Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-17 / 192. szám
A Minisztertanács tárgyalta Jogsegélyt nyújt a szakszervezet NINCSENEK ARRA pontos statisztikai számítások — legfeljebb csak egy-egy vállalatnál, intézménynél vállalkoztak afféle vizsgálódásra —, hogy mennyi veszteséget okoz a munkából való ilyen, olyan ok miatt történő néhány órás, fél-, vagy egynapos táv'otmaradás? Mert el kell menni a tanácshoz, az OTP- be, vagy. éppenséggel az útlevelet intézni, mert a különböző hivatalok — többnyire méltánylandó, ám ezúttal nem részletezendő okok miatt — makacsül ragaszkodnak hagyományos munkarendjükhöz s emiatt az ügyfelek is csak munkaidőben tudják 'ügyes-bajos dolgaikat elintézni. Pontos összegezés nélkül is állítható, hogy a fentiek .miatt keletkezett anyagi kár, éves átlagban, országosan csak hét-nyolcje- gyű számokkal írható le. Az pedig semmiféle műszerrel sem mutatható ki — de azért mindenkinek van róla némi fogalma —, hogy mennyi vesződséges bosszúságot, idegeskedést, s további — igaz közvetett módon jelentkező — anyagi veszteséget okoz az illampoigárok jogi, állam- gazgatási tájékozatlansága, ä sokan a legegyszerűbb jgyekben is tétován téblá- jolnak, mert fogalmuk sincs, logyan, honnan, induljanak, nit tegyenek, kihez, milyen 'órumhoz forduljanak. Közét vétkezésképpen: szaporo- iik a felesleges ügyintézés, az ;rre hivatott intézmények, ipparátusok egyre nagyobb nyomás alatt dolgoznak, érdemi ügyintézés helyett tájékoztatással, jogi segítséggel foglalkoznak. (Már ahol, s már akik ezt megteszik, mert ne feledjük: sok helyen cseppet sincsenek tekintettel az állampolgárok tájékozatlanságára, egyáltalán nem akceptálják az ezzel kapcsolatos felvilágosító, oktató, vagy propagandamunka fogyatékosságait, vagy éppenséggel hiányát.) FELTEHETŐ, hogy a szak- szervezeti jogsegélyszolgálat megszervezéséről szóló mostam kormánydöntés javít ezen az állapoton. Az intézkedés — amely a Központi Bizottság határozata alapján a SZOT közreműködésével született — célja: az üzemi dolgozók érdekeinek jogi védelme, a jogi tájékoztatás, tanácsadás, segítségnyújtás, a jogi képviselet, minden olyan ügyben, ahol egyébként nem kell feltétlenül személyesen megjelenni. Az intézményes jogsegélyrendszert a vállalati szak- szervezetek szervezik,' szolgáltatásai ingyenesek, költségeit — mert ily módon a vállalatok is jól járnak — a munkahelyek fedezik. A gyakorlati módszerek kidolgozása még hátra van, de a kormányhatározatból egyértelműen kiderül, hogy a jogi ügyekben járatos szakemberek — vagyis a dolgozók jogi képviselői — a vállalati szakszervezetek megbízásából dolgoznak majd. Szerepe lesz a munkában a vállalati jogtanácsosnak is, ám mivel egyrészt egyedül nem győzné a munkát (no, meg bizonyos esetekben — pél dául a munkáltató és a munkavállaló közötti vitás ügyekben — nem járhat el.) a jogi képviseletet az esetek több ségében megbízott szakembe reknek kell ellátniuk. A SZAKSZERVEZETI jogsegélyről szóló kormányhatározat rokonszenves intézkedés: szimpatikus, mert az új módszerek iránti fogé konyságró] árulkodik, sikere azonban a gyakorlati megvalósítás ötletességén, ésszerűségén múlik. Az üzemek dolgozói nyilván örömmel és egyetértéssel fogadják, az pedig a helyi gazdasági és szakszervezeti vezetőkön múlik, hogy örömük ne változzék csalódássá. A vállalati szakszervezeteknek nagyon gondosan fel kell készülniük a szóban forgó határozat végrehajtására, s megfelelő öntevékenységgel a lehető legegyszerűbb módját kell megtalálniuk a jogsegély- szolgálat gyakorlati alkalmazásának. S hogy az egész ügy csak leírva látszik egyszerűnek, az kiderül a kormányhatározatból is: egyelőre ugyanis ötven vállalatnál vezetik be a jogsegélyt, hogy kellő tapasztalatokat gyűjtve, és ezeket értékelve 1975, végén döntsenek a végleges formákról, azok általános alkalmazásáról. AM AZ ILYEN jellegű segítségnyújtás addig sincs megtiltva egyetlen más vállalat és szövetkezet számára sem. Vértes Csaba Gabonaprognózis 1980-ig Megyénkbsn is növekszik az érdeklődés az újabb búzaiajták iránt A mindennapi kenyerünket idó búza elmaradhatatlan >zimbóluma a mezőgazdaságnak. Hogy mennyire így van. azt mi sem bizonyítja jobban, Tűnt amikor egy ország mezőgazdaságának fejlettségéről isik szó,,rögtön a búza kerül dőtérbe. De szóba kerül máskor is, szinte nap mint nap, iinikor kenyér kerül az aszúira. Mert annak jó vagy ■ossz minőségét sokszor a DÚzából nyert liszt “minősége dönti el. Nem csoda tehát, hogy mennyire nagy az érdeklődés izemeinkben, amikor megjelenik egy új fajta. Gondoltunk csak a Fleischmann-bú- zára. milyen kimagasló eredményeket értek el vele az )0-es években. Aztán később, ahogy tágultak a nagyüzemi keretek és korszerűsödött, igényesebbé vált a termelés, úgy'lett egyre nagyobb jelentősége a nagy hozamú fajtáknak. Sokan emlékeznek még arra, hogy a közös gazdaságokban szinte csodájára jártak, amikor az első Bezosztá- ja-táblákról 25—28 mázsás termést arattak le. Ahogy tökéletesedett a/, agrotechnika és nőtt a műtrágya-felhasználás, egyre elmélyültebb feladat lett a nemesítés is, elsősorban a nagy hozamú fajták előállítása. Egymás után jelentek meg a hazai tájakon a Hannája, Kaokáz, Auróra búzafajták, amelyek az eddigieknél nagyobb termést adnak. Heves megyének különösen a déli, alföldi része nagy múltú gabonatermő táj. Ezen a vidéken az idén is kimagasló eredményekkel fizetett a búza. A gazdaságok sikeréhez kétségtelenül hozzájárult a jó munkaszervezés, de nem utolsósorban a búzafajták helyes megválasztása. Az üzemek úgy állították össze vetésterületüket. hogy különösen a szárszilárd, a téli fagyoknak ellenálló fajták szerepeljenek. Ez a választás helyesnek bizonyult. Még a 70-es évek elején a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium bizottságot hozott létre, mely megvizsgálta az országban vetett kalászosok minőségéi. A tapasztalatok alapján útmutatást adtak az üzemek, hogy ezután csak azokból a búzafajtákból vessenek, amelyek biztonságos, nagy hozamú termést adnak. Heves. megyében az utóbbi három évben az üzemek olyan fajíaarányokat alakítottak ki, amelyekkel a korábbiakhoz képest a betakarítást lerövidítették, így az artógépeket is jobban kihasználták. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium irányelveit figyelembe véve a Vetőmag Vállalat Észak- magyarországi Központjának irányításával Heves és Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyében jelenleg 12 állami gazdaság és 28 termelőszövetkezet gondoskodik az üzemek kalá- szosvetöniag-ellátásáról. Miután a gazdaságok eddig elég szétszórtan termelték a vetőmagvakat, nemrég elhatározták, hogy 1976-tól kevesebb gazdaság, nagyobb területen termel majd kalászos magvakat. így 1980-ig a jelenlegi 1400 vagon helyett már 2000 vagon búzával, árpával látják, el az üzemeket. Ezzel lehetőség nyílik arra is, hogy a közös gazdaságokban kétévenként cseréljék a fajtákat és törekedjenek az újabban bevezetett, nagy lermöképességű búzák vetésére. Miután Heves megye az ország északi részén helyezkedik el, így az éghajlati viszonyok is megkövetelik a korai érésű, télálló búzák elterjesztését. A tervek szerint 1976-tól Heves és Borsod-Abaúj- Zemplén megyében 12 gazdaság termel majd kalászos magvakat. Megyénkben a füzesabonyi és a hevesi állami gazdasagok, illetve a hevesi. Rákóczi Termelőszövetkezet kötött ötéves szerződést a vetőmagvállalattal. A gazdaságok nagyság szerint száztól háromszáz vagon vetőmagot termelnek és adnak át évente. Mindez természetesen az eddigieknél nagyobb feladatot ró az üzemekre. Körültekintő munkaszervezést, növekvő raktárteret, több magtisztító gépet és szállító járművet kíván. A vállalat és a gazdaságok közötti kapcsolat mindenesetre a biztonságos vetőmagellátást segíti elő és egyben ösztönzi az üzemeket arra, hogy minőségi kenyérnek valót termeljenek. Ä tudomány gyors fejlődése és a mező- gazdasági üzemek egyre növekvő igénye olyan helyzetet alakított ki, hogy 4—5 éven- ként szükséges az újabb fajták bevonása. A gyakorlati szakemberek szerint olyan fajtákat érdemes termelni, amelyekből hektáronként negyven mázsát takarítanak be. Ez sem a csúcs, hiszen vannak olyan gazdaságok, ahol 50 mázsát is termelnek. Ez a mai rekord holnap már kevés, ami természetes is, hiszen ez viszi előre a fejlődést. Mentusz Károly Nyári „hadgyakorlat — Hány tanulójuk szerzett az idén szakmunkás-képesítést? — Kétszáznegyven. — S mennyien vannak jelenleg nyári gyakorlaton? — Ötszáznál többen. A volt elsősök, másodikosok. — Ha szabad még egy kérdést: mélyek a súlyponti szakmák? Tehát amiből legnagyobb az igény, s ahol különösen fontosak a nyári gyakorlat hetei? — Lakatos, autószerelő. Nein tudunk annyit kiképezni, hogy elég legyen. Ezekben a szakmákban nagy szükség van az utánpótlásra. Balogh rekek .. . ! László: Valahogy így kell ezt beszorítani, gye— Köszönjük tást... az eligazíA hatvani szakmunkásképző intézet igazgatójával, Ambruzs Sándorral folytatott telefonbeszélgetés után, ime, a MÁV kifogástalanul felszerelt lakatosműhelyében vagyunk, ahová — ebédjüket elfogyasztva — most szállingóznak vissza a másodéves ipari tanulók. Csoportbizalmijuk, Tóth Feri, jelentkezik Balogh László szakoktatónál, aztán valahányan odasorol- nak padjukhoz. káira. Nagy szám, tudom. De hát mindre munka vár, ahogy megszerzik a bizonyítványt. ★ Máltái Ferenc egy az ötven- ből. Kezében reszelő, a szorí- tóban gyermekhinta vasvázas ülőkéje. — Nem jobb lenne kint a fürdőben? Megint szépre fordult az idő! — Fél négykor végzünk, utána még bőven úszkálhat az ember. — Mi a véleménye, hasznos ez az egy hónap? Kozsa János: Minden utánpótlás kevés. (Foto: — A vasutas bölcsődének készítünk most különböző berendezési tárgyakat, s a fiatalok keze alól kerülnek ki az óvoda játszóterének mászó- kái, hintái — mondja a növendékek oktatója, aki egyben műhelyfőnök is. — A gyerekeknek ez már nem jelent fogós feladatot. Tulajdonképpen csak az év folyamán elsajátított alapműveletekben szereznek komoly jártasságot. Fűrészelnek, fúrnak, hegesztőnek... Szóval olyan ez az egész, mint katonaságnál a nyári hadgyakorlat. Vizsgáznak! És mindjárt készülnek a következő esztendő nehezebb, igényesebb muriVásárlói pillanatok Az egri ÁFÉSZ-áruház ci- pőosztályán legalább negyven fok a hőmérséklet. (Az illetékesek elfeledkeztek szellőző berendezést beépíteni.) Egy kislány sétálgat a vásárlók között — ő az eladó. Tornacipőt kérek. Kihozza a raktárból, leteszi a pénztárgép mellé, aztán mással kezd foglalkozni. Húszperces izzadt várakozás után csak megkérdi, mire várok még. Mondom, ki akarom fizetni a tornacipőt. — Menjen a másik pénztárhoz, oda, ahol az a nagy sor várakozik. Mar nem is kellett a cipő. Az egri Centrumban Camping kerékpárt akarnak venni. Hozzák is szétszerelve, csomagolva a raktárból. A vásárló kéri, csomagolják ki, szereljék össze, mert azon akar most már továbbmenni. Az eladó közli: Sajnos összeszerelésre nincs ideje, mert sok a vásárló. Ha kerékpározni akar a kedves vevő, az üzlet előtt szerelje össze ő maga. Lehet, hogy az összeszerelés a 2100 forintban nincsen benne? ★ A hevesi ÁFÉSZ-áruház ci- poosztálya. Egy mosolygós eladókislány már a nyolcadik pár szandált próbálja fel az idősebb nénike lábára. Izzad az eladó is, a vevő is, ám a szandál sehogyan sem nyeri meg a néni tetszését. Indulna a raktárba az eladó az újabb fazonért, de a nénike utánaszól: — Hagyja, kedvesem. Már csak megvárom az újabb leértékelést. ★ A színhely újíent az egri Centrum. A vevő: Ezt a japán rádiót kérem... Mennyi? löOO forint?. .. — Ha jó, megéri. Kérem, próbáljuk ki. Az eladó: — Sajnos, nem tudjuk kipróbálni. Az épület betonból van és emiatt itt nem jó a vételi Lehetőség. A vevő: — Menjünk ki akkor talán az épület elé __ A z eladó: — Á, azt nem lehet, kérem. Az áruházból tilos az árut próbára, vagy megtekintésre kivinni. A vevő: — De hát akkor hogyan vegyem meg? És ha nem is jó? Mit tegyünk? Az eladó: — Ezt nem tudom. Erre nem kaptam utasítást. A párbeszédnek vége. A vevő megveszi az 1800 forintos zsákbamacskát. Szerencséje volt. A „macska” nem nyávogott: árához méltóan' szólt, ____-___*__* ... i&'tabo} S zabó Sándor) — Föltétlenül. iskolaidőben az elméleti anyagra összpontosítunk inkább. Ilyenkor pedig folyamatosan, zökkenő- mentesen gyakorlati munkát végzünk. — Járandóság? — Akinek társadalmi szerződése van az államvasutakkal, hétszáz forinton leiül kap. De utána, tehát amikor már megszereztük a képesítést, három évig ott kell maradnunk, ott kell lakatos- munkát vállalnunk. Van persze, aki elpályázik, mert máshol többet ígérnek. De annak vissza kell fizetnie a három év alatt kapott támogatást. — Maga? — Maradok. Semmi szándékom elmenni innen. Szép és fontos szakma a vasúti járműjavítás ... k Egy esztendeje sincs, hogy Kozsa János átvette a hatvani gépkocsikiszolgáló-lelep vezetését. — A szakmunkásképző igazgatója szerint ez a. pálya szívja fel a fiatalok jelentős hányadát, mégis kevés az ember. — Nálunk tizenöten tanulnak, nyolc az idén szabadult. S olyanok, mint a villamossági szerelő Mák Gyula, a motorszerelő Tábi Tibor, akik kitűnő rendű bizonyítványt szereztek. De csakugyan úgy van, semmi sem elég. Óriási ütemben növekszik az autó- állomány, lehetetlen követni. — Mint vezetőnek, mi a. véleménye ezekről a nyári gyakorlatokról? A vasútnál a fiatalok elmondták a magúkét! — Kérem, a mi szakmánkban különleges jelentősége van. Ez a telep rendelkezik a legkorszerűbb műszerekkel, vizsgáló gépekkel, amihez az iskolában nem jutnak a gyerekek. Tehát jószerint nálunk szerzik meg a gyakorlat legfontosabb részét. S mi erre tekintettel is vagyunk! Az oktatás fő súlyát a műszer- használat elsajátítására helyezzük. Mégpedig úgy, hogy a tanulók önálló feladatokat kapnak. Egyik futóművet állít be, a másik kereket egyensúlyoz, a harmadik fék- hatást mér. Persze felváltva. A munkafelvevők pedig osztályozzák őket. Ahogy az iskolában, úgy a nyári gyakorlaton is érdemjegyeket osztogatunk Távozóban szerzünk még egy igen fontos értesülést. A vállalat területi központja úgy döntött, hogy éppen « szakember-utánpótlás biztosítására, az oktatási színvonal emelésére tanműhelyt létesít a hatvani, autókiszolgáló telepen. Az ezután szakmunkásképzőbe iratkozó szerelőknek nem kisiparosok oldalán, apró cégek műhelyeiben nyílik lehetőségük a műszerek, gépek megismerésére, hanem valamennyien itt, a Bercsényi utcai telepen folytathatnak szakmai gyakorlatot. Észak-Magyarországon, Miskolc után, a hatvani kiszolgálótelep rendelkezik egyelőre ilyen tanműhellyel. Nyitása: szeptember! Tehát az új tanév! Moldvay Győző JM0 19M. augusztus 17.. szombat
