Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-07 / 157. szám

f az és fo­Előzékenység a vendéglőben í Ügy ajánlották nekem ezt a vendéglőt, mint amelyik \ a legjobb a városban. S mi- ! közben a pincérre vártam, olvasgatni kezdtem a fala­kon lógó, különféle közlemé­nyeket. A következőket ol­vashattam : „Ételmérgezés-ügyben igazgató (hétfőn, szerdán pénteken 17—19 óráig gaa." „A panasz- és javaslat- könyv a terem felelős veze­tőjénél található.” „Előre az új győzelmek felé!” „A területi ügyészség te­lefonja: 58-62” „Az alkalmi ismeretség sú­lyos betegséggel végződhet.” „A legközelebbi rendőrőr­szoba: Három Próféta utca 8. Tel.: 56-78” „Első osztályú üzemegy­ség.” „Legközelebbi gyógyszer- tár: Jagelló utca 24.” „Egészségügyi-járványügyi állomás: Győzelem utca 4.” „Elsősegély — 02. Rendőri ügyelet — 03.” „Gyomormosás — Túró utca 4., 6. ajtó (az udvar­ban jobbra).” „Részegeket nem szolgá­lunk ki.” „A vendégnek mindig iga­za van!” „Jó étvágyat kívánunk!” Valamennyien szeretünk olvasgatni evés közben. Jó, ha a vezetőség ilyen előzé­kenységet tanúsít a vendég tránt... _,____ MÁTYÁS FERENC: Tihanyban Illyés Gyulánsk Somogyi égre csőrren a pohár fáradt kezünkben, összeesküvésre készül a nyár, s már megbilincsel. Mint rakétákból az ejtőernyős, hullámok hátán, szalmaszál-reményembe fogódzva vacogtam árván. Vitt a haláltánc, — s áttörő erő léthez kötődve forrongott bennem; legyek az ember védelmezője. Jeleket adó magányos tanyák sirályként jöttek, s mcmentóként rámmaraüt messzi gond kötözött meg. Bot végére szúrt szavakkal vágtam sírt a homokon, — elég emléknek, hogy fölriasszon egyetlen bokor. Vallattam a volt szenvedéseket, az ősz dorombolt, partravetődtem, csalt a meredek, s a zászló a dombon. Bomlott időben romlatlan maradt a tihanyi csúcs, s mutatta most is az idő felett, hogy merre az út. Az Összetartó, sóhajt lefogó paraszt-mennyezet roppant meg bennem, akár ~ csontom, s van-e felelet? Somogyi égre esörrent a pohár fáradt kezünkben, — remiik a pompa, a nyár dísze már hull mindenünnen. Érdekességek - rSvIden 'Jőíintöuzo LtyáLat r — Papa, adj öt koronát — kunyerál Pali, — Nekem pedig adj egy húszast — szólal meg a nő­vére. — Drágám, százötvenre lenne szükség«» — szólal meg a feleség. j — Mi ütött ma belétek? — kiáltott fel meglepődve a papa i — Hogyhogy, hát nem tu­dod? Ma van a szüle tésaa- i podí f — Hosszul nézel M. Hűi ' töltötted a szabadságodat? ) — Az első három napot : egy szakadékban, a hátrale- [. nő tizenkét napot kórház- \ bon... * if Tfawnsr r Bpfrlflsst» azeanat A» Se­resr a férje szellemét ldé­ai; 1 — Te vagy as, Miska? I — Én vagyok, drágám, f — Hol vagy most? r — Egy gyönyörű mezőn, tehenek között — Hogy unatkozhatsz! — Van eszemben! En va­gyok Itt a bikái A Jfenő kijelen« R« láto­gatójának: — A férje megcsalja egy másik nővel. — Nézze csak meg jól, nem fordítva rakta a kártyát? Lacika megkérdezi a nagymamáját: — Nagymama, repülnek-e a boszorkányok? — De kisfiam, nincsenek boszorkányoki — Azt tudom. De repül­nek-e? Kisvendéglőben. A pincér odamegy a ven­dégekhez; — Mit parancsolnak? i — Nekem1 egy rántotta lesz. — Es önnek? — Nekem is rántotta, de friss tojásból. A pincér kimegy a kony­hába: — Két tojásrántotta; az egyik friss tojásból! Orvos a betegének: Az öreg bácsit figyelmez­tetik: — önön a sor. — Nem, nem. Menjen csas be valaki más. Tulajdonkép­pen még nem is tudom, hogy mim fáj.., ________ S zülői értekezleten a ta­nító panaszkodik az egyik mamának: — Fia nagyon nyughatat­lan és állandóan fecseg. — Akár az apjal — Verekszik, hazudik és még lop is — folytatja a ta­nító. — Akár az apja — sóhajt­ja a mama, majd hozzáteszi: — Most már látom, milyen jól tettem, hogy nem men­tem hozzá feleségül! A lelátón egy mshwj dü­hösen szidja a bírót: — Pfúj. bíró! Nem Játss a szemedtől! Menj hasa pe­lenkát mosni, nem való vagy te bírónak! — Hogy mondhat flyennftl — botránkozik meg a szom­szédja. — Már hogyne mondhat­nék — válaszolja az asszony —, hiszen a férjem! Két barátnő beszélget; — Hirdetést adtam fel az újságban, hogy partnert ke­resek szabadságom idejé­re. — És sok ajánlat érkezett? — Sok.1 De otthon kitört emiatt a botrány... — Miért? — Az egyik ajánlat a fér­jemtől érkezett. Az orvos elviszi az érá­ját egy órásmesterhez, hogy javítsa meg. — Gyenge a rugója, dok­tor úr. Napjában kétszer kell felhúznia. — Étkezés előtt vagy után? — Pénzt, vagy életet! — ezekkel a szavakkal állít meg egy idősebb házaspárt a he­gyekben egy útonálló. — Mondd, Matild — kér­dezi a férj —, mennyit ad­hatok neki? Társaságban egy közismert nőcsábász. a következő sza­vakkal ostromol egy fiatal nőt: — Asszonyom, ön csodála­tosan szép, soha életemben még ilyen szép nővel nem találkoztam. Es azt is rög­tön látni, hogy nagyon okos nő. Lenne a feleségem? — Nem. — És miért? — Mert okosabb vagyok, semmint gondolná, . Hallgatagok-e a halak ? Orr látnák, megdOl a hsM haügatagságáró! vallott nézet A bálák ugyanis állítólag nemcsak bangót hallatnak, de „énekel­nek” la. Egy texasi zoológus azt kutatja, hogyan értik meg egy­mást a halak, ö feőczte fel, hogy a nfistényponty, megter- mékenyfllése Idején modulált hívójelet hallat, és erre a hím válaszol. Minden hlmponty más és mis hanggal jelentkezik, mindegyiknek megvan a maga sajátossága. Miután a texasi zoo­lógus meghallgatta sok „szerel­mes ponty dalát”, azt állítja, hogy a halak „nyelvjárásban* dalolnak, sdt s „ha! hangja* alapján meg te állapítja, hogy az OSA-nak melyik részéről szár­mazik a szerelmes ponty. Faráéi, a Mas — ::,A lézereffek­tusok bioritmikai koherenciája — mondta Povázsai és rám nézett Várta, hogy mit szőlők. Po- vázsai imádta, ha imádták a tudását, amelyet a legkülön­bözőbb újságok, fo­lyóiratok, szaklapok tudományos rovatai­nak gondos búvárko­dása során úgy sze­dett össze, mint strucc a teljesen mindegy micsoda el­szórt holmikat — Mondom, érde­kes cikket olvastam. Az volt a címe, hogy A lézereffektusok bioritmikai koheren­ciája, Utóbbi időben ilyesmiket szoktam olvasni. Érdekes té­mák, nemdebár? -— meredt rám újfent, mintegy arra várva, hogy elájuljak tóle és az érdekes témá­tól — Igen — vála­szoltam, hogy Pová- zsai arcára a meg­elégedés és pökhen­di fontoskodás egy­mást lökdösődve ült ki és máris fensőbb- séges leereszkedéssel magyarázni kezdte: — ... mert, öre­gem, a korszerű em­ber alapvető ismér­ve, hogy életrendjé­ben is abszolvens a dinamikusan fejlődő Jacques Brei, a neves francia énekes, színész és ren­dező megcsömörlött a nagyvilági élettől és hátat fordított korábbi társaságának. Kibérelt egy tíz méter hosszú vi- torláscsónakat, amelyen — a vitorlázásban szakértőnek számító barátja társaságában —, átszeli az Atlanti-óceánt. Azt tervezi, hogy a későbbiekben egymaga indul világ körüli turistád tra. Vannak még nendszerető emberek! Milánóban egy fér­fi felakasztotta magát a csillárra. Előbb azonban megvette a koporsóját, a gyertyákat és a virágokat, s mindezt szé­pen elrendezte a szoba közepén. Madridban autóbalesetet szenvedett egy férfi, akit esak azzal a ritka vércsoportba (AB negatív) tartozó vér­rel sikerült megmenteni, amelyet ő maga adott egy vér­adóközpontban néhány nappal előbb, AngHában bemutatták a „Maik II." elnevezésű ter­mosztatikus ágy prototípusát Ebben az ágyban nincs sem lepedő, sem takaró, az ember lényegében bebújik egy kondicionált levegővel telített dobozba. Norvégiában különleges kerékpárt találtak fel Spe­ciális transzmissziós rendszer segítségével a kerékpár — az igényeknek megfelelően — kaszálógéppé, vetőgéppé, vagy cséplőgéppé alakítható. fát magyarázom, ne­ked? — hökkent meg kissé méltatlankod­va, — Teljesen mind- egg, hogyan jött ez most ide. Csak azt mondd meg, hogy most hol dolgozol? — makacskodtam. — Hát izé.., most éppen tegnap... pon­tosabban a múlt hét óta sehol... De hogy visszatérjek a lézer... — Hagyd a fené­be a lézert... Ar­ról beszél), hogy ha nem dolgozol most, alckor miért nem? — Miért... mi­ért? Mert kifúrlak, kérlek. Mert nem hi­szik el kérlek, hogy én fejből jobban tudok összeadni, mint számológéppel. Mert azt mondják, ez azért van, mert nem értek a számológéphez... t— Es értesz? — Nem értek, de minek is értenék, amikor fejből jobban megy. Es most vélet­lenül egymilliót té­vedtem, kérlek, egy egyes számot mind­össze, s olyan balhét csináltak a gyárban emiatt... Szóval, primitív népség az ott, kérlek... Hol is hagytam abba? Ja, igen. .. szóval a lé­zereffektusok biorit- mikai koherenciája (egri) tudományokkal. Aid az ilyen abszolvenciák- kal adekvátan nincs tisztában, az lema­rad. S aM lemarad, azt ütik. Es én nem szeretem ha ütnek_ Miért, te szereted? Miután biztosítot­tam Povázsail hogy sok mindent nem szeretek, s ezek kö­zött feltétlenül első helyen van az, hogy nem szeretem, ha lemaradva vernek, rendületlenül folytat­ta rögtönzött előadá­sát a tudás fontossá­gáról ... — i.. Itt van pél­dául, kérlek, a lé­zereffektusok biorit­mikai koherenciája. Tudod te egyáltalán, hogy miről is van szó e hallatlanul ér­dekes cím alatt és téma keretében? Na, ugye hogy nem tu­dod — fuldoklóit a boldogságtól Pová- zsai, hogy én vala­mi olyasmire mon­dom azt, hogy nem■ tudom, amiről ő azt hiszi, hogy tudja, és máris rémesen hoer­szú és rémesen ér­telmetlen magyaráz­kodásba kezdett a lé­zerről, amely szerin­te halálsugár és mint ilyen rendszeresen részt vesz a biológu­sok konferenciáinak napirendjén, amit — mármint a konferen­ciát — csak azért neveznek koherenciá­nak, hogy a lézer ef­fektusait eltitkolják más tudományágak elől. Szóval, Így. Negyedórát. A lézerről. Az ef­fektusokról. A bio­ritmikáról. Meg a koherenciáról. A Po- vázsai. — Te, Povízsai, hol dolgozol most? — Hogy jön ez ide, amikor éppen a lézereffektusok bio­ritmikai koherencia-. áfaUífiis A pa!óc név Megyénkben és városunk­ban igen gyakran halljuk a címül adott megnevezést. A magyar nyelvterület északi részén, Nógrád, Heves, Hont Gömör és Borsod megyék­ben stb. található népcso­port sajátos nyelvjárását is megnevezzük a palóc név­vel A szó szláv eredetű. Ere­detét és jelentését sokféle­képpen magyarázza és értel­mezi a szaktudomány. Az óorosz polovci, illetőleg az ócseh plavci többesszámú i-s alakokat tekinthetjük a magyar palóc szó eredeti formájának. A polovci, plav­ci szláv hangsorok a fehér, sárga, sárgásfehér, halvány­sárga, fakó, szőke jelentés­változatokat is megnevező pol szó származékai. Van­nak, akik azt állítják, hogy a szín után való törzsi el­nevezés alapján palócoknak nevezték a fehér kunokat is. Az orosz krónikák valóban a polovci névvel illetik ezt a népcsoportot. Hogy a meg­nevezés eredetileg milyen nép minősítésére szolgált, ma még, a tudomány pontos választ nem tud erre a kér­désre adni. Ml most elsősorban arról szólunk, hogy a palóc szó nagyon gyakran csúfolódó név is volt. A nép nem is szerette, és mindig a másik falu volt a palóc közösség. Üj abban ezt a gunyoros, él* celődő jelentését elveszítet­te a palóc nevezet. De, hogy a múltban valóban csúfol- kodó, bántó éle is volt e szó­nak, bizonyítják azok a szó­lásformák is, amelyekben a tréfálkodó hangot a durva hántás váltja fel. Ezt pél­dázza ez a rímjátéknak szánt rigmus is: Palóc! Né vakar óddz! A lusta szó fo­galmi értékét is vállaló aláb­bi szólásmódban is több a sértés, mint a tréfálkozás: Kutyavér van benne, mint a palócban. A tréfának szánt következő szóláshasonlatokat sem szívesen hallgatta a pa­lóc ember: Csapkod, mint a palóc az ostorával. — Fi­tyeg, mint a palóc szent a pecsétnyomón. Vidékünkön szélesebb körben Is ismert ez a szóláshasonlat is: Pen- dűl, mint a palócok Máriá­ja (jó színben van, egészsé­ges). Hallottuk az alábbi szólást is: Cifra, mint a pa­lóc mise. Megbocsátható né­pi humor adta a sült töknek a palóctorta elnevezést. Különben a palóc sző vi­dékünkön helynévként is gyakran vállal nyelvi szere­pet, s mint közszó palóc ét palócfű hangalakban a ga­bona között termő gaz füvet is megnevezi. i.A. Dr. Bakos József

Next

/
Thumbnails
Contents