Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-09 / 158. szám

Miben vetélkedünk? Kiegészítő kérdések egy szellemi tornához ) „Munkahelyi szellemi ve­télkedőn veszek részt. Ezért kérem, hogy az alábbi kérdé­seimre válaszolni szívesked­jenek: Mennyi Svédország­ban egy orvos, mérnök, jo­gász fizetése? Hányadik he­lyen áll Európában Svédor­szág a dolgozók szociális el­látásában (kórház, üdülő, sporttelep, színház)? Mennyi­be kerülnek Svédországban a közszükségleti cikkek és tar­tós fogyasztási cikkek?” — kérdi egy levélírónk. Sajnos, nem tudunk rész­letesen válaszolni kérdéseire, mert nincs időnk utánajárni az egyébként megszerezhető ( adatoknak. Ügy általában, ha ez megnyugtató, annyit tudunk mondani, hogy Svéd­országban magas fizetésük van az orvosoknak, mérnö­köknek, s' ez az ország a polgárainak juttatott szociá­lis ellátásban minden bi­zonnyal Európa élvonalában foglal helyet. Ami pedig az árakat illeti, ha forintra át­számítjuk, meglepően nagy számok jönnek ki, de ha ösz- szevetjük ezt a jövedelmek­kel, kiderül, hogy a svédek életszínvonala igen magas. Mindez köztudomású, hiszen éppen elég publikáció jelenik meg hasonló témákról. letve mennyi profitot jelen­tett a svéd tőkének a máso­dik világháború teremtette gazdasági konjuktúra. Köz- gazdasági jellegű kérdéseket is ajánlok: Mikor kezdődött Svédország iparosodása — és hazánké? Milyen magas Svédországban a munka ter­melékenysége, ennek követ­keztében mennyi az egy fő­re jutó új termék — és ugyanez hazánkban? Ilyen kiegészítő kérdések­kel a kép jobban közelíti majd a valóságot. Dé még ezék után is megfogalmazó­dik a kérdés, hogy el lehet-e egy szellemi vetélkedőn mon­dani mindazt, ami az ilyen hasonlítgatásokat reálissá te­szi. Olyasmit például, hogy az élet minőségét necsak bi­zonyos javak birtoklásának lehetősége határozza meg. A tartalmas emberi élethez — amit majd minden bizonnyal a szocialista társadalmi rend­szer tud biztosítani — mi máris közelebb vagyunk, mint akár az iparilag legfej­lettebb fogyasztói társadalom. Néhány dologban már egyet­len kapitalista rendszer sem lesz képes bennünket utolér­ni, mert mi más pályán ha­ladunk. Ezzel szemben, för­ténelmileg belátható időn belül, mi az ésszerű fogyasz­tási javak termelésében utol fogjuk érni a legfejlettebb országokat is. Tágítsuk egy kicsit a látó­határt. Ha már felmerül a társadalmi rendszerek össze­hasonlításának gondolata, le­gyünk .teljesen következete­sek. Mi a magunk szocialista világát mindig árnyaltan, sok­oldalúan és mélyrehatóan ele­mezzük. Miközben időnként összegezzük elért eredmé­nyeinket, folyamatosan be­szélünk gondjainkról, feltár­juk azokat az ellentmondá­sokat is, amelyeknek a meg­szüntetésén dolgozunk, nem hallgatjuk el a nehézségein­ket sem. Tegyük ugyanígy a nyugati világgal is. Hallgassuk meg azokat is, nyugati politikusokat, szak­írókat, tudósokat, újságíró­kat —, akik hajlandók arra, ha nem is olyan következe­tesen, mint mi, hogy vizsgál­ják saját társadalmi rend­szerük betegségeit, vagy leg­alább a tüneteid e betegség* nek. Varga József (Folytatjuk) ^ 9 Uj gyógy­idegen- fcrgalmi iroda nyílt A gyógy-idegenforgalom segítésére hétfőn iroda nyílt Budapesten a Martinelli té­ren, ahol gyógyvizeink mel­lett működő szállodák’ szo­báit lehet megrendelni. Az új irodahelyiség megnyitásá­nak alkalmából Páréi János- né, a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat vezér- igazgatója, sajtótájékoztató­ján elmondotta; a gyógytu- rizmus továbbfejlesztésére az idén és a következő években új szállodák épülnek az or­szágban, többek között Hé­vízen és a Margitszigeten. Az iroda ezekben az új szál­lodákban is biztosít elhelye­zést (MTI)-------------------------3-----:—— É sszerűbb munkaszervezés az építőiparban E rövid válaszon túl fel­merül bennem egy kérdés. Vajon mi lehet annak a bi­zonyos vetélkedőnek a cél­ja? Kiknek és miért lehet olyan fontos, hogy éppen a svédországi életszínvonal adatain csiszolják a résztve­vők szellemét? Talán még össze is fogják hasonlítani — mondjuk — egy svédor­szági és egy magyarországi orvos fizetését; vagy azt, hány uszoda és tornaterem jut ott és itt tízezer lakosra? Tulajdonképpen az sem baj, ha így összevetik ezeket az adatokat. Mert az objek­tív tények akkor sem változ­nak, ha elhallgatjuk őket,. Mindenesetre e szellemi tor­na játékmesterének javasolni szeretnék valamit. Néhány, Európa történelméből merí­tett kérdéssel egészítse ki re­pertoárját. Ilyenekkel: Mi­kor volt utoljára háború Svédországban? Vagy: Meny­nyi kárt okozott a magyar népnek a hitleri megszállás, az ország kirablása, majd hadszíntérré változtatása, il­Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium vezetői-, nek értekezlete megvitatta az építő- és építőanyagipari vállalatok szervezésfejlesztési programjainak teljesítéséről, a munka- és üzemszervezés korszerűsítéséről előterjesz­tett jelentést. Ebből kitűnik, hogy sok építőipari vállalat hozott létre szervezési cso­portot, s egy év alatt 73-ról ‘185-re növelték a vállalatok­nál foglalkoztatott speciális szervezési szakemberek szá­mát, az építőanyagipari ÉVM vállalatoknál pedig 125 szak­ember foglalkozik a munlca- és üzemszervezés fejlesztésé­vel. A vállalatok többsége az ágazati kutatóintézeteket is bevonta a korszerű szer­vezésben rejlő tartalékok feltárásába, a több éves programok kidolgozásába. Az eredmények elsősorban az építőanyagipari vállala­toknál jelentkeztek jól mér­hetően. Eszerint a vállalat- szervezési feladatok teljesí­tésével mintegy 20 millió, üzem- és munkaszervezéssel 75 millió, s más szervezési munkával 44 millió forint értékű megtakarítást értek el egy év alatt, ami az érintett vállalatok össz-eredményei- nek 5—5,5 százaléka. A vál­lalatok építési feladataik tel­jesítését nem új munkaerő felvételével erőltették, ha­nem ésszerű munkaszerve­zéssel teremtették meg a hatékonyabb munka, s ezzel egyidejűleg a minőség javí­tásának feltételeit is. Az építőanyagiparban a Beton- és Vasbetonipari Mű­vek hajtotta végre a legna­gyobb szervezett korszerűsí­tést. Több gyárát, telepét összevonta, szakosította és korszerűsítette a vezérigaz­gatóság irányítási rendszerét, így az alkalmazottak számát 10,8 százalékkal csökkentet­te, a termelékenységet pedig 7,2 százalékkal növelte. Az építőanyagiparban sok más vállalat is javította munká­ját. Az ÉVM, akárcsak tavaly, az idén is tapasztalatcsere- sorozat megszervezésével se­gíti, hogy a legjobb kezde­ményezések, módszerek az ágazat vállalatainak széles körében elterjedjenek. A minisztérium szorgalmazza és segíti a Dolgozz hibátlanul munkarendszer széles körű elterjesztését (MTI) WEB-dosszié .....-BL" UH s zervezés eredményessége „A korszerű üzem- és mun­kaszervezésnek nagy jelentő­sége van a szocialista válla­latok és az egész népgazda­ság fejlődésében. A gazda­ságpolitikai célok elérésében döntő szerepe van annak, hogy a vállalatok termelő és szolgáltató munkájukat ho­gyan szervezik meg, hogyan gazdálkodnak munkaerővel, anyaggal, gépekkel, állóesz­közökkel.” (Idézet az MSZMP KB 1971. december 1-i hatá­rozatából). Hogyan gazdálkodtunk munkaerővel, anyaggal, gé­pekkel, állóeszközökkel? — tették fel a kérdést Észak- \. Heves megye hat vállalatánál a népi ellenőrök, akik tulaj­donképpen arra voltak kí­váncsiak-, hogy milyen , ered­ményeket hozott az eddig végrehajtót üzem- és munka- szervezés. Mert, mint a tüze­tes vizsgálódás megállapítot­ta, a Hajtóműnek és Festő- berendezések Gyára 3. szá­mú, egri gyáregységénél, a Borsodi Szénbányák Egercse- hi Bányaüzeménél, a Heves megyei Szeszipari Vállalat­nál, az Egri Ruhaipari Szö­vetkezetnél. az Üvegipari Mű­vek Parádi Üveggyáránál, valamint az Észak-magyaror­szági Tégla- és Cserépipari Vállalat 1. számú, egri tég­lagyáránál komoly szervező munkát végeztek a szakem- . berek. S ennek a szervező mun­kának máris felfedezhetők ki- sebb-nagyobb eredményei. Belső átcsoportosítások Néhány vállalatnál a szer­vezéskor a belső átcsoporto­sításokra — munkaerő és -te­rület — helyezték a fő hang­súlyt. Az egercsehi srtrrká- %’«üud például ajk atcsoßor­tosítás a föld alatti munka­területre koncentrálódott: a 4 kilométer hosszúságban és 1 kilométer szélességben el­terülő munkahelyeket össze­vonták, s az eddigi körzetek termelési feladatát két kör­zetben végzik el. így sza­bad területet biztosítottak az északi terület gépesítésének előkészítésére. A parádi üveggyárban az átszervezés során 19 dolgozó átcsoporto­sítására került sor, alkalma­zásukat zökkenő nélkül meg­oldották: 11 munkást csi­szológépek. kezelésére képez­tek át, nyolcat pedig a közel­múltban létrehozott doboz­gyártó üzembe helyeztek át. Speciális helyzet alakult ki a HAE'E egri gyáregységében, ahol 1973. második félévétől új szervezeti keretek között és megváltozott profilú ter­melőmunka folyik. Ez meg­követelte az anyagok és fél­késztermékek korszerű táro­lását, a szállítási utak csök­kentesét, a késztermékek szállítási előkészítését — egyszóval a munkaterület és a dolgozók jelentős átcsopor­tosítására volt szükség. A piac hatása... A vállalatok üzem- és munkaszervezési tevékeny­ségére, mint az egyik legje­lentősebb külső tényező, a piac is nagy hatást gyako­rolt. A termékek iránti ke­reslet alakulása ugyanis egy sor helyen megkövetelte a költségek további csökkenté­sét, a gyártási technológia átszervezését. Az egri tégla­gyár termékei iránt például 1972. végén és 1973. elején csökkent a kereslet, ezért a gyárban kénytelenek voltak átallni a korábbi három mű­szakról kettőre, majd az év közepén ismét a hárommű­szakos termelést kellett meg­szervezniük ... Az egercsehi bányánál hasonló okok kész­tették újabb üzem- és mun­kaszervezésre a szakembere­ket 1973. áprilisa és augusz­tusa között. Mindez alapos vizsgálódást és körültekintő szervező tevékenységet igé­nyelt a két- vállalat vezetői­től és közgazdászaitól. Az akkori termelési eredmények bizonyítják, hogy sikeresen oldották meg a feladatot.., Csökkenteni a kiesett műszakok számút A szervező munka egyik konkrét eredménye volt, hogy sikerült csökkenteni a kiesett, vagy ki nem hasz­nált munkaidő arányát. A HAFE egri gyáregységénél például az 1970-ben a pro­duktív munkaórákhoz viszo­nyítva veszteségidő 5.06 szá­zalék volt, 1972-ben 4.52 szá- zálékra csökkent. Igaz, hogy az új profilra való áttérés miatt 1973-ban ez az arány majdnem a duplájára emel­kedett. a helyzet stabilizáló­dása nyomán viszont újból csökkenésről számolhatnak be az üzemszervezők. A munkaidő kihasználása az Egri Ruhaipari Szövetkezet­nél is javult: 1972-ről 1973- ra 0,8 százalékos vo{t az emelkedés. . Hasonlóan jó eredményekről tanúskodik a Heves megyei Szeszipari Vál­lalat statisztikája is, misze­rint az egy főre jutó terme­lési érték — a gondos szer­vező munka nyomán — az 1971-as IQO százaléktól az el­múlt év végére majdnem 130 százalékra emelkedett. Az eg­ri 1. számú téglagyárban is állandóan figyelték a gépek munkáját, jegyezték az állás­időt, s a kiesést okozó prob­lémák megszüntetésével a korábbi 1292 órás állásidőt 1973-ban 840 órára sikerült csökkenteni... .S egy érdekes vizsgálati módszerről: az egercsehi bá­nya szakemberei a kieső idő csökkentése érdekében 119 dolgozó utazási és munkakö­rülményeit vizsgálták meg 1972. november 28. és decem­ber 19. között. Kiderült, hogy a fárasztó utazás, a munka­kezdéshez és -végzéshez nem igazodó vonat- és buszjára­tok, a munkahelyre való le­szállás elavult módja, a szerszámvételezés rendkívül rossz hatással van a munká­hoz való hozzáállásra. Sürgős változtatásokra volt hát szük­ség, s az egyeztetések, az átszervezések után jelentősen javult a munkaidő kihasz­náltsága ... Kihasználatlan lehetőségek Az egri városi és a járási népi ellenőrök vizsgálódása során kiderült az is, hogy a legtöbb helyen nem használ­ják fel kellőképpen a szocia­lista munkaversenyben, a DH-, valamint az újítómoz­galomban elért eredménye­ket. Ezek olyan kihasználat­lan lehetőségek, amelyekért valóban kár! Egy sor üzem- és munkaszervezési feladat megoldása után ugyanis nem marad más eredménynövelő forrás, mint az említett ered­mények gyors és pontos fel- használása: az újítások, a jó ötletek, a korszerű elképzelé­sek bevezetése és továbbfej­lesztése ... Ez a jövő útjai-1 Néhány nap múlva, július 14-én, éppen öt esztendeje, hogy lignitet ad a bánya Visonta határában. A külfej­tés azóta a szakma legna­gyobb hazai üzemévé vált: az idén már mintegy hét­millió tonnát termel, az or­szágos szénmennyiség negye­dét, A fiatal Thorez Külfejtéles Bányaüzem jelentősége a to­vábbiakban csak fokozódhat hiszen az energiahordozók drágulása miatt mind szük­ségesebb az alacsonyabb fű­tőértékű lignit kiaknázása is. S itt aztán igazán bőven van az olcsóbb szénből! Legalább 25—30 évre elegendő vagyon­nal biztat a nagy kiterjedésű mező, amely fölött az embe­*ek és a gépek újra meg íjra értékes munkát végez­lek, magukra irányítják messzi földről az érdeklő­dést. - ' Az utóbbi idők ..széni 'sa- tái” során, a közelgő XI. pártkongresszus, s hazánk felszabadulásának 30. évfor­dulója tiszteletére most arra vállalkoztak, hogy az esz­tendő végéig, hozzávetőlege­sen 3,7 köbméter föld eltá­volításává! új frontot nyit­nak, s ezalatt elkészítik a megnagyobbított . bányához szükséges szénszállító szalag- rendszereket is. Felvételeink az érdekes, izgalmas munka néhány pil­lanatát örökítették meg: az irányító munkásnő utasításait Monumentális markoló harapja a szenei takaró földet. A kitermelt lignitet gyors szállítószalagok továbbítják a törőműbe, innen pedig az — országban ugyancsak a leg­nagyobbnak számító — erőműbe, amely a „napfényes bánya” kincsét villamos ene-giává alakítja. tMXl-tatQ — ív Umla íelvételei — KSi Jubilálok — a versenyben A hatalmas gép engedelmesen követi..;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents