őt is Kistar* csára, majd Nagykanizsám internálták, aztán büntetőszázaddal a frontra küldték. Átszökött a szovjet csapatokhoz és 1943 végén, 1944 elején egyike lett annak <* tizenhárom magyar önkéntesnek, aki Északnyugat-Ük- rajnában a volhiniai és a Pripjaty-mocsarak vidékén elsőként vett részt a legendás hírűvé vált Fjodor ott tábornok partizánegységéiiek harcaiban. Most harminc éve, Í944. szeptember 19-én tíztagú magyar ejtőernyős csoport a szlovák—magyar határvidéken az ellenség hálában ön* alle harci tevékenységbe kezdett. A csoport. létszáma gyorsan nőtt: megalakult a Petőfi Sándorról elnevezett magyar partizánosztag, amelynek Fábry József kezdetben politikai megbízottja, később Grubics Zoltán százados hősi halála után parancsnoka volt. Fábry e néhány sorban Összegezte a Petőfi osztag küldetésének jelentőségét: „Harcaink a csehszlovák és magyar nép internacionalista barátságának emlékezetes fejezeteit alkotják. Partizánjainkra, akik számos ütközetben és partizánakcióban tettek tanúbizonyságot elszántságukról és bátorságukról, és akik közül sokan életüket áldozták a fasiszta elnyomás elleni szabadságharcban, méltán emlékezhet úgy az utókor, mint a felnövekvő nemzedékek példaképeire.” V. F. rmmnnmm SZERDAI LABDARÚGÓ kupa mérkőzések EREDMÉNYEI BEK Levszki-Spariak (bolgár)— Üjpesti Dózsa 0:3 (0:1) G.: Horváth, Behe, Dunai II. KEK Ferencváros-Cardiff .City (angol) 2:0 (1:0) G.: Nyilasi, Szabő. VÉFA Lokomotív Plovdiv (bolgár)— Rába ETO 3 :l (2:1) G.: Bonev, Kurbanov, Kiese- illetve Glázer. * Felszabadulási Kupa Egri Dózsa— Lenin városi MTi: 1:0 (0:0) ■■áros, tOO néző. Fózsnoki — Csathó, l í'atvaros. Horváth. M, i'.i, Bartha, Kovács (Anlal), 1< :7 i- S. les (Szegő) Edzc. zalók I András, innero: Dohány — Szélé-y>, Gunics, Toper tér, Bodogán. Szanyl, Győri. (Petro), Palotás, Lázár, Vajda, Vízvári. . Edző: Temesvári Mikiiéi Az Egri Dózsa a 70. percben , lőtte a mérkőzést eldöntő egyetlen gólt, mely után többszőr- is csak a kapufa mentetté meg a lila-fehéreket az egyenlítéstől... A 84, percben Szegőt sportszerűtlen játék miatt - kiállítatták, Ezen a találkozón. a Leninvnros egyenrangú ellenfélnek bizo . nyúlt, a.: Bartha. . Gyöngyösi • Spartacus— Ózdi Kohász 5:3 (3:1) Gyöngyös, 300 néző. V.: Lau- ber. Spartacus: Varga — Nagy, Forgács, Sso : .a, Acs, Horvath, Krlvanek (Ad-c- i), G-. >pár, §<í- . gyi, Bányai (Szabó), Sármán, dzö: Fallal Róbert. Változatos, helyenként élvezess mérkizicen a gyöngyösi ■cápát remek támadójátékot produkálva megér:emelten győzött magasabb asztál •i ellenfele, élen. A vendégek kihagytak egy fintetőt. G.: Kylvanek 3, Szon- . a 2 (egyet U-esből),. illetve ocslcai, Tóth, Csuhány (ll-es- oöl). Jók: Ács (a mezőny legjobbja), KrP'i jk, Szonda, Bá- gyi. Bányai, illetve: Murányi, ’■ ükő. Tőt*,