Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-13 / 162. szám
I §i Sím fíiftrtl tiív 1 ''árosligeti Vajdahunyadvárban • forgatja legújabb film- m « * ••• f j;,[ Sándor Pál. A szeptemberben műsorra kerülő produktéó címe. „Itt járt Mátyás király". Képünkön: éjszakai forgatás. (MTI-foto: Bisztrói Károly felvétele.) A véletlen folytán szerdán este a franciák által készített dokumentumfilm-sorozat- ban a nagy csaták közül éppen a sztálingrádi ment a tévében és másnap mutatták be a moziban ezt a filmet, amely ugyancsak a sztálingrádi csata egy érdekes epizódját eleveníti fel, Juri) Bondarev azonos című regénye alapján. Ilyen témaismétlés kapcsán a néző joggal tart attól, hogy az azonos események, a már ismert, de eléggé mé,g nem ismert apró és nagyobb részletek majd zavarnak és átúsznak az emlékezet és a képzelet síkjain, zavarva és s/mezve, esetleg semlegesítve is egymást. És ez a két egymásnak időben oly közel álló filmélmény mégis elkülönült, nem rontotta egymás hatását, ,S„ha azt állítom, hogy az Égő hó című játékfilm tetszett valódibbnak, érzelmileg Igazabbnak és gazdagabbnak, akkor ez nem a véletlen műve. Szerdán este. « franciák alapos és jól dokumentált filmjében ésszerűen, logikai sorrendben tálalva az eseményeket. komoly szakértőkkel és a történelmi események résztvevőivel együtt kaptunk valami lényegeset és izgalmasat, amit a filmhíradók egykori felvételei is támogattak. A film a kérlelhetetlenül bekövetkező eseményeket rögzítette riportszerűen. Nem volt hatástalan. De ez az Égő hó más, több és igazabb, mint maguk a históriai dokumentumok. A filmhez Jurij Bondarev regénye szolgált alapanyagként; a regény pedig embereket, hősöket, katonákat, apákat és fiúkat, szenvedő és meghaló, életben maradó és a győzelemért minden áldozatra kész népet állít a történés tengelyébe. Apró mozaikokat illeszt össze zárt lélektani handrendben. bele- ágyazva a kicsiny csoportot a nagy egészbe, ahol az egymásra utaltság és az egymásért való felelősség mércéje megszüntet minden önzést és egyéni érdeket. A film rendezője Gaörtl Jcgiazarov. nyilván a fiatalabb szovjet filmrendező nemzedék tagja. Az események jellemformáló hatását csak annyi pátosszal és lendülettel hangsúlyozza, amennyi szükséges. Hősei kifakadnak és elfáradnak, fiatalok ts öregek, lelkesedésük nem azonos hőfokú a külsőségekben, de a vállalás, amit és ahogyan a történelemnek ebből a szakaszából a vállaikra vesznek, éppen a/ apróságok sűrűjéből világít tisztán. Amikor a kitüntetett kis csoport átveszi az érmeket a tábornoktól, a megihletődésén és a szótlanságon kívül alig marad itt más mondanivaló; Mert azokÉgő hó Szovjet film nak nincs okuk nagyon hangosan beszélni, akik mögött rettenetes nappalok és még rettenetesebb éjszakák hévernek, sűrűn kiegészítve halottakkal. A filmnek ezt a legszebb és fojtott pátosszal megfogalmazott jelenetét a rendező nagy átéléssel és őszinteséggel beszéli el. A film külön érdeme, hogy a fiatal, alig húszéves tiszteknek, az apró hadnagyoknak. a nagy gépezet apró csavarjainak az oldaláról nézi ezt a vihart. Kuznyecov. DrozdovszklJ. Tanja és a többiek azt a fiatalságot idézik vissza, akik jóformán gyerekéveiket és lelkesedésüket vitték a frontra, harcolni és — ha kellett — otthagyni azt, A filmben Georgij Zzsonov, Anatolij Kuznyecov. Vagyim Szpiridonov. Borisz Tokárjev, Nyikolaj Jeremenko, Tamara Szegyelvyikova és Aram Babadzsanjan kapnak hálás szerepeket. Fjodor Dobronravov operatőri munkája a nagyszabású csatajelenetek érzékeltetésében is kitűnő. Alfred Snyit- ke zeneje mintha chopini ihletésű lenne: a finomabb szövésű hangulatokat derűsen szövi át dallamtöredékeivel. (farkas) Film ét zene Űj ifjúsági program Egerben Disc Jockey klub nyílik az egri Otthon étteremben, olvashatták a fiatalok a plakátokon. .. Ez volt a terv, a valóság pedig: kellemes szórakozás, kitűnő program, film és zene. így .kezdődött az új ifjúsági program az Otthonban. A klub első műsorán egy űrhajós, Apolló-íilm vetítése szerepelt, az aláfestő zenét pedig a hires Pink Floyd együttes szolgáltatta A kAt szervező, Koppány János és Kovács Csaba, az első este után örömmel állapította meg: nagy siker volt... Mit várhatunk, milyen programra szám. thatunk a jövőben? Mint elmondották, a következő klubfoglalkozáson ismét egy Apolló-íilmel vetítenek, s a pergő képek alá újra csak kedvelt együttesek zenéjét játsszák le. A Disc Jockey zenei anyagát öt év szorgalmas munkájával gyűjtötték össze, érdemes tehát „odafigyelni” a számokra. Az érdeklődők egyébként 6—7 óráig a lemezek bemutatásán vehetnek részt, majd megismerkedhetnek az új, komolyabb köny- nyűzenei irányzatokkal. Szeretnének irodalmi műsorokat is szervezni, később pedig Rallye-filmekkel bővített műsort adni a résztvevőknek. (/• e.) 18.50: „Chile csalogánya*’ A Béke- és Nobel-díjas költő születésének hetvenedik évfordulója alkalmával a televízió összeállítást ad Pablo Neruda verseiből. A vasutascsaládból származó költő a nevét a cseh irodalom egyik reprezentán sától vette át és ezen a né ven vált világhírűvé. Neruda történelmi hűség gél. de nagy szenvedéllyel rajzolta meg a dél-amerikai táj szépségét, a nép vágyait gondjait. A líra mellett következetes politizálás is mindenkor erős vonása volt A tv-műsor cime Louis Aragont idézi, mivel ö ne vezte igv a hazájától távol száműzetésben élő költőtdoßgtrt*. et* Sok a hab Ülünk a kerthelyiségben. Halkan szól a zene. néhány an ebédelnek. Az asztalokon tarka" abroszok, itt-ott még vadvirág Is hervadozik az üvegvázókhan. Lehet talán huszonöt vendég, többnyire fiatalok. A. szomszéd asztalnál három középkorú férfi beszélget. — Mit igyunk? Kevés ideig totóznak a fröccs és a sor között, végül is az utóbbi mellett döntenek. — Mit hozhatok, kérem7 — Három korsó sört kérek! Amíg a pincér kijön, erről-arról beszélgetnek. A hűvös nyárról, az esőről, az aratásról. A következő asztalnál fiatalok ebédet kérnek. Levest nem esznek, csak pörköltet. — Sok-sok rizs és nagy lej saláta! — szól a pincér után az egyik. Ezen azután jóízűi nevetnek. Csörög a sárga kavics, riszáija"' magát és táncoltatja a tálcán a három korsó sört a pincér. — Parancsoljanak, kívánságuk szerint, uraim! A három férfi összenéz. A korsókban az ital vastag habbal együtt sem ér el a jelzésig. — Mi, kérem, három korsóvá] kértünk. És nem pohár sört korsóba öntve. A pincér arcáról eltűnik a nagyobb borravaló reményében odaragasztott mosoly. — Méltóztatnak talán valamit parancsolni? Most már a másik férfi szólal meg. — Nézze, kérem! Mi nem vitázni akarunk, de ez, amit hozott, a meghazudtolása a három korsó sörnek. Lefogadom, hogy a három nincs több két tisztességes korsónál. A pincér először néma marad, és lassan visszaszedegeti a tálcára a söröket. — Természetesen, ahogy parancsolja a vendég. Sört fogyasztani elvégre nem kötelező ... Eltelik újabb negyedóra. A három középkorú szinte egyszerre jelez a pincérnek Ugyanannak. — Parancsoljanak, kérem! — Nem mondtunk le a sörökről, Legyen szíves, hozzon három tisztességes korsóval. — Fájdalom, uraim! Éppen most vagyunk csapolás alatt. Bevallom, ügyetlen egy kicsit a csaposunk, hosszabb idő is beletelhetik, amíg.. Közben tovább telik az idő. Masoknak rendületlenül hordják ki a söröket. — Küldje ide a főnökét! — Szói oda most már keményebben a három vendég egyike — Lehetetlen, uram. Valahol a Brassoi-havasokba kellene utána futnom. — A helyettesét, Vagy a panaszkönyvet... — De kérem, miért nem inkább három korsó sört? És csodamod, az asztalon terem a három „korsó" sör. Elmenőben meg hallom a pincér halk megjegyzését: — Micsoda világ! Már az is baj, ha sok a hab. Nem igaz, hogy milyen háklisak lettek az emberek!... Szalay István ISTtL július 13« sióm bit Grúz János: Sorsunk a dé!-hevesi tájon in. A hazát alkotó magyarok társadalma a X. sz. közepére már válságossá vált. Tarthatatlanná lett a pásztorkodu életmód: a feltört, megművelt területek között nem tehetett jószágot tartani a nagy nyájakban: de a katonai kalandozások is idejét múlták, mive! a nyugatiak felismerték a magyarok harcmodorát és sorra mérték csapásaikat. Egyes magyar törzsek között is éleződött, az elleniét. Géza fejedelem, a legerősebb magyar törzs vezére, a válságból való kilábalást a végleges letelepítésben, a földművelésre való áttérésben látta. Ez azonban nem mehetett simán, hiszen a törzsek jelentős része görcsösen ragaszkodott a régi kalandozó életmódhoz, a régi valláshoz. Így került sor a legjelentősebb belső- és külső erők egyesítésére, többek között azzal, hogy Géza fejedelem lányát Aba Sámuelhez, az egyik hatalmas törzsvezérhez adta feleségül, fiát Istvánt pedig a német uralkodó házba házasította be. Ez a családi kapcsolat megteremtette az. alapját a többi törzs feletti erőfölény kialakításának. Az új társadalmi viszonyok az új kapcsolatok a régi nemzeti vallás elvetését és az új, az e korban leghaladóbb katolikus vallás felvételét sürgette. Géza katolikus papokat hozatott be Magyarországra. akik megkezdték az új hitre való térítést, a földművelésre való áttérés ^oltalmazását, ö azonban Castrum Heves a régi vallásról nem mondott le. Fiát, Istvánt viszont mar a katolikus vallás szellemé; ben nevelte, aki fogékonynak bizonyult apja akaratának kiteljesítésére olyannyira, hogy a hűbéri szolgálatát felajánlva, 1000-ben kérte a pápától királlyá koronázását. Ilyen körülmények között került sor a XI. században a magyar állam megalapítására, ' amelynek formáját István elsősorban az itt élő sziávoktól vett át, természetesen felhasználva egyes vonatkozásokban a nyugati mintákat is. István — ha ugyan módszerében nem is válogatósán — a lázadókat leverve, igen erős királyi hatalmat és egyházat hozott, létre. Az állami élet a királyi udvaron és a megye, illetve királyi várispánsági székhelyeken keresztül érvényesült. A XIII. században Magyarországon 72 megye, de sokkal több királyi várbirtok létezett. Tudvalevő, hogy István hatalmát, királyi erejét elsősorban a királyi birtokokon megszervezett királyi várakban látta. Ugyanis az ország összes földje nem maradt a királyé, hanem a régi vezérek és az új egyház tulajdonába is került. Heves megye északi részét, a mátrai részt az Aba nemzetségbéliek bírták, Egertől a Tisza vidékéig eső rész viszont egyházi birtok lett, míg ettől keletre királyi birtok volt. Ennek középpontjában alakult meg a királyi várispánság, amelynek élén a „Comes Castren- dis". a várispán állott, Ilyen királyi várispánság vojj He: vés is, amelyről „Novum Castrum, Újvár, vagy Castrum Heves” néven emlékezik meg a diplomatika. A várakban elsősorban a királyi szolgák, katonák éltek, akik mindenkor a király erősített helyen szervezték meg, Ilyen megerősített helyen alakították ki a hevesi királyi várispánságot is. A vár területéhez tartozott a XIII. században Halászi (Gyöngyöshalász), Bátor, Bogács (Pusztafogacs Tárnáméra mellett), Fegyvernek, As, Schmula, (ma ismeretlen helyek), Ecséd, Pata (Gyöngyöspata), Pély, Tarnaörs, Szurdokbánya, Vezekény (Hevesvezekény), Domoszló, Agasvár (Málraszentimre U £ V £ s rÓLOVÁtfA szolgálatában álltak és a várszolgák, akik inkább idegenekből tevődtek össze. A megyei, illetve a várispánsági kerületeken kívül István király még az egyházmegyéket és az esperesi kerületeket fejlesztette ki. Megyénknek három esperesi kerülete volt: a patai, a hevesi és kemeji. A királyi várispánságokat a királyi birtokon, annak középpontjában, valamely megmellett), Tiszabábolna, Tar- nabod stb. A királyok a hatalomért vívott harchoz meg akarták nyerni egyes földbirtokosok támogatását is. Ezért nagy területeket adományoztak nekik, elsősorban a királyi birtokokból. Bár István király törvényei kimondják, hogy az Illető vártól a várföldet elszakítani nem lehet. ban IV. Béla és V. István szerzett érvényt. Az elődjeik által adományozott földekből sokat visszavettek, de. később ők még több birtokot eladományoztak, mint elődjeik. Például: II. András 1234-ben az Aba nemzetségben Demeter mesternek három helységet adományozott, amelyet a hevesi várispánság köteléke alól felmentett. E három helység: Pély, Patának egynegyed része és Szurdokbánya volt. Az adománylevél részletesen leírja Pély határát. Határában vannak: Oltu- mánmocsár, Soly-föld. (ma Sajtok), Holopy-föld. Araka- föld, Holmoi-föld, 1 wan- föld (ma Jászivány), Endre- falva (ma Jászszentandrásl, Polgár, Weseqttn (ma Hevesvezekény), EJV és Tyulod határhelyek, Dornoszlót 1262- ben adományozta el Kom- polth ispánnak. V. István 1264-ben Tarnaörsöt a hevesújvári ispánság alól kiveszi és szintén Kompolth •ispánnak adományozza, fia Péter pedig a csehek elleni háborúban Győr váránál szerzett érdemeiért kapja meg Vámosgyörköt. Tarna- őrs határjárásában találjuk a Tárná folyót, Nysta földet, a sári egyház birtokrészét és a hevesi várjobbágyok két ekényi földjét. (Egy ekényi 120—150 hold.) A királyoktól adományozott: Vámos- györk, Tarnaörs. Detk és Domoszló birtokokban III. Endre 1291-ben megerősíti Kompolti Péter és Pál testvéreket. V. István ifjabb király 1267-ben Gyöngyöshalászt veszi ki a hevesi vár kötelékéből, és Csobánka fiának, Jánosnak adományozza az apja, IV. Béla elleni harcokban szerzett érdemeiért,
