Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-11 / 187. szám
m Áldás és gond: az ipartelepítés É veken át óhajok, kívánságok élén mindenütt az állt: ipart, ipart. Történelmi örökségünk egyike, hogy akadtak erőteljesen, s alig, vagy egyáltalán nem iparosított körzetek, településcsoportok. Az iparosítás igénye érthető, indokolt. A nagyüzemi mezőgazdasági termeléshez nem kellett annyi ember, mint korábban, a keresetre, a kenyérre azonban mindenkinek szüksége volt, van. A hatvanas években gyorsait a vidéki ipartelepítés, s bekövetkezett a fordulat: az addig minden második ipari foglalkoztatottnak munkát adó Budapest aránya folyamatosan csökkent, s ma száz ipari dolgozóból b< vidéken található! Nyolc, tíz esztendeje még öles beszámolók jelentek meg egy-egy új üzem átadásáról. Ma tenyérnyi helyet kap az ilyen esemény az újságban. Természetes lett. Egy évtized alatt több „mezőgazdasági” megyében, így Heves megyében is, az iparban foglalkoztatottal!: száma legalább megkétszereződött. Atrajzolódott az ország térképe, mert minden megye kialakította az új ipari létesítmények hálózatát, s addig alig ismert községek szereztek országos hírnevet új üzemük termékei-"“1. Ügy tűnt: nincs megállás, most mar ez így lesz nagyon sokáig. Tálán ezért, talán az ipar településformáló, embert átgyúró hatásáért szerették volna majd’ minden, községben, hogy náluk is legyen, üzem, munka helyben az embereknek. Így került óhajok, kívánságok elére az ipartelepítés. Ez az egyik részié a dolognak. A másik pedig az, amire közben jöttünk rá. Arra péld' hogy mint masban, ebben sem .nélkülözhető a terv sűrűség, a többszörös átgondoltság. A helyi és az országos érdekek egyeztetese. A hatékonyság követelményének fokozatos érvényesítése. Joggal állapította meg a párt X. kongrasszdsa -határozatában: „Az elmúlt években az iparosítás jelentős vonása volt a vidéki iparfejlesztés gyorsulása, az egyes területek gazdasági fejlettségi színvonala közötti különbségek csökkenése. Ezután is ezt az irányvonalat kell követni, még határozottabban a területi adottságoknak megfelelően, fejlesztve mind az ipáit, mind a mezőgazdaságot”. A teendők finomabb vonásaira, minőségük megváltozására figyelmezteti a párt X. kongresszusának határozata. Airra, hogy az ipar hozta áldás gondókkal társult. Megtörtént, hogy öreg, elavult berendezések kerültek az új üzembe. A nagy öröm közepette — ipart telepítenek —, elfelejtődött a hozzá szükséges víz, út, villamos energia... A megengedhetőnél tarkábbra sikerült az ipar új térképé, némelyik településen a iiangos ujjongast a hangos panaszkodás váltotta fel. Mart kiderült, az emberek ugyan szívesen vállalnak helyben munkát, de kevés közöttük a szakképzett. Az asszonyok, ha eljönnek liazul- ról, bölcsődét, óvodát sürgetnek. Parcellázásra van szükség .. „ Hosszú a sora az ipar vonzatainak. Baj ez? Az a hiba benne, hogy a kézenfekvő teendőkre nem mindenütt készültek fel. Volt, ahol váratlanul érte a várost, a községet, de egy-két dologban a járást is. Vízhiány, energiaproblémák, a sokat emlegetett iruna- struktúra elmaradottsága — ezekkel kényszerült szembenézni a tanács és a lakosság. Visszájára fordult volna az áldás? A gondok az átfogóbb tervezésre, a minden tényezőt mérlegelő döntések szükségességére figyelmeztettek. Arra, hogy nem szabad szétforgácsolni a népgazdaság fejlesztési eszközeit, jobban érvényre kell juttatni a hatékonyságot. N agy eredményekre, a vidéki ipar dinamikus fejlődésére támaszkodik ez a fölismerés. S éppen az alapok szilárdsága biztat a sikerrel. Azzal, hogy most már — megértve a teendők összefüggéseit — üzem és település együtt keresi a'megoldásokat, vállvetve teremti elő a szükséges eszközöket Azzal, hogy önös érdekeket félretéve, valóban együtt éi, fejlődik, gyarapodik ipar és település, üzem és környéke. Azzal, hogy az újonnan, telepített vidéki ipar tevékenysége most már egyre inkább az intenzív fejlesztés követelményeit tükrözi majd. Mészáros Ottó VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXV. évfolyam, 187. szám ARA: 1,— FORINT 1971. augusztus U„ vasárnap Gyáravatás Hevesen — Üj óvodát adnak át Gyöngyöshalászon és Ludason — Ünnepi nagy- gyűlések, tanácsülések, munkás-paraszt találknzók — Kulturális és sportvetélkedők Gazdag alkotmányünnepi program megyénkben Alkotmányunk 25. születésnapjára ünnepi események sorozatával emlékezik megyén!; népe. A városok és falvak zászlodiszben köszöntik az ünnepet, s ahogyan az már hagyománnyá vált, sok új létesítményt is felavatnak ezen a napon. Az ünnepségek sorozata már augusztus 17-én, szombaton megkezdődik. Egerben a járási hivatal dolgozói tartanak ünnepi munkaértekezletet, a gyöngyösi járási hivatal tanácstermében átadják a „Mezőgazdaság kiváló dolgozója” kitüntetéseket, s ünnepi nagygyűlés színhelye lesz a Hatvani Cukor- és Konzervgyár művelődési háza. Augusztus 18-án, vasárrtap délelőtt 10 órakor, kibővített ünnepi tanácsülésre kerül sor az egri tanácsháza dísztermében, amelyen részt vesznek a megyeszékhely üzemeinek, vállalatainak és szövetkezeteinek szocialista brigádjai is. Munkás—paraszt találkozót rendeznek Gyöngyösoroszi- ban, ahol Gyöngyösi József, országgyűlési képviselő mond ünnepi beszédet. Komlón az alkotmánynapi ünnep ; keretében adják át a felújított tanácsházát. Szövetkezeti nap lesz Viszneken, ünnepi nagygyűléssel, valamint kulturális Befejeződtek az országos erdészeti napok Szombaton délben a Technika Házában zárult az Országos Erdészeti Egyesület közgyűlésének és a fagazdasági műszaki napok háromnapos rendezvénysorozata, Dr. Madas András miniszterhelyettes a kiértékelő tanácskozás összefoglalójában tolmácsolta a műszaki bemutatókat megtekintő dr. Romany Pál, az MSZMP Központi Bizottság osztályvezetőjének, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszternek és Vaskó Mihály, az MSZMP Heves megyei Bizottsága első titkárának elismerő és a napirenden levő témákat támogató szavait. Külön kiemelte, a jövedelmező mezőgazdasági művelésre egyre kevésbé alkalmas — országosan közel egymillió hektárnyi terület — erdőgazdasági hasznosításának népgazdasági jelentőséget és e nagy feladat megoldása érdekében az állami erdészet és a termelőszövetkezetek összefogásának fontosságát. Kedvezően ítélték meg vendégeink a fagazdaság műszaki fejlesztése terén megyénkben elért eredményeket és törekvéseket is. A műszaki fejlesztésnek az ad ezen a téren különös jelentőséget, hogy a közismerten nehéz körülmények között dolgozó erdei munkások szociális ellátottsága terén lényeges javulás csak ezúton remélhető, ~ ........ I K edvező termésátlagok Befejezéshez közeledik megyénkben az aratás Az utóbbi hetek kedvező időjárását kihasználva, megyénk termelőszövetkezeteiben mindenhol gyorsítottak a betakarítás tempóján, a közös gazdaságok tagjai és vezetői igyekeztek, hogy minél hamarább lekerüljön a táblákról a termés. Megyénk termelőszövetkezetei az őszi árpa betakarításával már korábban végeztek, mintegy 8 ezer hektárról aratták le az értékes takarmánynövényt. Bár a végleges összesítés még nem készült el, az máris látható, hogy az előző évek átlagánál jobb termés került a tárolo- helyekre, az idén az őszi árpa hozama 34—35 mázsa körül alakul hektáranként. A legnagyobb feladatot — már a terület nagysága miatt is — az idén is a búza aratása jelentette. A hét végére az 50 ezer hektáros terület döntő részéről, 48 700 hektárról, sikerült a termést learatni. Az őszi árpához hasonlóan, a búza is rekordterméssel kecsegtet az idén, az eddigi tapasztalatok és az előzetes becslések szerint, az idei termésátlag meghaladja a hektárankénti 36 mázsát. Szintén befejezéshez közeledik 1 a tavaszi árpa aratása is. A 14 ezer hektáras összterületből a hét végére 13 650 hektárt arattak le. A tavaszi árpa terméshozama is rekorddal kecsegtet — hektáranként 34—35 mázsa körül alakul az átlagtermés. A füzesabonyi, a gyöngyösi járásban mindenhol befejeződött már az aratás, a hevesi járásban is egy termelő- szövetkezet kivételével. Megyénk északi részén, a hegyvidéki termelőszövetkezetekben is igen nagy tempóban folyik a munka, s várhatóan a hét középévé mindenhol befejeződik a betakarítás nehéz munkája. * A mátraballaí Űj Barázda Termelőszövetkezet telefonon jelentette a hírt, hogy ebben a hegyvidéki gazdaságban is learattak. 230 hektárról takarították be a búzát és 50 hektár háztáji területről az árpát. A búza termésátlaga elérte a 28 mázsát. Az aratásnál 3 kombájn dolgozott s ez volt az első esztendő amikor nem volt szükség a kézi kaszákra, , < és sportvetélkedővel. Az ünnepi gyűlés szónoka Szabó Imre, országgyűlési képviselő. Augusztus 19-én, hétfőn, ünnepi tanácsülést tartanak Delken. Nagygyűlés és munkás—paraszt találkozó színhelye lesz a bélapátfalvi Gárdonyi Géza Művelődési Ház, ahol ünnepi beszédet mond Sas Kálmán, országgyűlési képviselő. Augusztus 20-án óvodát avatnak Gyöngyöshalászon és Ludason. . Munkás-—paraszt találkozót rendeznek a siro- ki Kút--völgy ben. Ünnepi nagygyűlést tartanak Füzesabonyban a járási művelődési . házban, ahol Szálán István, a megyei tanács elnök- helyettese ' mond alkotmány- napi emlékbeszédet. Színes szórakozást ígér az egrieknek a népi együttesek immár ha gyomanyos, Szépasszony völgyben megrendezendő, szabadtéri programja. Nagyszabású eseményekre kerül sor alkotmányunk 25. születésnapján Heves nagy községben. Reggel 9 órakor, a Finomszevelvénygyár hevesi gyáregységének dolgozói, ünnepi menetben vonulnak majd fel régi üzemükből az • űj gyártelepre, amelyet ezen a napon avatnak fel. Telt ház az egri autós campingban Az elmúlt évihez hasonlóan, ezen a nyáron is óriási az érdeklődés az egri autós camping iráni. Külföldi turisták szazai érkeznek nap mint nap — nagyobb részük a szocialista országokból — ismerkedve szükebb hazánk, a Mátra és Bükk tájaival, a megyeszékhely szépségeivel. A munkások — önmagukról Hogyan vélekedtek i . munkásosztály, Jielyzetéjól, szerepének fejlesztéséről a Mátráulji Szénbányák párt- bizottságának a tagjai: ezt vázoljuk fel a 3. oldalon. Tito partizánja volt... Regényes életéröl, az‘ f£M4 45-ös jugoszláviai pani- zánhafcok eseményeiről beszél Horváth Ferenc, a nyugdíjba készülő hatvani pék. Emlékezéseit Moldván Győző jegyezte fel. s írását lapunk 4. oldalán ol vashatják. Brigád- vezetőből — üzemmérnök Petrény Dezső verpeléti szőlész életútját mutatja be ■munkatársunk az 5. oldalon. Nehezen sikerült i Sok nehézseggel küszködött az első félévben a . Matravidéki Fémművek. Sikerül-e elérni az év * végére a nagy célt, .az egymilliárdos termelési értéket? Ennek, lehetőségeiről szól írásunk az 5. oldalon. A hanyagság és a felelőtlenség számlái . Munkatársunk, ' Márkusz László egy napra a közegészségügyi szakemberek mellé szegődött,■ hogy feljegyezhesse, milyen, a. vendéglők higiéniája, s hogyan tartják be a ssapályokat. Az elkeserítő tapasztalatokról lapunk 6. oldalán számolunk be. (Foto: Puskás Anikói
