Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-11 / 160. szám
Ha vendégek jönnek, vagy mi kirándulunk... Idegenforgalmi gondok és feladatok Heves megyében ..SZŐKÉBB HAZÁNK” közismerten vonzó, rendkívül látogatott terület, idegenforgalma évről évre jelentős, ennélfogva korántsem véletlen. hogy a vendégvárás, a vendéglátás rendszeresen foglalkoztatja a különböző szervezeteket. testületeket. Időről időre vizsgáljuk, ellenőrzik a helyzetet, keresik a lehetőségeket arra, hogy látogatóink mind kellemesebb ben> omásokat szerezhessenek ittlétük alatt, egyre elégedettebben távozhassanak, s emiatt újból és újból visszatérjenek. Nem utolsósorban pedig, mi is jól érezzük magunkat, ha kirándulunk. A főszezon elején — nemrégiben —, a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság is foglalkozott a témával. Nézzük, milyenek az idei tapasztalatok, vélemények, javaslatok, s mik a tennivalók. Elöljáróban, feltétlenül említést érdemel, hogy az idén Heves megyében összesen 2 166 000 vendégnapra, 1.6 millió látogatóra — közöttük több mint félszázezer külföldire számíthatunk, ami a helyi „mozgás” mellett bizony nem kevés. ( Összes szálláshelyünk ugyanekkor alig több háromezerszáznál — ez is, többnyire aránytalanul „szétszórt” —, s éttermeinkben egyidejűleg nem egészen 7,5 ezren ülhetnek asztalhoz. Amellett, hogy meglehetősen kevés a férőhely, sajnos baj van az egyéb körülményekkel is. A Felső-Mátra legközkedveltebb üdülő, es ■kirándulóhelyén, Mátraszent- imrén például a Vadvirág Turistaház felszerelése igen korszerűtlen, a vendégeknek úgyszólván még a minimális egészségügyi feltételeket sem biztosítják. Ráadásul a szálló étterme II. osztályú, holott talán a ..harmadik vonalban” sem állná meg a helyét. Rendkívül alacsony színvonalú a Bükk ugyancsak sűrűn látogatott helységének. Fetsőtárkánynak a kempingje is, jóllehet, akár « táj ékességévé is tehették volna már. Sajnos, nem sok jót lehet mondani az ellátásról sem, noha kétségtelenül javult az utóbbi időkben. Gyöngyösön, F.gerben nincs különösen gond a reggeiizéssel — a megyeszékhelyen „legíei- jebb” szépséghiba, hogy például az Egiszségház utcai falatozó tejtermékeit csupán az üzlet előtt engedik fogyasztani — annál nagyobb problémák vannak viszont a hegyvidéken. S elegendő ennéi csupán Parádfürdóre utalni; ahol a hét végén képtelenek a gyermekélelmezést megoldani, mivel sem tejet, sem péksüteményt nem árusítanak. AZ ÉTLAPOK ARAI eléggé borsosak, s különösen hivatkozhatunk e megállapításnál megint csak Párád für dóré. pontosabban az ottani — megjelenéseben is kifogásolható —, turistaétteremre Egerben. a Szépasszony völgyben alig van 70 forint alatti étel, s más vendéglők árait vizsgálgatva sem sokkal jobb a helyzet. A Platán Étteremben is mindössze háromféle étel volt a vizsgálat idején az olcsóbbak között, Bükkszéken pedig négy. Jó példaként egyedül a megyeszékhelyi Belváros’ Éttermet említhetnék: itt ugyanis az étlapon 12 étel- féléi jeleztek 10 forint alatt. Ajándék' o-gyat. levelezőlapot áitalában lehet vásárolni Kirándulóhelyeinken — a Szépasszony-völgy- bőt azonban még ma is hiányzik az ilyenféle cikkekkel jó! ellátott pavilon. Rendkívül lehangoló, kellemetlen. hogy a kiránduló- helyek gyakran nem elégge tiszták, nincs WC például a bükki Almárban, Síkfőkú- ton, Szilvásváradon, vagy éppenséggel Párádon. Miután a lakosság — kellő ellenör- . zés és figyelmeztetés híján — többnyire az erdőbe hordja a különféle hulladékot: meglehetősen szemetes Mát- rafüred egy része is. Hiányos az információ: kevés a látnivalókat, érdekességeket, nevezetességeket ismertető tábla, nem kielégítő a felvilágosítás megszervezése. Jóval több lehetne az útmenti „beállókból”, várakozóhelyiségekből, ami van. azzal pedig sokkal jobban törődhetnének. Nem elegendő a gépkocsik számára biz. tositott parkolóhely, megoldatlan a kivilágításuk, s többnyire a járművek őrzése is. Sok bosszúságot okoz a megyeszékhely amúgy is szűk főutcáján részben engedélyezett parkolás. Nincs még minden rendben a közlekedéssel sem. Igaz, hogy nem éppen rosz- szak a lehetőségeik Gyöngyös és Mátraháza között, de azért feltétlenül javításra szorul a helyzet. Mátraháza és Kékestető között sem találták még meg a megfelelő megoldást. Nem ártana itt ismét napirendre tűzni a felvonó megépítését — akár széles körű társadalmi munka igénybevételével. JOGOS A PANASZ azért, amiért jelenleg még a megyeszékhelyről sincs közvetlen vasúti kocsi a fővárosba és vissza. Több autóbuszjáratra lenne szükség Eger és Bükkszék, Eger—Síkfőkút, Eger—Felsőtárkány, Eger— Parádfürdő között, hogy csak néhányat említsünk. A közlekedés nehézségei miatt kevésbé kihasználtak városainzöldövezetei, sok meg a ma is kiaknázatlan lehetőség. Kevésbé élűnk például a Bélapátfalva, Vár- küt, a Gyöngyös környéki Farkasmály és Anna-tó áltál felkínált lehetőségekkel, sokan — főleg « fiatalabb korosztályból — egyszerűen nem ismerik ezeket a szép és romantikus helyeket. Kitűnő adottságokkal rendelkező megyénkért többet, sokkal többet lehetne és kellene tenni. Vidékünket jóval vonzóbbá, kellemesebbé varázsolhatnánk — gyakran egészen egyszerű eszközökkel is. S gondolunk itt remét a tisztaságra, a ligetek, parkok, erdők fokozottabb rendbe tartására, csinosítására, további sétautak kialakítására, pihenőhelyek, tornapályák létesítésére. Feltétlenül tovább kell javítani a vendéglátóipari, a kereskedelmi ellátást, színvonalasabb éttermekre, jobb megjelenésű pavilonokra, üzletekre van szükség legalább a látogatottabb helyeken — például a mátrai Sóstónál, az egri várban —, s több szálláshely kellene. Ez utóbbinál csak helyeselni lehet, hogy a hétvégeken a vállalati munkásszállókat is hasznosítanak már az idegenforgalom számár.a, nyáridőben pedig kollégiumokat próbálnak a kirándulók rendelkezésére bocsátani. Az ilyenféle törekvések azonban még nem elegendők, kívánatos, hogy a jó példákat, az igyekezetét mások is kövessék. NEM KELL KÜLÖNÖSEBBEN HANGSÚLYOZNI, hogy az idegenforgalom — megfelelő szakemberekkel, okos ötletek sokaságával —, remek üzlet, amire érdemes áldozni, hiszen bőven megtérül. Gondoljanak hát erre többet, s tegyenek is érte — akik csak tehetnek! Gyón! Gyula Milyen lesz a szakmunkások szakközépiskolája ? Az elmúlt évek során több olyan intézkedés született, amelyik n ’"könnyítette a közeli, lültfc'jn végzett ifjú szakmunuaduk tovább tanulását. Hátrányos helyzetbe kerültek viszont azok, akik tíz—tizedikét éve, vagy még régebben szerezték meg a képzettséget igazoló okiratot, hiszen ők csak úgy folytathatták tanulmányaikat valamelyik gimnáziumban vagy szakközépiskolában, ha vállalták azt, hogy levelező, vagy esti tagozaton négy évet töltenek az iskolapadban. Az ö gondjaikat oldotta meg a művelődésügyi miniszter közelmúltban megjelent rendelete. amelyik létrehozta a szakmunkások szakközépiskoláit. Ez több szempontból is könnyítést jelent. Egyrészt lehetővé teszi, hogy három év alatt szerezzenek olyan érettségi bizonyítványt, amelybe a korábbi szakképzettséget is bevezetik. Másrészt, ebben az új iskolatípusban nem oktatnak szakmai tárgyakat, s így a jelentkezőknek csak az általános műveltség alapjait nyújtó ismeretanyagot kell elsajátítaniuk. A szalon un kasok szakközépiskolájába azokat vehetik fel, akik elvégezték az általános iskola nyolc osztályát, majd ezután szakmunkásbizonyítványt szereztek. Feltétel az is, hogy valamelyik vállalatnál, ipari, vagy mező- gazdasági termelőszövetke- .zetorél munkaviszonyban álljanak. A jelentkezőknek nem kell felvételi vizsgát tenniük, kérelmeik sorsáról az iskola igazgatója dönt. A hároméves középiskolai tanulmányokat esti, levelező tagozaton, vagy egyéni felkészülés alapján lehet elvégezni. A hét három napján folyik az oktatás az esti, egy. vagy két napján a levelező tagozaton. Újszerű lesz a hetente kétszeri foglalkozás, mert a második alkalommal konzultáció helyett a tananyag feldolgozásával, a felkészülés legfontosabb tennivalóival ismerkednek meg a tanulók. Tandíjat nem kell fizetni, csupán — az érvényes rendelkezések szerint — vizsgadíjat. Az esetleges utazási költségeket a tanulók viselik, a vállalatok viszont kötelesek biztosítani a munkaidő-kedvezményt. Jelentkezni lehet 1974. szeptember 1-ig az alábbi iskolákban : Dolgozók Középiskolája, Eger (Csíky Sándor u. 1.), Vak Bottyán Szakközépiskola, Gyöngyös (Than Károly u. L), 213-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézet, Hatvan (Vécsei u. 4.). Sokak számára kedvező még az is, hogy az emelt szintű tagozaton végzettek szamára szeptembertől s selypl szakmunkásképző intézetben is beindítják a dől-' gozók —* régebbi típusú — kétéves szakközépiskoláját. A PIÉRT ígéri Nem lesz hiány tanszerekben A diákok még élvezik a nyár örömeit, a kereskedelem viszont már felkészült az új tanévre. Vértes Endre a PIÉRT egri lerakatának vezetője, elmondta, hogy bár még július közepe van. a szakboltok nagy része már teljes áru- választékkal várja a vásárlókat. Július 15 és augusztus 15 között húsz százalékkal olcsóbb lesz a füzet. Az idén megfelelő ellátásra lehet számítani famentes papírból készült füzetből és krétából is. Iskolatáskából is bő választékra van kilátás, s ezeket is a PIÉRT szaküzleteiben lehet megvásárolni. A közkedvelt műszála« köpenyből is ki tudják elégíteni az igényeket. Több fazonból választhatnak a fiatalok. 21.15: A TV galériája Ezúttal egy fiatal művész- házaspárt mutat be az adás: Rétfalvi Sándor szobrászművészt és Fürtös Ilona textil-^ tervező iparművészt. A házaspár Pécsett él, s hogy mennyire mély gyökerekkel kötődtek ide, azt alkotásaikból megítélhetik a nézők Rétfalvi Sándor, amellett, hogy hagyományos értelemben vett fa-, terakotta-, bronz- és kőszobrokat, valamint plaketteket készít, új szoborformákat is létrehozott; tájszobrot, amelyben az őt körülvevő baranyai vidéket örökítette meg. A művek bemutatása mellett riportfilmből ismerhetjük meg életüket, munkájukat. Mindketten pécsi iskolában tanítanak rajzot. Fürtös Ilona népi és népmese ihletésű textíliákat készít és sisállal is dolgozik; ez az anyag nedvesen igen jól formálható. A két művész bemutatására az alkalmat július 13-án megnyíló műcsarnoki kiállításuk szolgáltatja, ahol a nézők a műsorban bemutatott alkotásokat közvetlenül tekinthetik meg. A TV-Galériája mostani adásában két, személyében is rokonszenves embert és tehetséges művészt ismerhetünk meg. Grúz János: Sorsunk a dél-hevesi tájon „Árpád vezér és övéi megindulván..." 1974. július U.» csütörtök I. Dél-Heves. . . Elnyúló sík vidék. kanyargó folyókkal szabdalt árterek, erdők. Apróvadak és madarak milliói népesítik be ezt a változatos tájat, amely nagy hatással bírt már évezredekkel előbb is az idetévedt emberek életére, akik hosszú idők során teljesen megváltoztatták e táj természeti képét. Az itt megtelepedő magyarok. besenyők a pásztorkodás mellett nagy területeket fogtak művelés alá. ami ugyancsak átformálta a táji környezetet. A törökök dúlá- sakor eltűnt egy sor apró falu, s helyét megint elfoglalta a bozót, az erdő amely jó védelmet nyújtott a por- tyázó török elől bujdosó magyaroknak. A török kiűzése után fellendült a szőlő- és gyümölcstermesztés, minden megművelhető területet feltártak, kiirtották az erdőket, s a legelők is minimálisra csappantak. így kapta meg mai természeti képét vidékünk, Heves megye déli része. Éppen a kedvező természeti adót tságokból eredően ezen a vidéken a honfoglalás előtt már több évezreddel is éltek itt emberek. Ezt mutatja, hogy régészeink a vizek mentén több halásztanyát, a sík vidéken halomtelepeket, szarmata, hun és avar kori településeket, sírmezőket tártak fel gazdag leletanyaggal. (Például Tarnabod, kiskörei Tisza-gát, Tenk, Tárnáméra, Heves stb.) A szarmaták itteni élete igen jelentős volt a később települi. népek számára. Olyan fejlett gazdasági, társadalmi körülményt teremtettek. amely nagymértékben befolyásolta a később itt letelepedett népek gazdasági és társadalmi szintjének emelkedését, még ha a szarmatáktól alacsonyabb fokon is éltek. Ugyanis a hódítók nem pusztították el az itteni lakosokat, hanem behódoltat- ták, s fejlettebb kultúrájukat sok vonatkozásban átvették. Ez figyelhető meg a szarmaták után idetelepült és tartósan itt élő avaroknál, szlávoknál is. Így a magyar társadalom kialakulását — ha közvetve is — jelentős mértékben előkészítették. A szarmaták uralmát az 1. u. II—III. századi nagyerejű népvándorlások döntötték meg. A különböző germán törzsek vándorlásán kívül a sok mondában megörökített hunok támadása volt jelen- j tós A hunokról, Attila ve- zér nagyságáról, gazdagságáról ma is sokan regélnek. A magyar társadalom kialakulására, fejlődésére döntő jelentőséggel azonban nem a szarmaták, vagy hunok bírtak, hanem az avarok és szlávok. Az avarok uralma 568-tól a magyarok honfoglalásáig tartott. Az avarok védelmük érdekében idegen nemzetségeket, népeket telepítettek le maguk köré gyűrűszerűén. Ha más népek ellen harcba indultak, a fennhatóságuk, uralmuk alatt lévőket is magukkal vitték. A VII. században nagy válságon megy keresztül az avar társadalom, amelynek előidézője egyfelől a bolgár állam kialakulása.' mely elzárja ai avarokat a uagypB fontos kereskedelmi helytől, Bizánctól; másfelől ebben az időben lett legveszélyesebb ellenfele a feudális állammá fejlődő frankhatalom. Az avarság igen harcias nép volt. Támadásaival állandóan nyugtalanította a környező hatalmakat. Hatalmi helyzetüket kincsek és rabszolgák szerzésével, azok Időben építik meg a hatalmas ,,ring”-eket, az avargyűrűket. Feltehetően ennek emlékét őrzi a „Csörszárka”, amely Borsod megyéből Me- zőtárkánynál lép megyénk területére és húzódik Dor- mánd, Tarnabod, Tarnazsa- dány, Tarnaőrsig, s Árok- szállásnál Szolnok megyen keresztül halad, majd a Heves megyei Csánynál vége szakad. Egy úgynevezett „Kis-Árkot” is találunk, amely — a Ti «ától Hatron- gyospuszta—Tarnaszent- miklós és Pély között alig kivehetően — Heves megyének csak kis részén vonul át s halad Jászivány felé. __* dolgoztatásával tartották fenn, másfelől az uralmuk alá hajtott népek adóztatásával. A nomád avarok sírjainak leletei a foglalkozásbeli fejlődésre és differenciálódásra mutatnak. Azonban nemcsak foglalkozási, hanem tiszti (tisztségviselői) ranglétra is kifejlődött. A főka- gán mellett alkagán is mii- ködött és rajtuk kívül rész- fejedelmek, vezérek, kisebb seregvezérek voltak. A részfejedelmek sírjainak aranykincse mellett 25 nyíl, a vezéreknél aranykard és 11 nyíl, a kisebb seregvezérek- nél ezüstkard jelzi a rangsort. Az avarok egyre nagyobb gondot fordítanak a frankok elleni védekezésre. Ebben az A védekezés azonban hiábavalónak bizonyult. Két frank hadjárat, bolgár támadás és szláv alattvalók felkelései 803-ra, a Tisza vidékén is megdönti a kagán uralmát. Az avar törzsszövetség ösz- szeomlása után a mai hazánk nyugaton frank, keleten bolgár befolyás alá került. A Kárpátmedence legfontosabb elemévé a jelentős társadalmi fejlettséget elért szláv népesség lett. Az igen alacsony sorban lévő avar függő réteg is helyben maradt A szabadon levő szláv falvakban éppen úgy megindul a rétegződés, az osztálytagozódás, mint az avaroknál, s a szláv előkelők kezdenek avar módra öltözködni, Meg-. indul tehát a szlávság idomulása az avar társadalomhoz, de ezzel párhuzamosan az avarok nyelvükben elszlá- vosodnak. Létrejött tehát egy államszervezet, melynek nyelve már nagyobb részt szláv lehetett. Ilyen állam- elmélettel kapcsolatos átvett szláv szavak a „mez- dak” (megye), „zsupán” (span = ispán), „csiszt” (tiszt), „temnica” (tömlöc), „pristou” (poroszló), kaloda stb. A földművelés és a kézműipar területéről is sok szláv szót átvettünk. A honfoglaló magyarság fejlett állami gazdasági életet élő népeket talált mai hazánk területén. A magyarok jövőjét ez a körülmény igen nagymértékben pozitívan befolyásolta. A magyarság a IX. században törzsi szövetségben élt a mai Szovjetunió déli részén. Fő foglalkozásuk a szilaj állattenyésztés volt. A munkaképes férfiak együtt jártak a ménesekkel, gulyákkal, nyájakkal, az asszonyok, gyerekek és öregek disznót, baromfit tartottak és földműveléssel is foglalkoztak. A földművelés a téli szállás szomszédságában folyt egy kisebb darab föld megmunkálásával, mint kiegészítő foglalkozás, az állattenyésztés mellett. A honfoglaló magyar nép társadalmában a nomád pásztorkodás viszonyai között kialakult az állat-magántulajdon; s a társadalom gazdagokra és szegényekre kezdett bomlani. A gazdagokból kialakult egy törzái nemesség, mely a hatalmat mindinkább a maga kezébe akarta kaparintani. A rablóháborúban szerzett hadifoglyok egy részét eladták, másokat családi rabszolgaként használtak. A magyar törzsszervezet fejlődését mutatta hogy az etelközi magyarok szövetségre léphettek a bizánci követekkel, a dunai bolgárok ellen, íFqlutatiuk)
