Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-09 / 185. szám

KOSSUTH 8.20 Zenekari muzsika 8.30 Füst Milan versei 9.36 Népdalok 10.05 Édes anyanyelvűnk 10.10 Iskolarádió 10.50 Kamarazene 11.00 változó világtérkép 11.10 Áriák 11.49 Kritikusok fóruma 12.20 Ki nyer mai 12.35 Xánczcne 13.30 Népi zene 13.48 A Domusban 14.03 A hatévesek köszöntés© 14.28 A magyar muzsika , múltjából. IV. rész 15.10 Magyarán szólva... 15.25 Franck: A-dúr szonáta 15.53 Kantáta 16.05 Vajdasági magyar íróK estje 16.42 Viragénekek 17.20 Csajkovszkij: Csipke­rózsika. Balettszvit 17.43 Díjnyertes diplomások 18.03 Rádiószínház 19.30 Népdalest 20.25 Mindenki könyvtár» 20.58 Mozart-lemezek 21.31 Láttuk, hallottuk 21.51 Gitármuzsika 22.20 Meditáció 22.30 A xvn. század zenéjéből, Wf9 rész 23.08 Bigbandfelvétetefe 0.10 Fibich operáiból PETŐFI 8.05 Fúvószene 8.30 Népi zene 9.03 Ezeregy délelőtt 12.03 Zenekari muzsika 13.03 Operarészietek 14.00 Kettőtől — hatig.«; Zenés délután 18.20 Húszas stúdió 19.18 Muszorgszkij—Ráveti Egy kiállítás képei 20.26 A rock mesterei 20.56 Crj Zrínyi-vár felfedezése 21.13 Operettrészletek 23.15 Kamarazene 23.52 Schütz-kórusmdvett SZOLNOKI RADIO Alföldi krónika Musicalrészletek Üzemi rehabilitációt Kósa Judit műsora Lemezalbum Munkásvélemény a ▼esetés­ről. Bayer Ilona riportja TEJ MAGTAB *7.23 Hírek 17.35 Te es az ég — «dttanl Hill műsora. Szovjet zenés film 48.00 Műsorainkat ajánljuk« 18.25 Tíz pere a Szovjetunióban. Mlrszk. Szovjet rövidfilm 18.35 öt pere meteorológia 18.40 Rólad van szó! 19.15 Esti mese 1.9.30 Tv-hiradó 20.00 Kisértetkastfiy Soeaoarfban. Magyarul beszélő NSZK fllmvigjáték »1.40 Alkohol. L, Törvén®; 22.10 Tv-hiradó 2. műsor 80.00 Ha itthon maradnál. Benn a szobában. Tv-játékok 31.00 Tv-hiradó 21.20 Közkedvelt dallamok, Zenés olasz film j mozi ' EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Du. fél 4, fél 6 és este 8 órakor Az Olsen banda nagy fogása .színes, szinkronizált dán film vígjáték EGRI BRODY (Telefon: 14-07) , Velem nem, asszonyom Színes NDK film vígjáték EGRI KERTMOZI Este fél 8 órakor Van aki megteszi, van aki nem GYÖNGYÖSI PUSKIN Du. fél 4 órakor A sólyom nyomában Du. háromnegyed 6 éő este 8 órakor Francia kapcsolat GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Du. fél 4 órakor Sellő a pecsétgyűrűn. I—II. rész Este fél 8 órakor Teresa doktornő GYÖNGYÖSI KERTMOZI Este fél 8 órakor T 51© ó Ír ó HATVANI VÖRÖS CSILLAG Du. fél 6 órakor , Veronika és a bűvös zsák Este fél 8 órakor így látták ők HATVANI KOSSUTH önző szerelem HEVES A megalkuvó FÜZESABONY A kőszívű ember fiai. I—II. PÉTERVASARA Volt egyszer egy vadnyugat I—II. rész LŐRINCI Életünk legszebb napja + ORVOSI [ügyelet 1 Egerben: 18 órától szombat reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- inszky utcai rendelőben. (Te- 11-10) Rendelés gyerme :ek részére is. Gyöngvösön: 19 órától szombat reggel 7 óráig, a Jókai utca 41 szám alatti rendelőben. (Tele­st«!: 11-727). Meteorológiai kislexikon Anticiklon — ciklon. A légnyomás a földfelszínen nem mindenütt egyenlő. Vannak magasnyomású terü­letek, amelyek közepes át­mérője 2—4 ezer kjn. Eze­ket a magasnyomású terüle­teket anticiklonoknak hív­ják. Jellemző, hogy bennük leszálló légmozgás uralko­dik, ezért a levegő kiszárad, a felhőzet feloszlik; télen azonban gyakran keletkezik köd az anticiklonok nyugati oldalán. A légáramlás az an­ticiklon középpontja körül az óramutatóval egyező irány­ban halad az északi félte­kén. Az alacsony légnyomású területek a ciklonok, köze­pes átmérőjük a mérsékelt és magas szélességeken 1500 —3000 km. A ciklonok bel­sejében és keleti oldalán felszálló légmozgás uralko­dik, a levegő itt viszonylag nedves, ezért kiterjedt fel­hőzet keletkezik, gyakran csapadék is hullik. A lég­áramlás a ciklon középpont­ja körül az óramutató járá­sával ellentétes irányú az északi féltekén. Időjárás az anticiklonban. Ha nyugat felől anticiklon közeledik, először erős észak- nyugati, északi szél fúj. A felhőzet gyorsan változik, ki­süt a nap, majd újra elbo­rul. A felhők gyors mozgá­sát, vonulását is megfigyel­hetjük az égen. Az anticiklon középpontjá­ban a szél csendes. Az ég ki­derül, a napsütés hatására a nappali fölmelegedés erősö­dik, télen viszont az éjszakai fagyok erősödnek. Ha az anticiklon tőlünk keletre van, a szél gyenge és délies irányú. A hőmérsék­let fokozatosan emelkedik. Az égen nagy magasságban 8—10 km magasan, fátyol­felhő jelenik meg. Időjárás — ciklonban. A ciklonok hozzánk többnyire nyugatról, az Atlanti-óceán felől, vagy délnyugatról, a Földközi-tenger felől érkéz nek. Ha előzőleg derült idő volt, a ciklon közeledését a nagy magasságban, 8—10 km-en megjelenő fátyolfel­hők, majd rövidesen a köze­pes magasságú, 3—5 km ma­gasban megjelenő lepelfel- hpk jelzik. A szél ilyenkor mérsékelt erősségű és dél irányú. A ciklon belsejében álta Iában kiterjedt és vastag felhőtakaró borítja az eget. Ilyenkor legtöbbször elered az eső, télen hullani kezd a hó, de hogy sok csapadék hullik-e vagy kevés, az a ciklon vonulási sebességétől függ. A gyorsan mozgó cik Ionok kevesebb csapadékot adnak, a lassú, vagy álló cik­lonok sokat. Ha a ciklon középpontja tőlünk keletre van, megerő­södik az északnyugati, észa­ki szél. A felhőzet szakado­zott, nem összefüggő réteg­ből áll, hanem különálló go­molyokból, az egyes felhő­foszlányok gyorsan vonul­nak az égen. Az erős széllel hűvösebb, vagy hideg leve­gő érkezik hozzánk, előfor­dul, hogy egy nap alatt 8— 10 fokot csökken a hőmér­séklet. (KS) Kő Tamás: A repülés századai 99 Áldozatot kell hozni2" 7. R. Istvánná, Hevest Kissé félreértette a eiktc mon­danivalóját. A cikk Írója nem azokra gondolt, akik hivatali jogos, vagy vélt sérelmeik mi­att válnak féktelen bírálóivá mindennek. S engedjen meg egy megjegyzést; ebből a cikk­ből még korai volna olyan következtetésekre jutni,' hogy író­ja nem „Igazat” ir. Levelét kü­lönben továbbítottuk kollégánk­nak. Bélapátfalvi otvmsönknaln i Nagyon szívesen segítünk min­den ügyben, azonban sem a nevét, sem a címét nem tüntet­te fel a levélen. Ebben az ügy­ben azt javasoljuk, azonnal Ír­jon a keszthelyi bíróságnak. a kérje annak kimutatását, való­ban van-e hátraléka. Hivatkoz­zék ebben a levélben az ítéle­tet tartalmazó irat iktatószámá­ra és mellékeljen egy igazolást az üzemtől, hogy rendszeresen és mióta vonják és továbbítják a szülőtartásra megítélt össze­get, Csak a keszthelyi bíróság vonhatja viasza a letiltást. Soltész Sándor, Atkára Panaszát továbbítottuk a Vo­lán Vállalat személyforgalmi osztályához. Kérjük szives tü­relmét. Kiss István, Eger? Észrevételét köszönjük, mbit olvashatta, levelét közöltük Pos­tánkból című rovatunkban. Kovács Alfonz, Eger: El kell ismernünk, levelében sok Igazság van, a fogalmazás az „Én írom, te olvasod, de ki érti” című cikkben valóban meg­nehezíti a megértését annak, mi­re is lenne szükség. Köszönjük észrevételét. „Fantasztikum” jeligére: A beküldött versek. sajnos. nem közölhetők. Annyira nincs tisztában írójuk a verstan alap­vető szabályaival sem, hogy semmi esetre sem. biztatjuk to­vábbiak megírására. És niég egy megjegyzés: „a helyesírási hiba nem lehet költői szabadság”. Eljutottunk addig a törté­nelmi időszakig, amikor már csaknem valamennyi lehető­ség és körülmény szerencsé­sen egybeesett ahhoz, hogy az ember repülhessen. És mégsem repült. Jóllehet so­rozatunk terjedelmének szü­lei a szerkezetét, míg az el nem érte a felszálláshoz szük­séges sebességet. Le Bris ek­kor több tucat méter magasra felemelkedett gépével. A kí­sérletek többször is kudarc­cal végződtek, de már volt bizonyosság; emberkészítette Megalkották az első repülő szerkezetet, amellyel rend­kívül sok gyakorlatot végez­tek. Kisebb dombok lejtőjén szaladtak szemben a széllel, miközben a sikló gépbe ka­paszkodnak. És a felhajtóerő felemelte a kezdetleges gépet. Otto Lilienthal egyfedelű gépén repül Berlin mellett 1893-ban. kös volta szánté lehetetlenné teszi a teljesség megközelíté­sét, mégis szükséges néhány — az első valóban magasba emelkedő repülőgép kialakí­tásához nélkülözhetetlen — kísérletről szólni. Mindhiába voltak látszólag adottak a lehetőségek, a re­pülésre nem kerülhetett sör, mert ha történetesen akadt is volna alkalmas gép, a vele felemelkedő pilóta gyakor­lottsága a nullával volt egyenlő. Nem lehetett megta­nulni repülni, egy repülőgé­pet kormányozni, mert — nem volt repülőgép, amelyen ezt gyakorolni lehetett volna. Ezért óriási a jelentősége Lilienthalnak és elődeinek, akik a gyakorlatban valósí­tották meg a motor nélküli repülést, szereztek olyan ta­pasztalatokat, amelyek ma­gukba foglalták a repülőgép irányításának legfontosabb fogásait. Egy tengerészkapitány. Ma­rie Le Bris, (1808—1872) hosszú tengeri hajóútjain megfigyelte és csodálta a hatalmas testű albatrosz ma­daraknak a kedvező széllel való vitorlázását. Kereste, és végül meg is találta azokat a törvényszerűségekét, ame­lyeknek jó részét felhasználta vitorlázó gépének építésekor. Lovak húzták mind sebeseb­ben egy hosszú vontatókötél­Bzerkezet megfelelő sebesség­nél és szélnél repülni tud uta­sával! Az ugyancsak francia L. P. Mouillard (1834—1897) maga- készitette, alig 14 kiló1 súlyú vitorlázógépével már felemel­kedett a levegőbe. Igaz, alig fél méter magasra, de még így is több mint 50 méter hosszan repült. Mouillard és hasonló megoldásokat és eredményeket felmutató tár­sa alapozta meg Lilienthal teljesítményét. Otto Lilient­hal (1848—1896) a repüléshez vezető utat így jellemezte: „lépéstől az ugrásig, ugrás­tól a repülésig!” Otto Lilienthal sokat nél­külözött, amíg megszerezte a szükséges műszaki iskolázott­ságot. A kezdet kezdetén ő is azt az utat járta, mint oly sokan, hogy egyszerűen utá­nozni kívánta a madarak re­pülését. Az Ilyen ösztönös ke­resgélés azonban nem hoz­hatta meg a kívánt ered­ményt. Aki sikereket akar el­érni, annak munkájában nemcsak szívósnak és kitar­tónak, hanem módszeresnek és alaposnak Is kell lennie. Ezért Otto Lilienthal és fi­vére először repülő modelle­ket épített, majd megbízható méréseket végzett a felhajtó­erő nagyságának és keletke­zésének. valamint a levegő ellenállásának alakulásáról. ünitász Ernő a békesség angyala. Kicsit köpcös és kopaszodó angyal, de szive elnyűhetetlen, midőn azösz- szefogásért kell tenni. A csa~ ládot nem érte hát váratla­nul a háromhavi tervező- munka után tett közlése, mi­szerint kirándul a lakótömb. — Tudjátok, az elidegene­dést Vagyunk e kockában kétszázan és sejtelmem sincs, ki él felettünk. De ösz- szemelegitem a népet. Kis kirándulás, csurditás némi rizlinggel, aztán keblemre, világ. Másnap már számítást végzett, körözvényt szerkesz­tett. Majd egyik lépcsőházból ki, a másikba be. Este holt- fáradtan rogyott ágyba. De homlokán dicsfény. — Teli a két Ikarus. Nincs, ahonnan ne jönnének. Ezt fűzd össze, asszony! Etelkának, ki azért nyitott szemmel őgyeleg a házban, kerüli ellenvetése. — Ernő, megható. amit mívelsz. Tíz év után együtt a zöldben. Mégis aggódom. Mert a korhely könyvkötő mit kezd egy sakkbajnok­kal, az átlátszó fülű atomtu­dós a vadevezős divatterve­ző nővel, te meg a kéjenc pitykegyártóval, aki hétvége­ken, ha vidékre megy a nej, más cafkát hord otthonába? Unitász szelíd mosollyá,!, ”/' -ögettc i paplant. —1 Ha valamit akarunk, si­kerül. Es nincs sintér. ki bá­ránnyá ne válna a közösség tenyerén. Aludj jól, Etel­ka. .. ! Az asszony hajlott a szóra. Buzgalommal sürgött vasár­nap reggel is, csomagolván az élelmet, napolajjal, há­rom rejtőjenővel. Öra múl­va pedig a természet lágy ölén nyüzsgőit a lakótömb. S röpült az idő. Mert volt futballtorna' lépcsöházak kö­zött, a divattervezőnő új modellekkel bűvölte asz- szonyhíveit, az aggastyánok nagy ivászatokra emlékeztek, a kéjenc Tajti pedig bokrok alján Boccaccióval delejezte Nyuszikát, a hétvégi ügyele­test. No, üt borult fejtetőre minden! Mert ki-ki megsüt­vén ebédszalonnáját, s le­öntve pár pohár dörgicseit, kezdett után vé.z’-i. Féi n?k '7 mi le­het kit' '"j.-ö. Persze a tűzverr ■ csupa do mb , ilat gépíróüt Es máris vala­hány, hogy feltűnjék, Nyu­szika körül produkálta ma­gát. Zauber kártyatrükkök- kel tündökölt. A podagrás Zsömléi kézállásban cser­készte magát a bokorzöldbe. Az atomtudós kocsikerék kökörcsint szedett a tűzve- res hajfonatba. A könyvkö­tő Tsiriz, mint sivatag, szí­vott fel egy demizson dör- gicseit. Mások Tarzánként lökték magukat ágról ágra, vizsla tekintetükkel mindé­tig a domborulatokon legel­ve. Míg Ernőnk, boroskorsó- és gépírónő-szemek mélyére nézvén, olyan bokázásba fo­gott, hogy döngött a pázsit. De mégha csak így cifráz­za, s mámorában nem tapos Tajti hasára! Am Odatette csülkeit. Minek következmé­nyeként a judo hajdanvolt bajnoka úgy csapkodta 'va­lahány széptevőt facsonkhoz, színhez, hogy perc után csak embergubanc díszlett a bodzák alatt. A helyzetet to­vább mérgesítette az elődii- börgő asszonykád, minde­nért Nyuszikát, s Tájt it okolva. Etelka sem csürte- csavarta, I esújtón kékmo- noklis férjurára nézett: — Ernő, ttidod most már, kikkel élsz a kockában. Vén szoknyapecér...! Otthon Unitász evett im- mel-árrímal pár falatkát Li­za lánya eléjük rakott ét­keiből. Utána azonban rög­tön elfoglalta a fürdőszobát. A tükörképe megrázó volt. Utődött, ragyás sárgadiny- nye nézett rá vissza. Ráadá­sul csikordult a kilincs hir­telen, hogy az ajtóban dél­cegen felmagasuljon egy pizsamás férfialak, ajkán vi- gy orral. — Mi az, tata? Zöldven­déglő, trink, bunyó? Na, jól bevásároltam én magá­val. .. ! Unitász megszédült. Majd kiveresedett.' Hogy pillana­ton belül lerohanja lányát, asszonyát a harmadik szobá­ban. — Ti cédák! Hát kit eresz­tettetek, az én fészkembe? Honnan ez a szőrmák vad­idegen, aki rám tört a für­dőszobában? Magyarázatot! Etelka közelebb lépett éle­te párjához, s kezét homlo­kára helyezte lágyan. — Szármák vadidegen. A vöd, édesem! lm harmr.di' ’>ónapja. . . se látta1 e hallottál i: rándulás 5 .ervezésétől. .. »löíüVay liyőzö Azután emelvényt építettek, arról ugrottak le gépük se­gítségével, Ezek a kisebb ug­rások a kezdet kezdetén négy-öt méteresek voltak. Az­után mind messzebbre sike­rül siklaniuk. 1891-ben már tizenöt méternyit repült Otto Lilienthal. Naponta hatvan- hetven ilyen ugrást hajtott végre a testvérpár, s eközben igen nagy gyakorlatra tett szert. Alkalmas terep után kutat­va — ahol jó magas kiemel­kedések vannak — Lilientha- lék Dosse és Neustadt között olyan kopár homokdombokra akadtak, amelyeknek leg­többje elérte a 60—70 méte­res magasságot is. A sikló­géppel végzett gyakorlatok lehetővé tették a teljesítmény fokozását is. Nemsokára ké­pes volt akár 300 méteres re­pülésre is a „madár”. Otto Lilienthal testsúlyának áthe­lyezésével kormányozta gé­pét, amelyen egy csőütköző volt, hogy megvédje a pilóta lábát a gép földet élésekor. Otto Lilienthal annyira ki­tapasztalta kis vitorlázógépé­nek tulajdonságait, hogy a lejtő menti emelőszélben még vitorlázni Is képe® volt, hogy a fényképészek a nekik legmegfelelőbb ■ pozícióban fényképezhessék le. A Lilienthal fivérek sikló- vitorlázó repülésének híre szétterjedt a világban. Jöttek esőstől az érdeklődők, és a fivérek minden titkolódzás nélkül mutatták meg nekik gépeiket. Közben már egy kétfedelű vitorlázógép is ké­szült. A várható tragédia 1896. augusztus 9-én következik be. Jóllehet Lilienthal már erő­teljesen foglalkozott a kor­mányzás problémáival, mert nem tartotta hatásosnak, hogy testsúlya áthelyezésé­vel irányítsa gépét, a gya­korlatban mégsem valósítot­ta meg az új rendszerű kor­mányok felszerelését. A sik­lógép egy alkalommal túl lassan repült, majd előrebu­kott, és mintegy 20 méteres magasságból lezuhant. Otto Lilienthal súlyos hátgerinc­sérülést szenvedett, és augusztus 10-én meghalt. Utolsó, szavai jellemzőek reá és minden nagy feltalálóra akí számára a legnagyobb és a legfontosabb, hogy előre­vigye az emberiség és a ha­ladás ügyét. Ezt monrha ha­lála előtt: „Áldozatot kell hozni!” (Folytatjuk.) 1974. augusztus 9., pénlex

Next

/
Thumbnails
Contents