Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-13 / 188. szám
KOSSUib *.05 M tlsorism e rtetes. 8.20 Népi zene. 3.00 Harsan a kürtozö! 8.35 Beethoven: F-diir (Tavaszi) szonáta. 10.05 Iskolaradió. 10.25 zenekari muzsika. 11.07 A magyar népköltészet hete. 11.22 Pergolesl: Az úrhatnám szolgáló. 12.20 Ki nyer mai — Szegeden! 12.35 Melódiakoktél. 13.48 Törvénykönyv. 14.03 Mesejáték. 14.49 Éneklő ifjúság. 15.10 Népzenei műsor. 15.30 Az olasz ellenállás dalai. 15.42 Lehár- operettdalok. 16.00 A világgazdaság hírek 15.05 Magyar előadóművészek felvételeiből. 16.21 Hét bagoly. Rád KI változat. 10.47 Dávid Gyula: Színházi zene. 17.05 üj operaJemezelnbbdl. Alfredo Eiraus ének ei. M Óriások a mikroszkóp alatt. 18.00 Népdalok. 18.30 A Szabó csalid. 19.25 A Rádió lemezalbnma, 21.20 Etika és orvostudomány. 21.45 Régi magyar dalok és táncok. 22.15 Sporthírek. 23.20 Tíz perc kWpoTHIkaí 22.30 Egy óra dzsessz. 23.00 Operarészletek. í| petőfi 8.05 Haesaturján: TL szfmfbma. 9.03 Krtrusmu/.slka. 9.20 Wolf peter szerzeményed b«L 8J3 Nem érdem, Kantúky Norbert versel. mm Zenés műsor OdúlőkneBi 12.03 Brahms-művek, 13.03 Operarészletek. a, Kettőtől — hatig. ^ Zenés délután. «.10 Gondolatok fUmekidÜ 18.24 a Rádió Dalszínháza. Romantika pedig nineati Zenés játék. 90.25 Oj könyvek. 20.28 Szabó Magda hsns> , játékaiból. tLK Spirituálék. 2U45 A közgazdász vfjág. kongresszus témáiból. E rész. fc00 Raprsofjirk a 22-rs stúdiót. £3.15 Verbunkosok, nóták. I aa Tta MAGYAR (TJfl Dzsessz Amerikába*; I Amerikai fűm. *sm Kuckó. 12 30 Postaflók 250. Takács Mária műsora«2.45 Játék a betűkkel. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-blradó. 29.00 Az éhes haME '(fi i Tv-Játék. ■LM Ede Chanden és Stand a párizsi Olympia szinti padan. SÍ.40 Az alkohol. H. DétonátÚC 22.10 Tv-hlradó. | mozi 1 EGRI VÖRÖS CSILLAG p (Telefon: 22-33) M Du. fél 4. fél 6 és esté 8 órakor Az Olsen banda nagy fogása Színes, szinkronizált dán film vígjáték EGRI BRODY (Telefon: 14-071 * Du. fél 4 órakor A kőszívű ember fiai. I—TL Jókai regénye színes magyar filmen. Este fél 8 órakos Vér és liliom Szerelmi történet színes francia filmen. EGRI KERTMOZI Este fél 8 órakor Vadállatok a fedélzeten GYÖNGYÖSI PUSKIN Du. fél 4 órakor A sólyom nyomában Du. háromnegyed 6 és este 8 órakor Francia kapcsolat GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 1 Szegény gazdagok GYÖNGYÖSI KERTMOZI » Este fél 8 órakor Kamaszkorom legszebb nyara HATVANI VÖRÖS CSILLAG Oo. fél 6 órakor 8 Veronika és a bűvös zsák T Este fél 8 órakor Így látták ők HATVANI KOSSUTH ’ Volt egyszer egy zsaru HEVES Ruszlán és Ludmilla, i—II. FÜZESABONY Szerelem a tengeren + ORVOSI I ÜGYEIÉT I Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- Itnszky utcai rendelőben. (Telefon: u-io.) Rendelés gyermekek részére Is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 órától, á Jókai utca 41. nzám alatti rendelőbe». (Téleten: U-2KU ___ Hódít a női foci Tíz csapat részvéteiével L osztályú bajnokság Kő Tamás: A repülés századai Tíz éve még csak mosolyogták, legyintettek, ma már sokan komolyan veszik, nagyon sokan őszinte rajongói lettek a női focinak. Nem olyan régen egy olasz kisvárosban két csapat vonult ki a pályáról.1 mind nők voltak, még a játékvezető is. Küzdelem, gólok voltak, volt néihány komoly helyzet is. A mérkőzés híre hamar bejárta a világot, egyre-másra alakultak a női klubok. 1971-ben Mexikóvárosban megrendezték az első nem hivatalos női világbajnokságot, amelyet az olaszok nyertek. Hazánkban jelenleg 10 csapat részvételével rendeznek X. osztályú bajnokságot A budapesti KIPSZER Vállalat női labdarúgó-csapata a legnépszerűbb, Berkes Sándor az edzőjük. 1971-ben alakultak kispályás csapatként, MTS-bajnokságban kétszer legjobbak voltak, mivel sok volt a jelentkező, beneveztek a II. o. bajnokságba, ahol 1973-ban az első helyen végeztek. Sokan ellenzik még e sportot, de biztos fejlődése van, kiváló képességű; Berencsi Éva. Nagy Rozália és Serfőző Mária. A sportszövetség tárgyalásokat folytat a román válogatott veztőivel egy Magyar- ország—Románia viadalra. Kilencven éves az „öreg”! Az öreg — kilencven éves születésnapját ünnepli most a Keleti — indiai cédrusfa cölöpökön áll. Ki tudja, hogy cölöpökön, cédruscölöpökön nyugszik ? Ugyanis építésének kezdetekor kiderült: a terület nemcsak hogy egyenetlen, poros, vizenyős is. Erpiatt hósz- 6zabbodott meg kerek egy esztendővel építkezésének ideje. Talaját is ki kellett cserélni — nem pesti talajon áll a Keleti —, hónapokon át a vagonok ezrei hozták az ország más területéről a kemény, szilárd alapot adó földet. Ion, kora reggel 6 óra 10-kor érkezett Zimonyból és tiz perccel később futott ki az üres csarnok alól az első vonat Rutka felé — Imicze János főművezető indította. A Keleti megnyitásának idején naponta 52 vonat közlekedett. Most — a nyári hónapok hétvégein — 240 vonatpár, hétköznapokon 210. Vagányhálózatának hossza: 26 kilométer. Ugyanannyi, mint kilencven évvel ezelőtt volt Hajdan évente egymillió irtást fogadott a Keleti csarnoka. Most: tíznaponként A pályaudvar homlokzata a Baross téren, az aluljáró rendszer és a metróállomás átadása után. Nemcsak az egyik legfontosabb vasúti csomópontja, de a főváros sajátos dísze, ékszere is. Születésekor egyik ismert műtörténész ezeket írta róla: „Legnehezebb volt és legjobban sikerült a főhomlokzat megoldása. Az a pont ugyanis, ahová az új pályaudvar főbejárata került, Budapest egyik legszebb távlatú pontja, szinte a Dunától már látni lehet a kapuzatát.” A nyolcvanas években került napirendre az új pályaudvar építése. Addig a vasúti személyforgalom a mai józsefvárosi zsúfolt indóházból indult. A Magyar Államvasutak is olyan „impozáns, kényelmes” pályaudvart akart építtetni, mint amilyen az osztrák vasúttársaságé — a Nyugati pályaudvar — volt. Az 1881-es esztendő a helykeresés éve. Hol legyen? Csakis a város szívében, hisz a példakép, a Nyugati is ott volt. 1882-ben kezdődött meg a munka. A cölöpözés, a feltöltés, a döngölés. 1383-ban aztán nagy ütemben megindult az építkezés. 1884 a teljes befejezés esztendeje: négymillió 880 ezer „békebeli” forintba került. Rochlitz Gyula, az államvasutak főfelügyelőjének tervei szerint készült, magyar kivitelezésben. Az építési hirdetményben, vagyis a pályázatban így szólt az első kikötés: „Csakis hazai vállalkozó nyerheti meg és csakis hazai munkásokat alkalmazhat ...” A főhomlokzat legfelső párkányzatát hét méter magasságú szoborcsoport díszíti: Neptun és Vulkán közül emelkedik ki a fiatal nő alakja, a gőz géniusza. A kapuzat felső részének mélyedésében két szobor áll: Watté a gőzgép és Stephensoné, a vasút feltalálójáé. Az első szerelvény — 1884. augusztus 13-án — szambaennyit! Naponta 100—120 ezer utas fordul meg a már nem füstös csarnok alatt. Ez a MÁV forgalmának napi tíz százaléka. Vagyis az egész ország állomásforgalmának tíz százalékát a Keleti adja. 24 óra alatt — mai adat ez — 28 nemzetközi gyors érkezik és indul, negyven belföldi gyors és expressz, s ezek mellett még 142 helyi vonat A Keletinek mindössze 780 dolgozója van. Kőbányai György Nagy eső zuhoghatott azon a tájon, méteres kolbászokat tölthettek azon a vidéken, ahol a mi utcánk egyetlen zöldségese emberré cseperedett. Mert olyan hosszú ő, mint egy kisebb fajta villanypozna, dagadt, mint a káposztáshordó, arca piros az egészségtől, mint a jonatánalma. Nos, a mi utcánk egyetlen zöldségesét immár egy esztendeje ismerem, — ő az őslakó, én vagyok a jöttment idegen —, s immár esztendeje észrevettem, hogy ellenszenves vagyok neki. Amikor először beléptem, nagy megdöbbenést láttam a szemében. Kértem egy kiló cseresznyét. Nagy műgonddal kiválasztotta a legcsúfabbakat. Jó üzletember különbér kedvében jár a vásárlóinak még olyan hajmeresztő dolgokat is megenged, hogy a kedves vevő maga válassza ki a neki legmegfelelőbb portékát. A következő alkalommal magám is válogatni kezdtem. 'Ve emberem, a pózna, a káposztáshordó, s jonatánalma szerencsés egyvelege rám mordult. — Maga csak ne válogasson! Európa is nekilendül Egy Voisin kétfedelű 1909-bőL 9. Wnghték az első sikeres és bizottság által hitelesített repülésük után értesítették a sajtót. A testvéreket Amerikában nemzeti hősként tisztelték, és teljesítményük híre elterjedt az egész világon. 1904-ben már kört írtak le a levegőben, és visszatértek a felszállás helyére. Ezek a repülések néha elérték az öt perces időtartamot. A még nagyobb teljesítmények eléréséért új gépet, új motort készítettek, és 1905 októberében már 38 perc alatt 45 kilométernyi távolságot repültek be, s azért nem még többet, mert elfogyott a benzin. Európában sem tétlenkedtek közben a repülés úttörői. A francia Ferdinand Ferber (1862—1909h akinek erejét a hivatalokkal vívott értelmetlen küzdelem emésztette, nagy nehézségek árán szerkesztette meg motoros gépét, amellyel 1908. július 25-én repült. Ferber sorsa: piló- tatraigédia. Egy évvel később lezuhanó gépének roncsai alatt lelte halálát. Akadt egy nagypénzű repülésimádó, egy brazil kávéültetvényes, bizonyos Alberto Santos-Dumont. aki léghajósként tette ismertté nevét, a többi között azzal, hogy kormányozható léghajójával 1903- han körülrepülte az Eiffel tornyot. Dumont 1906-ban elnyerte motoros repülőgépével az úgynevezett A r eh d ea con-d íj a t (25 ezer frank) amiért írd és mond 25. azaz huszonöt méteres távolságot kell repülni! Dumont gépe szörnyű alkotmány volt. a korabeli újságokat idézve: „leginkább azokra a cipóskatulyákra emlékeztetett, amelyekben tyúkszemes apácák cugoscipőit tárolják.” A korabeli repülőgép- építők közül kiemelkedik még a Voisin testvérek, majd Henry Farman neve. aki az autóversenyzésről nyergeit át a repülésre. Farman első repülése kuriózum: egv közeledő vihar miatt Voisin sürgette Farmant (aki mint pilótanövendék ült a gépen), hogy hátrahúzott magassági kormánnyal guruljon mihamarabb a felszállómező túlsó oldalán levő hangárba. Farman gurult, gurult, mind nagyobb gázzal. s közben valahogyan középállásba engedte a magassági kormányt, mire a gép puhán felemelkedett a földről. Farman 1908-ban. — amikor 50 000 frankos díjat tűztek ki egy kilométeres körrepülésre — simán nyert. Az akkor használatos gépek általában ötven kilométeres sebességnél emelkedtek a levegőbe, és legfeljebb 70 kilométer/óra sebességgel voltak képesek repülni. Wright fivérek közben üzleteltek Amerikában, de a hadseregben nem ismerték fel a repülés katonai jelentőségét, és húzták-ha- lasztották a szerződés megkötését. Nem sokkal jobb eredményt értek el európai útjuk alkalmával sem. viszont a kontinensen azt tapasztalták. hogy amíg ők abbahagyták repüléseiket és minden energiájukat az üzletre fordították, addig a ió öreg Európában jelentékeny módon fellendült a repülés. Villámgyorsan felismerték a helyzetet, és beneveztek a legnagyobb re- pülödíiakért folyó küzdelmekbe. 1908 augusztusában a Le Mans-i magassági díjért folyó vetélkedésben (25 ezer frank járt annak, aki eléri a 25 méteres repülési magasságot). Wilbur Wright 90 méter magasra szállt, és fölényesen nyerte a díiat. Ekkor az európai konstruktőrök és repülők még csak az amerikaiak mögött kullogtak. Ezt bizonyították az úgynevezett időtartamrepülések — abban az időben ez is rekordkategória volt —. azt jelentette, hogy az első motoros repülés ideie mindössze 12 másodperc Volt, akkor tudjuk csak igazán értékelni a Wright testvérek 1908. december 31-én végrehajtott időtartamrepülési rekordját. Alig öt esztendővel az első repülés után ugyanis Wilbur 2 óra 20 nercig marad fenn gépével a*levegö- ben. Nem sokkal később már utast is vitt magával és ez alkalommal több mint egv órát töltött az erősen megterhelt gép a levegőben. Nézzük meg. mi volt a helyzet ebben az időben az európai repülőknél. „ 1908- ban Delagrande 6 perc 30 másodpercet repült. Ez áprilisban történt. Ugvan ő, máius 30-án, egv római repülés alkalmával már 15 perc 26 másodpercig tartózkodott gépével a levegőben. Farman 1908 iúliusában elnyerte a negyedórás repülésért iáró 10 ezer Iránkor Armengaud — Negyedórás Repülésért, — elnevezésű díiat Egyébként ez húsz nerc és húsz másodpercig tartó egyenes vonalú repülést ielentett, s közben Farman. húsz kilométer vi távolságot tett meg. A fent felsorolt és több más. a repülési teljesítmények iavításáért kiírt dí- iak jelentősen hozzájárultak a motoros repülés ugrásszerű fejlődéséhez. Az ilyen díiakkal együtt megrendezett repül ö-találk őzökön, a részvevők életközeiben tanulmányozhatták egymás gépeit. és éjszakákba nyúló szakmai vitákon vitathatták meg a különféle rendszerek, szerkezetek előnyeit és hátrányait. (Folytatjuk) Utcánk zöldségese Hónapokkal később: nagy eső zuhogott a mi vidékünkön, bokáig ért a sár, s mert ugyebár előbb a tyúk, aztán a tojás, a mi vidékünkön is előbb a lakótelep, aztán épült az út. Sáros lábbal léptem az üzletbe. Mindenki így tett, de a pózna csak rám ordított: — Talán megtorolnunk a cipőnk talpát!? Hogy micsoda emberek vannak! Szebbnél szebb árut tartok én, maguk is megmondhatják, hölgyeim és uraim, de Vz válogat, és turkál, és furkál bejön ide sáros lábbal, ráadásul még tolakszik is, nem is értem magukat, hölgyeim és uraim, miért engedik tolakodni. Haragosan élőugrott a pult mögül, és három, később jött asszonyt is elém rángatott. Nemrégen úgy hozta a sors, hogy az üzletben csak négyszemközt találkoztam a mesterrel, ö zord volt hozzám, mint rendszerint, én behúzott nyakkal kértem egy kiló barackot, szintén, mint rendszerint. Ö kiválasztotta a legcsúfabbját és megeresztett végre valami emberiféle hangot, igaz, meglehetősen agresszíven. — Ugye, maga abban a sarokházban lakik? — Nem — mondtam —, én nem lakom abban a sarokházban. A pózna, a káposztáshordó, és a jonatánalma szerencsés keverékéből kitört a jóízű nevetés. — Akkor vissza az egész! Akkor itt tragikus tévedésről van szó. Nagy szerencséje, hogy nem maga az, aki abban a sarokházban lakik. — Mif vétett az a sarokházas? — kérdeztem megkönnyebbülten. — Most már nem érdekes — mondta a mester —, ha nem maga az, akkor tárgytalan. Kapcsolatunk egy csapásra megjavult. Már név szerint ismerjük egymást, mondha' ni barátok vagyunk. De sarokházas hasonmásom tör ténetét harapófogóval sem tudom kiszedni belőle. Ha belépek, nyájasam mosolyog, s búbájos öniróniával megfenyeget. maga csak. ne válogasson! És barátsága jeléül kiválasztja nekem a világ legcsúfabb gyömölcseit. Simon Lajos ilpnísicafí A 1974. augusztus 13., kedd \
