Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-06 / 182. szám

KOSSUTH 8.20 Harsan a kürtszó! 8.56 Donizetti: A csengő. Egyfelvonásos vigopera 10.05 Iskolarádió 10.25 Zenekari muzsika 11.14 Gondolat 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiákoktól 14.07 Mesejáték 14.50 Éneklő Ifjúság 15.10 Operarészletek 15.30 Népi zene 16.05 Beethoven: G-dür szonáta 16.20 Elhangzott... 16.40 Operettrészletek 17.05 Fiatalok Stúdiója 17.25 Polkák 17.35 Honnan vegyék? 18.00 Könnyűzenei Olimpia. Döntő. VUI. 18.30 A Szabó család 19.25 Népdalok 20.00 Mi a titka? 21.03 Kilátó 22.30 Válaszút 22.58 Operettrészletek: 0.10 Kórusmüvek PETŐFI 8.05 Zenekari muzsika 9.03 Népi zene 9.52 Vers 12.03 Kamarazene 12.49 Bolíviai népi dallamok 13.03 Törvénykönyv 13.20 Operarészletek 14.00 Kettőtől — hatig Zenés délután 18.10 Génjeink veszélyben 19.01 Gitárral angolul! 19.16 Közvetítés a magyar bajnokok tornájáról 19.45 Könnyűzene 20.28 Irodalmi kirándulások 20.58 Közvetítés a magyar bajnokok tornájáról 21.50 Zenekari muzsika 22.24 Nóták 23.15 Romantikus zene SZOLNOKI RADIO Hétfői hullámhosszunk. Zenés aktuális riportműsor Td MAGYAR 17.23 Hírek 17.35 Piros, tilos. Óvodások íilmműsora 18.10 Honvéd Kórház. Riportmüsor 18.40 Játék a betűkkel 19.10 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 Magyar egyfelvonásosok a képernyőn 22.25 Tv-hiradó 2. műsor 20.00 Richard Waverly pere; Tv-játék 21.25 Tv-híradó 21.50 A kalandra hívó tenger V. rész POZSONYI 9.30 Mont Oriol. Tv-játék 18.00 Szórakoztató műsor 19.00 és 21.25 Híradó 20.30 A császár kémje EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) \ Fél 4, fél 6 és este 8»órakor Koncert szólópisztolyra EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Du. fél 4 és fél 6 órakor A fekete herceg Szinkronizált szovjet bűnügyi film. Este fél 8 órakor Aniia és a farkasok Színes spanyol film. EGRI KERTMOZI Este fél 8 órakor Ralu hercegnő hozománya GYÖNGYÖSI PUSKIN La Mancha lovagja GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Átkozottak vagyunk, Irina GYÖNGYÖSI KERTMOZI Este fél 8 órakor Jó estét Mrs. Campbell HATVANI VÖRÖS CSILLAG Ordasok között HATVANI KOSSUTH Bakaruhában HEVES Hangverseny Bangladesért FÜZESABONY A szikla barlang titka «fr ORVOSI \ ÜGYELET 1 Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben. (Tele­fon il-iö) Rendelés gyermekek részére is­tíyöngyosön: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Jókéi utca ti. szám alatti rendelőben. (Tele­fon: 125 éve hal órán ál vonultak Eger városán keresztül a cár csapatai Kő Tamás: A repülés századai A% első hősi halottak 4. FERENC JÖZSEF császár és Miklós cár szövetsége kellett ahhoz, hogy a magyar szabadságharcot le lehessen tiporni. A cár sebes készség­gel 'teljesítette Ferenc József segélykérését; mind a ketten tudták, hogy itt többről van 6zó, mint egy, aránylag kis nép mozgalmáról. Miklós cár olyan haderőt vonultatott fel Becs segítsé­gére Magyarország ellen, hogy a fele is elég lett volna, olyan hadsereget, amely fe­lülmúlta az osztrák hadsereg létszámát Igaz, hogy az oszt­rák fősereget a magyar tá­madások szétszórták, de a nyugati határon túl nem ül­dözték úgy, hogy Haynaunak sikerült összeszednie a szét­hullt ármádiát 175 ezer főnyi sereggel indult meg az oszt­rák ellentámadás. Június 18-án, 1849-ben a cári csapa­tok akadály nélkül lépték át a kárpáti hágókat, amelyeket a visszavonuló szabadsághar­cosok kénytelenek voltak védtelenül hagyni. Kétszázezer ember ömlött a hágókon keresztül, a sere­gek élén Paskievics herceg, tábornagy, Lengyelország le- igázója. A magyar fegyveres erők létszáma 162 ezer ember, azok is három különálló se­regtestben harcolnak, az északi, déli és középső sza­kaszokon. A kormány székhe­lye Szeged lesz. Görgey még egyszer meg­kísérli a lehetetlent, Vácnál megütközik az oroszokkal, de sikertelenül. A vereséget nem lehet feltartóztatni. Megriadt lakosság, elcsüggedt nép fo­gadja a magyar történelem újabb szomorú fordulatát. HEVES VARMEGYE közJ igazgatása és a fenyítő tör­vényszék elhagyja a várost és Szolnokra költözik, majd Tö- rökszentmiklósra, később pe­dig Dévaványára. Augusztus 3-án már Dévaványáról kelt a megyei bizottmány és a fe­nyítő törvényszék jegyző­könyve. A városi tanács jegy­zőkönyvei hallgatnak az ese­ményekről, csak végrendele­teket és gazdasági ügyeket örökítenek meg. A szerzetesrendek História Domusai, házi történetei őriztek meg néhány adatot ezekből az időkből, de már ezek is elkallódtak. Breznay Imre jegyzett át belőlük cse­kély tájékoztatást az Egri Ka­szinó Történetének megírása­kor. Július 7-én éjjel, mintegy harminc orosz lovas előőrs érkezett a városba, ezek visz- sza is tértek csapattestükhöz, amely másnap haladt keresz­tül Eger területén. Július 9-én nagyobb cári sereg jött, több ágyúval, pa­rancsnoka a városházán te­kintélyes mennyiségű élelmi­szert követelt, különben lö­vetni fogja a várost. A tiha- méri állomásnál táboroztak, de úgy látszik, gyors paran­csot kaptak a továbbhaladás­ra, mert a sarcból semmi sem lett. Július 14-én Kuchnesov ko­zák hetman járt itt, kétezer főnyi lovassal. A legnagyobb elözönlés ta­núja július 25-én volt Eger, amikor is hat órán át vonult a városon keresztül a cári hadsereg húszezer katonája Rüdiger tábornok vezetésé­vel Pétervására felől, a Bak- tai úton vonultak, s egy ré­szük a Fekete Sas csárdánál ütött tábort, másik részük pedig az Akasztó-dombon. A Fekete Sas, a tihaméri állo­másnál ma is megtalálható épület, ott veszik át a hizlalt marhákat Az Akasztófa á mai Lenin út külső vonulatá­nál volt, ma beépített terület. A VAROS LAKOSSÁGA abban az időben alig haladta meg a 18 ezer főt, s a meg­döbbenés halálos csendje fo­gadta az ijesztő méretű özönt. A város népe akkor már tud­ta, hogy minden elveszett!, s a rémületet még csak fokozta, hogy július 26-án éjszaka földrengés rázta meg a vidé­ket. A kormány akkor már Aradra költözött, s Görgey augusztus 11-én átvette az or­szág vezetését Kossuthtól, aki elhagyta az ország terü­letét. Harmadnapra Görgey serege Világosnál letette a fegyvert, feltétel nélkül, a cári hadsereg előtt. Augusztus 29-én este fél 9 órakor érkezett meg Egerbe Kapy Eduárd császári hadi biztos és az érseki palotába szállt meg Köllő osztrák ez­redessel, a katonai parancs­nokkal együtt. Kapy megszer­vezte nyomban a városi köz- igazgatást s a rendőrség veze­tését a kérlelhetetlen Schwartzer kapitány vette át. Szeptember 10-én zajlott le Egerben a szabadságharc bu­kásának utolsó fejezete: dél­után négy órakor elégették a városban található Kossuth- bankók garmadáját. A lakos­ság pénze volt ez, beszolgál­tatásukat szinte kegyetlen fenyegetéssel szorgalmazták. Dr. Kapor Elemér Nem véletlen, hogy Pá­rizsban, a divat őshazájában, egyik napról a másikra új divatirányzat honosodott meg a Montgolfier testvérek sikeres légi utazása után; ez volt a léghajósdivat. A höl­gyek kalapjait bájos kis lég­gömbök ékesítették, a ruhák ujjait: egyesek a léggömb formájára szabták, és a gye­rekek több apróbb tűzvészt is okoztak modell-léghajöik kipróbálásakor. A léghajó te­hát jött és győzött. Divatos dologgá vált beszélni róla, elegáns szalonokba invitálni az első léghajósokat, akik mind színesebben és színe­sebben mesélték el a repülés alatti élményeiket. Rajtolt az első, hidrogén- nal töltött léghajó is, és 1784 június negyedikén fölszállt a levegőbe az első női légha­jós. A bátor asszony — Ma­dame Thible — nemcsak szép volt, hanem elismerés­re méltóan énekelt is: fel­szállás közben éppen egy áriát, hogy bebizonyítsa az ellentáborral szemben — nemcsak férfiaknak, hanem nőknek is lehet repülniük! Az első repülés percei után megkezdődött az ádáz küz­delem, a teljesítmények^haj­szolása is. Még 1784 őszén a Robert testvérek néhány óra alatt több mint száz ki­lométeres távolságot tettek meg szabad ballonnal. Pilat- re de Rozier és társa Proust, elérte a 4000 méteres magas­sági rekordot. A kor legismertebb két léghajósa, Blanchard és Ro­zier versenyben állt egymás­sal: melyikük szeli át a La Manche osatomát (alig vala­mivel több mint száz évvel később is a csatorna motoros átrepülése volt a nagy cél). Blanchard a kedvezőtlen idő ellenére is útnak indult uta­sával, a dúsgazdag, dicső­ségvágyó dr. John Jeffriesz­szel. 1785. január hetedikét írták. A jóirányú szél maga­san repítette a ballont a francia partok felé. Hirtelen vészjósló sípolás hallatszott; megrepedt a ballon burkola­ta ... A gömb mind lejjebb süllyedt. A megrémült lég­hajósok a nyílt tenger felett minden kidobható tárgyat a hullámok közé vetettek. Az élelmiszerek, díszek, ruhák és végül még a készpénz is vízbe hullott... Amikor már valóban semmi sem volt a gondolában, a gömb lassan emelkedni kezdett Fogvacogva átrepültek a Blanc—Nez-foktól nyugat­ra a francia partok felett, és egy erdőben' szálltak le — sértetlenül. A vetélytárs Rozier (az elsőként repülő két ember egyike) a kedvezőtlen irány­ból, a francia partok felől akart Angliába repülni, de hiába várt kedvező széli-e. Végre engedve a vállalko­zást finanszírozó pénzembe­rek unszolásának, mégis fel­szállt. A léggömb burka megrepedt, a kiáramló hid­rogén tüzet fogott és rob­bant ... Pilatre de Rozier volt az első léggömbbel re­pülő hősi halott. Társa — Romain — is halálát lelte a roncsok alatt. A léggömbbel ezután érté­kes meteorológiai és repülés­sel kapcsolatos adatot sze­reztek a bátor repülők. Majd használták a szerkezetet mu­tatványosok is, akik kis ejtő­ernyőkkel ijedi, .négylábún­kat dobáltak ki a ballonok­ból, és busás belépődíjat szedtek azoktól, akiket nem riasztott vissza a repüléstől való félelem, és maguk akartak felszállni. Az egyik legjelentősebb kutatási eredmény és lég­gömbrekord Hamburg mel­lett született 1803. július 18- án; amikor Lhöest fizikus és kísérője, E. G. Robertson fla- mand tudós és hivatásos lég­hajós, 7000 méter magasba emelkedett. E nagy magas­ságot oxigén tartály ok híján csak igen nagy fájdalmak­kal tudták elviselni. Az előforduló katasztrófák és a gyakori léggömbfelszál­lások, egy sor jelentős kor­szerűsítést eredményeztek a hagyományos konstrukciókon. Feltalálták a biztonsági sze­lepet és a 6zakítósávot, amely a leszállást gyorsítja meg. 1858-ban készítetté el a fran­cia Nadar az első légifelvé­telt, és 1859-ben repülték túl a bűvös 1000 kilométeres tá­vot: Amerikában John Wise és társai' St. Louisból Hen- dersonba repültek 20 óra 40 perc alatt, miközben 1279 km-fs távolságot tettek meg. Amerikában a múlt szá­zad hatvanas éveiben még esketésnél is használtak lég­gömböt. A pap, az ifjú pár és a tanúk léggömbé száll­tak és vagy ezer méter ma­gasan, a szelek szárnyán mondták pl a holtomiglan- holtodiglant. Ez aztán nem­egyszer néhány perccel a boldogító esketés után be is következett... Emiatt aztán ez az új divat nem is na­gyon terjedt el. A nagy magasságokba hir­telen felemelkedő ballonban az utasok az oxigénhiány kö­vetkeztében előbb eszméle­tüket veszítették el, azután — ha a ballon tovább emel­kedett — megfulladtak. Mendelejev orosz tudós ter­vezte meg a légmentesen záródó' gondolát, amelyet jó­val később el is készített az ismert kutató, A. Piccard professzor. Az oxigénben sze­gény légrétegekben a gon­dola utasai azt az oxigént lé­Andrée és társai elindulnak tragikus végű északi-sarki útjukra. A kivételek sőt maga a nő is. Nőnemű kaptájára húzzák a folyó­neveket, ilyen a mi Tiszánk és Dunánk, ide sorolják a Szomszédom fia most tért haza szabadságra Lipcséből, ahol ifjú vendégmunkás­ként fejt ki német baráta­ink között áldásos tevékeny­séget. Itt van most előttem, issza a feketémet, hogy meg­mutassa mit gyarapodott egy esztendő alatt testben és lélekben, akarom mondani műszeriparban és a német nyelvben. Különösen az utóbbiról esik igen sok szó, mert fő­leg a névelő ragozásával le­het igazán bebizonyítani, hogy a magyar koponya sem keményebb a többinél. — A legfontosabb szabály — kezdi magyarázni Karcsi, — hogy megállapítsuk, mi­lyen névelő tartozik a fő­névhez. Először is hímnemű minden hím élőlény, az em­ber, a fiú, a kakas, á bika, a férfifoglalkozások, a napok, hónapok, évszakok, a világ­tájak, a szélfajták neve. Ide tartoznak az ásványok is, mint például a gránit, a mész, a homok. Csakhogy a német nyelvben mindig va: kivétel, itt pedig a szén a amely nőnemű. Hímnemű’ a pénzfélék, a schilling, , a rubel, a dollár, a frank, a forint, a fillér, a pfennig, de a csuda vigye el, ha száz _____- W & német Elbát, a francia Rhone-t, de a szabály mar­kaiból kicsúszott a Rajna, a Majna, az Inn, sőt még a Kongó is, amelyről nem tu­dom milyen meggondolás szerint hímnemnek. Fejünk- _ verték, hogy. nőneműek virágok, a fák és a gyü­mölcsök neve. Nőnemű te­hát a fenyő, a rózsa, a nyár­fa, a körte, de az alma hím­nemű, s ugyancsak hímnemű van belőle, már itt a kivé­tel. A márka tehát nőnemű, hasonlóképpen a korona, de hogy a dolog még bonyolul­tabb legyen, az angol font <emlcgesnemű. Az ember joggal várhat- á — folytatta —, hogy < oneinű élőlények neve nő iemü legyen. Az asszony, e menyasszony, a liba, a tehén valóban az, de semlegesne­mű a kisasszony, a leányka, a nőies paradicsom, a férfias paprika, de hogy miért sem­legesnemű a nefelejcs, akkor sem tudom megmondani, ha agyonvernek. Nem akarom hosszú lére ereszteni, de a legtöbb baj a semlegesneműekkel van. Ide tartoznak a szabály szerint a fiatal élőlények, például a gyerek, a borjú, a csibe. Ide 1 osztották be egykor a fé­meket is, mint például az aranyat, az ezüstöt, az ól­mot. A vas is idetartozik, de az acél már hímnemű. Sem­legesnemű a réz is, az ón is, de a belőlük ötvözött bronz — káptalan legyen a feje. aki eszébe vési -t-, már nem semleges, nem is hím, ha­nem nőnemű. Hát ezzel faragtak ben­nünket a nyelvtan órákon egy .álló esztendeje. Német vendéglátóink mindjárt rá­hibáztak, hol szorít a cipő és azóta szüntelen a névelő ragozását tanuljuk. De fúj­juk is, mint a vízfolyást! Hörpint egyet a langyos- illatos kávéból a gyerek, az­tán találkozik a tekintetünk. Óvatosan megkérdem: — Aztán valamennyi ra­gozását tudod? — Azt nem — feleli gz if­jú tudós —, csak a kivéte­lekét. Szüts István legezték be, amelyet tartá­lyokban vittek fel maguk­kal. Egyre több kísérletezőt hajszolt a vágy, hogy átre­püljék az örök fagy birodal­mát, az Északi-sarkvidéket. Közöttük volt S. A. Andrée svéd mérnök is. Tervét az Északi-sark átrepüléséről nagy nemzeti lelkesedéssel fogadták hazájában, és jelen­tős összeget gyűjtöttek szá­mára, de 1896-ban Andrée és társai hiába vártak hónapo­kon át a kedvező szél­re a Spitzbergákon. Egy év múltán újra megpróbál­ták az utazást, és végül ked­vezőtlen széllel keltek útra. Tetemeiket harminchárom évvel később találták meg a Spitzbergáktól északra, Vitő szigetén. A teljesítmények hajszolá­sa gyakran torkollott tehát tragédiába, de még ezek a katasztrófák — illetve ta­nulságaik — is előrevitték a repülés ügyét, (Folytatjuk) MMMmQ 1974 autósaim kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents