Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-29 / 201. szám
Történelmi strandolások (I.) Tó, mm soha nem fagy be... A strand helyén valamikor tó volt. Itt az igazi nyár, teljes erővel zajlik a strandszezon. Turisták ezrei jönnek a megyébe, s természetesen nem kerülik el a híres egri strandot sem. Mikor alakult ki ez a hírnév? Mióta lehet fürödni, úszni a meleg források vizében ? Sok látogatóban felötlik ez a kérdés. Erre igyekeztünk mi is választ szerezni. Az egykori meleg víz és környéke az elmúlt évezredek történetében mindig jelentős szerepet kapott mind az emberek egészségvédelmében, mind szórakozásában. Elöljáróban mindjárt le kell szögezni, hogy a középkorban — sőt még a XVIII. században is — a mai strand egy részén nagy kiterjedésű, úgynevezett Meleg tó volt, amely az egri melegforrásokból kapta állandóan a vizet és így télen sem fagyott be. Erre utalnak a Hippolit egri püspök vad- kacsavadászatával kapcsolatos levelezések. De ezenkívül van ennek a nagy kiterjedésű Meleg tónak egy későbbi és kézzel fogható emléke is. Egy XVIII. századi térkép ugyanis Egerben kb. a volt Práf malomnál egy Hideg tó és a meleg vizek környékén pedig a Meleg tó rajzát közli. Ez a soha be nem fagyó tó természetes módon már a honfoglalás kora óta szinte kínálta annak lehetőségét, hogy az itt letelepedő magyarok részben állataikat fürdessék benne, másrészt maguk is igénybe vegyék tisztálkodás alkalmával. Az egri Meleg tó fürdésre, állatúsztatásra, tisztálkodásra, mosási célokra való fel- használása tehát szinte a honfoglalás kora óta a városi élet kialakulásáig tulajdonképpen a kezdetét jelenti a fürdőkultúrának. Amíg a város lakóinak fürdésre a nyári időszakban a szabadon terjeszkedő Meleg tó kitűnően megfelelt, addig a XII.—XIV. században a für- dőkultúra egy magasabb fo- •on kezd kifejlődni, hiszen a bencés rend letelepedésével jött gyakorlatba a mesterséges fürdők használata. Az egri püspökségben épített kolostorokban mindenütt fürdőszobákat is létesítettek, ugyancsak fürdőszoba volt az egri püspökség épületében is. Az egri vár feltárása során megtalálták például egy vízköpő lefolyóját, amely feltehetőleg a fürdőépületből vezette el a vizet. Ezek szerint tehát a kora középkori fürdőkultúra elterjedése a szerzetes rendek nevéhez fűződik, ugyancsak szerzetesi, egyházi segédlettel fejlődött ki a nyilvános fürdők többsége is. Így a meleg vizek környéki fürdőépületek közül a legelső emlékünk 1448-bó! származik, amikora fürdő a Segedelem-völgyi karthauziak tulajdonában volt, majd 1495-ből, amikor az egri püspök megjavíttatta épületének a tetőzetét. Persze ez korántsem jelenti, hogy a2 egri fürdő történetesen 1448-tól üzemel. Sőt feltételezésem szerint, figyelembe véve a bencés rendek fürdőkultűrájának rohamos elterjedését, valamint azt, hogy Heves megye területén a mezővárosokban is jóval korábban tudunk fürdőhelyek: ről, az egri nyilvános fürdő megnyitásának időpontját is kb. a XIV. sz. végére kellene tenni. Egyébként egy viszonylag kis mezővárosban, Pász- tón az egrinél jóval korábbi adat utal például a városi fürdő működésére. Így Bárt- fai Szabó László regestáiban egy, a fürdővel kapcsolatos oklevél az 1417. évet említi míg Borovszky a fürdő megvásárlására az 1437. évet jelöli meg. Bármelyik adat is a helyes, ez azt jelenti, hogy a fürdő ettől korábban, feltehetően az 1300-as években épült, tehát adatszerűén jóval korábban mint az egri. De olyan kis helyeken, mint az egri püspökségben levő Göncön is tudunk arról, hogy 1450-ben egy Mihály nevű pap a zárdának tett adományát fürdő és egyéb javak ajándékozásával gyarapította. Ezt tudva még természetesebbnek kell tartanunk, hogy ott ahol olyan természeti adottságok köny- nyítették meg a nyilvános fürdő létrehozását, mint Egerben, akkor ott szinte bizonyosra vehető, hogy a megye bármely más városánál korábban építettek nyilvános fürdőt. Eszerint tehát a mai ún. török fürdő helyén legalább az 1300-as években már fürdőépületnek kellett lennie. A szakírók mind megegyeznek a középkori városokban a fürdők fontosságában. Hogy milyen lehetett a XIV—XV. században létrehozott egri fürdő, arra vonatkozóan nincsenek emlékeink, illetve Gorove említi munkájában, hogy az egri fürdőház falai gótikus ízlésre mutatnak, s azok jóval a törökök előtt is használtattak. Gorove egyébként igen merész következtetésre jut, mindebből azt állítván, hogy ez a fürdő „a budaiak és a rómaiak idején is meg volt”. Nemcsak az egri polgárok és munkások, de az egri katonák is használták a fürdőt, erre mutat, hogy 1507-ben az egri püspökség gazdasági számadásai között van egy 25 dénámyi kifizetés a katonák fürdési költségeire. Az egri vár XVI. századi várlel- táraiban is találkozhatunk itt-ott fürdőkádakkal. Ez tehát azt jelenti, hogy az egri fürdőkultúra a XIV. században dokumentumokkal bizonyíthatóan igen fejlett és az egri meleg vizet minden népréteg és minden foglalkozásbeliek, szerzetesek, polgárok, itt dolgozó magyar és külföldi építőmunkások, lakatosok, ácsok nem utolsósorban a várban katonásko- dók igénybevették. Arról, hogy milyen volt e kor fürdőkultúrája, egyáltalán tudtak-e és hogyan tudtak eleink úszni, arról egy 1538-ban megjelent, úszással foglalkozó tudományos munka tájékoztat, amelynek szerzője Wymann Miklós in- golstadti egyetemi tanár párbeszédes módon leírta a korabeli úszásmódokat, így a mellúszást, illetve a hason- uszást, az oldalúszást, amit elítélt, a kutyaúszást, amit szintén helytelennek tartott, míg dicsérte és kiemelte a hátúszás fontosságát. Ugyanakkor a tanuláshoz ajánlotta a parafát, vagy a kákacsoI « A * Visontáról Átadták rend éltetésének az ABC-kisáruházat, amit négyszázhúszezer forintos költséggel épített a községnek a Mátraalji Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Az elavult élelmiszer- és iparcikkbolt helyett modem, kulturált üzletben, gazdag választékból vásárolhatnak végre a vi- sontaiak. Sok szép áru jött a helyükbe: nem kell már gyermekbútorért, varrógépért, hűtőszekrényért, kerékpárért sem a világot a nyakukba venni. Kisebb gond a szülőknek a tanévkezdés is: végre mindenféle írószer kapható a faluban. És még kettő a nagyon közeli örömök közül: a jelenleginél korszerűbb zöldségboltot és állandó húsboltot nyit a faluban a szövetkezet T. Mányi Judit Poroszlóról V Poroszló község párt- és tanácsi szervei, gazdasági egységei, intézményei átfogó intézkedési tervet készitet- tek az ifjúsági törvényből adódó feladatok helyi végrehajtására. A tervek részletesen foglalkoznak a fiatalok eszmei-politikai nevelésének módozataival, a honvédelmi nevelés és képzés gyakorlati tennivalóival. Az általános iskolában és azon kívül is bővíteni kívánják a fiatalok sportolási lehetőségeit, növelik az óvodai és napközi otthoni férőhelyek számát, korrepetálásokkal, tanulószobákkal és szakkörök működtetésével adnak nagyobb segítséget a fizikai dolgozók szermekei- nek továbbtanulásához. A gazdasági szervek terveiben a pályakezdő fiatalok fokozott támogatása szerepel, s nagyobb szerepet kapnak az üzemek, a munkahelyi közösségek vezetésében is a fiatalok. ' Fokozottan összehangolják az iskola és a termelőszövetkezet pályairányító tevékenységét, s ezáltal gondoskodnak a tsz szakember-utánpótlásáról. A tanács kedvezményes áron juttatja telekhez az építkezni szándékozó fiatalokat, a tsz pedig lakásépítési kedvezmények, kölcsönök nyújtásával segít. Kitűnt, hogy évente átlagosan 15 fiatal házaspár él is ezzel a kedvezménnyel. mót. Varga László (Folytatjuk) Milós Macourek: A hernyó Hiába, aki hernyó, az hernyó, állandóan falna, ha valaki asztalhoz hívja, nem kéreti magát készer, de egy perc múlva már megint éhes, és így egyszer egy hernyó elhatározta, hogy zöldségüzletben vállal állást, ahol nagy zöldségraktár van, de nem sokat árusított, el lehet képzelni, a hernyó hernyó marad, egyébként nem is érdemes árusítani, a mindent, szép az élet, rózsás a kedve, kitűnő a hangulata, és azt gondolja magában, remek ötlet volt ide elhelyezkednem, ennyi finomságot még életemben nem ettem, de semmi sem r Állattan tart örökké, egy szép napon leltárrevízió jön, rend a lelke mindennek, senki nem teheti azt, ami éppen eszébe jut, de a hernyó csak mosolyog, mintha semmi sem történt volna, azt mondja, egy pillanat, nem a legjobbkor jöttek, legfőbb ideje begu- bóznom, nem lehetek a végtelenségig hernyó, semmi sem tart örökké, rend a lelke mindennek, egyébként sem sürgős ez a leltár, nem ég a ház, majd később elintézzük, és fogja magát, s begubózik, nincs más hátra, várni kell, heteket, hónapokat várni, s egyszerre megjelenik egy gyönyörű pillangó, egy elegáns pillangó, aki azt mondja, már bocsássanak meg, mi közöm holmi visszaélésékhez, mi közöm holmi zöld hernyóhoz, még csak nem is láttam effajta valamit, és elrepül, mintha mi sem történt volna. A rák Először hétfő van, aztán kedd, s végül vasárnap, aminek már szombaton mindenki előre örül, de a rák szombaton nem a vasárnapnak örül, a rák szombaton a pénteknek örül, egy kissé másképpen él, mint az átlag, van, aki csodálkozik ezen, ő azonban semmi különöset nem talál ebben, hátrafelé mászik, és ez az egész. Az idő röpül, mindenki siet valahová, de a rák elől semmi nem fut el, mi futna el, a rák állandóan hátrafelé megy, ami volt, az volt, az már rég holt, nem tud elfutni. Szóval, a ráknak annyi ideje van, mint a szemét, péntekről csütörtökre, szerdáról keddre él, régi számlákat talál, megsárgult újságokat, kitépett naptárlapokat és régi karácsonyi levelezőlapokat, melyeken a boldogság és a vidámság szavai állnak, és a rák már alig várja, előre örül a tavalyi karácsonynak, és amikor végre eljön a nagy nap, csönd van, egy teremtett lélek sincs már, körös-körül minden csupa lehullott tűlevél, üres dobozok, papírok és madzagok, és a rák rágcsálja a kemény szaloncukrot és azt gondolja magában, ezért voltam úgy oda? Ford.: Boftár Endre A fiatal nők foglalkoztatottságának növelésére a községben kihelyezett üzemrészleget ' kívánnak létrehozni. Az intézkedési tervek mindezeken felül a fiatalok művelődésügyi, egészségügyi ellátottságának, a szolgáltatások további fejlesztését is tartalmazzák. Az ifjúságpolitika eredményesebb megvalósítását szolgáló intézkedési terveket a községi tanács legutóbbi ülése is tárgyalta, és határozatokat hozott azok sikeres végrehajtására. Császár István Kálból A nyugdíjba vonulás előtt álló emberek tudják a legjobban azt, hogy ez a munkától való elszakadás egészen űj életkörülményeket teremt az ember számára. Talán ezért is, és nem utolsósorban a sok évig, évtizedig végzett munka megszerelése miatt van jelentősége azoknak az összejöveteleknek, találkozóknak, amelyeket, a Vetőmag-termeltető Válalatnál évről évre megrendeznek a KlSZ-fiata- lok kezdeményezésére. Ebben az évben a vállalat káli telepének „Béke” szocialista brigádja vállalta a nyugdíjasnap rendezését és azt, hogy a találkozó alkalmával a vállalat volt dolgozóit, vezetőit szakmailag is tájékoztatja az évről évre fejlődő üzemi tevékenységről, munkáról. A Kálban megrendezett nyugdíjasnapra Heves és Borsod megye területéről huszonegy nyugdíjas dolgozó jött el, hogy találkozzanak egymással, a régi munkatársakkal és megismerkedjenek az új — a helyükbe lépő fiatalokkal — elsősorban a káli telep „Béke” szocialista brigádjánaik tagjaival. A házigazdák nevében a brigád tagjai köszöntötték a kedves nyugdíjas vendégeket. A köszöntésre eljöttek a brigád által patronált kisdobosok js, hogy kedves kis műsorukkal és virágjaikkal köszöntsék az ünnepeiteket. A nyugdíjastalálkozó résztvevőit Huszti Viktor, a káli telep művezetője ismertette meg a telep fejlődésével, bemutatta a nemrég üzembe helyezett borsóhántoló üzemrészt és az új szociális létesítményeket. A Kádba érkezett nyugdíjas dolgozókat köszöntötte dr. Szabó József vezérigazgató is, aki az üdvözlő szavakon kívül részletesen ismertette a vállalat célkitűzéseit, valamint azokat a feladatokat, amelyek megvalósítása a vállalat munkahelyi kollektíváira vár. A szívélyes és baráti légkörben megtartott találkozón a nyugdíjas dolgozókat ajándékokkal is megtisztelték. A káli nyugdíj astalálkozón egyébként részt vett a „Béke” szocialista brigád alapító tagja, Krecz János bácsi is, aki évekig a brigád vezetője volt. A jól sikerült nyugdíjastalálkozó résztvevői úgy búcsúztak el egymástól, hogy jövőre viszontlátják egymást Miskolcon, amikor a miskolci fiatalok látják vendégül őket. Varga Gyula ORVOSI * I ÜGYUET I Egerben 19 órától péntek reggél 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinsz- ky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától péntek reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tejelőn: 11-727.) íeittjiiifiuniHiiwimummifmnuiwmiini i KOSSUTH 8.20 Operarészletek. 9.00 Monda és valóság. III. rész. vándorló mondák. 9.25 Nóták. 10.05 Érdekes szigetek. . Ütijegyzet. 10.30 Zenekari muzsiké. 11.29 Magyar remekírók* Mikszáth Kálmán: A fekete város. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiákoktól. 13.40 Vita a korszerű mezőgazdaságról. = 14.00 Sárosi Bálint feldolgozásaiból. = 14.29 Székely Endre: Mártírjainkról — kantáta. = 14.52 Rádiószínház. Csougor és Tünde. I 17.05 Beethoven; B-dúr trió. § 17.42 A szolvák nemzeti felkelés 30. évfordulóján. | 18.12 Operettdalok. | 18.22 Angyal, ördög, költő. Kondor Béla verses oratóriuma. | 19.25 Kritikusok fóruma. = 19.35 Népi zene. 1 19.58 Giordano: André Chénier. Négyfelvonásos opera. = 22.30 Schönberg: Három szatíra, § 22.43 a XX. század gondolatat I 23.00 Tánczene. § 23.30 Ben Franklin Párizsban. Zenésjátékrészletek. PETŐFI I 8.05 Slágermúzeum. | 8.50 Szemforgatás nélkül. Szemes Piroska műsora. = 9.03 Schumann: Spanyol-■ daljáték. = 9.29 A 04, 05, 07 Jelenti. § 10.00 Zenés műsor üdülőknek. = 12.03 Zenekari muzsika. = 13.03 Miskolci stúdiónk jelentkezik. § 13.20 Két Händel-triószonáta. | 14.00 Kettőtől — hatig ... Zenés délután. | 18.10 Csak fiataloknak! = 19.13 Rádióhangversenyekről. | 19.43 Marx és Engels Magyar- országról. Könyvismertetés. i 20.28 Életem. Gorkij regényének rádióváltozata. I 21.28 A Magyar Rádió Népzenei Fesztiválja. Közvetítés Salgótarjánból. | 22.34 A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. § 23.15 Szimfonikus zene. ra MAGYAR = 16.58 Műsorismertetés. | 17.00 Magyarország—Jugoszlávia férfi kézilabdamérkőzés a Kohász Ku§ páért. 1 18.20 Hírek. = 18.25 Százhalombatta. = 18.50 Víz alatti telepek. = 19.05 Reklámműsor. I 19.15 Esti mese. ABC. Román rajzfilm. § 19.30 Tv-híradó. § 20.00 A pék felesége. Francia film. (1939) (18 éven felüli.) | 22.00 Tv-híradó. 2. műsor = 20.00 Műsorismertetés. = 20.01 Nyári színházi esték. Csehov: Ivanov. Dráma 2 részben. | 21.10 Tv-hiradó. POZSONYI | 9.30 A szlovák nemzeti felkelés 30. évfordulója — Monifesztáció. = 17.00 Hírek. = 17.05 Fecske. (Ifjúsági magazin.) = 17.45 Srácok. (Tv-film.) 1 19.00 Híradó. 1 20.00 Ünnepi műsor. Az SZNF 30. évfordulója alkalmából a besztercebányai amfiteátrumból. = 21.30 Híradó. | 21.50 A völgy. íTv-dráma.% |[ mozi i * * * 5 i EGRI VÖRÖS CSITLLAG I (Telefon: 22-33.) | Du. fél 4, fél 6 és 8 | órakor | Koncert szólópisztolyra = Színes, szinkronizált olasz = bűnügyi filmvigjáték. = EGRI BRÖDY I (Telefon: 14.07) í Du. fél 4, fél 6 és fél 8 I órakor I Fogadó a törött patkóhoz | Verne regénye szülés. ; szovjet filmen. | EGRI KERT | Este fél 8 órakor s Ha kedd van, akkor ez í Belgium | GYÖNGYÖSI PUSKIN : Koncert szólópisztolyra | Színes, szinkronizált óla** i bűnügyi filmvigjáték. | GYÖNGYÖSI SZABADSÁG | Közelharc = férfiak és nők között | GYÖNGYÖSI KERT í Az erdő titka I HATVANI vörös csillag s A fekete herceg 5 FÜZESABONY I Sötét Torino = LŐRINCI | Lóháton, ágyűtűzbéa * «mitjmi minimumuiunmimiuiuiuiiiiiiiuummiiiuiii