Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-25 / 198. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK I Város a városban AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXV. évfolyam. 198. szám ARA: 1,— FORINT 1974. augusztus 25., vasárnap AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAMAAAAAMAMAAAAAMMAAAAAAAWWWWSAAAAAAAAAMIs Szórakozás, művelődés, j szabad i M it csináltatok szombaton? — Szórakozni voltunk, táncolni". Ugye milyen ismerős ez a válasz, és milyen természetes, hogy a szórakozást említve a tánc, a nevetés jut először eszünkbe. Vagy mégsem? Ha jobban belegondolunk, több mindent fel tudunk sorolni, ami szórakoztat minket és mégsem a nevetéssel, a „mutatással" van összefüggésben. Mostanában oly sok szó esik a szórakozásról, hogy önkéntelenül felvetődik sokunkban a kérdés, hogy miért, minek köszönheti a szórakozás ezt a nagy figyelmet? A szórakozás, tartalma, a szabadidő-felhasználás kérdései iránt mutatkozó nagy érdeklődést a gyakorlat szülte. A szabad szoxnbatok egyre több munkahelyen való bevezetése, a szolgáltatások népszerűsége,, terjedése a lakosság köreben a társadalom egyre szélesebb rétegeiben növeli meg a szabad idő' mennyiséget. Annyi plusz idő áll a rendelkezésünkre, amely lényegesen több, minit amennyi ház körüli teendőink elvégzéséhez, a munkavégzés közben elhasznált energiáik pótlásához, a felfrissülésünkhöz elegendő. A* korábbi evekhez, évtizedeikhez képest egyre több idő jut művelődésre, szórakozásra. Kérdés, hogy élűnk-e, és hogyan ezzel a Illetőségei? Nemcsak az egyes embert érintő kérdés ez. Az egész társadalom érdeke, művelődés- politikánk egyik célkitűzése, hogy a megnövekedett szabad idővel okosan gazdálkodjunk, hogy azt kellemesen, hasznosan, változatosán tultsük. Politikai kérdésről is van szó, hiszen a jól, a hasznosan töltött szabad idő, a valóban kikapcsolódó időtöltés — szórakozás pozitív hatása jól mérhető a munkateljesítményen is. Azonkívül az ügy közműve- lődesügyi kérdés is, hiszen műveltségünk, ismereteink jelentős részét éppen szórakozásaink során, szinte észrevétlenül szerezhetjük meg. E szempontból klasszikus példának számit, hogy egy-egy igényes színházi előadás megtekintése, egy-egy jól választott kirándulás mennyivel járulhat hozzá irodalmi, esztétikai, történelmi stb. ismereteink gyarapításához. Nem tagadhatjuk, jócskán vannak ma még, akiknek a szórakozás valóban nem jelent többet, mint a táncot, a mutatást, a sörözést, vagy a kártyát. A társadalom egészében azonban elindult és egyre inkább általánossá lesz a szabad idő felhasználásának egészségesebb folyamata. Miben jelentkezik ez? Megnőtt a tanulási kedv, növekedett az érdeklődés a kulturális intézmények — színházak, mozik, múzeumok — látogatása iránt. Az utóbbi években az eladott lemezek számával is mérhetően nőtt a komolyzenei érdeklődés, egyre növekszik hétvégeken a kirándulók száma, stb. A társadalom anyagi-gazdasagi helyzete az, hogy évről évre jobban élünk, hogy jut pénzt a kirándulásra, autóra, telekre, színházra, hanglemezre — nagymértékben hozzájárul ehhez a fejlődéshez. Megteremtődtek tehát a gazdasági, anyagi feltételek. Lássuk be azonban, hogy nemcsak pénz kérdése ez. Igényeink is megnőttek és állandóan növekednek, hiszen enélkül a folyamat el sem kezdődhetett volna. Az igények növekedését, érdeklődésünk változását jelzi az is, hogy — ma még inkább, mint korábban —, nem választhatjuk szét mereven a művelődést és a szórakozást. Nem két külön kérdésről, hanem nagyon is egymásba fonódo tevékenységekről van szó. Vannak ugyan a művelődésnek es a szórakozásnak is olyan területei, amelyek határozottan szétválnak. A tanulási tevékenységet például termeszebesen inkább a művelődés szándékával végezzük, zenés szorakozoheiyre viszont elsősorban kikapcsolódni, szórakozni megyünk és aligha jut- i na eszünkbe erről a művelődés szándéka. Szabadidő-tevékenységeink egész sorára viszont inkább az jellemző, hogy a művelődést, a szórakozást szolgáló elemek együttesen megtalálhatok bennük. Nyilvánvaló, hogy a szórakozási-művelődési formák kiválasztását nagyon sok tényező befolyásolhatta. Természetes, hogy minél igényesebb valaki, nunél szélesebb érdeklődési körrel, nagyobb műveltséggel rendelkezik, annál igényesebb lesz szórakozásának megválasztásában is. Az ee^sz társadalom szempontjából pedig %z azt jelenti, hogy a társadalom műveltségének jó jelzője szórakozásunk színvonala is. Szórakozásunk igényesebbé és sokrétűbbé válását jól mutatja a saját munkaterületemről, a Tömegkommunikációs Kutatóközpont egyik vizsgálatából vett példa is. E vizsgálat a nézőknek és halllgatók- nnk ti rádió és a televízió szórakoztató szereperői, a szórakoztató műsorokról alkptott véleményeit vizsgálta többek között azt állapította meg, hogy a legnagyobb szórakozást az emberek többsége számára a televíziózás jelenti. Ez a tény persze önmagában még azt is jelenthetné, hogy ez azért van így, mert; a televízió a legkényelmesebb, a legkisebb fáradsággal elérhető szórakozásforrna. Miért hát, hogy mégis idézzük? Azért, mert a tv nézők a műsor egészét, magát a televíziózást tartják igen szórakoztatónak. A televízió műsorpolitikájának alapja a művelődés, a tájékoztatás és a szórakoztatás egységének megteremtése. A televízió nemcsak szórakoztató műsorokat sugároz, hanem ismeretterjesatő, komolyzenei, stb. műsorokat is. A nézők számára pedig többé- kevésbé minden, vagy majdnem minden műsor, a Nyitott boríték, az Iszlám, vagy a nemzetközi karmesterverseny, a kabaré szórakozást nyújt. Ez pedig nem jelent egyebet, mint azt, hogy olyan műsorok is, amelyek gyarapítják ismereteinket, fejlesztik' zenei, irodalmi stb. ízlésünket, betölit- hetik a szórakozás szerepét igen sok ember számára. Azt jelenti tehát, hogy igen sokan vagyunk, akiknek a szórakozás nem egyenlő csak a mutatással, a nevetéssel. A képzőművészeti műsor, a Hét, vagy a 168 óra is, amelyek egyúttal mi mindennel megismertetnek, mi mindenről tájékoztatnak, szórakoztathatnak is, ha tetszettek, ha élményt nyújtottak számunkra. Nem különleges jelenség ez, hanem egyre szélesebb körben terjedő folyamat. Feltétlenül összefügg az iskolázottsági szint emelkedésével, a tanulási kedv terjedésével. A társadalom fejlődése abban az “ irányban halad, hogy ez a folyamat, amely művelődési kedvünk növekedésében, szórakozásaink igényesebbé válásában elindult, minél általánosabb, minél természetesebb legyen. Politikai, világnézeti kérdés ez, és egesz társadalmunk érdeke. (N. M.) y^^/^/^/^/^/yA/^AAAAAAAAAAAAAAAAÁAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/VAAAAAA/WíAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/N ENSZ-közreműködéssel: intézmény létesül D lürecenäen az orvosi eszközök sterilizálására Dr. Osztrovszki György, az rszágos Atomenergia Bi- ittság elnöke és L. E. Bloch, ; ENSZ fejlesztési program- . (UNDP) európai igazgató- , szombaton Budapesten erződést írt alá, amelynek apján Debrecenben intéz- ény létesül, ahol nagy tel je- tmenyű ionizáló sugárzással íztosítják az orvosi eszkö- ik sterilitását. Cobalt—60- á sugárzással sterilizálják itt az orvosi eszközöket, ami sokkal biztonságosabb, mint a hagyományos hő- vagy kémiai sterilizálás. Főként egyszer használatos orvosi eszközöket sterilizálnák az új intézményben. Az ENSZ fejlesztési programja mintegy félmillió dollárral járul hozzá az intézmény létrehozásához, a forintköltségek nagy részét az Országos Atomenergia Bízott; ság biztosítja! Az UNDP-se- gélyből a technológiai berendezést és a sugártöitetet vásárolják meg. Az intézmény tevékenysége nyomán emelkedik majd az orvosi munka hatékonysága. Egyben nemzetközi tanulmányi és kiképzési lehetőséget is biztosítanak az új létesítményben a sugársterilizálás eredményeinek, gyakorlatának elsajátítására. 1*IA A sorsa — történelem A Mátravidéki Cukorgyárak nyugállományba vonult igazgatójáról — Decsi Ferencről —, a megye legidősebb munkásvezető jéröl — mjzolt portrét munkatársunk Írása a lap 3, oldalán. V Az ígéret: egy iskola Hogyan tehet egy ilyen ígéretet megtartani? Ezt néztük meg, és erről tájékoztatjuk olvasóinkat a 4. oldalon* Beszélgetés Kosa Ferenccel ^ A filmekről és a közönségről beszélgetett munkatársunk Kosa Ferenccel, a bemutatásra váró Hószakadits című film rendezőjével. Az interjú lapunk •£.. oldsalan olvasható. A KAEV- konténerek sikere.«« E gyre több megrendelést kap a KAEV egri gyáregysége, amelynek a kiskonte- nerei megnyerték az érdeklődők tetszését. Egy újabb, 50 millió forintos üzletkötés is ehhez a termékhez kapcsolódik. Erről írunk a lap 5. oldalán. Autó = öröm (?) A gépkocsi-tulajdonosok nagy öröméről, és egyben sok gondjának okozójáról, az autóról, az autójavítás, alkatrészellátás problémáiról írt riportot munkatársunk az újság 6. oldalán. A cikk választ ad arra s kérdésre is, hogyan fejlő- dik Heves megye autoszer- - viz-hálózata. Fehérszemű sziklák nemzedéke Egy bélapátfalvi munkásdinasztiát mutat be Pataky Dezső riportja, a j. oldalon. Dinnyesoron Az Erdőtelek felé vezető kait homokháton dinnyesorok, itt-ott apró sárkunyhók. A dinnyések birodalma ez. Egyiküket, Gazdag László brigádvezetőt mutatja be munkatársunk a 12. oldalon. Eger Csebokszári városrészében gyors egymás után születő, szinte a földből növő házak sora hirdeti: kialakulóban az új városnegyed. Mozgalmas a kép: az óriás daruk, mint valami hatalmas, élő gémek nyúlnak az építkezések fölé. Hamarosan átadasra kerülnek az E—6, —7, —32, —33-as lakótömbök. Így ismét több mint félezer család költözhet új otthonba. Befejezéshez közeledik az ötszintes E—5-ös lakóház építésé is, melynek földszinti helyiségeiben ABC- áruház, Gelka-szerviz, fordász. és egyéb szolgáltatás kap helyet. PEVA-technológiával épül megyénk első nyugdíjasháza, a Heves megyei Építőipari Vállalat kivitelezésében. Hétszintes Lesz. A jövő év tavaszait az egy és másfél szobás lakásokat 92 idős, nyugdíjas házaspár veheti birtokába. Felvételünkön Bokács István brigádja az alagútzsalus elemek szerelését végzi. (Foto: Puskás Anikó) Üdülő városok ankét ja Szombaton véget ért Gyulán az üdülővarosok ketna- pis ankétja. A tanácskozás hat előadása lényegében az ember és a termeszét kapcsolatát és annak technikai, gazdasági vonatkozásait taglalta. Az urbanisztikai szakemberek eszmecseréjén nagy súlyt kapott az ember és a környezet, a pihenés szerepe a regenerálódásban. Dr. Misley Károly, az EpíA magyar párt- és kormányküldöttség hazaérkezett Bukarestből Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével, szombaton visszaérkezett Budapestre az a párt- és kormányküldöttr ség, amely Románia felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken vett részt, tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium környezetvédelmi titkárságának vezetője, előadásában arról beszélt, hogy a városlakó számára az elveszett természetet reprodukálni ugyan nem lehet, de az üdülővárosok tervszerű fejlesztésével sokat lehet tenni a túlzsúfoltság megszüntetéséért. A gyorsuló életformából eredő zavarok kompenzálására lep fel társadalmi méretekben az igény az új, specialis funkcióra, az üdülésre. Ehhez a rendelkezésre álló üdülőterületek nem elegendőek. Éppen ezért van szükség arra, hogy az energiát a város, a környezet, a táj olyan jellegű, együttes rekonstrukciójára fordítsák, amely a biológiai és a gazdasági érdekeknek egy aránt megfelel.
