Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-10 / 159. szám

Séta a várban Chrudimi találkozások *4 Harlekin btíbeovülte« külföldi útidról A kövek elmúlt évszáza­dokról beszélnek. Idézik nem- ~.p'ú históriánk nagy fordu­lóit. emlékeztetnek az egyko­ri, a névtelen építőmesterek­re. akiknek keze nyomán felnőttek a falak, idézik a hajdani várkapitányokat, a túrók elleni hare megannyi krónikás és író által meg­örökített epizódjait. Aligha akad hazánkfia, aki eteteben legalább egyszer ne lárt volna itt. Ha valaki eljött, megcsodálta a gótikus palotát. a gazdag kiállítási anyagot, a kazamatákat. . a székesegyház impozáns rom­jait. a Kálvaria-dombról elé­je táruló panorámát. Az érdeklődök szama év­ről évre gyarapodott. Tavaly például 420 ezren tekintették meg a var nevezetességeit, erre as évre viszont már több mint félmillió látogatót várnak. S nemhiába, hiszen csak júniusban 70 ezi-en ér­keztek. Ennél is több turis­tát várnajc júliusban és au­gusztusban. hiszen akkor jönnek a diákcsoportok. Aki rendszeresen visszatér, arról meggyőződhet, hogy a történelmet látott öreg falak is megújulnak, s a nagy múl­tú vár egyre több titkát vall­ja meg. Kezdjük mindjárt a leg­újabbal, a majd hogy szenzá­ciónak számító érdekesség­gel! Jó ideje tart már a falak megerősítése. E munka- köz­ben jelentkezett a véletlen, egy kapavágás formájában, s kiderült, hogy a Dobó bástya és a képtár, valamint a kép­tár és a nyugati fal közti te­rület épületmaradványokat re.it. Kozák Károly régész irányításával megkezdődött a feltárás. Az igazi meglepetés még váratott magára: csak néhány hónappal ezelőtt bon­takozott ki az első föld alat­ti teremrendszer. Ez alatt va­lószínűleg újabb rejlik, amely., kazamatákban folyta­tódik. Ki tudja mire bukkannak majd a századok óta földdel betemetett alagútrendszerben. Elképzelhető, hogy XVI. szá­zadi, vagy még korábbi fegy­vereket, használati tárgya­kat találnak. Lehet, hogy újabb adalékokkal gazdago­dik az egri vár események­ben bővelkedő krónikája. Egy viszont már tény: is­mét csökken a fehér1 foltok száma, s újabb érdekességek várjak a látogatókat. A Setét-kaput a régészke- déssef is foglalkozó Pyrket érsek epítette újjá a XIX. század közepén. Utólag de­rült ki, hogy egyáltalán nem törekedett korhüségre Hibájának korrigálására csak most került sor Sedtrna- y?r János Ybl-díjas építész tervei alapján. A munkások szépen haladnak, s előrelá- hatóan 1975 végére el is ké­szülnek. Üj köntösében impozánsán fest majd a Dobóék korában is Setéinek nevezett kapu Meghosszabbodik az alagút­rendszerbe vezető lejárat, az emeleti térben ruhatár, do­18.30: Vissza­számlálás Paks, 1974-1980. I. rész Kórunkat leggyakrabban az . atomkorszak elnevezéssel il­letjük, s ez indokolt is. jól­lehet az atomenergia eisö al­kalmazása a halál, a pusztí­tás rémét idézte fel. A ve­szély még fennáll, de az em­ber egyre inkább a békés célok érdekében igyekszik felhasználni a hatalmában 1974. juliu, 10- surd» Helyreállítják a Setét-kaput. (Foto: Perl Marton) hányzó. várakozótérem, sőt egy presszó ts helyet kap. A Szép-, vagy Rákoczi- bástya sem fukarkodik tit­kaival. A. feltárások már ed­dig is egy sereg, majdhogy egyedülálló érdekességet de­rítettek fel. .4 jószem ú láto­gató közel ezer évről kap szemléletes történelmi ke­resztmetszetet. Van itt hon­foglalás kori útmaradvány, középkori gótikus épület, kút és tárolóverem, valamint ko- vaesműhely a török időkből. Az Egerben szívesen időző Rákóczi fejedelem országolá­sát idézik a szabadságharc idején épített lakóhazak részletei. Olyan ez, mint egv valóságos régészeti es mű­emlékvédelmi iskola. A feltárást még nem fér jezték be. de a látvány így is lenyűgöző, még inkább az lesz. ha sikerül majd érzék­letesen elválasztani az egyes időszakokra jellemző emlé­keket. Sok turista panaszolta, hogy nem érzékeli igazán a - vár valódi monumentalitá­sát. Igazuk volt, hiszen az elmúlt évszázadok során a város felfelé terjeszkedett, s épületek sorát toldották a fa­lakhoz. Ezek egy része sem állta az idők viharát, s ias- san-lassan omlással fenyege­tett. Ezért határozták el a megerősítést, ezt a mintegy 30 millió forintot igénylő' nagyszabású munkát. A gonddal készített terv már a megvalósulás útján . halad, hiszen a Dobó utca 2. és 12. szám között már el­tűntek a korántsem épületes látványt nyújtó kalyibák, s ; hamarosan elkészül a falakat ; övező sétány is. Éveli múltán ez körüljárja az egész várat, s az érdeklődők esténként díszkivilágításban gyönyör-; ködhetnek Eger egyik legje­lentősebb nevezetességében. A Setét-kaou környékén honfoglalás kori sírok vár- ; nak feltárásra, elképzelhető: • ezek a leletek is bizonyítják majd azt a feltevést. hogy ; már az első Árpád-házi kirá- • lyok idején virágzó város lé- ; tezett a várdomb környékén. Innen alig köhajításnyira ! már régebben befejeződött a ! XII. századi román és a XV. \ századi gótikus székesegyház ! tartott eszközt. Világszerte egyre több atomerőmű épül, s most hazánk is azok sorá­ba lép. amelyek rendelkez­nek ilyen korszerű és nagy teljesítményű energiatermelő üzemmel. Elkezdődött ugyan­is Pakson az első ilyen ma­gyar erőmű építése. A mun­kálatok évekig tartanak majd, a költségvetés pedig milliárdos nagyságrendű Olyan dokumentum-filmsoro­zat veszi kezdetét ezzel az adással, ami majd csak lesz; dokumentum: tíz-húsz év; múlva, ma még a jelen. helyreállítása. A turista — egy kis fantáziával — úgy­szólván teljes képet alkothat az 50x190 méteres alapterü­letre és 30 méter magasra tervezett grandiózus "épít­ményről, amely ha elkészül, vetekedett volna a kölni dómmal. A látogató — és ez így természetes — igényes: sze­retne minél többet, s minél újabbat látni. Nem kevesen kifogásolták. hogy a kaza­maták meglehetősen üresek, mert elszállították a kiállí­tási tárgyakat. A- történetbú­várok azért morgolódnak, hogy nem frissítik fel a vár históriájának emlékeit idéző gyűjteményt. Mindkét jogos kívánság idővel teljesül. A gótikus pa­lota történelmi kiállításai 1975-ben felújítják, s artíint pénz lesz rá, érdekességek sora várja a turistákat a ka­zamatákban is. A kövek elmúlt évszáza­dokról beszélnek, idézik a múlt nagy fordulóit, tanús­kodnak hazaszeretetről, em­beri helytállásról. A nagy múltú vár a má­nak is szól, s hozzáértő kezek munkája nyomán egyre több titkát vallja meg. .. Pccsi István PONGRAC7! GY, KINCSES GT. (EHE fül Tichy Lajos életregénye A búcsú És elérkezett 1971. június 20-a, a Budapesti Honvéd— Budapesti Vasas NB I-es baj­noki labdarúgó-mérkőzés kez­désének időpontja. E mérkő­zés nagy mérföldkő Lajos számára. Talán a legnagyobb. Hiszen e mérkőzés volt a búcsűmérkőzése, amely után menthetetlenül és végérvé­nyesen lezárult a függöny egy nagy-nagy egyéniség után. Erre a mérkőzésre termé­szetesen nemcsak Lajos ké­szült. Kiubja, a Bp. Honvéd, amelyben 18 éven keresztül játszott, igyekezett mindent elkövetni azért, hogy igazán méltó búcsút rendezzen sok A fesztivál tizenhat ven- dégegyuttesét egy-egy nagy üzem. patronálta és azon túl, hogy képviselői részt vettek az előadásokon, ajándékot adtak át a kitűnő szereplés ért, baráti találkozóra, üzem­látogatásra hívták meg őket A mi együttesünket a Plyáan Hlinsko, Csehszlovákia leg­régibb és legnagyobb per- zsaszönyeget. bútorszöveteket készítő üzeme patronálta. Egyik reggel autóbusszal jöttek értünk. Mielőtt meg­ismerhettük üzemüket, elvit­tek bennünket Leíákyba. Ezt a helyét naponta sok százan keresik fel, hazaiak és kül­földiek egyaránt, hogy em­lékezzenek, kegyelettel adóz­zanak az értelmetlen háború ártatlan áldozataira. Lezákv piciny község volt _ Csehor­szágban. kilenc házzal, öt­vennégy lakossal mindössze A háború Idején angol ejtő­ernyősöket rejtettek és ezért, nyolcszáz SS-iegóny vette kö­rül a falut, szabadrablás után felgyújtották a háza­kat, a malmot, nem kímél­ték a karon ülő csecsemőket, az aggastyánokat. A szörnyű pusztítást két kislány élte túl. Az 1942. június 24-i ter­rorakció áldozatainak tiszte­letére múzeumot építettek es emlékművet minden elpusz­tított otthon alapzatára. Ply- sanban az üzem igazgatója fogadta együttesünket és tar­tott tájékoztatót munkájuk­ról, A plysaniak ötszáz évvel ezelőtt kezdték szőni híres termékeiket. 'Ma kétszázhúsz féle anyagot készítenek, hat­ezer variációban. A sok mil­lió méter anyag, ami innen kikerül, a cseh termelés zö­mét teszi ki. A kárpitozásra kerülő anyagok mellett olyan különleges anyagaik is van­nak, amelyeket a csehországi várak, múzeumok restaurá­lásánál, vagy igényes nyuga­ti megrendelők használnak lakásuk ékesítésére. Hetven­egy országba exportálnak és többek között magyar tervek szerint hazánk részére is szőttek gyönyörű faliszőnye­geket. Behozatta azokat a mintakollekciókat. amelyek az. üzemben készülnek és mielőtt, a mai takácsok mo­dern munkahelyeit, a faníá­sikert elért, hűséges sporto­lójának. A búcsú szép és fel­emelő pillanatait a közönség is megérezte. Zsúfolásig meg­töltötte a kispesti pályát, amely ez alkalommal — meggyőződésünk szerint — nem elsősorban a rangadó­nak, hanem Tichy Lajos bú­csú fellépésének szólt. A kezdés előtt legelőször Sárdy Tibor vezérőrnagy, a Bp. Honvéd sportegyesüké­nek elnöke vett meleg sza­vakkal búcsút a kiváló sport­embertől. majd a magyar labdarúgás vezetői, a Bp Va­sas képviselői, szurkolók ne­vében árasztották el őt mél­tató szavakkal, ajándékok­kal, virágcrdővel. S ezután követkorett a mérkőzés. Első félidejének utolsó harmada sokáig fe­lejthetetlen marad a szemta­núk számára. Ekkor történt ugyanis, hogy a jobb oldalon nagyszerűen elszáguldó fiatal Tichy-utód, Pintér majdnem az alapvonaltól hosszan ke­resztbe ívelte a labdát. Az át. szállt a védők feje felett, s a balösszekötő helyén nagy­szerűen érkező Tichy a le­hulló labdát ballal (a koráb­ban operált bal lábbal!) ka­pásból bődületes erővel bom­bázta a kétségbeesetten vető­dő válogatott Tamás kapus kapujának jobb alsó sarkába. Ezzel a góllal vezetett 1:0-ra a Bp. Honvéd nagynevű el­lenfelével szemben. Hogy ez­után mi történt a nézőtéren és a pályán, azt nehéz sza­vakba önteni. A nézőtér fel­állva Ujjongott, mit Ujjongott, ugrált, önfeledten ünnepelt, s bent a pályán a 11 Honvéd­fiú valami leírhatatlan, Imp­rovizált indiántáncot járt. A két kezét az ég felé táró, zo­kogó és ugráló Tichyt való­sággal leteperték társai örö­mükben és önfeledlen ünne­pelték a csodálatos búcsú még csodálatosabb befejező akkordját. A tárt karokkal és hatalmas sprinttel Tichy felé rohanó gzücs Lajos például .4 múzeum két szép bábuja. ziadús tervezők műhelytitka­it ellestük, ajándékkal ked­veskedett, Talán nem harag­szik meg, ha elárulom, egy hatalmas bőröndre való anyagot is ajándékozott báb­készítéshez. Megígértük, hogy kedvességét itthon készült bábuval viszonozzuk. Plysanban ezután nemcsak ebédre voltunk hivatalosak, hanem a száz esztendős Hlinecké galeriébe is. A Bárján 1907. december 2-án, 66. evében elhunyt nagysze­rű térképkészítő, Homoika József unokabátyja, Karel Adámolc volt a múzeum ala­pítója és a mai igazgató Ka­réi Srámek természetesen nagy ötömmel mutatta meg a gazdag múzeum magyar vonatkozású kincseit, Itt lát­hattuk Homoika József 1885- ben kiadott „Budapest .fővá­ros kézi térképét". „Ebben minden tér, uicza, út, vala­mint minden jelentékenyebb központ, közintézet, s ipari cs kereskedelmi telep betű­rendes sorban, s a megfelelő ház számmal együtt' feltalál­torka szak adtából üvöltötte: „Lajos, abba ne hagyd! Abba ■ ne hagyd! Te még nagyon ' kellesz nekünk! Nehogy ab-' bahagyd, szüksége van rád a csapatnak!...” A második félidő első tíz perce után Tichy mégis­csak lejött a pályáról, s az; elmaradhatatlan ölelgetések; és virágcsokrok közepette ; utoljára hagyta.el a zöld gye­pet. Utoljára vonult be az öl­tözőbe, s kevesen tudják, e ; sorok írója szemtanú volt,; hogy lerogyva az elárvult öl­töző kispadjára. Lajos ke­servesen zokogott... Tichy Lajos e búesúmér- ' közőssel végérvényesen be- j fejezte labűárúgó-pályafutá-; sát, nem lett hűtlen azonban ; a futballhoz és a Bp Hon- ; védhoz sem. Egészen bizto- ; san képtelen is volna erre. ' És még egyszer válogatott; lett. A jugoszlávok elleni ; mérkőzésen ismét magára < húzta a címeres mezt. Tíz < percig ó irányította a váló- ; gatott csatársort — az utol- ; só búcsún, a 71. alkalommal.; A közönség vastapsától ki- ; sérve adta át helyét utódja- j nak Dunai II-nek. S még; egy — rendkívüli nagy —; megtiszteltetés is érte. E; mérkőzés napján sikerekben < gazdag sportpályafutása el-; ismeréseként a Sportérdem- < érem arany fokozatát kapta.; Az 1971-es év őszi idényé-; ben közös megállapodás sze­rint már a Bp. Honvéd ifjú­sági labdarúgóinak az edzé- ; seit vezeti. neveli csapatá­nak az ifjú tehetsegeket, az ; ’utánpótlást. Ügy érezzük, minden lab­darúgó-szurkoló nevében kí­vánhatjuk neki, hogy ezt is olyan sikerrel tegye, ami­lyen sikerrel, kitartással, te­hetséggel, szorgalommal, hű­séggel ő mutatott példát az elmúlt, közel két évtized so- $ rán — a zöld gyepen! %*■ E O EI j*i« t. ható". Sokáig csodáltuk vol­na még a huszita háború em­lékeit, a fából készült kerék­párt, az Iparművészet más, páratlan értékű kincseit. A fesztivál bővelkedett programokban. A magyar na- pon dr. Jpn Malik profesz- szor, a cseh bábqsok veteran elnökének bevezetőjével a chrudimi múzeum csodás dísztermében rendezték meg n magyar napot, ahol Tóth Ilus. az UNIMA magyar ta­gozatának képviseletében 'tá­jékoztatott a magyarországi amatőr bábjátszá.s helyzeté- ről. Együttesünk vezetője, Pilisy Elemér az egész dél­előttöt betöltő program alatt- számos kérdést kapott. A nemzetközi plénumoh igen nagyra értékelték szereplé­sünket. A színházban egymást kö­vették a bemutatók. Különö­sen emlékezetes . volt a bel­giumi Namurból érkezett Les Zygomars együttesé, amely­nek tagjait hosszú ünneplés­ben részesítettek a sziporká­zó ötletekkel, modern ■ fel­fogásban előadott Hófehérke és a hét törpéért. Az együk éjszaka, szabadtéren, a vár egyik hangulatos zugában a DRAK együttes három tag­ja mutatta be a Petruskát. A vásári bábjáték közben a sok száz főnyi közönség kö­zött nemcsak ka lapoztak, ha­nem forró teával kedvesked­tek és a sörösládákra fekte­tett deszkákon szorongok kezében ott voltak a sörös- kanosok. Ugyancsak termé­szetes környezetben, egy kö­zeli falu kocsmájának Ivója ban mutatkozott be a hiva­tásos bábjászóK együttese, az ENSPIGL. Erre az éjszakai műsorra autóbusszal utazha­tott a fesztivál sok száz lel­kes résztvevője. Majdnem kifutottunk az időből, de a világ egyetlen bábmúzeumát látnunk kel­lett. Az utolsó napon ide is eljutottunk. A vár egy kü­lönlegesen szép tornyos, négy. szintes épületében rendezték be a világ minden részéből származó mintegy háromezer bábu kiállítását. A chrudimi Múzeum Loutkárskych Kul­túr a bábjátszók nemzetközi szövetségének, az UNIMA- nak védnökségével jött lét­re. Itt találtuk örömünkre az Állami Bábszínház Háry Já­nos előadásának több sze­replőjét, jévai, vietnami, ku­bai, afrikai, orosz, török és ki tudná felsorolni milyen, gyakran távoli egzotikus vi­lág tükröződik egy-egy vitrin­ből, toronyszoba sarkából. A múzeum idegenvezetői valamennyien, látták előadá­sunkat, s különös szeretettel mutatták meg ezt a páratlan gyűjteményt. Külön felkér­ték együttesünket, hogy a mú­zeum számára küldjön saját készítésű bábut. Abban a re­ményben búcsúzhattunk te­hát, hogy kapcsolatunk nem szakad meg ezzel a XIII. századi kedves várossal, la­kóival, mert nagyon kedves emlékeink kötődnek hozzá­juk. ív (Vége) ' Pilis* Elemér

Next

/
Thumbnails
Contents