Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-18 / 193. szám

Kő Tamás: A repülés századai A helikopter és a sugárhajtás «mi** ar' *S£ ntttm mii i mm mm mii ii ii hmm Asbóth A. H. 3. jelű helikoptere felemelkedik. (1929). A századfordulóra tökéletes séd lek a repüléssel kapcsola­tos ismeretek, s ekkorra ju­tott el arra a technikai fej­lettségre a benzinmotor, hogy valósággá válhasson maga a helikopter is. A helikopter Ő6ét tekintve az első korszerű elképzelés Leonardo da Vincitől maradt ránk. Az őt követő századok lényegében semmit sem tud­tak hozzátenni ahhoz az el­képzeléshez, amely szerint el­vileg megépíthető egy olyan szerkezet, amely helyből ké­pes le- és felszállni, és a pi­lóta irányításával képes a föld' felett egy helyben lebeg­ni. Korábban is voltak modell kísérletek, például a francia Launoy és Bienvenu bemuta­tója 1784-ből, amelyek igazol­ták az elméleti feltételezések helyességét. Az 1860-as évek­ből egy ma ismeretlen »véd feltaláló gázsugárral hajtott motor (a helikopter nagy mé­retű légcsavarszárnya) meg­valósítását tűzte ki célul. A modellkísérletek azt mutat­ták, hogy a motor forgása bi­zonyos erővel forgatni igyek­szik magának a helikopternek a törzsét is. Ennek ellensúlyo­zására 1874-ben a német Achenbach kis méretű, oldal­irányban működtetett légcsa­var használatát javasolta. Ma is megfigyelhető némely heli­kopter farkán ez a kis légcsa­var. A repülés fejlődésével elő­térbe került a helikopterépí- íés is. 1907 novemberében a francia Cornu benzinmotor­ral hajtott helikoptert épített, amely elemelkedett a földről, — igaz, csak harminc centi­méterrel. de az út járhatónak bizonyult. Érdemes megfigyelni a he­likopterkészítés fejlődésének állomásait: 1912-ben a dán Elleham- mer furcsa csodabogarat ké­szített, amelynek 12 ágú szár­nyai egymás fölött, ellentéte­sen forogtak. Az ő gépe már őO. azaz ötven centiméterre emelkedett, el a talajtól. A kísérleteknek az első vi­lágháború véget vetett. Szá­mos konstruktőr pedig azért hagyta abba ezt a munkát, mert látva a motoros repülő­gépek hatalmas arányú fejlő­dését, egyszerűen értelmet­lennek tartotta a dolgot. Az üzletemberek sem reméltek valami nagy hasznot belőle. Mégis, 1920-ban az amerikai Henry A. Berliner helikopte­re már 1,5 méter magasra emelkedett (a szerkezet 410 kg súlyú volt). Nagyon csendben, de Ma­gyarországon is folytak kí­sérletek a helikopterépítéssel, és -repítessél kapcsolatban, 1918-ban a Petróczy—Kár­mán—Zurowetz féle rögzített, pilóta nélküli helikopter fél óráig lebegett 50 méter (!) magasban. 1 1923—24-ben a francia Oehmdchen építette helikopter végzett első ízben három­szögrepülést 1 kilométeres tá­von, 16 méter magasban. A Szovjetunióban B. N. Jurjev mérnök vezetésével 1930-ban épült meg az EA—I jelű he­likopter, amellyel 1932-ben 605 méteres rekordmagassá­got értek el. A német Focke professzor F 61 típusú gépe 3427 m-rel magassági világ­csúcsot repült, időtartamban 2 óra 20 perces, távolságban 275 kilométeres távrepülési rekordot állít fel. Ezalatt Magyarországon is nagy eredmények születtek; az Asbóth Oszkár által ki­fejlesztett helikopter hajtott végre először a világon egy­órás helyben repülést 1929. április 13-án. Ezenkívül még számos rekordot állított fel az Asbóth-féle helikopter, ame­lyet a magyar hatóságok egy­szerűen agyonhallgatlak. A második világháború alatt és utána fejlődtek ki csaknem azonos szisztémá­ban azok a kisebb-nagyobb helikopterek, amelyek jó részt részt vettek és ma ii részt vesznek a légiközleke désben és a háborúkban. A rakétahajtóművek elmé letét a harmincas évek végé­re nemzetközi méretekben ki­dolgozták. Stabilan működő hőlégsugármotort kaptak szárnyasbombák, a hírhedt V—1-ek, amelyekkel a néme­tek Angliát bombázták. Né­metországban már a háború kezdetén erőteljes kísérlete ■ két folytattak hőlégsugaras vadászgépele építésére. Az el lentmondó parancsok, más háborús erőfeszítések és az ellenállók tervszerű szabo­tázscselekményei azonban je­lentősen hátráltatták a hö- légsugaras vadászgép megje­lenését. Sőt, az első, valóban bevált hőlégsugaras gépet — a Me 262-est — egy eszten­deig bombázóként használták fel. Persze a náci Németor­szágon már a hőlégsugaras vadászgépek sem voltak ké­pesek segíteni. A Szovjetunióban, az Egye­sült Államokban és Angliá­ban is folytak kísérletek a hő­légsugaras motorokkal és a velük hajtott vadászgépek gyártásával. Angliában Whittle mérnök tervei alap­ján. 1941. május elsején emel­kedett a levegőbe az első an­gol hőlégsugaras gép, egy Gloster E—28/39. Egyébként a világon első­ként felszálló hőlégsugaras re­pülő egy Heinkel He 178-as volt (1939. augusztus 24.) (Folytatjuk.) H. L.: „Sokat lehet és kell még tenni!” Idegenforgalom. 1974. júli­us 4. Még 1958. szeptemberében megalakult a Mátra—Eger vidéki Intéző Bizottság, amely célul tűzte ki, hogy társadalmi alapon megszer­vezi az érintett táj felemel­kedéséért dolgozni kész erő­ket. Azóta hosszú idő telt el, s a bizottság nevében, ösz- szetételében is megváltozott. A testület neve Mátra—Eger -Nyugat-Bükki Intéző Bi­zottság lett. A másfél évtize­des távlat és a bizottság új programja különös jelentősé­get adott a májusban tartott jubileumi ülésnek. Erről szá­molt be az Idegenforgalom cikkírója. Az ülésen Papp Lajos államtitkár, a testület új elnöke szólt az eddigi munkáról és a tennivalók­ról. Papp Lajos az előterjesz­tések, a felszólalások elemzé­se során, a különböző javas­latokra adott válaszaiban hangsúlyozta, hogy a felada­tokat országos jellegű kérdé­sek szemszögéből kell első­sorban megközelíteni. Ilyen kérdések például a tájcson­kítások megakadályozása, a szálláshelyek fejlesztése stb. Az egri jubileumi ülésen jól megmutatkozott az intéző bi­zottság létrehozásának egyik értelme, történetesen az, hogy minél több ember bölcsessé­gét lehet így latba vetni bi­zonyos állami döntések jó orientációja érdekében. A ju­bileum méltó befejezése volt a 15. évfordulóra készített emléklapok és plakettek át­adása. Tamás Ervin: Bükkszék, Zalakaros Tükör, 1974. július 9. A Tükör című képes fo­lyóiratban Tamás Ervin hosz- szabb cikket közölt egy He­ves megyei és egy Zala me­gyei fürdőről. Minket termé­szetesen elsősorban a megye­beli fürdő érdekel, s az arról Írottakat ismertetjük. Bükk­szék, üdülőhellyé nyilvánított falu, a Bükk és a Mátra ta­lálkozásánál terül el. Neve­zetessége a 39 fokos gyógy­víz. Környéke kirándulóhe­lyekben gazdag. A faluban 1938-ban tört felszínre az olajfúrások alkalmával az azóta gyógyhatásúról híressé vált Salvus-víz. A kincset érő víz, bár már 36 éve bu- gyog a földből, de teljes hasznosítása még ma sem megoldott. A fürdő jelenleg a Gyógyáruértékesítő Válla­lat kezelésében van. a válla­latnak azonban nyűg a für­dő üzemeltetése. A források, a kutak szerintük annyira tönkrementek, hogy legalább 40 millió forint kellene a korszerűsítésükhöz. A Heves megyei Tanács átvette volna 3 a forrást, de a vállalat nem | adhatta át, mivel az Egész­ségügyi Minisztérium fel­ügyelete alá tartozik. Évek óta tárgyalnak a Vízkutató és Fúró Vállalattal, talán már a jöv- évtől ők termelik a gyógyvizet. Rendkívül fon­tos volna, hogy az évek óta tartó huzavona megszűnjön, s a nagy értékű vizet végre teljes egészében a gyógyítás szolgálatába állítsák. Szecskó Károly (kovács): Merész vállalkozás Ország-Világ, 1974. július 10. MAI M Ű SO R O Ki Eger ipari fejlődése az utób­bi másfél évtizedben meggyor- [ sült. Ennek egyik szép bizonyi- 5 téka, hogy a városban létrehoz- 5 ták a Villamos Automatikai In- 3 tézet egri gyáregységét. Az eg- I ri gyárat a népgazdasági igény 1 hívta életre, hazánkban koráb- ■ ban ilyen nem volt. Az üzem i kialakulásáról, fejlődéséről szá- = molt be képes riportban az Or- | szág—Világ július 10-i száma- I ban. Az egri gyár 145 millió fo- \ rintos beruházással létesült. Az i induláskor 10 mérnök és tech- | nikus: volt, most 50. Állandó a = szak- és betanítottmunkás- | képzés. A gyár munkásgárdá- 5 ja rendkívül fiatal. A dolgózók § átlagos életkora: 24 év. Az = üzem rendkívül korszerű. Az = üvegfalú, klimatizált műhelyek- § ben, a gyártótsechnológia sor- f rendjében fehér köpenyes dől- f gozók végzik a rengeteg huzal | és kapcsoló szerelését. A leg- % fontosabb termékek a Prepámat \ univerzális kiszámítógép és új- f donság a szovjet rendelésre ké- i szülő vasúti pénztárautomata. A KOSSUTH 8.20 Öt kontinens hét napja. 8.35 Muzeális felvételeinkből. 8.50 Lányok, asszonyok. 9.10 A hét műsorából. 11.38 Magyar fúvószéne. 11.49 A közgazdász világ- kongresszus témáiból. IV. rész. 12.25 Zenei anyanyelvűnk. 12.35 Magyarán szólva ... = 12.50 Melódiakoktél. | 14.00 Kóruspmlium. | 14.15 A kényelmesek. Földes György jegyzete. | 14.25 új Zenei Újság. | 15.05 A magyar népköltészet | hete. | 15.10 25 éves az alkotmány. I 15.25 Félóra sanzon. f 16.U0 Úszó és vízilabda EB Bécs, 1974. = 17.30 Hét bagoly Krúdy Gyula regényének rádióváltozata. | 17.56 Egy rádiós naplójából. = 19.40 Úszó és vízilabda EB. — Bécs, 1974. = 19.50 Közvetítés a József Attila Színházból. Ma éj jel megnősülök. I 21.43 Népi zene. = 22.20 A beat kedvelőinek. ; 23.05 Magyar előadóművészek felvételeiből. É 0.10 Melódiákoktól. PETŐFI gyár termékeinek Jut el külföldre. 80 százaléka ál.. P. L.: Ravasz Róka. Didergő Király Pajtás, 1974. július 3. A közelmúltban kedves | esemény színhelye volt | Gyöngyös. Tíz gyöngyösi út- { törő és Kass János Munká- f csy-díjas grafikus közös köp- f rodukciós kiállítást rendez- f is.í7 a lakosság szolgálatában, tek. Erről közölt tudósítást f ls.os Népi zenekarok a Pajtás. A közös kiállítás | műsorából, azt jelentette, hogy a művész | | ^ A!] ÜÍÜ,'S.>U' 8.05 Népművészek a mikrofon előtt. 8.34 „Jelképek erdején 8.45 Gyermekkórusok, 9.03 A királyné csipke­kendője. Operettrészlet. 9.44 Válaszolunk hallgatóinknak. 10.05 Úszó és vízilabda EB — Bécs, 1974. 11.00 Zenés műsor üdülőknek. 12.03 Zenekari muzsika. 13.03 Kitágult törzsasztal. 13.30 Händel: D-dúr szonáta. 14.00 Napraforgó. 15.00 Orvosi tanácsok. 15.05 Závodszky Zolián énekel. meseillusztrációi, a Ravasz | Róka, a Didergő Király, az f Esernyős Béka és sok más ] mesebeli figura rajza mel- | lé papírból készült szobrokat | 17.44 önreprodukáló kémiai rendszerek. 18.10 A Magyar Rádió Ka- rinthy-szíhpada. Egy nőt szeretni. 19.10 Nagy mesterek — viiág­„ T. , = hírű előadóművészek. állítottak. Kass János egy he- = 20.58 Könnyűzene, tét töltött a városban. Vitt I 21.33 Budapesti operaesték magaval sok hullámpapírt és I ebből születtek a szebbnél f szebb kedvencek: bohócok, f alamuszi macskák, sanda I 18.00—lo.ooHét oroszlánok. Eleket a figurá- I kát befestették a gyerekek és I olyan volt az egész kiállítás,, 1 mintha egy nagy mesekönyv- i elevenedett volna meg. T. E.: Szüretelnek a boldogi fóliások Szövetkezet, 1974. július 3. | Klempererrel. Lohengrin. 23.15 Slágerrandevú. SZOLNOKI RADIO végi , kaleidosz­kóp. Szerkeszti: Kutas János. MAGYAR + ORVOSI I ÜGYELET | Egerben* vasárnap délután 2 órától szerda reggel 7 óráig* a Bajcsy-Zsilinszky utcai rende­lőben. (Telefon: 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet vasár­nap 16 órától 17.30 óráig, hétfőn, kedden délelőtt 9 órától 10.30 óráig. Délután 16 órától 17.30 óráig, a Kossuth Lajos utca 6. szám alatti rendelőben. (Tele­fon: 24-73.) Rendelési időn kí­vül az általános orvosi ügye­letén. (Bajcsy-Zsilinszky utca.) Szerdán 19 órától csütörtök reg­gel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcában. Fogorvosi ügyelet 9— 13 óráig, a Technika Házában. Gyöngyösön: vasárnap 14 órától szerda reggel 7 óráig. Az orvosi ügyelet helye: Jókai ut­ca 41. szám. (Telefon: 117-27.) Gyermekorvosi ügyelet: hét­főn. kedden délelőtt 9 órától. 11 óráig, a Puskán utcában. (Te­lefon: 123-50.) Hatvanban: vasárnap 12 órá­tól szerda reggel 7 óráig, a ren­delőintézetben. (Telefon: 10-04.) Rrncle’cs gyermekek részéré is Gyermekorvost ügyelet hétfőn kedden jó—12 óráig, a rendelő­intézet gv^rmekszakrendelésén. (TeWr»n: 10-04.) Fogorvosi ügyelet 8—10.30 órá­ig a rendelőintézetbe«» Idegorvosnál Doktorom idegorvoshoz küldött vizsgálatra. A tudós ember megállapította, hogy autonóm idegrendszerem ép, idegrosthálózatom és minden sejtdúcom mintaszerűen mű­ködik, reflexeim könnyen ki­válthatók, és akkor is fegyel­mezetten viselkedtem, ami­kor távozásomkor az ajtó be­csípte az ujjamat. —Miért nem sikított a fáj­dalomra? — hívott vissza. — Mert az önfegyelem fel van találva — válaszoltam szipogva —, és. különben is, a filozófia évezredeken ke­resztül kialakult bölcs Ítéle­tei szerint élek. En ugyanis másképp és máshonnan né­zem az engem ért sérelmeket és bántalmakat. Most példá­ul arra gondoltam, hogy ha­zafelé menet a nyakamra gá­zolhatott volna egy autóbusz és már alulról szagolhatnám az ibolyát. Nem így történt, élek, tehát szerencsés vagyok. — Érdekes magatartás — szólt a doktor. — Folytassa. — Ha elromlik a tévé és a feleségem a haját tépi, az­.zal vigasztalom, hogy rontja a szemet, rossz a műsor. Nem teszek szemrehányást, ha odakozmál a vasárnapi ebéd. Miért7 Mert jóltápláltak va­gyunk, van rajtunk néhány felesleges kiló. Meg jókor is jön a kényszerű böjt, leadok egy-két kilót, következésképp még hálás is vagyok neki, hogy nem figyelt oda. Nem morgolódom, ha a kifutott tej szaga az orromat facsarja, istenem, úgyis szellőztetnünk kellett volna. Nem szidok senkit, hogy ritkán közleke­dik az autóbusz, vagy a vo­nat az orrom előtt ment el. Arra gondolok .hogy a siva­tagban egyáltalán nem jár. — Es ha elromlik a lift? — Azt is máshonnan né­zem. Még mindig jobb so­rom van, mint egy középkori várúrnak, amikor a felvonó még egyáltalán nem volt fel­találva. A doktor nagyon hegyezte a, fülét. — Azon sem lepődöm meg — folytattam —. ha az éjjeli sötétségben pisztolyt fog va­laki rám és így kiált: „Pénzt, vagy életet!” Ilyenkor elmo­solyodom a rabló bárgyúsá- gán s együgyűségén. és meg hálás is vagyok neki, mert alkalmam, nyílik elgondolkoz­ni. vajon mikor is volt pén­zem utoljára. Ha valamelyik fiam intöt hoz haza. először lecsillapítom az asszonyt és garmadával sorolom a hires tudósok, művészek és had­vezérek neveit, akik már az általános iskolában bukdá­csoltak. Es amikor megnyug­szik, egy sereg törtető d - kot sorolok fel, akik színjele­sen végeztek, az életben pe­dig semmire sem vitték, — Sajátos logika van ben­ne — szolt a doktor. — Azon sem csodálkozom, ha egy nyüves jampec lehü- lyéz. Végtére neki van igaza, hiszen az ember nem tudhat mindent. Még örülök is, hogy megúsztam ép bőrrel, mert rosszabb esetben kést is kap­hattam volna a bordáim kö­zé. Ha valaki az autóbuszon a lábamra lép, nem szitkozó- dóm, hanem kedvesen moso-1 lyogva lesegítem a cipőmről, j Nemeslelkű embert az jel-1 lemzi, hogy könnyen megbo-l csatja mások ballépéseit. — Szép, szép — mondta a I doktor —, de miért jött a l rendelésre? — A téveszmém miatt. | Szentül meg vagyok győződ-\ ve, hogy a világ tökéletes, | minden szép és mindenki1 kedves. Emiatt sokszor meg-1 járom, és fejjel megyek o| falnak. — Értem már — szólt a 1 doktor —, ez a káreset ttpi- \ kus eleje. így szokott kez-l dődni. | És máris felírt egy tab-| lettát. és megírta a körzetii orvosomnak, hogy ütődött va-\ gyök. | Azóta a világ nem látszik | olyan tökéletesnek, az em-% berek sem o’yan szépek é I kedvesek. Mindenki azzn' \ bíztat, hogy majd csak hely- i revergödöm valahogy. Szüts István i Boldog községben régi ha­gyományai vannak a paprika- termelésnek. A korai paprika terme se az utóbbi években ugrásszerűen emelkedett. A termelési kedv ebben az évben tovább fokozódott. A cikk író­ja a fejlődés okait sorakoztatta fel. A faluban jó adottságai vannak a paprikatermelésnek; jók a földek, vizet könnyen nyernek. A termelési kedvet növelte az is, hogy a múlt év­ben a hatvani fogyasztási és ér­tékesítési szövetkezet megala­kította a községben a fóliás szakcsoportot. Boldogon jelen­leg közel 390 ezer négyzetmé­ter területen termelnek fólia alatt korai paprikát. A hatvani ÁFÉSZ rendkívül sok segítséget ad a csoportnak. Kedvezménye­sen kaptak a tagok fóliát. Ka­matmentesen adtak nekik 30 ezer forint termelési előleget. Vásároltak részükre egy táp- kockagyártó gépet is. Szó van arról, hogy a tagoknak a Jö­vő évben egy tagban mérik ki a háztájit, igy mód lesz arra, hogy karfiolból, nyári káposz­tából is sok árut termeljenek a boldoglak. 9ftlf|tttltfimilllftllllllf Iliit III II lllllllltttlllf Itt! IfttlV MIIHMIIIIMM I 9.31 ..Eletet az éveknek’’. § 10.00 Parasztok. Lengyel tv- : filmsorozat. XIII. A bosszú. ! 10.55 Mindenki közlekedik . . . I 11.25 A csehszlovák rádió / tánczenekara legújabb felvételeiből. | 14.37 Műsorismertetés. I 14.40 Motoregér. Amerikai l rajzfilmsorozat. IV. Menő | Csövezető. I 15.00 Kiszorító. Sportvetélkedő 1 gyermekeknek. | 16.00 Telesport. úszó és vízi­labda EB. Magyarország— NSZK vizilabda-mérk., É úszóversenyek. : 18.00 Hírek. | 18.05 Reklámmüsor. I 18.15 Még nem késő! : Színes magyar rövid­É film. 1 18.35 A kétszázötvenedik . .. § 19.15 Cicavízió. „Csibészke”. | 19.30 Tv-hírado = 20.00 Szeptember végén. Tv-Játék. (14 éven felüieknek.) 5 21.00 Nótaest. | 21 .*0 Tv-híradó. 1 21.50 Korunk hose. Szovjet 2 film. c mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Délután fél 4 órakor Az utolsó száguldás Színes csehszlovák film. Du. fél 6 órakor Sellő a pecsétgyűrűn. I—I! A népszerű Berkesi-regén magyar filmen. EGRT BRODY (Telefon: 14-07.) Du. fél 4 órakor A Tenkes kapitánya. I—II. Magyar kalandfilm. Este fél 8 órakor Az utolsó völgy Színes angol történél > film Este fél 8 órakor Közelharc férfiak és k özött PUSKIN Tropezbe ünk rt« T SZAR* ­hí fél « órakor Ion kapitány nyila Du. fél 6 es este fél 3 ó*«=sea Az audiencia GYÖNGYÖSI KERT Napsugaras szemek HATVANI VÖRÖS CSILLAG A vizsgálat lezárult, felejtse el l.ú'VANT KOSSUTH Akinek van egy unoka- testvére Broxonban HEVES Pál és Paula -'FSA BONY Elefántklrály PÉTERVAsARA Peroszkóp a fjordok között LÖRINCT Francia kapcsolat /ÜMkMQ 1974. augusztus 18-, vasamat!

Next

/
Thumbnails
Contents