Népújság, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-14 / 215. szám
Tudomány és technika..; tudomány és technika... tudomány és technika... tudomány és technika;;; tudomány és technika... tudomány és technika.:; tudomány és technika..; tudom a vt és B TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.;.* TUDOMÁNY ú £ijt/ év múlva ts statt jégpáncél alatt ^ Mind a Szovjetunióban, mind az Egyesült Államokban nagyban folynak az előkészületek az 1975. július 15- re tervezett közös űrrepülésre. A Szovjetunióban már korábban elkészítették a programban részt vevő Szó- juz-űrhajö fülkéjének méretarányos hasonmását, amelyet az év eleje óta gyakorlóűrhajóként, oktatóberensorán az aljával csatlakozik majd a kúp alakú visszatérő kabinhoz. A „tojás" felső részén az egységesített szovjet—amerikai összekapcsoló rendszer szovjet szerkezetének vezetölapútjai láthatók. Ez a közösen kifejlesztett összekapcsoló rendszer később majd a bajba jutott űrhajósok mentését is lehetővé teszi (korábban, a Az üveg biológiája dezésként használnak az űr- hajosjelöltek. . A Főiá- körüli keringést a képen látható öltözékben fogják végrehajtani az asztronauták, a fel- és leszálláskor erre még szkafandert húznak majd. .4 tojás alakú orbitális fülke a Föld körüli repülés Szojuz—Apolló program beindítása előtt erre meg nem volt lehetőség). A két űrhajó., összekapcsolásakor és „átnyitásakor” némi problémát fog okozni a szovjet és amerikai űrhajók eltérő levegőösszetetele. Erre azonban már előre gondolnak a közös űrutazás elő készítői. Az üvegről kiderült, hogy a fizikai és vegyi hatásokkal szembeni ellenállóképes- sége, állandósága közel sem olyan magas fokú, mint amilyennek hittük. Tudvalevő, hogy az üveg szilicium- és oxigénatomok hálózatából áll. Felülete nem teljesen sima, fizikai hatások következtében érdessé válik. Az üvegfelület szabad szili- ciumatomjai olykor hidroxilgyökökkel, vagy metilgyö- kökkel lépnek kapcsolatba. Az ionkicserélődés esetenként odáig mehet, hogy az üveg atomjait a környezetből származó atomok helyettesítik. A biológiai rendszerek is hathatnak az üvegre, úgynevezett biológiai korróziót idézvén elő. Például a gombák okozta korrózió a meleg égövben viszonylag rövid idő alatt használhatatlanná teszi a mikroszkópot vagy a távcsövet, miután a gombatelep lenyomata belemaró- dik az üvegíelületbe. Az ellenkező irányú hatásra jó példa az üveglombik, kémcsőbe helyezett vér gyors alvad usa, valamint az a megfigyelés is,. hogy bórszi- likát üvegcsében kicsapódik a Bi-vitamin. A. kölcsönhatások megítélése még nem teljesen egyértelmű. Egy régebbi feltevés szerint a sejteket a két pozitív- töltéssel rendelkező kalciúínhidak kötik az üvegfalhoz (a sejt a maga és az üvegfal felülete ugyanis negatív töltésű). Angol kutatók ezzel szemben a káliumsók viselkedésében látják a kiváltó okot, annak feltételezésével, hogy a káliumionok a sejthártyán keresztül ki- áramlanak és kötésbe lépnek az üveg anyagával (a kálium koncentrációja ugyanis a sejtben magasabb, mint a környezetben). Kimutatták, hogy élő sejtek akkor is rátapadnak az üveglapra és folytatják növekedésüket, ha közben a kalciumot megkötik. Az üveg biológiájának kutatása még kezdeténél tart, de rövidesen nem kevésbé lesz jelentős, mint a fizikai és vegyi tulajdonságok vizsgálata. ,U' A napkisugárzás tanulmányozása A Tadzsik Tudományos Akadémia Fizikai- és Műszaki Intézetének fiatal munkatársai és a moszkvai Atom- energiai Intézet tudósai immár negyedik éve tanulmányozzák a kérdést, hogyan fejthetnék meg a titkot: miért növekszenek oly rohamosan és miért oly magas a terméshozamuk a növényeknek a magas hegyek között? A napkisugárzás mérése céljából a Pamir hegységben két berendezést szereltek fel: a Pamir—71-et és a Pamir—72-őt. Ezeket a berendezéseket, amelyek felfogják a kozmikus sugarakat, különböző szinteken helyezték el. Ezen a nyáron még egy sugárfogót szerelnek fel: a Pamir—73-at. Ez mar 5 ezer méter tengerszint fölötti magasságban működik majd. A kísérletekben részt vesznek bolgár cs lengyel tudósok is. Az utóbbi években részletesen kidolgozták az Antarktiszt. borító jégtakarónak rádióvisszhangok útján való tanulmányozást módszerét. Már három év óta folyik a .jégtakaró rádióvisszhangokkal történő vizsgálata repülőgépekről, amelyek igen hosszú kutatóutakat tesznek meg a jéggel borított szárazföld felett. Ezeket a repüléseket egy tudományos program keretében hajtják végre, amelyet a Scott Sarkvidékkutató Intézet és a Természettudományi Kutatóalap együttesen dolgozott ki. A visszhangfelvételekből megállapítható a jégtakarónak a vastagsága és megállapíthatók az alatta helyet foglaló kőzetnek a körvonalai. Ezeknek a vizsgálatoknak egy érdekes és meglepő eredményük az. hogy a kontinens bizonyos helyein a jégtakaró alatt (rendszerint 3—4 kilométeres mélységben) folyékony vízből álló tavak lappa nganak. Eddig összesen 17 ilyen jég alatti tónak a létezését- mutatták ki. ezek közt van olyan is, amelynek 15 kilométer a hosszúsága. Ezeket a folyékony víztömegeket nyilván a felettük helyet foglaló, nagy vastagságú jégréteg védi meg a külső zord éghajlat hatásaitól és lehetővé teszi, hogy az említett mélységben olvadáspont körüli hőmérsékleten maradjanak. Természetesen a kőzetrétegnek, amelybe be vannak ágyazva, ugyanilyen hőmérsékletűnek kell lennie. Szüretelőgépek s > % 8 H 2. 5 > C “ C 1 2 Hí H tr. o Ä 2 2 > e o © K S 2 K* 8 ÉS c c s 2 2 Ä fájdalom A legtöbb nyelvben a lelki és testi fájdalmat ugyanaz a szó fejezi ki. A görög „algos”, a latin „dolor” éppen úgy kettős jelentésű, mint magyar megfelelője. A lelki fájdalom, mint például a szomorúság, bánat, kín, gyötrelem, sokak szerint nehezebben elviselhető, ám a legtöbb ember első pillanatban fizikai rosszra gondol, ha a fájdalom szót hallja. Hogyan keletkezik ez a kínzó érzés? A bőr felületén elhelyezkedő, milliónál is több érző idegvégződés csak azért hálózza be testünket, hogy a fájdalomingert felfogja. A jelzés az érzőidegek vezetékein a gerincoszlopon át a központi ideg- rendszerbe jut. Az az így kapott információt feldolgozza, majd a megfelelő végrehajtó szervek útján válaszműködést rendel el. A szülési fájdalom kivételével nagy szükség is van erre, mert a fájdalom betegséget, vagy valamilyen rendellenességet jelez. Egy orvosi hasonlat szerint, a fájdalom, mint az egészség csaholó őre, az ember legjobb barátja. Szükséges, hasznos védekező berendezés, veszélyt jelző radarkészülék. Közli, tudatosítja a szervezetet ért károsodás nagyságát, mértékét helyét. Sajnos, a fáj dalom- jelző berendezés sem működik mindig mebízhatóan'. Előfordul olyan halálos betegség, amely fájdalom nélkül zajlik le, mint például a tbc, vagy kezdetben a rak. Bármilyen hasznos is azonban a fájdalom egy ideig, végeredményben szükséges rossznak tekinthető. A modern orvostudomány szerint ugyanis csak addig szükséges, amíg okát és helyét tisztázzák. Ettől a pillanattól kezdve ki kell kapcsolni. Előfordulhat ugyanis, hogy a fájdalom erőssége aránytalanul nagyobb, mint ahogy azt tUDOMá^TE m TSCHNI1L az előidéző kóros elváltozás indokolná. Nem szabad hagyni, hogy a fájdalom mintegy önállósulva, szinte már a betegség lényegét képezze. A fájdalom okának kiderítése előtt nem tanácsos csillapítószereket szedni, mert így nehezebbé válik a baj megállapítása. Am ettől a pillanattól kezdve semmi szükség rá. Mert félelmet, szorongást, munkaképtelenséget, étvágytalanságot, álmatlanságot, nyugtalanságot és kimerülést válthat ki. Tartós elhúzódása felborítja a személyiség egyensúlyát, végső soron a gyógyulást is hátráltatja. Ezért minél gyorsabb és minél tökéletesebb megszüntetése fontos orvosi feladat, és a betegség szempontjából elengedhetetlen követelmény. ; (Természetesen mindenekelőtt a fájdalmat okozó betegséget kell megszüntetni.) « Az elmúlt évszázadokban a : tudósok, felcserek, mágusok, borbélyok igyekeztek a sebé- , szi gyógyítás okozta fájdalmakat elviselhetővé tenni, a lehetőség szerint megelőzni. Lényegében ugyanez a célja . a mai orvostudománynak is. A módszerek választéka elég bő. Vagy ott szüntetik mega fájdalmat, ahol az inger hat, , vagy útját állják oly módon, ■ hogy elvágják az inger veze- . télvét, vagy pedig magát a ' legfelsőbb idegrendszert, az , agykérget bénítják meg átmenetileg altatással, hogy ott ( ne alakulhasson ki az ingerekből fájdalomérzés, tudatos fajdalom. Könnyebb beavatkozások . során elegendő a végkészülé- , keket bénítani. Ha a bőrre , gyorsan párolgó klóretilt j permeteznek, annyira lehűl, , hogy semmilyen ingerre, igy , a fájdalomra se reagál. Ilyen állapotban a felszíni elváltó-1 ' zások orvosi kezelését nyugodtan elviseli a beteg. A sebészetben a gerincve- - löt körülvevő folyadékúrbe adott helyi érzéstelenítő'no- vokainnal az idegszál vezetőképességét lehet megszüntetni. Máskor végtagoknak, vagy belső szerveknek a gerinc felé vezető idegeit fecskendezik körül a fájdalomingert ideiglenesen felfüggesztő novokainnal. Ha törött lábú ember idegét a törés mellett körülfecskendezik, a törött csontvégeket helyreigazítják anélkül, hogy a betegnek akár az arcizma is megrándulna. Bárhol kapcsolják ki, bárhol szakítják meg a fájdalomjelző berendezést, a fájdalomérzés elmarad. A sebészetben gyakran alkalmazott altatással az éter. a klóretil a tüdőn keresztül a véráramba és így az agykéreg fájdalomérző végkészülékeibe ér és perceken belül megszünteti a fájdalmat, egyben altat is. Narkózis nélkül napjaink legtöbb sebészeti beavatkozása meg sem valósítható. A sebészeti fájdalomcsillapításon kívül nagy léptekkel haladt előre a gyógysze- res, belgyógyászati fájdalom- csillapítás. Ősidők óta ismer az ember növényi kivonatokat, főzeteket es porokat amelyek elfogyasztása kábulatot, s a fájdalom megszűnését okozza. Köztük most is az első a mák gu bójából és szárából készült ópium hatóanyaga, a morfium. Ez is először az agykéreg fáj dalom- érző helyei t bénítja meg. A fájdalomnak tehát az élő szervezetben melyen gyökerező ertelme van. Ennek vizsgálata során az. orvostudomány ott ért el jelentős haladast, ahol határt szabott a fájdalom idejének, megjelölte célját es olyan gyógyszerekhez juttatta az embert, amelyek birtokában megszabadulhat minden értelmetlen ,es céltalan fájdalomtól. Holka Vilmos Még mindig az évről évre ismétlődő szüretelés okozza a legtöbb gondot a gyümölcs- termő növények többségénél, mert rendszerint nem halogatható tetemes veszteség veszélye nélkül az elvégzése, és sok munkaerőt kíván. Érthető tehát, hogy egyre többen és a legkülönbözőbb módon igyekeznek elérni a legkedvezőbb termésbetaka- rítást. A gyümölcstermesztésben, és ezen belül is az almafélék termesztésénél az egyik legújabb, nagy érdeklődéssel kísért termésbetakarítási megoldás, a hagyományostól any- nyira eltérő, hogy szinte az egész termesztést forradalmasíthatja. A. lényege, hogy gyakorlatilag törzsnevelés nélkül, szinte már a talajszintnél elágaztatják, termő vesszők képzésére serkentik laz eltelepített csemetéket. A vesszőket, miután a virágzást,' megporzást követően berakódnak ..terméssel, és szedésre éretté válnak a terméseik, mintegy lekaszálják, vagyis az eredeti helyükhöz minél közelebb leválasztják gyümölcsöstől, erre alkalmas vágószerkezetű és gyűjtőre- keszű géppel. Az angol kertészet ezzel kapcsolatos eddigi eredményei biztatóak. A legfőbb gondot az jelenti, hogy nem találták még meg azokat a fajtákat, amelyeknél ez a betakarítási mód igazán tökéletes lehetne. A szőlő, különösen a csemegeszőlő szüreteléséhez is kialakítottak már olyan vágórendszerű szüretelőgépet, amely az ernyőszerű támaszrendszer mellett nevelt szőlőtőkéknek a támaszrendszer vízszintes tartóhuzal-felülete alá lógó fürtök kocsá- nyát elvágja és a lehulló fürtök a gép továbbító szállító- szalagjára kerülnek. Ennek a megoldásnak az élterjesztéséhez az alkalmas támrend- szeren kívül az alapfeltétel a hosszú fürtkocsányú fajták termesztése. Valamivel régebbi, egyes gazdaságokban, elsősorban bizonyos gyümölcsfélék — szilva, bogyósok — szüretelésénél már nálunk is követett megoldás, a rázórendszerű szüretelőgépek alkalmazása. A g’ép továbbháladását is biztosító, vagy külön motorral meghajtott vibrációs rázószerkezete gyümölcsfáknál — körülfogva — a fa törzsét, szőlőknél a támaszhuzalra fekvő hajtásokat csak közvetve, a támasztó huzal mozgatásával rázza, úgy. hogy a gyümölcsök, illetve szőlőbogyók a megfelelő méretben és szögállásban kiterülő rugalmas felületű gyűjtőernyőbe hullanak és innen szállítószalagra kerülnek. Mivel így zömmel kocsányré- szük nélkül válnak le a termések, legfeljebb kisebb részük kerülhet friss fogyasztásra, értékesítésre, és inkább csak feldolgozásra -“Alkalmas az így szüretelt gyümölcs, szőlő. Éppen ezért ezeknek a gépeknek az egyik fejlesztési iránya az, hogy alkalmas kiegészítéssel közvetlenül tartósító hatású élőfeldolgozást, így a szőlőnél zúzást, végezzenek, ami megkönnyítheti a begyűjtött termésnek nemcsak a szállítását, hanem a további kezelését is. A szívórendszerű szüretelőgépekkel is egyre többet foglalkoznak. A gépek vákuumos szívószerkezettel működnek. A szívótorkuk valósággal beszippantja a betakarításra váró gyümölcsöt, szőlőbogyókat, amelyeket megfelelő méretű gyüjtőtartá- lyokba viszi a légáramlat. Jelenleg a legfőbb hibáik, hogy nemcsak a termést, hanem levelet, hajtásrészeket, egyéb szennyezőanyagokat is „beszippantanak”, nem érvényesül elég erősen a termésképzés teljes zónájában a szívóhatás. A túl sok levél be- szívása ellen előzetesen ajánlatos lombtalanítani. Komiszár Fajos o 2 >-> 9C C c 2 > 2 K Munkában az acélujjas razorendszerü szől&zflretclő kombájn. mnmám m moemm & mmm** adomány m mphw». ECHNIKA... TUDOMÁNY Ta^ak a Déli-sarki
