Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-16 / 191. szám

Kö I *s: A repülés századai Hadirepülés as első világháborúban 12. Ügy tűnt, legalábbis az el­ső időben, hogy amíg a fron­tokon naponta ezrek és ezrek pusztulnak, a pilóták kima­radnak az általános öldöklés­ből. A felderítőgépek 1550— 2000 méter magasan háborí­tatlanul repülhettek az állá­sok felett. Légelhárítás még nem volt, az akkori fegyve­rek tüze pedig nem érte el őket. Amikor két ellenséges felderítőgép találkozott a le­vegőben, a pilóták üdvözöl­ték egymást, a tehetősebb megfigyelőtisztek pedig pezs­gőt bontottak, s ittak az ellen­fél tiszteletére — ott a leve­gőben! Nyeszterov orosz repülő volt egyike az elsőknek, aki arra gondolt, hogy horgony­nyal, vagy a gép farkára sze­relt sarkantyúval felszeletel­je ellenfelét. Módszerét ki is próbálta 1914 szeptemberé­ben, és az ellenséges géppel együtt lezuhant. Aztán va­laki kézifegyvert vitt fel ma­gával a felderítőgépre, és a pezsgősüveg pukkanása he­lyett a levegőben is fegyve­rek dörögtek. Néhány hónap leforgása alatt általánossá vált a légi­harc : géppuskák l^erültek elő­re, felülre, alulra, hátrafelé, a megfigyelő keze ügyébe. Az egyik legnagyobb prob­léma az volt, hogy jóllehet a pilóta egész gépével céloz, a légcsavar körében __ tüzelő géppuska gyakran lefűrészel­te a saját propellerét. Franz Schneider találja fel a légcsa­var és a géppuska szinkron- ' motorját, amely megakadá­lyozza, hogy a géppuska ak­kor tüzeljen, amikor a cső előtt van a légcsavar vala­melyik lapátja. A szerkezet előnye, hogy egyszeri beállí­tás után, teljesen automati­kusan működik. Az ilyen géppuskaszinkronnal felsze- 1 reit F okker vadászgépek ' eleinte valósággal arattak a szövetségesek légi hadrend- * gében. De nem sokáig. Egy ' Fokker kényszerleszállást végzett a francia vonalak mö­gött, a szerkezetet „lekoppin­tották’’, és fordul a kocka ... A földi csapatok elleni re­pülőtámadás gondolata is fel­merült már akkor. Kezdet­ben a megfigyelő gép vas nyi­lakat szórt az ellenségre, majd megjelentek a sárga­dinnye nagyságú bombák. A németek már 1914 augusztu­sában bombázták Párizst! és Londont. A németek nem etégedtefe meg a kisméretű bombázás­sal, amit jobbára vadász-, vagy felderítőgépek hajtottak végre. Óriás repülő cirkáló­kat építettek, és siettetik a Zeppelin harci léghajó-prog­ram megvalósítását. Kezdet­ben a Zeppelinek úgy véde­keztek a védő vadászokkal szemben, hogy nagy magas­ságban közelítették meg cél­pontjukat. A Zeppelinek ma­gasságát a védővadászok nem érhették el. De ekkor az an­golok megépítették az úgy­nevezett magassági motoro­kat, amelyeknél a felsőbb légrétegek ritkább levegőjé­ből kompresszor állítja elő a megfelelő sűrűségű gázkeve­réket. Az ilyen magassági motorokkal felszerelt vadász­gépek már képesek voltak megtámadni az óriás léghajó­kat. De a „Zeppek” mégis sértetlenek maradtak. Né­hány géppuska sorozat ki­lyukasztotta ugyan a ballono­kat, de a személyzet bera­gasztotta a lyukakat, s az ap­ró nyílásokon amúgy is olyan kevés gáz ömlött ki, hogy nem kellett félteni a léghajót a lezuhanástól. Látta ezt az angol légihad- erő is, ezért a Zeppelinek el­len támadó vadászok olyan géppuskahevedereket kaptak, amelyekben foszforos gyúj­tólövedék volt. Ezután már egymás után robbantak fel a Zeppelinek. A németek vála­szul rátértek az éjszakai bombázásra, mire bevezették a teljes elsötétítést a városok­ban, fekete szemüveggel lát­ták e! az éjszakai vadászokat amelyeket nappal is állan­dóan viselniük kell. Ennek az lett az eredméive. hogy a pi­lóták szeme erősen slkalmaz- kodob a sötéthez. A német bombázások kudarcot vallot­tak. Emlékszünk még, hogy a háborút megelőző néhány év­ben, szinte számon lehetett tartani, melyik az a néhány repülésre alkalmas masina, amely valóban képes önere­jéből felemelkedni és néhány manővert végrehajtani. Ér­demes megnézni, mekkora fejlődést hozott a háború. időben pilótaberkekben köz­szájon forgott a következő megállapítás: „Ha meg akarsz bizonyosodni afelől, hogy a szolgálatba álló új típusú gép valóban a technikai haladás egyik magasabb lépcsőfoka, akkor a következő próbát kell elvégezni. Végy magad­hoz egy kanárimadarat. Ülj | § * Légifelvétel 1917-ből. Az égő gépből pilótáé. kizuhanó test a Csak Németországban, 1914 és 1918 között 48 ezer repülőgép­motort és 44 ezer repülőtestet gyártottak. Sőt, a háború utolsó hónapjaiban már napi kétezer repülőgép volt a ter­melés. Kétségtelenek voltak az előrelépések a repülőtechnika területén, bár ezek mindegyi­ke a vérontást szolgálta. A repülőgépek testének körvo­nalai például sokkal inkább hasonlítottak a maiakéhoz, mint a háború előttiek a há­ború alatt szolgálatba lépett gépekhez. Tbbb száz lóerős motorok készültek több száz kilométeres sebességgel, több ezer méteres magasságban száguldó „fordulékony, jól műrepülhető” gépeket építet­tek. A repülőgép beleolvadt a haditechnika egészébe. Lassan eltűnőben voltak » merevítő huzalkötegek. Ez be vele a pilótafülkébe, és ereszd el. Ha a kanári el tud repülni— tehát kevés a me­revítő huzal —, akkor egy modem gépet kaptál. Gratu­lálj magadnak.” Az első világháború végé­nek gépei már tudtak halált szórni, menetelő katonákat, menekülő embereket legép- puskázni, egymást gyújtólö­vedékkel lelőni, városokat bombázni. Az egy- és kétfe- delűek ádáz légicsátákban csaptak össze, amelyekben több tízezer repülő lelte ha­lálát. Az első világháborúban vérrel íródott meg a motoros repülőgép bizonyítványa. A háború végén győztesek és legyőzőitek egyaránt azzal foglalkoztak, hogy még na­gyobb teljesítményű hadire­pülőgépeket építsenek. (Folytatjuk.) Jobb lesz a mezőgazdaság őszi anyagi-műszaki ellátása a tavalyinál A mezőgazdaság őszi anya­gi-műszaki ellátásáról tájé­koztatták az Agrotröszt ille­tékesei az MTI munkatársát. A kereskedelem kínálata a második félévben is jobb lesz az elmúlt év azonos időszaká­nál, ugyanúgy, mint ahogy ez az első félévben is lemérhe­tő volt. Az év első hat hónapjában 15 százalékkal több műtrá­gyát hoztak forgalomba, az év másik felében szintén ugyan­ennyivel több áll rendelke­zésre. Mindemellett valószí­nű, hogy a termelők összes megrendelését nem tudják majd kielégíteni, a forgalom­ba hozott mennyiségnél vár­hatóan még többre lenne szükség, miután örvendetesen megnőtt a termelők érdeklő­dése a talajerőpótló anyagok iránt. Az Agrotröszt becslése szerint az igények 8—10 szá­zalékát nem tudják majd fe­dezni. Az év első felében csaknem 2.4 milliárd forint értékű nö­vényvédő szert adtak el. A különféle vegyszerek, talaj- fertőtlenitők iránt' a kereslet várhatóan erős lesz a nyár végi és az őszi hetekben is. A kereskedelem megnyugtató ellátást biztosít, a készletek­ből ki tudják elégíteni a megrendeléseket. A gazdálko­dóknak azonban fel kell ké­szülniük arra, hogy a külföld­ről gyakran késedelmesen ér­kező szállítások miatt egyes készítményekre hiába adnak fel megrendelést, ezek helyett más hasonló rendeltetésű ve­gyianyagot vásárolhatnak majd az Agroker-telepeken. A gépellátás pozíciója is kedvező. A kereskedelem raktáraiban jelentős tartalé­kok vannak, egyebek között traktorokból és más felszere­lésekből. A második félévre esedékes külföldi szállítások is megkezdődtek. Megérkez­tek az első szovjet magtisz­tító berendezések. A gépeket rövidesen átvehetik a gazda­ságok. A nagy teljesítményű szárítóberendezésekből pél­dául a szolnoki gyár és az ÉLGÉP Vállalat eddig már mintegy 130-at szállított és a következő időszakban átve­szik majd a szerződésben le­kötött valamennyi gépegysé­get. (MTI) a szerkesztő Tóth Illésné, Egerfarmo«i A tej ellátás hibáiról írott le- veiét lapunk Postánkból című rovatában közöltük. Az illeté­kes válaszáról szintén tájékoz­tatjuk. Kérjük szives türelmét. „Kubikosbrigád” jeligére! Bérügyi panaszukkal a vállalat munkaügyi döntőbizottságához kell fordulniuk. Ami a túlóra- pótlékot illeti, az jár. Fizikai munkásoknál nem lehet szabad­napokon kiadni a túlórát, hanem ki kell fizetni a teljesítmény alapján. A különélést díjra, mi­vel az önök községében végez­ték a munkát, természetesen nem, tarthatnak igényt. Dr. Zsolnai Gyuláné, Lőrinci* 1: .. Sajnos, valóban többször is előfordult már, hogy a tv-mű- sort helytelenül közöltük, s ezért jogos az észrevétel. Intéz­kedtünk, hogy nagyobb fokú el­lenőrzéssel megakadályozzuk a* ilyen hibák előfordulását. Dávid Lajosné, Füzesabony* Panaszuk kivizsgálására fel­kérjük az Észak-Heves megyei Sütőipari Vállalatot. Válaszuk­ról tájékoztatjuk. Kérjük szi­ves türelmét. „Makiári” jeligére: A 60 1967-es kormányrendelet értelmében az iparból nyugdíj­ba menőknél be lehet számítani a korábban tsz-ben töltött idő­ből azokat az éveket, amelyek­ben a nyugdíjjogosultsághoz szükséges munkanapokat telje­sítette. A nyugdíj igénylésekor — amelyet az üzemnek kell kér­nie — az igénybejelentő lapon meg kell jelölni, melyik terme­lőszövetkezetben szerzett nyug- dijra jogosító igényt. A beszámí­tás feltétele, hogy az iparban a tsz-tagság után legalább 10 évi munkaviszonya legyen* A másik kérésre felhívjuk az ÁFÉSZ figyelmét. De úgy tud­juk, a Herbária füzesabonyi ki- rendeltsége is foglalkozik a fel­vásárlással. O. Ferencné, Gyöngyös* A legilletékesebb, a megyei ta­nács munkaerő-gazdálkodasi osz­tálya közölte kérdésére, hogy nincs szó sem segéd-, sem szak­munkások toborzásáról szovjet­unióbeli munkára. Egyes üzemek küldenek ki munkásokat, de csak közvetlen kapcsolat alapján, ha ott végeznek építési, vagy szere­lési munkákat. Hatan egy asztalnál A balatoni üdülőben reg­gel, délben, este három há­zaspár egy asztalnál. Két hét alatt meghitt barátság ala­kult ki közöttük és nemcsak az étkezéseknél, hanem a víz­ben, séták alkalmával, sőt nagyobb túrákon is együtt voltak. Az első hét végén Dorombiné így szólt a töb­biekhez: — Drágáim, a mi kis ba­ráti körünknek nem szabad a búcsúest után feloszlania. Állapodjunk meg abban, hogy Pesten is sűrűn fogunk egymással találkozni. Az első találkozó nálunk legyen. A legalkalmasabb a hétfő, ak­kor nincs tévé. Lelkesen hozzájárultak a találkozásokhoz, de néhány nappal a búcsúvacsora előtt Igmándiné megkérdezte a férjétől: — Lajos, kérlek, okos do­log ez a pesti folytatás? Nem mondom, első héten nagyon megszerettem asztaltársain­kat, de azután unni kezdtem őket, különösen Dorombinét. — A férje hivatali esetei engem se nagyon érdekeltek, de ha már megbeszéltük, eze­ket a találkozókat, nem le­het lemondani. Elkövetkezett a látogatás napja. Dorombiné reggel ijedten szólt férjéhez: — Te, ma jön hozzánk a balatoni két házaspár és én még nem. készültem fel a vendéglátásra. A hajam sincs rendben. Jaj, hogy le­hetne lemond ■ml? — Sehogy, — állapította meg a férje. — En mégis megpróbálom. Talán beteget jelentek. Ugyanezekben az órákban Igmándiné a reggelinél meg­jegyezte: — Ma kell elmennünk Do­— Nem lehet, hiszen olyan lelkesen állapodtunk meg abban, hogy ápolni fogjuk barátságunkat. Guzmai délután átöltözött, a felesége is elkeseredetten válogatott ruhái között. Megszólalt a telefon. Do­rombiné volt. — Jaj, drágám, úgy örülök, rombiclthoz. Előre félek Guzmainé szózuhatagától. Megint a kis unokahúga gye­rekszáj-történeteivel fog traktálni. Valamit ki kellene találni. Rémes délután lesz. — Semmit se lehet kitalál­ni, mindent kifogásnak ven­nének, — mondta elkesere­detten Igmándi. Ezen a napon Guzmai te­lefonált a hivatalából felesé­gének: — Te, ma délután Dorom- biékhoz kellene mennünk. E a látogatás úgy kell nekem mint a hideglelés. — Telefonálj Dorornbiéh nak valami ügyes kifogást. hogy hallom a hangodat, — mondta Guzmainé, — alig várom, hogy ott legyünk ná­latok. Felelevenítjük a régi szép napokat. Pont hatkor nálatok leszünk. — Elhiheted, édesem, hogy \ni milyen boldogok lennénk! De képzeld el, váratlanul ki­jöttek a Gázmüvektől. Fúr­nak, faragnak, egész csata­tér van nálunk, mi buta fej­jel, amikor bejelentettük a gázömlést, elfelejtettük meg­mondani, hogy ne hétfőn jöj­jenek ki megjavítani. Kép zeld, hogy mennyire oda va gyünk a férjemmel, hogy e< kell halasztanunk a találko­zót. ősszel elmegyünk olasz­ba, majd ha visszajövünk, te­lefonálunk. — Igazán sajnáljuk — so­pánkodott Guzmainé, — mi­közben boldogan súgta férjé­nek: „Nem kell átöltöznöd”. Pár perccel később Dorom­biné igy szólt a férjéhez: — Most már Igmándiné- nak is gázról kell beszélnem, de félek, nem hiszi el. Ig- mándiné ravasz perszóna, rá­jön majd, hogy csak kitalál­tam ezt a kifogást. — Na és ha rájön? Leg­alább vége lesz az ügynek. Balaton szép volt, egy ideig jól éreztük magunkat velük, de hogy Pesten is találkoz­zunk? Brr... Ebben a pillanatban csi­lingelni kezdett a készülék. Igmándiné telefonált: — Drága angyalom, — kezdte, — nem is képzeled, hogy milyen lelkesen vártuk a mai napot. De sajnos teg­nap gázömlést észleltünk és értesítenünk kellett a Gáz­müveket. Dorombiné gúnyosan mo­solygott: — A gázzal nagyon kell vi­gyázni. De édesem, nem tud­nál nekik telefonálni, hogy ne ma, hanem holnap jöjje­nek? — Már itt is vannak. Egész csatatér a lakás. — Es Guzmaiék? — Majd én telefonálok ne­kik is. Képzelem, hogy oda lesznek. Hát szervusz, drága­ságom. így történt, hogy nagyon kellemes hétfői napja volt a három házaspárnak. Palásti László KOSSUTH I 8.20 Szimfonikus zene. : 10.05 Édes anyanyelvűnk. I 10.10 iskolarádió. I 10.30 Kamarazene. § I 11.00 Hol járt, mit csinált? I Ütibeszámoló. I 11.10 Operarészletek. | 11.49 Kritikusok fóruma. I 12.20 Ki nyer ma? — szegeden, j ! 12.35 Tánczenei koktél. = 13.20 Verbunkosok, népdalok. = | 13.59 A közgazdász világ­kongresszus témáiból. = III. 1 5 14.14 Csicseri bolt. | 14.39 Péntek és környéke. | 15.10 Magyarán szólva. . . i 15.25 Népszerű íúvósáliralok, \ | 15.39 Prix Bratislava 1973. 1 16.00 A világgazdaság hírei. | | 16.05 Tanács a tanácsnak 1 17.05 Külpolitikai figyelő. § 17.20 Üj Eterna-lemezeinkböl. i í 18.20 A reggelnek a fele kakas. Versek. | 18.36 Nóták. | 19.30 Szikrából pattan ki a § | láng.” = 20.30 örökzöld dallamok. I 21.20 Láttuk, hallottuk. = 21.40 Vavrineez Béla féld.: I Magyar képeskönyv. = 22.20 Meditáció. I 22.30 Lemezmúzeum. I 23.23 Olivér Nelson zenekara : = játszik. | 0.10 Operaáriák. PETŐFI = 8.05 Barokk áriák. | 8.20 Nóták. | 9.03 Ezeregy délelőtt. . . | 10.00 Zenés műsor üdülőknek. | | 12.03 Chopin: g-moll szonáta. | | 12.30 Mindenki könyvtára. I 13.03 Zenekari muzsika. | 14.00 Kettőtől — hatig . . . Zenés délután. | 18.05 Külpolitikai figyelő. \ \ 18.20 Húszas stúdió. I | 19.18 Gitárra] — angolul. \ i 19.33 Haydn: G-dúr (Ustdob) i szimfónia. í 19.54 Jó estét, gyerekek! | 20.25 tJj könyvek. | 20.28 Andor Éva és Korondy = György énekel. I 21.00 Emlékezetes találkozások = hangképei. = 21.25 Népi zene. § 2145 Zenekritikusok hanglemezekről. I 22.16 Daljátékokból. § 23.15 Kórusok, hangszerszólók. = SZOLNOKI RÁDIÓ I 17.30 Műsorismertetés — § Hírek — Lapszemle. I 17.40 Üzemi négyszög. I Kosa Judit műsora. I 17.50 Győri Szabó József magyar nótákat énekel. \ I 18.00 Alföldi krónika. I 1-8.15 Operakedvelőknek. I 18.25 Kulturális 'figyelő, 1 18.40 Lemezalbum: Denis Roussos értékét. ; I 18.57 Hírösszefoglaló. MÄGYÄ1 I 17.35 Hírek. = 17.40 Szerencse mindenek = felett. A Spanyol tv zenés | filmje. 1 I 18.10 öt perc meteorológia. f = 18.15 Műsorainkat ajánljuk. 5 18.40 Monitor. § 19.10 Reklámműsor^ i 19.15 Esti mese. I = 19.30 Tv-híradó. § \ 20.00 Maszk nélkül. Renata Scotto énekel. H I 20.30 A felügyelő. NSZK bún- l I ügyi filmsorozat. A név ] I télén telefonáló. í I 21.35 Ölombetüs vallomások. = I Dók.-filmsorozat. XI. I Törzslap. = I 22.15 Tv-híradó. |[ mozi I EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) I Délután fél 4 órakor § Az utolsó száguldás Színes csehszlovák film. Du. fél 6 órakor Sellő a pecsétgyűrűn. I—V A népszerű Berkest-regé y magyar filmen. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07.) Du. fél 4, fél ö é& fél 8 órakor Az audiencia Színes, szinkronizált o’ film. EGRI KERT Este fél 8 órakor Közelharc férfiak és • * között GYÖNGYÖSI PUSKIN Saint Tropezbe költözünk GYÖNGYÖSI SZABADBA" Du. fél 4 órakor Farkasvisszhang Du. fél 6 és este fél 8 órakor Meghívó szombat délutánra GYÖNGYÖSI KERT Forró éjszakában HATVANI VÖRÖS CSV A vizsgálat lezárult, felejtse el HATVANI KOSSUTH Nincs idő = HEVES Pál és Paula I FÜZESABONY Farbashorda PEttt,ÓVÁSÁRA Kettős bűntény Hamburgban LŐRINCI Szerelem a tengeren

Next

/
Thumbnails
Contents