Népújság, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-15 / 216. szám
Két parancsnok — egy űrhajó F 1975. július 15-én a kazahsztáni Bajkonur űrrepülőtérről indul útnak a szovjet Szojuz, majd 7 és íél órával később az amerikai Cape Ca- navaretrői startol a kísérlet másik részvevője, az amerikai Apolló űrhajó. Azután Föld körüli pályán közelednek egymáshoz, a két űrhajó összekapcsolódik, és két napon át így repülnek. Az űrhajósok átszállnak egymás űrhajóiba, és tudományos kísérleteket végeznek. Moszkvában, a Gagarin firhajóskiképző központban a repülés részvevői közösen készültek fel feladataikra. Nem először végeztek közös előkészületeket. A szovjet űrhajósok jártak Houstonban, az amerikai űrkutatási központban, amerikai kollégáik pedig már tavaly is voltak a Gagarin kiképző központban. Képünkön: Leonov, a Szo- Sfuz első legénységének parancsnoka és Stafford, az Apolló legénységének parancsnoka a Szojuz gyakorló űrhajóban. Mwvwvwvyiiwvvrwwwew»» FARKAS ANDRAS: Kánikulai éjszaka Szikraözön zeng Végig az égbolt Ultramarinkék Kráterein■ Reng Végig az égbolt. Mert ami reggel Óta gyüremlett, Pára, a forró Nappali áram, Reszketeg arcok Rút birodalmán, Az, valahol már, Bárki akarta, Vagy nem akarta, Titkot adó drót Messzi hibáján Végre kirobbant, Es csak azóta Tart ez a drága Szikraözön, fenn, Végig az égbolt Ultramarinkék Kráterein, mert Rengeti szellő, és a szemünkben Visszafelel rá Üj ragyogással Reszketeg álmunk. SÁRKÖZI IRMA: Nanám Nagyanyám gondjait bekötötte csokorba nagy csokor lett, alá telepedett a púp beleráncolódott eres kezébe tekintetében a vágyak összetöredeztek. Éveit nem számlálta, szaladt a batyuvr átlátszó bokáit néha megnyomkodta, mohó örömmel mint pólyást... tette tisztába penészedő százasait húsvétonként bútorlakkal kente be hozományát: a nyárfabetétes ágyat, sifont fanyar mosolyra húzta száját ha szidta nagyapám, s éjjel aranyos szegekkel kivert koporsóról álmodott. Szerencsétlenségeit, kínjait befödték: bibliák, imák bor volt a néha jókedvében, lányainak csak ritkán vett egy patentharisnyát. Ö az... a pöttöm Nanám, ki púppal a hátán, pergeltlevesen elfelejtett élni!... öröme nem volt más mosolyogva, rög alatt bízva várta a Feltámadást sírkövére azt íratta: Csapások, átkok, bibliák és imák. tzen \?agy ez alatt? (Foto. J. Szomov felvétele APN—KS) Krokodil a fürdőkádban A napilapok tanúsága szerint Milánóban divat egzotikus halat tartani a lakásban. A különböző színű és alakú halak ára 2500 és 20 000 líra között váltakozik. Van, aki havonta 200 000 lírát költ arra, hogy akváriumát egzotikus állatokkal és növényekkel népesítse be. Az amatőr gyűjtők azt állítják, hogy nincs jobb társ a trópusi halaknál: „Megismernek és amikor elérkezik az etetés ideje, vidáman csapkodnak a farkukkal. Megsimogathatjuk, olykor kézbe is vehetjük őket. Kis helyet foglalnak el, és sokszor egy hónapig is kihúzzák evés nélkül.” Mindenesetre érdekes lenne, ha egyszer népszámlálást tartanának a lakásban tartott trópusi halak körében, majd a számlálást megismételnénk hat hónapon — egy éven bélül. Azt tapasztalnánk, hogy az olasz akváriumokban élő halaik gyorsan pusztulnak. Az iparilag fejlett nyugati országokban évek óta elterjedt az egzotikus állatok divatja. Az állattartáson belül azonban változik a különböző.-fajták divatja. New Yorkban néhány évvel ezelőtt a krokodilok jöttek divatba. A kubai és az Amazonas menti krokodiltenyésztő telepekről szerezték be az állatokat, majd a vendégszobákhoz tartozó fürdőszoba kódjában helyezték el, hogy halálra rémítsék a kedves vendéget. Igen ám, csakhogy a krokodil gyorsan fejlődik és csakhamar kinövi a fürdőkádat. Mit lehet vele tenni ilyenkor? Bedobják a szemétbe. Manapság New York csatornáit felnőtt krokodilok népesítik be. Giorgio Busacchi, bolognai állatkereskedő véleménye szerint Olaszországban nem kevesebb, mint ötmillió állatbarát van, aki egzotikus állatokat kíván tartani lakásában. Az igényekét képtelenség kielégíteni. Mindenféle állatra adnak le rendelést: a teknősbékától a sasig, az elefánttól a rigóig, a japán madaraktól a makákó majomig. Vannak, akik egyenesen pumát, párducot vagy tevét tartanak lakásukban. Ismét csak Busacchi véleményére hivatkozunk, aki azt állítja, hogy Olaszországban most a legdivatosabb állat a vietnami hörcsög. Ö maga évente 40 000 példányt importál. Mi ezeknek az állatoknak a sorsa? A múlt tapasztalatai alapján nem lehet kétségünk. Néhány évvel ezelőtt nagy divat volt a csincsilla. De minthogy senkinek a leghalványabb sejtelme sem volt arról, hogyan kell a csincsillát felnevelni, valamennyi állat kivétel nélkül elpusztult. Majd jött az óriáskígyó-divat. Olaszországban az óriáskígyó méterét 10 000 líráért „mérték”. A civilizált Nyugat hirtelen fellángolása az egzotikus állatok iránt — azt mondják — abból a törekvésből ered, hogy ismét kapcsolatba akarnak kerülni a természettel. Ha a luxuslakás előszobájában megsimogatják az óriáskígyót, a szeny- nyezetlen afrikai erdőben járnak. Hazug magyarázat; ez. Az állatok iránti „szeretet” a valóságban nem más, mint az exhibicionizmus; egyik formája, amely végeredményben az állatok tömeges kiirtásához, vezet. Idegesítő foglalkozás A sors iróniája: Granger Smithet, a híres ausztráliai betörőt, a páncélszekrények és a bonyolult zárak rémét, az elektronikus jelzőberendezések felülmúlhatatlan szakértőjét, közönséges zsebtolvajláson érték tetten. — Hogyan süllyedhetett idáig, Smith? — kérdezték részvevőén a rendőrségen régi ismerősei, a felügyelők. — Az úgy történt — magyarázkodott Smith —, hogy; a múlt hónapban rendetlenkedett a szívem. Orvoshoz' mentem, aki azt mondta: „A jelekből ítélve ön olyan munkát végezhet, amely; nagyon komoly idegfeszült-; seggel jár. Ideje lenne, hogy valamilyen csendes, nyugodt foglalkozást válasszon. Ne feledje: minél kevesebbet idegeskedjék... ” Hát így történt... Puritán rézbőrűek Az Észak-Karolina állambeli cherokee indiánok baptista egyesülete hallani sem akar arról, hogy a rezervátumot vasárnaponként turisták tömegei keressék fel. Indoklásuk a következő: távol akarják tartani az indiánoktól a „bűnre vezető alkalmat”. Az erkölcs szigorú őrei aaerint a forrónadrágokkal alig-alig fedett női idomok látványa jelentős mértékben veszélyezteti a rézbőrűek vallásos érzületét. Különösen az ifjabb nemzedéket fenyegeti ez a veszély- Az idegenforgalmi irodák minden valószínűség szerint teljesítik az indiánok kérését Tükrök az égen Francia kutatók javasolták, hogy kb. 6 kilométer átmérőjű tükrökből építsenek ki hatalmas rendszert, s ezeket küldjék Föld körüli pályára. A tükröket alumíniumréteggel fedett műanyagból készítenék és állandóan a Föld egy meghatározott pontja fölött lebegve a Holdhoz hasonlóan tükröznék a Nap fényét Kiszámították, hogy egy ilyen tükörrendszer a Föld mintegy 150 kilométer sugarú területét tudná bevilá- gitani másfélszer nagyobb fényerővel, mint a telihold. így megtakaríthatók lennének az utcai világításra fordított hatalmas pénzösszegek, kevesebb lenne a baleset, és ami a legfontosabb, az északi körzetekben évente kétszer lehetne aratni. A ye Leeresztettem a kezemből a könyvet és megcsóváltam a fejem: hogy mik vannak! Havasi emberek vannak. Yetik vannak. Itt maradt, azahogy ott maradt, a Himalája bércei között maradott előemberek vannak, s hogy vannak, arra esküdnek a tudósok, s hogy nincsenek, arra is esküdnek. Az egész yeti-ügy egy nagy esküdözés. Már ebből is nyilvánvaló, hogy ennek a havasi-himalájai kései előembernek embernek kellene lennie, ha van: csak az ember esküdözik az ember miatt állandóan. Leeresztem a kezemből a könyvet és rezignálton csóválom meg a fejem: hja... hja, régi szép idők. A Körösi Csorna csak ment és meg sem állt Netpá- lig, a Gyula barát, vagy ahogyan újabban és jobban ismerik, Juliánus barát, csak ment és meg sem állt addig, amíg meg nem állt, ezt tette Vámbéry Ármin is, az is csak ment és személyesen látott. Én meg itt ülök a Jó utca 4/b alatt, kezemben a könyv, ormomban a konyhában beföződő paradicsom szaga — a yetik vajon megennék a paradicsomot, vagy a lecsót? — és arról olvasok, hogy igenis vannak még fel nem fedezett területeken fel nem fedezett ember- szabású izék: emberek, vagy előemberek, vagy utóállatok, vagy csak egyszerűen állatok. Amit Körösi Csorna személyesen láthatott volna, arról én csak olvashatok, mert Vámbéry idején például nem volt IBUSZ, most van és emiatt nem mehetek oda, mert manapság két yeti ára is megvan egy ilyen út Nepálba — mondjuk. Így hát marad a könyv és a meditáció: úgy fogok meghalni, hogy soha, de soha nem fogok személyesen találkozni egy havasi előemberrel. Nem lesz módom megkérdezni tőle, vagy tőlük: yetik, vagy nem yetik? S nekik sem MICSODA TEJILLAT (Foto: Zeit im Bild) tem erejével lehozzam ide, a dinnyehéjas utca házai közé. Ahol nincs jég és hó és barlang, ahol csak urbanizáció van, smog van, környezet van és szennyeződés és még sok é s van. — ...Yeti... Yeti! — ordítottam el magam akaratlanul és aztán a rémült boldogságtól fuldokolva mutogattam le az ablakon át a szemközti járdára... — Yeti!... hörögtem... — Yeti...! — tátog- tam a boldogságtól, hogy mégis, személyesen is láthatok egy előre dőlt testet, a bozontos, szőrös fejjel, a kacsázó járással... — Yeti a te konyakgőzös fejed! — nézett ki megköny- nyebbülve a rémült ordításomra lihegve berohanó nejem az ablakon... — A Speijzerék fia ... A Lali! Nem vették fel az egyetemre és most egyéniségnek készül — magyarázta és visszavonult a paradicsomhoz a konyhába. Ez az én sorsom: yeti nem, paradicsomszag és feleség igen. Körösi Csornának biztosan nem volt felesége. (egri) lesz módjuk válaszolni, hogy ostoba ember maga hallja, ha mi nem vagyunk emberek, akkor nem tudunk beszélni, de ha emberek lennénk, akkor még annyira sem, mert csak előemberek vagyunk... Így hát marad az illusztrált könyv a kezemben, benne a képzeletbeli rajz az előre dőlt testről, a bozontos, szőrös fejről és a leírás a kacsázó járásról, amely mind együttesen a yeti legtipikusabb jellemzője. Felálltam és kinéztem az ablakon, hogy a Himalája csúcsai •között járó fantáziámat tekinteA címbeli kérdést egy olvasónk tette fel nekünk azzal a kéréssel, hogy adjunk tanácsot, melyik a helyes: a rágós (ezen) vagy a névutós (ez alatt) nyelvi forma. Levélírónk arról is szólt, hogy az iskolában pl. az „ez alatt azt értem” névutós határo- zós szerkezetet idegenszerűségnek, germanizmusnak ítélték, azzal a megokolással, hogy a német darunter verstehen nyelvi forma megfelelője, tükörkifejezése. Egyes nyelvművelő, nyelv, védő cikkekben még ma is egyértelműen hibáztatják az alábbi szerkezeteket: kéz alatt vette, álnév alatt irta meg, váltó alatt olyan okmányt értünk, ez alatt azt értjük stb; s magyar formáknak csak ezeket ismerik el: kézből vette, álnéven írta meg, váltón olyan okmányt értünk, ezen azt értjük stb. Hogy levélírónk kérdésére megnyugtató választ adhassunk, vizsgáljuk meg, milyen szerepet vállalnak mai nyelvhasználatunkban a kérdéses nyelvi formák. Először is azt tapasztaljuk, hogy a rágós és a névutós formák egyaránt szerephez jutnak. Az is igaz azonban, hogy az írásos közleményekben inkább a rágós változat a gyakoribb, a szóbeli megnyilatkozásokban pedig a névutós forrna. Az általános nyelv- használat tehát arról vall, hogy ma már nem lehet mereven hibáztatnunk pl. a valami alatt az értem szerkezetet, és a valamin azt értem formát pedig egyedüli helyes alaknak tartanunk. A mai nyelvművelők legtöbbjének az a véleménye, hogy a névutóval alkotott szerkezet ma már „nyelvtény”, s nem hibáztatható. Az Egerben tartott országos kiejtési konferencián pl. nyelvész szakemberek előadásaiban is szinte egyforma arányban jelentkeztek ezek a kifejezések: a jó kiejtésen azt értjük; a jó kiejtés alatt azt értjük. Miről tanúskodik ebben a kérdésben a régi magyar nyelv és a magyar írók, költők nyelvhasználata? Arról, hogy a hibáztatott névutós alakokat már kétszáz éve használják, s a szépirodalmi nyelvben is igen gyakran nyelvi szerephez jutnak. Akkor miért harcoltak ellene a nyelvvédők? Azért, mert egy időben divat volt egyes magyar nyelvi formák megfelelőjét keresgetni az idegen nyelvekben. Mivel pl. az álnév alatt nyelvi formához a németben találtak hasonló szerkezetűt (unter falschem Namen), ezért a germaniz- mus címkét ragasztották a magyar kifejezésre. Ma már felesleges az ellene való harc, s a két nyelvi forma kö^ül bármelyikkel élhetünk. Dr. Bakos József
