Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-27 / 199. szám

Kő Tamás: A repülés századai Hogyan repüljünk 2000-ben? Beszállás az IL—76-os óriás gépbe, amely már egy kicsit a jövő hírnöke. A repülés fejlődésének Iránya nyilvánvaló: mesz- szebbre, gyorsabban, kényel­mesebben. Ez a konstruktő­rök szerint azt jelenti, hogy a ma használatos nagy tel­jesítményű, szupersebessé­gű gépeknél nagyobb befo­gadóképességű (személy- és teherszállító) gépeket kell készíteni. Mi is a jelenlegi sebesség- határ? Az utasforgalomban résztvevő átlagos gépek se­bessége valamivel 1000 km/ó alatt, vagy akörül van (a gázturbinás sugárhajtású gé­peket értjük ez alatt). Re­pülnek viszont már a hol­nap előhírnökei — a TU—i 144 és a Concorde típusok: Igaz, hogy a rendszeres légi közlekedésbe még csak most vonják be őket Ez a két típus már lényegében tudja mind­azt amit a tervezők az 1980a as évek nagy távolságú sze­mélyszállító repülőgépeiről megálmodtak. Sebességük yalaimemwineft a kétszeres Bővítik, korszerűsítik a felnémeti fűrészüzemet r (TudósítónktőL) Nagyarányú refepnstrnk- f cjóK munkálatokat végeznek f a Mátrai Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság felnémeti fű- í részüzemében. Az elmúlt [ esztendőben megkezdett kor- f saerűsítés és bővítés ered- : Edényeként már elkészült az j új készárutér. Több szov- j íjet gyártmányú gépet is I üzembe helyezték, s így a ! bészárutérben dolgozók lét- ! számát a félére csökkent- I faették. A rekonstrukciós munkák nyomán megnöve- ' kedett a termelés is: ebben az évben már 40 ezer köb­méter rönkfáfc dolgoznak fed. A további tervek alapján a nagyüzemi termelési módszerekre fognak majd áttérni: nagymértékben kor­szerűsítik a félkészterméke­ket gyártó üzemrészt Ez azt jelenti, hogy az eddigi gya­korlattal szemben a termé­keket már az üzemben mé­retre szabják, s így készítik elő a további feldolgozásra. Ehhez szükségessé vált a csarnok keresztfűrészeinek kicserélése nagy teljesítmé­nyű fűrészgépekre. Így az Országos Műszaki Fejleszté­si Bizottság támogatásával az idén sor került egy nyu­gatnémet gyártrriányú ES- TERER típusú gép vásárlá­sára is. A berendezés, amely a kiszolgáló egységekkel öt­millió forintba került, meg­oldotta a szalagvitelt, és nagy a méretpontossága. Sze­repel még a tervekben a csarnok további két kereszt­fűrészének kicserélése, amelyhez a szükséges tarto­zékokat az üzem saját erő­ből állítja majd elő. Ezen­kívül az üzemet továbbfel­dolgozó részleggel bővítik valamint megnövelik a rönk­tér területét is. A fűrészüzem vezetői re­mélik, hogy a rekonstrukci­ós munkáitok befejezése­kor, 1978-ban, már 70 ezer köbméter rönkfát tudnak majd feldolgozni és élőké szíteni a további feldolgo zásra. Szalay Zoltán hangsebesség felett van, be­fogadóképességük 120—130 utas. Leszállás nélkül több mint hatezer kilométernyi távolságot képesek átrepül­ni. Az ilyesfajta gépek rend­szeres légi járatba állítása azonban egy sor igen jelen­tős problémát vet fel, ame­lyek megoldása nélkül nem lehet élőbbre lépni. Közülük egyik a légkör szennyeződé­se. A Concorde nem képes eleget tenni a minimális előírásoknak sem. Ezért ma sem eldöntött, hogy néhány állam egyáltalán engedi-e légterén átrepüliá ezt a tí­pusú óriás gépet. További gond, hogy az ed­digi járatok igényeinek ki­elégítésére épült, illetve bő­vített repülőterek sem ki­futópályáikkal, sem műsza­ki berendezéseikkel nem ké­pesek minden tekintetben el­látni, Illetve fogadni esseket a típusokat Problémát flknzr ar fíyen öriásgépek építésével kap­csolatban a világszerte je­lentkező energiaválság is. Az üzemanyagárak egyes fejlett országokban annyira megdrágultak, hogy hasonló nagyságrendű, más, energia- igényes technológiák fejlesz: tésérSL is letettek már. Ennek ellenére a tüdősök úgy vélik, hogy az ezredfor­dulón a személyszállító re­pülőgépek sebessége 6—9 szerese lesz a hangsebesség­nek. A számítható utasok száma megközelíti az ezret, tehát egy kisebb község va­lamennyi lakóját tó lehet rakni egyetlen repülőgépre. A nagy sebességből adódó­an a Föld teljes körülrepü- lése alig néhány órát vesz majd igénybe Az új gépek ^Begastes konstrukciós megoldása a több szintre tagolt törzs. Eb­ben — akár valamiféle eme­letes házban — az utasok egy-egy szint között lifttel közlekednek. Külön fedélze­ten lennének az utasok pogy- gyászát tartalmazó raktárak, valamint a konyhák, tálalók, és mélyhűtőtermek. Az új terveknék megfele­lően egyes országokban már erőteljesen korszerűsítik a repülőtereket. A prognózis alapján úgy számítják, hogy egy közepes forgalmú repü­lőtér évi utasforgalma meg­haladja majd a 25 milliót A jelenlegi repülőterek ennyi gép és ennyi utas fogadására már nem alkalmasak. A be­ton alatti szállítófolyosókon mozgójárdák szolgálják majd a be- és kiszállók kényel­mét. A környezetszennyezés és a zajszint csökkentése miatt a repülőterek mind tá­volabb kerülnek a nagyváro­soktól. a közlekedés meg­oldása — a repülőtér és a varos között —— sürgeti a föld alatti és föld feletti gyorsvasutak kiépítését, vagy a helikopteres száll ítás meg­oldását. A motorok tervezőire fs «ok gond háruL A jelenleg működő hőlégsugármottorok rendkívüli mértékben saeny- nyezik a levegőt, s nagyon zajosak, s olyan — füllel nem hallható —* hangokat is kibocsátanak, amelyeknek káros élettani hatásuk is le­heti Az ttfolsŐ nagy kedések «gyöke a repülés biztonságá­nak fokozása. A tervezett hatalmas sebességi tartomá­nyokban a hagyományos szerkezeti és burkoló anya­gok nem bírják ki igénybevételeket. A külső borítás például feEzzik és elég. Az új acélötvözetek ki­dolgozása azonban máris fo­lyik. Sok tórát a kérdőjel, a válaszra váró kérdés. A fel­tételek szerencsére megvan­nak. A tudományos-techni­kai . forradalom időszakát él­jük. Minden új nap új fel­fedezések sorát hozza. Bíz­hatunk abban, hogy a kér­dések nem maradnák meg­válaszolatlanul, és az em­beriség érdekében valameny- nyi erő együttműködik majd. (Vége.) Me^'*,'^lógiai kislexikon Zivatar — mennydörgés — villámlás — gömbvillám A zivatar légköri elektro­mos jelenség, amit villámlás és mennydörgés kísér. A nagy magasságokban, 10—14 km-re feltornyosodó zivatar- felhőkben igen magas elekt­romos feszültség keletkezik és a kialakult óriási feszült­ség kisül: az elektromosság vakító fénycsatorna formá­jában kiáramlik a felhőből. A villámlást nappal 10—15 km távolságból még jól lát­hatjuk, az éjszakai órákban azonban akár 100—200 km- ről is észrevehetjük. A mennydörgést általában később halljuk, mint a vil­lámlást. Ha a villámlás pil­lanatától mérsékelt tempó­ban számolni kezdünk és 3- nál halljuk a mennydörgést, akkor a villám tőlünk 1 km- re csapott le. A gömbvillám ritkán elő­forduló villamos kisülés a légkörben. A fényes, 10—30 cm átmérőjű gömb néha nagy sebességgel mozog, sőt előfordult már, hogy a nyi­tott ablakon a lakásba is behatolt. Gyakoribb a ké­nyelmesen haladó gömbvil­lám. Néhány perc után ha­talmas pukkanással megsem­misül, néha azonban gyújt, vagy romboL A zivatart gyakran össze­tévesztik a viharral (lásd alább). Helytelen, amikor a rádióban „zivatarszünet” he­lyett „vfharszünetet” mon­danak. Vihar — orkán -i tornádó — hurrikán A szél sebességét mímp- ben, vagy km/órában mérik. Ha a szélsebesség eléri a 15 m/mp, vagy 55 km/óra érté­ket, akkor viharról beszé­lünk. A vihar ágakat tőr le, vagy kisebb károkat okoz, de leginkább a tavakon, na­gyobb folyókon veszélyes, mert megnehezíti a vízi jár­művek közlekedését A Ba­latonon a kisebb vitorlásokat felborítja. Ha a szélsebesség megha­ladja a 25 m/mp, vagy 90 km/óra értéket, orkánról be­szélünk. Az orkán szárazföl­dön és vízen egyaránt ko­moly károkat okozhat. A legpusztítóbb szelek a tornádókban fordulnak elő. A tornádók örvényszerű for­gószelek, amelyek átmérője néhány méter és 1—2 km között változik. A szélörvé­nyek a felhőből a talajig le­nyúló tölcsérhez hasonlíta­nak. Ha szárazföldön halad­nak, akkor portölcsér jelzi őket, ha tó fölé érnek, a bennük uralkodó rendkívül alacsony légnyomás miatt vi­zet szippantanak magukba, és víztölcsérré alakulnak. Egyes nyarakon a Balatonon is előfordul ilyen víztölcsér. Az örvénylő szél elérheti a 400 km/óra sebességet. A szokásos műszerek már nem tudják mérni ezt a sebessé­get, ezért a pusztításból kö­vetkeztetnek erősségükre. A tornádó belsejében levő ala­csony légnyomás háztetőket tép fel, szekereket, vasúti kocsikat ragad magával, a palackból kirántja a dugót. A tornádó mindig szárazföl­dön keletkezik, hasonló mó­don, mint a nyaranként gyakran látható, de egészen ártalmatlan forgószél. A hurrikánok a trópusi tenge­reken keletkező, átlagosan 500 km átmérőjű,' pusztító erejű örvénylő áramlások. A szárazföldek belsejébe nem hatolnak be, de a szigeteket és a partvidéket gyakran pusztítják. Az Indiai-óceánon trópusi ciklonnak, a Csen­des-óceánon tájfunnak, az Atlanti-óceánon hurrikánnak hívják őket. Nyáron és ősz­szel szoktak keletkezni, élet­tartamuk néhány nap vagy pár hét Mivel a hurrikánok a tengerészek rémei, ezért, hogy egymást figyelmeztetni tudják egy-egy hurrikán he­lyéről, neveket adtak nekik. A nevek alapján tudták meg­különböztetni egymástól a hurrikánokat. Ezt a régi szo­kást ma már hivatalosan is elfogadták, de ma már csak női neveket használ­nak. Ilyenek pl. az Agnes, Diana, Olga, Teréz stb. nevű hurrikán. (KS) KOSSUTH * 8.20 = 9.00 I 9.35 § 10.05 £ 10.20 I = 10.40 § 11.44 = 12.20 = 12.35 l 13.55 I 14.10 I 14.20 § 14.49 I 15.10 £ | 15.35 | 15.49 I 16.00 I 16.05 l 16.17 I 17.05 § 17.45 | 18.00 £ = 19.30 | 19.25 I 19.38 = 80.25 22.15 22.20 22.30 23.15 0.10 8.05 9.03 9.52 10.00 12.03 12.30 13.03 14.00 18.10 18.40 19.01 19.16 19.34 20.28 20.33 22.00 23.15 Népi zene. Harsan a kürtszó! Jeney Zoltán fuvolázik. Ravel: Lúdanyó meséi. Érdekes szigetek. Ütijegyzet. Zenekari muzsika. Nagy Lajos a kórházban. Rákos Sándor írása. KJ nyer ma? Melódiákoktól. Törvénykönyv. Sárközy István—Mezei András: pásztor ballada. Ezilstagancsos 6z. Éneklő Ifjúság — Budapesten. A román kultúra hete. Könnyűzene. A lipcsei rádió fúvós­zenekara játszik. Szervezett szervezetlenség. A világgazdaság hírei. Mozart: c-moll fantázia. Hlntz néni. Novella. Népzenei magazin. Van új a Nap alatt. A román kultúra hete. Operalemezek. A Szabó család. A Nautilus-együttes felvételeiből. Vikingflak. Zenekari hang­verseny. Sporthírek. Tíz íz perc külpolitika. János vitéz. Részletek. Antal István zongorázik. Régi mapyar dalok. PETŐFI Űjabb mezőgazdasági gépek a Szovjetunióból Magyar—szovj ©t mezőgazdasági munkacsoport tárgyalása A szovjet Traktor- és Me­zőgazdasági Gépgyártási Mi- msztérlum. és a Magyar'Me­zőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium közötti műszaki-tudományos és gaz­dasági együttműködési ál­landó munkacsoport 11. ülé­sét 1974. augusztus 22-e 27-e között Budapesten tartotta. A munkacsoport a mezőgaz­daság gépigényeinek kielégí­tésére megvizsgálta a követ­kező ötéves tervidőszak köl­csönös gépszállításainak elő­készületeit. Megtárgyalták a műszaki-tudományos együtt­működés eddigi eredményeit és egyeztették az 1975. évi együttműködési munkater­vet. Az ülés jegyzőkönyvét hétfőn B. F. Petuhov mi­niszterhelyettes és Váncsa Jenő miniszterhelyettes írta alá. B. F. Petuhov miniszterhe­lyettest fogadta dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter. Versenyművek. Zenés játékokból. József Attila verset Zenés műsor üdülőknek. Schubert: G-dúr gitá»- négyes. A román kultúra hét*. Vizitáclö a kolostorban. Mignon. Operarészletek. Kettőtől — hatig ... Zenés délután. Itália. Csapó György műsora. Énekjő világ. Iskolárádiö. Gitárral angolul! Copland: Kezdetben. (MRT énekkara.) Latin-amerikai históriák. Sobieski Artúr írása. Kis magyar néprajz. Szabó Magda hang­játékaiból. A haliéi kirurgus. Esti hangverseny Mozart műveiből. Népdalok, néptáncok. Tűi MAGYAR 17. ló Hir&k. 17.20 Pillantás a eporá­világba. 17.10 Kertről — kertre. 18.00 A Nagy csatákról. A Műhely különkiadása. 18.40 Játék a betűkkel. 19.05 Reklámműsor. 19.10 Esti mese. Az éhes mackó. (Lengyel rajz­film.) 19.30 Tv-híradó. 20.00 Orosz klasszikusok. Jegor Bulicsov és a többiek. Szovjet film. (1972.) 21.25 A dalirodalom gyöngy­szemei. Kurt Equiluz énekel. 21.45 Nevező. Termelőszövet­, kezetek a köz- k művelődésért. 22.25 Tv-híradó. Mese Noé bácsiról POZSONYI Szeretnék még húsz évet élni. Miért? Foglaljanak he­lyet, elmondom. Pali fiamnak tegnap este megrázó élményben volt ré­sze: az autóbusz végállomá­sánál meglátta élete első ré­szeg emberét. A lesújtó ha­tást nem tudom leírni. Az istenadta dülöngélt, megfő- gózott egy fa törzsében, éne­kelt is irgalmatlanul vala­mit a legutóbbi slágercsúcs­ból, rosszat és rosszul, kese­regve, hogy milyen rossz és csalfa az élet. Még riszálta is magát táncdalénekesnő módjára, de farának egyik mozdulatánál elvesztette az egyensúlyát és a földre hup­pant. A sötétben irgalmas szamaritánus jelent meg egy postás képében, aki megpró­bálta lábra állítani, de el­dőlt, mint egy zsák. Az egyenruhás ember legyintett egyet, aztán a mi emberünk elfoglalta a fizikában is­mert legbiztosabb helyzete egy tócsa közepén, a víz szintest. Fiamat gyorsan elvonszol­tam a parádé színhelyéről. Aztán egymás r ellett ban­dukolva, men ’1 i ízben rá­gyújtottam a h<e :re. — Hol volt, hol nem volt — kezdtem —, valahol Ti­szán innen, de Dunán túl, valahol Palócország kellős közepében, a Mátra déli lej­tőjén partot ért egy öreg­ember, akinek Noé vált a neve. A gyereknek már az első mondatnál apró lámpákat gyújtott a fejében a kíván­csiság. — Nos, fiam, Noé bácsi Gyöngyös táján nekifohász­kodott a szőlőtermelésnek. Venyigéket gyökereztetett, a napsütötte hegyoldalban ár­kokat ásott, s amikor a fe­le munkánál járt, megjelent Rosszcsont János. — Mit ültetsz, Noé bácsi? — kérdezte. — Szőlőt, fiam — volt a válasz. — Az mi? — Gyümölcs. Érett bogyó­ja édes és tápláló, mint a méz. Kipréselt, kiforrt leve pedig felüdíti a legnekiszo- norkodottabb szívet is. Felcsillant Rosszcsont Já­nos szeme. — Engedd meg, hogy se­gítsek. — Jól van — csapot* a tenyerébe jóváh rjjjólag Nem akarom hosszúra nyújtani a történetet, édes fiam, de hát egyetlen szőlő­ben sem kolbászból fonták a kerítést. A szerszám nye­le töri az ember kezét, ne­héz kenyér gödröket ásni. Estére bizony alaposan ei is fáradtak mindketten. A vacsora után Rosszcsont Já­nos térült-fordult egyet, megfogott egy bárányt, ami­nek vérével behintette a szőlőt. Másnap agyonütött egy oroszlánt és a táblára locsolta a vérét. A harma­dik nap egy szamár vérét vette és megöntözte vele a hegyoldalt. A negyedik, az utolsó napon pedig egy disz­nót ölt le, annak vérét is szétpermetezte. Éppen ezért, édes fiam, jól vésd a fejecskédbe: aki az első pohár bort felhajtja, olyan jóságos és szelíd lesz, mint a ma született bárány. Aki a másodikat issza: ke- vély és önfejű lesz, rfilnt az oroszlán. Ha pedig a har­madikat szürcsöli: elveszti az eszét és olyan buta lesz. mint a szamár. Aki pedig a negyediket kortyolgatja, vagy még többet: elfogy az ereje, sárban-porban hem­9.30 Kabaréműsor. 10.45 Hírek. 17.00 Hírek. 17.05 Autó — motor — revü. 18.30 Dalok. 19.00 Híradó. Publicisztika. 20.00 A fehér sötétség. (Cseh filmdráma.) 21.50 Híradó. Sajtószemle. pereg, akárcsak a disznó. Szótlanul bandukolunk egymás mellett. Érzem, hogy most búvik ki a szög a zsákból. — Tanultam a meséből — mondja jialkan a fiam. — Még papa koromban sem iszom meg egy pohárnál többet. ★ Most már a kédves olvasó Is sejti, miért szeretnék még húsz évet élni. A legfonto­sabb ez: ellenőrizni szeret­ném, mennyire tartja meg gyerek az ígéretét. Szűts István 'GRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) du. fél 4, fél 6 és 8 órakor Elza kölykei Színes, szinkronizált angol film. VJ RI BRÖDY (Telefon: 14-07) Du. fél 4 órakor A halál válogat Csehszlovák bűnügyi film Du. fél 6 és este fél 8 órakor Az ügyvéd Színes, szinkronizált amerikai film. EGRI KERT Este fél 8 órakor Oázis GYÖNGYÖSI PUSKIN Féltékenység és orvos- tudomány GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Némó kapitány és 4 viz alatti város GYÖNGYÖSI KERT A szultán fogságában HATVANI VÖRÖS CSTT.T * - Folytassa külföldön HATVANI KOSSUTH Valerie -ryvES Álljon meg a menet '"’nSABONY Bogán«*

Next

/
Thumbnails
Contents