Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-11 / 187. szám
/ innen-onnan Egy több mint 4000 éves értékes sumér alabástrom szobor 1924 óta két múzeum tulajdonát kepezte: a Louvre őrizte a szobor testét, a New York-i Metropolitan Museum pedig a fejét. Most a két múzeum megegyezett egymással: a restaurált szobrot ezentúl három évig az egyik, három évig a másik múzeumban állítják ki. ★ A nigériai Katagum tartományban az a szokás, hogy esküvő alkalmával hosszú botokkal felfegyverkezve lejtik a táncot. A legutóbbi esküvő során valaki túlzásba vitte a dolgot, verekedés tört ki. Az eredmény: 17 halott és 6 életveszélyes sérült. ★ Hirtelen „művészi” ötlettől hajtva, Albery francia festő furcsa műalkotással jelent meg saját párizsi kiállításán. A kiállitóterembe bevezetett egy művirágokkal díszített és rózsaszínre festett tehenet. ★ A venezuelai San Antonió- ' ban egy férfi hajnali hatkor becsöngetett a rendőrségre és bejelentette: „Megöltem a feleségem szeretőjét, tartóztassanak le!” Mire az ügyeletes rendőr így szólt: „Jöjjön vissza később, ügyfélfogadás csak reggel 8-tól!” És a férfi 8-kor visszament! / ★ Saint-Tropezban egy butik áruba bocsátott néhány erősen megviselt deszkadarabot, azt állítva, hogy Errol Flynn jachtjának roncsai. TASNADI VARGA ÉVA: Hot vau FARKAS ANDRÁS VERSEI: 'IjcLfkífL a perc? Sötét antennák ívei nőnek az ólom égre. s vibrál bennem a február vad türelmetlensége. Hol van a perc, a vérpiros cseresznyék szép t»|fugaima? — tollas kalapot szőtt a nap úgy bocsátott utamra. Hol van a legszebb nyári nap? köd-sapka hull fejemre — párnám, paplanom volt a fü, s egy kék tulipán selyme. Álmomban hallom csak szavad, s nappal újra el hagylak. Üvölt a szél Es valahol becsukódik egy ablak. Itt kicsi tájat Messze belengi Alkonyi, bágyadt Fény, a pihenni Vágyakozónak Csendben az árny jön, Fönn, fura csónak Ringani vár, fönn. Fönn, fura csónak, Ott, buja hold az, Nem hisz a szónak, Hogy te ma szólhatsz, Nem hiszi el, hogy Fény, ha belengi, Szép, de ha elfogy, Nem hiszi senki. Mint nagyon ősi Mint nagyon ősi, Bús zeneizerszám Hangjait, őrzi, Hordja ezerszám, Hordja a lelkem. Dallamokat hajt, Hajtogat innen Kurta szavakkal — Ennyi a minden, Erre neveltem, Kedvre, vigaszra Megvan a módja, Ilyen a gazda. Ráigazodna, Hogyha tehetné, így megy a perc el, így fut az élet, Van, ha ki tercel Tarka meséket Még nemesebbé. Könyvek miniben u i JE __! ( Márkusz László felvétele) Bizarr rekordok Tollasórák Az emberek nemcsak azzal szereznek maguknak dicsőséget, hogy megmásszák a legmagasabb hegyeket, lemerülnek az óceán mélyébe. Sokan másképp próbálkoznak... Akadnak'olyan hóbortosok, akik füstkarikákat eregetnek, aranyhalakat, vagy szőlőszemeket nyeldes- nek, órákig pofozzák egymást. Az ilyesfajta rekordok kapnak helyet a Guiness Book of World Records című munkában, mely 10 000 „verseny kategória” világrekordjait tartja nyilván. A gyűjteményt egy ír nemesi család adta ki, s azt állítják, hogy ez az egyik legolvasottabb mű a világon. Nemrég azonban kétszáz kaliforniai fiatalember gyűlt össze, hogy megdöntse Guinessék birodalmát. Bebizonyítsák, hogy ők is helyet találhatnak a halhatatlanok között. Bár a Guiness-gyűjtemény igen sok értelmetlen rekordot tartalmaz, a „Bolondos olimpia” eredménye felülmúlta a várakozásokat. A résztvevők egy héten át küzdöttek állhatatosan 75 kategóriában, s sikerült 11 világrekordot megdönteniük: — John Parker (24 éves) 300 aranyhalat falt fel, és így 75 nyeléssel haladta meg elődjét. — John McKinney (17 éves) és Rick Sackett (25 éves) mindketten 52 égő szivart tartottak 30 másodpercig a szájukban. (Ez is jelentősen felülmúlja a korábbi rekordot: 28 szi- var/30 másodperc.) — Scott Case, aki nem szereti a szivart, a cigarettakategóriában indult: 110 égő cigarettát tartott egyidejűleg a szájában 30 másodpercen keresztül. — Bruce Steward és Robert Árgust 31 órán át pofozták egymást, s még a könnyük sem csordult ki. Ezzel a korábbi pofozkodási rekordot 1 órával javították meg. — Frank Dolce egy cigarettából 30 füskarikával többet fújt ki, mint elődje. Az új világrekord 11'6 karika. — Három fiatalember több mint 50 órán keresztül ült az egykerekű bicikli nyergében, s közben kártyázott, pingpongozott és bi- liárdozott. A Guiness-kiadó nem lelkesedett különösképpen a kaliforniai bolondos olimpiáért. Kénytelenk „korszerűsíteni” a gyűjteményt, vagy pótkötetet kell kiadniuk. A nyugat-európai óradivat diktálóit, a svájciakat nehéz helyzetbe hozza a japán eégek növekvő konkurenciája. Hogyan főzzék le a távoli szigeteken tevékenykedő ^kollégáikat”? A kan- kurrens óragyártók közötti harc áldozatává a hagyományos forma vált: a közelmúltban például a svájci gépek egy kiállításon háromszögletű és trapezoid’ alakú számlappal ellátott orakat mutattak be. Az órák borítólapjába drágaköveket, aranydollárokat, egzotikus madarak tollát építették be. Most a japán órásokon a sor. Mivé! válaszolnak? A csaknem 2700 kötetes könyvtár elfér egy hajóbőröndben. Természetesen minlatürkönyvekről van szó, méghozzá Európa második legnagyobb gyűjteményéről. A nagy értékű, reprezentatív kollekció tulajdonosa Janka Gyula, az Egyetemi Nyomda igazgatója, aki a miniatú- rák egyik legtekintélyesebb szakértője is. Több mint. 24 év telt el azóta, hogy az első miniatűr példány Janka Gyula kezébe került, s tulajdonképpen ekkor lobbant fel benne a gyűjtőszenvedély. A határainkon túl is nevezetes minikönyvtár kötetei között jó néhány különlegesség található'. Többek között egy zöld vászonkötésű, 44x56 milliméteres kubai kiadvány, amely Fidel Castro 1353-ban elmondott híres beszédét tartalmazza. Világviszonylatban a legritkább darab egy XVII. századi németalföldi kötet — Boethius de consola- tione philosophiae-ja — amelyből csupán néhány létezik a világon. S ha már a „3eg”-eknél tartunk, egy kis ízelítő a szu- perminiatúrákból. A Janka-gyűjtemény példányai között az NDK-ban kiadott 2,5x3 milliméteres Bilder-ABC-t és a tokiói Toppan nyomda 2,8x3,5 milliméteres, három darabból álló sorozatát a világ legkisebb könyveiként tartják szómon. A német kiadvány minden lapján az ABC iniciálészerű, úgynevezett „képes betűi” láthatók, míg a japán műremek 100 oldalán 100 versike olvasható, megfelelő nagyító segítségével. A neves magyar gyűjtő a felsoroltakon kívül néhány rendkívül értékes antik kiadvánnyal is rendelkezik. Az 1623-ban Gratzban megjelent Fernando Ernetso, amelynek mérete 50x95 milliméter és az 1686-ban Leuitscháuban kiadott 38x49 milliméteres méretű Der Kleine Katechismus becses ritkasága a gyűjteménynek. A magyar kiadványok közül a Calandarium című a legrégibb, ezt 1759-ben, az Egyetemi Nyomdában készítették. A „szépek szépe” pedig szintén egy japán kiadású, 31x31 milliméteres, bársonykötésű, kézzel festett mik- rokönyv, amelyet ízléses fadobozban helyeztek el készítői. Címe: Mamenon asamushi — magyarul; Forró tavasz MILOSLAV SVANDRLIKS Bemutatjuk Chi-Chi-t, a berlini állatkert pandáját. (Foto: Zeit un Bild) A harmadik feleség — Szeretsz? — kérdezte a harmadik feleségem. — Természetesen, drágám — feleltem, ahogyan illik. — Jobban, mint a másodikat szeretted? — faggatott. — Téged másképp szeretlek! — mondtam. — Az akkor egy hirtelen érzelmi fellángolás volt. Ellenőrizhetetlen mámor. Melletted az állhatatosság érzése tölt el. Te az én végleges kísérőm vagy, drágám! — De jobban, vagy kevésbé szeretsz? — Az érzelmeket nem lehet mérni, drágám! — Szóval, nem akarod elismerni, hogy a második feleségedet jobban szeretted? — Ez badarság! Hogy lehet két teljesen különböző dolgot összehasonlítani? A második feleségem csodálatos teremtés volt ugyan, de nem voltak olyan tulajdonságai, mint neked. Szerettem, de most csak téged szeretlek ... — Es hogyan szeretsz engem? — Nagyon! — Jobban, mint az első feleségedet? — Miért kezded most meg már az elsőt emlegetni? — Biztosan nagyon szeretted őt! — Természetesen. O volt az első szerelmem. Öt már a második gimnáziumban megismertem. — Ha a gimnázium helyett valami technikumba jártál volna, nem ismerted volna meg... és most nagyobb lenne a fizetésed! — Akkor még nem voltam kintö! — Jó, azárt ne borulj ki mindjárt magadból. Jobban szeretted az első feleségedet, mint engem? — Hányszor mondjam neked, hogy vannak olyan dolgok, amiket nem lehet összehasonlítani. Hogyan lehetne egy narancsot egy barackkal, vagy egy krump-y lival összevetni? — Ki a narancs és ki a krumpli? — Ez csak példa volt! — Tudom. Gondolom, én vagyok a krumpli! — Nagyon kérlek ...! — Tudod mit? — kérdezte hirtelen. — Ha kevésbé szeretsz, mint az első feleségedet és még kevésbé, mint a másodikat, legalább ígérd meg, hogy jobban szeretsz, mint majd a negyediket fogod! Ezt meg tudtam ígérni... (Fordította: Antalfy István) Adria és agár Közleményünk furcsának tetsző címében nem véletlenül került egymás mellé a használati értékben oly nagyon különböző két szóalak. Mindkettőjük a megfelelő beszedhelyzetben a hangalaki hasonlóság alapján egyugyanazon idegen hangsor helyén jutott nyelvi szerephez. A Magyar Nemzet vasárnapi számának (1974. aug. 4.) sportrovatában olvashattuk „az Adria 74” nyelvi formát Nem sajtóhiba: a szövegben ismétlődik a megnevezés. Hogyan történhetett meg a hibózás? Nemcsak az elhullás vagy elírás a ludas benne, hanem az a tájékozatlanság Is, hogy Eger város latinosi- tott neve, az Agria nem volt tagja a szerző aktív szókincsének. Pedig újabban ez a név szinte divatossá vált: igen különböző és minőségű tulajdonnévi szerephez jutott de mégsem vált közismertté. Egerben valóban csak Agria Kupa néven rendezhettek nemzetközi ifjúsági labdarúgótornát. Az Agria név nemzetközileg jobban ismert: méltán vállalhatta a neki juttatott szerepet. Az agár szó hangalakjában összehasonlítható az Agria névvel. Egy régi magyar szólásunkban népünk etimo- logizáló hajlamának eredményeképpen jutott nyelvi szerepéhez. Természetesen a szólás is Egerhez kötődik. Nagyapáink, mikor valami jót vártak, de helyette rossz, sőt rossznál is rosszabb ütött be, akkor éltek ezzel a mondással: Eb is, kopó is, agár is. Alapja ez a latin forma: episcopus agriensis, azaz egri püspök. Ebből az is kitűnik, hogy a népetimológiának egy sajátos és szellemes változatával gazdagodott nyelvünk szóláskincse benne és általa. A népetimológia révén ugyanis a szokatlan idegen szó hangalaki hasonlóság alapján érthető magyar szóvá alakul. Így lett a latinosí- tott Agria névből az agár szóalak. A hagyomány arról is tud, myyen beszédhelyzetben keletkezett ez a népetimológiás nyelvi képlet. A valamikori egri püspök átutazván egy falun, a helybeli uraság inasával kérdeztette meg a bakon álló huszártól, ki légyen az ura. A huszár válasza: episcopus agriensis. Az inas nem értette a latin szót, s a hangalakok hasonlósága alapján a közmondássá yált formában tolmácsolta a híradást. A szólás ebben a változatban is ismeretes: Ebül is, kutyául is, komondorul is. DR. BAKOS JÓZSEF ♦
