Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-11 / 160. szám

Vigyázat, mély víz!

r — Tudsz úszni?

1 — Nem — felelik hányán

is hányán őszintén, szemre b- beriésnyi jele nélkül, hogy szégyellenék e tudatlanságukat

— Tudsz olvasni?

Ezt a kérdést nálunk ma a legtöbb ember vagy tréfának, vagy sértésnek veszi, s ha véletlenül valóban Írástudatlan, minden bizonnyal pl- n ,tkodra szégyellt képzettségének legelemibb hiányát.

Az elfelejtett kcu mondás

Mi köze egymáshoz a két fogalomnak? 'Ma ritkán emlegetik együtt őket, ám volt az egyetemes emberi fejlődésnek olyan szakasza, amikor épp ezt a két fogalmat így együtt, egymáshoz kapcsolva a műveltség fokmérőjeként tartották számon. Az ókori görögök — feltehetően tőlük átörökítve a rómaiak is — mondták a tehetetlen, semmirekellő buta emberekről: ,.Nem tud sem úszni, sem olvasni”. A sokat emlegetett, idézett és sokra tartott antik görög kultúrának szerves, elválaszthatatlan része volt a test harmonikus fejlesztése, a test kultúrája is. Sok egyéb értékes és hasznos felfedezésük, ismeretük között az úszást — helyesen — a nevelés egyik legfontosabb eszközének tartották. Innen ered a korábban idézett mondás, amelyet azonban a középkor szellemi kultúra felé fordulása — a testkultúra elhanyagolása — kigyomlált a használatból.

Ma az átlagember viszonya az úszás ismeretéhez korántsem olyan egyértelmű, mint az ókori görögöknél volt. Hajlamosak vagyunk rá, hogy csak akkor vegyük komolyan nevelési rendszerünk e hiányosságát, ha tragédia a következménye. Gyakran kezdődik így nyaranta egy- egy hír a sajtóban: „...tiltott helyen fürdött, s mert nem tudott úszni .

A szomorú folytatást kár is idézni, annyira közismert. - Az áldozatok többsége gyerek, ezért is követi a híreket általában megdöbbenés, sajnálkozás. Azt már sokkal kevesebben vallják tudatosan, hogy az úszás ismerete nemcsak ilyen — valójában ritka — esetekben védelmezheti életünket. A szervezet egészséges, harmonikus fejlődéséhez az ellenállóképesség, az edzettség fokozásához ez a mozgásforma valameny- nyi közül talán a legtöbbet adja. A tiszta, friss levegő, a napfény és a víz együtt jó közérzetet, és felüdülést is biztosit szervezetünknek.

Megvalósított

rendelet

Persze ez nem általunk és nem most felfedezett igaz ság. Nevelési rendszerünkben miniszteri utasítás írja elő, hogy ahol a feltételek adottak, ott az ötödik osztályos tanulók testnevelésében helyet kell kapnia az úszás tanításának is. Sajnos, általános iskoláink nagy része nem rendelkezik a szükséges feltételekkel, tehát ezekre az utasítás nem vonatkozik.

A miniszteri rendeletnek Egerben múlt év októberétől érvényt szereztek. Az öllet a városi tanács művelődés- ügyi osztályától származott,' megvalósításához anyagi támogatását és hozzájárulását adta a megyei tanács is. A harmadik testnevelési óra bevezetése után béralapot, állást teremtettek egy szakképzett nevelőnek, személy szerint Lutter Istvánnak, azzal a megbízatással, hogy szervezze és valósítsa meg az egri ötödikes gyerekek úszás- oktatását.

— Nagy örömmel és kedvvel láttam tanári pályám első, egyben mindjárt önálló feladatához. Szervezési és módszertani segítséget, Ger- zovich József szakfelügyelőtől kaptam. Előbb felmérést készítettem Eger általános iskoláiban, az 537 ötödikes közül háromszáznál több nem tudott úszni. Elsődleges feladatom, ezeknek a gyerekeknek a tanítása volt a mellúszásra, a többieket pedig más úszásnemek elsajátítására oktattam.

Annak ellenére, hogy ez az első év kísérleti évnek tekinthető, kétszáznál több gyerek szerzett jártasságot a foglalkozásokon. Az iskolákból előzőleg elkészített terv alapján jártak az uszodába a tanulók. A téli hónapokra a közelebbi iskolákat osztották be, a távolabbiaknak pedig a kedvezőbb időjárással kecsegtető hónapokat tartották fenn. Legtöbb iskola, legtöbb testnevelő tanár támogatta Lutter István munkáját. Kitűnő összhang és együttműködés a XI-es számú felnémeti, a IV-es számú és az I-es számú iskolák nevelőivel alakult ki, ezekben a csoportokban volt legeredményesebb az oktatás. Saj— nos, ellenpélda is akad, a VlII-as iskolából egy hét után elmaradtak a gyerekek, így ők ezúttal elszalasztot- ták az úszástanulás lehetőségét. Jövőre a mostani tapasztalatok felhasználásával igyekeznék Ynajd még jobban megszervezni a tevékenységet.

A víz csak akkor sok, ha...

A következő tanévben tehát folytatják az- ötödikesek úszásoktatását. A tanfolyam szükségességét igazolja, hogy az Egerben végzett felmérések szerint a hat—hét—nyolcadik osztályos általános iskolások, valamint a gimnazisták kétharmada nem tud úszni. A művelődésügyi osztály eg> ebként ezt az úttörőmunkát más korosztályok

ra is szeretné kiterjeszteni. Egyrészt megkísérlik alsóbb osztályokban kezdeni a tan folyamot, másrészt elhang zott az, hogy a gimnáziu mokban is beindítják.

Csakhát a feltételek.. Egerről — bármennyit pa naszkodnak is joggal úszó ink és vízilabdázóink az egyre rosszabb edzésfeltételek miatt — az itt élők és általában mások is, akik a várost ismerik azt tartják hogy igazi víziparadicsom Nem kívánjuk rombolni a fürdőkultúrájáról híres város nimbuszát, de a feltételekről szót kell ejteni. Az említett tanfolyamon télen a fedett uszoda tanmedencéjének felét használhatta az oktató, mivel úszástanításra csak ez alkalmas. Nem kell matematikusnak lenni ahhoz, hogy megállapítsuk: a mintegy 18 négyzetméternyi vízfelület 20—30* fős csoport nak nagyon kevés. Tavasszal amikor már jobb volt az idő, lényegesen gyorsabban haladtak a gyerekek a tanulással, mert a nyitott uszoda sekélyebb vizében tartották a foglalkozásokat. Az iskolai tanév nagy részében azonban általában kedvezőtlen az időjárás. Ezért is érdemes lenne foglalkozni a néhány éve lebontott úszóiskola újjáépítésének gondolatával.

Talán javít a helyzeten, ha megvalósul az a terv, amit az új, 24 tantermes Csebokszári általánis iskolával kapcsolatban hallottunk a művelődésügyi osztályon. Ennek az iskolának a terv- programjában egy tanmedence is helyet kapott Reméljük, megvalósítására jut a költségvetésből. Ez a tanmedence ugyanis megoldhatná a jövőben az új városrész és Felnémet általános iskoláinak uszásoktatási

gondjait.

Az utolsó tanítási napon bennünket is meghívtak a versenyuszodába az évet záró, amolyan búcsúfoglalkozásra. Mielőtt megkérdezhettem volna a parton összegyűlt gyerekeket — megtanultatok-f úszni? —, a medence vizébe betették magukat és vidáman lubickolva választ adtak a fel nem tett kérdésre: Igen!

Virágh Tibor

Tungsram-gportuap Gyöngyöttön

Első ízben Gyöngyösön került megrendelésre a Zalka SE sporttelepen a Tungsram-sport- nap. Külön öröm volt a gyöngyösi gyáregységnek, hogy őket kérték fel a sportnap megrendezésére. A szervező bizottság így fáradtságot nem ismerő munkával mindent megtett a sportnap zavartalan lebonyolí tusáért.

A megnyitón megjelent 15 gyáregység mintegy 600 résztvevőjét, valamint Gyöngyös varos tömegszervezeteinek képviselőit Zagyva István, a gyöngyösi izzó-gyáregység vezetősége nevében üdvözölte, és megnyitotta az egész napos küzdelemsorozatot.

Eredmények. Kézilabda. Nők: 1. Gyöngyös, 2. Nagyítani e»a, 3. Vác. Férfiak: 1. VTG (Buda pesti, >. Törzsgyár (Budapest). 3. Konverta. Labdarúgás. Nők:

1. Konverta. 2. Törzsgyár. 3. Kaposvár. Férfiak: 1. Gyöngyös

2. Törzsgyár, 3. Pécs. Röplabda. Nők: 1. Törzsgyár. 2. Gyöngyös Ily 3. Gyöngyös I. Férfiak: 1 Törzsgyár, 2. Gyöngyös, 3. Nagykanizsa. Asztalitenisz. Nők: 1. Konverta, 2. Nagykanizsa, 3. Hajdúböszörmény. Férfiak: 1. Adócső (Budapest), 2. VTG. 3 Nagykanizsa. Lövészet. Nők: 1. Törzsgyár, 2. Gyöngyös, 3. Nagykanizsa. Férfiak: 1. Gyöngyös. 2. Törzsgyár, 3. Nagykanizsa.

Az első vándorserleget, a helyezettek oklevelet és érmeket, minden résztvevő pedig emléklapot kapott.

(rvzgonyi)

i\D/ívilágcsúcsok

Véget ért az NDK úszóbajnoksága, négy világrekord született Rostockban. Képünkön Vlrike Richter — Í00 és 200 m hatúszásban javított világrekordot — nagy tempóval halad a 200 méteres távon a 2:18Al-es időeredmény felé.

(T ele foto- ADN/ZB—MTl—KS

Spartakiád

A háló fölött;

Vasárnap rendezték meg Egerben a Heves megyei falusi dolgozók spartakiádját. A köszöntő és az ünnepi be. széd után — amelyet Békési József, a Heves megyei V. B. Testnevelési és Sport-. hivatal elnökhelyettese tartott —, megkezdődtek a küzdelmek a különböző versenyágakban.

Eredmények. Nők. Atlétika. 100 m: 1. Tóth (Heves), 2. Göböly (Egercsehi), 3. Kovács (Zagyvaszántó). 400 m:

1. Göböly (Egercsehi), 2. Ta- ri (Heves), 3. Raczok (Apc). Spartakiád váltó: 1. Heves járás, 2. Egri járás, 3. Gyöngyös járás.

Férfiak. 100 m: 1. Pifkó (Párád), 2. Tari (Heves), 3. Kakas (Tarnabod). 400 m: 1. Mórisz (Apc), 2. Földi (Erdőtelek), 3. Jakab (Bodony). 800 m: 1. Pócos (Erdőkövesd).

2. Kovács (Zagyvaszántó), 3. Sánta (Erdőtelek). 1500 m: 1. Pócos (Erdőkövesd), 2. Kovács (Zagyvaszántó), 3. Molnár (Gyöngyössolymos). Spartakiád váltó: 1 Egri járás 2. Gyöngyös járás, 3. Füzesabonyi járás.

Távolugrás. Nők:' 1. Bocsi (Füzseabony), 2. Tóth (Heves), 3. Kiss (Tamaméra). Férfiak: 1. Kardos (Apc), 2. Dudás (Szajla), 3’. Nagy (Bo. conád). Magasugrás: Nők: 1. Verebólyi (Apc), 2. Ber.ei (Atkár), 3. Raczok (Apc). Férfiak: 1. Mórisz (Apc), 2. Bányai (Tarnazsadány), 3. Horváth (Heves). Súlylökés:

harc a labdáért.

(Foto: Szántó György)

Nők: 1. Bátfai (Tamaméra), ?. Nagy (Egercsehi), 3. Petrányi (Egercsehi). Férfi. 1. Zagyva (Bükkszék), 2. Kónya (Noszvaj), 3. Horváth (Heves). Gránátdobás. Nők: l. Kaszás (Zagyvaszántó), 2. Benkocs (Gyöngyöspata), 3. Kelemen (Zagyvaszántó). Férfi: 1. Surányi (Boconád),

2. Mikola (Gyöngyössolymos), 3. Budai (Heves). Röplabda. Nők: 1. Erk, 2. Atkái-,

3. Balaton. Férfiak: 1. Erk, 2. Recsk, 3. Füzesabony. Kézilabda. Nők: 1. Recsk, 2. Átány, 3. Gyöngyössolymos. Férfiak: 1. Gyöngyössolymos, 2. Heves. 3. Recslk. Kispályás labdarúgás. Nők: 1. Andor- naktálya, 2. Tarnazsadány, 3. Poroszló. Teke. Csapatverseny: 1. Egercsehi.

Ma Egerben:

Nemzetközi

vízilabda«

mérkőzés

Az Újpesti Dózsa vendége' ként Magyarországon tartózkodik a Bukaresti Dinamó elsőosztályú vízilabda csapata. A román együttes ellátogat Egerbe is és ma, csütörtökön délután 5 órai kezdettel barátságos mérkőzést játszik a versenyuszodában az Egri Dózsával.

INNEN-ONNAN

Elkezdte a felkészülést az új bajnoki évre az Egri Dózsa NB Il-es labdarúgócsapata is. A szabadság leteltével a régi gárda valamennyi tagja munkához látott, s a programnak megfelelően vasárnap, julius 14-én, 11 órai kezdettel előkészületi mérkőzést játszanak Egerben a stadionban, a Gyöngyösi Spartacus NV III-as együttesével.

*

A teke NB III. Eszak-kéleti csoportjában szereplő Heves megyei együttesek már a csapatmérkőzések során is bizonyították jó felkészültségüket. Az egyéni tavaszi átlagok alapján szintén sikerként könyvelhető el, hogy a csoportban szereplő 72 vesrenyző közül három megyei tekézc vezeti az élmezőnyt: 1. Kurfürst István (Gy. Vasas Izzó) 424,4. 2. Kátai János (Eger- esehi) 421,9. 2. Bakos Albin

(Egercsehi) 420,6 fa.

*

A selypi TTSK sportbaráti kapcsolatot tart >enn a budapesti 31. számú. ITSK testvérintézettel.. Ennek keretében Selypen atlétikában és labdarúgásban mérték össze tudásukat a fiatalok. Eredmények. Atlétika. 100 m. 1. Donnán (Selyp). 2. Fűlő p (Selyp), 3. Kiss (Bp.). TáC$U~WWM

UEiL július 11, csütörtök

volugrás: 1. Donnán, 2. Sípos (Selyp). 3. Gerhát (Bp:). Magasugrás: l. Gubcsó (Bp.). 2. Czapek (Bp.), 3. Domán. Súlylökés: 1. Bódi (Selyp). 2. Kovács (Selyp). 3. Dávid (Bp.). Labdarúgás: Selyp—Budapest 4:0 (1:0), V.: Lehoczky. G.: Osztafi 2, Domán, Bódi. A visszavágóra szeptemberben kerül sor a fővárosban.

Nyári hegymászó táborozást szervez augusztus 18—20. között a Magyar Természetbarát Szövetség hegymászó bizottsága a lengyelországi Hala Gansieni- co vában. Részvételi feltételek: természetbarát tagság, minimális hegymászó gyakorlottság, szakosztályi és sportorvosi javaslat. A táborozás önköltséges, az utazási, szállás- és élelmezési költségeket a résztvevők egyénileg fizetik. A jelentkezők egyéni útlevéllel utaznak. Jelentkezési határidő’ július 25-ig személyesén, csütörtöki napokon 17—19 óra között a Magyar Természetbarát Szövetségnél, vagy írásban 1374 Budapest 5.. Postaíiők 614. levelezési elmen.

Az egri városi kispályás labdarúgó-bajnokság tavaszi fordu- 'ójának végeredménye. V. osztály :

{. Téglagy. 8 5—3 16-11 10

2. Mészkőb. 8 3 3 2 8- 9 9

3. Ingatlank. 8 3 2 3 10- 9 8

4. Söripar 8 3 1 4 13-13 7

5. Fúrészüz. 8 2 2 4 8-13 6

e Panoráma törölve

Eredményes szakszervezeti sportmunka

Szegedi Barna, a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának testnevelési és sportbizottsága vezetője, funkciójában ugyan még nem számít veteránnak — 1960- ban nevezték ki —, de sportpályafutása eleve biztosította számára a jó hírnevet. Született Heves megyei, életének jelentős részét Egerben élte le. Itt kergette a labdát, az Egri Dózsa elődjének, az Egri Vasas SC labdarúgócsapatában, s innen indult játékvezetői pályafutása is. Mind. játékosként, mind ,,bíróként” rendkívül nagy népszerűségnek örvendett, sok embert ‘ mégis-' mert, s őt is sokan megismerték. A sors különös szeszélye, hogy a bírói sípot ugyanazért kellett letennie, amiért a labda- rúgócipőt is szögre akasztotta: sérülést szenvedett.

— Pechem van — mondta kicsit szomorúan, amikor „feltéptük a sebeket”. — Jól. ment; a játék, de elrepedt a bokám és eltört az arccsontom. Beletörődtem, mert kárpótolt a játékvezetés, Hazai és nemzetközi mérkőzéseket vezettem. 1972-ben azonban ismét megműtötték, s az orvosok eltiltottak az intenzív mozgástól, a bíráskodástól. Az aktív sportban eltöltött évek azonban most jól kamatoznak, hiszen tapasztalataimat, ismeretségemet gyümölcsöztethetem a szakszervezeti sportmunkában.

Az emlékeket nem is bolygattuk tovább, hiszen ez alkalommal a megyei szakszervezeti soortmunkára voltunk kíváncsiak.

ERŐSÍTÉS

— Azt hallottuk, hogy a Szak- szervezetek Heves megyei Tanácsának elnöksége a közelmúltban tárgyalta a szakszervezetek Heves megyei testnevelési és sporttevékenységét. Hogyan értékelték a múlt esztendőt?

— Abból indulhatnánk ki. hogy az elnökség miként határozta meg az 1973-as esztendő feladatait, s ennek szellemében beszélhetnénk az eredményekről és a problémákról. így lenne talán teljés a kép.

— Nos, melyek voltak a főbb feladatok?

— Mindenekelőtt a testnevelésben és a sportban részt vevők számának a növelése a szemléletformálással, a káderképzés segítése és a sportolási lehetőségek bővítése.

A felsoroltak megvalósításához

aajitca m&ioa fogtak; hozzá, Először is megerősítették a Szak- szervezetek Heves megyei Tanácsa testnevelési és sportbizottságát, megfelelő szakembereket, aktívákat vontak be a testületbe. Szegedi Barna itt hasznosíthatta széles ismeretségét, meghatározták a testület működési rendjét, szervezeti felépítését, amelynek eredményeként a megyebizottságoknál — a szakmáknál — is tervszerűbbé vált a munka. Rendkívül nagy figyelmet fordítottak az együttműködésre, az összehangolt munkára, amelynek eredményei hamarosan megmutatkoztak.

— A megyebizottságokkal való együttműködésnek tudható, hogy a munkahelyi spartakiád versenyein és a szakmai sportnapokon sokkal^ többen vettek részt, mint az előző években — mondta a sportvezető. — 1971-ben például 10 739-en indultak, amíg 1973-ban már 15 970-en álltak rajthoz az említett eseményeken.

Ha figyelembe vesszük, hogy az adatokban nem szerepelnek az alkalomszerűen sportolók, akkor Heves megyében valóban nem végeztek rossz munkát a szakszervezetek.

NÉPSZERŰ AKCIÓK

A számszerű adatokon túl, a szakszervezetek sporttevékenysége örvendetesen alakult a megyében, A Szakszervezetek Heves megj^ei Tanácsának elnöksége a többi között megállapította azt is. hogy a megyebizpttságok — szakmák —. a területi és az üzemi szakszervezeti bizottságok az előző évekhez viszonyítva nagyobb felelősséggel foglalkoztak a dolgozók testedzési igényeinek kielégítésével. Ez — egyebek között — megmutatkozott abbán is. hogy valamennyi szakma megtárgyalta a testnevelési és sport- feladatokat. növelte az erkölcsi és az anyagi támogatást, számos új lehetőséget teremtett a tömegtestedzésre.

— Valamennyi rendezvényt, akciót persze nehéz lenne felsorolni — mondta Szegedi Barna —, hiszen még a számontartásuk is nehéz. Kétségtelen viszont, hogy a szakmunkástanulók olimpiája. a Somody József természetjáró ügyességi emlékverseny, az üdülők és gyógyintézetek munkahelyi vetélkedői, a Heves és Borsod megyék közötti női labdarugótorna rendkívül népszerű. -volt. Külön említést érdemel az, hogy a ttanjié&zetjárásban

részt vevők száma is emelkedett az elmúlt évekhez képest.

Tovább fejlődött a megyében a munkahelyi testnevelés is' Az Egyesült Izzó, Félvezető- és Gépgyárban, valamint a Mátra - vidéki Fémműveknél a korábbi háromszázzal szemben, mintegy félezren vesznek részt a munka közben, végzett gimnasztikázás- ban.

Sajnálatos, hogy a munkahelyi testnevelés előkészítésében,

szervezésében már koránt sincs olyan jó együttműködés a szakmákkal. mint a testnevelés és sportmunkában. Elsősorban a reszortterületek — munkavédelem, társadalombiztosítás, üzemorvosok — segítségét nélkülözi az SZMT.

MÁSUTT IS AKAD TENNIVALÓ

— A sikerek és az eredmények persze nemcsak az SZMT test- nevelési és sportbizottságának tudható — szerénykedett a sportvezető. — Rendkívül jó a kapcsolatunk a KlSZ-szel, az' MHSZ-szel és természetesen a Heves megyei Tanács V. B. Test- nevelési és Sporthivatalával is, noha az utóbbival új együttműködési szerződést kell majd kötnünk. mert a meglevő néhány pontja elavult. Tovább keli javítanunk a megyebizottságok, a szakmák mellett működő soort- bifcottságok munkáját is. hogy a tevékenységük ne csak a szakmai sportnapok, az egyszeri akció szervezésére, rendezésére korlátozódjék, hanem a rendszerességre és a szemléletformálásra is.

A szakmáknak, de az SZMT

testnevelési és sportbizottságának is sokat kell még tennie a liolgozó nők +estedz,éséért. Ha ugyanis az említett számokat alaposabban megvizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy a munkahelyi spartakiád versenyein, a szakmai sportnapokon részt vettek között mindössze húsz százalék volt női dolgozó. Ez pedig azt mutatja. ho<?v a szám szerinti fejlődés ellenére sem válhatott még valamennyi szinten — műhelyblzottságok, alao- szervezetek — rendszeres feladatává a testnevelés és a sport szervezése.

Hasonlóan akad tennivaló a munkahelyi testnevelés szervezéseben is. Mert az igaz, hogy az említett két gyárban történt előbbre lépés, napjainkban többen. tornázlak, ssu&t azelőtt, 4#

a megyében még számos olyan üzem van, ahol megszervezhetnék a munkahelyi testnevelést.

KÖTETLENEBB TESTEDZÉSI FORMÁK

— Tudjuk, hogy 'szorít a cipő

— mondta Szegedi Barna- —, hiszen éppen ezért fogadott el új intézkedési tervet az SZMT elnöksége. amely a SZOT-elnök- ség határozata alapján készült. Ebben meghatározták az SZMT vezető szerveinek a feladatait a szakmákkal, a megyei testnevelési és sporthivatallal történő együttműködést és még sok más, fontos kérdést is.

Az intézkedési terv különös figyelmet fordít a kötetlenebb testedzési formákra, így a természetjárásra is. Kimondja például: a munkahelyeken működő természetbarát szakosztályokat mindenütt alkalmassá kell tenni arra. hogy a szervezett túrázókon kívül, a szakosztályokon kívül állók részére is biztosítsák egész évben a kirándulást. Éppen ezért az SZMT — együttműködve a testnevelési és sporthivatallal — elősegíti a túravezetők folyamatos képzését.

A munkahelyt testneveléssel

kapcsolatban a szakmák végezzenek felmérést, tegyenek javaslatot az SZMT testnevelési és sportbizottsága mellett működő munkahelyi testnevelési bizottságnak: hol vezethető be az „aktív pihenő”. A szakszervezeti alapszervezeteket arra ösztönzik. hogy gyűjtsék össze a dolgozók testneveléssel, sporttal kapcsolatos igényét, s ezek fi- gvelembevételével alakítsák ki a szakszervezeti. alapszervezeti soortm unkát. Fordítsanak megkülönböztetett gondot a nők, a fiatalok testedzésére, a bejáró dolgozók sportolásának megszervezésére. az egyre növekvő igények kielégítésére.

A feladatok végrehajtásának irányítója, szervezője és megvalósítója a munkahelyeken a sportegyesület. Ahol viszont ■ ilyen nem működik, ott a test- nevelési és sportmunkát a szak- szervezeti bizottságok végezzék f •■Fősen a helyi KISZ- és MHSZ- a 1 aos/ervezetekkel.

— Valahogy úgv fogalmazhat- n‘-un meg az intézkedési terv ’énvesét — összegezte az elmondottakat a sportvezető —.. hogv a szakwryezeN tagság iránti fe- 1 erősségből eredően, mint érdek- védelmi nevelő tevékenység fontos részterületét, a tömegek testnevelését és sportját az SZMT elnöksége a szakszervezeti munkában jelentős területnek tekinti.--1 alga üi'ui*