Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-07 / 157. szám
f az és foElőzékenység a vendéglőben í Ügy ajánlották nekem ezt a vendéglőt, mint amelyik \ a legjobb a városban. S mi- ! közben a pincérre vártam, olvasgatni kezdtem a falakon lógó, különféle közleményeket. A következőket olvashattam : „Ételmérgezés-ügyben igazgató (hétfőn, szerdán pénteken 17—19 óráig gaa." „A panasz- és javaslat- könyv a terem felelős vezetőjénél található.” „Előre az új győzelmek felé!” „A területi ügyészség telefonja: 58-62” „Az alkalmi ismeretség súlyos betegséggel végződhet.” „A legközelebbi rendőrőrszoba: Három Próféta utca 8. Tel.: 56-78” „Első osztályú üzemegység.” „Legközelebbi gyógyszer- tár: Jagelló utca 24.” „Egészségügyi-járványügyi állomás: Győzelem utca 4.” „Elsősegély — 02. Rendőri ügyelet — 03.” „Gyomormosás — Túró utca 4., 6. ajtó (az udvarban jobbra).” „Részegeket nem szolgálunk ki.” „A vendégnek mindig igaza van!” „Jó étvágyat kívánunk!” Valamennyien szeretünk olvasgatni evés közben. Jó, ha a vezetőség ilyen előzékenységet tanúsít a vendég tránt... _,____ MÁTYÁS FERENC: Tihanyban Illyés Gyulánsk Somogyi égre csőrren a pohár fáradt kezünkben, összeesküvésre készül a nyár, s már megbilincsel. Mint rakétákból az ejtőernyős, hullámok hátán, szalmaszál-reményembe fogódzva vacogtam árván. Vitt a haláltánc, — s áttörő erő léthez kötődve forrongott bennem; legyek az ember védelmezője. Jeleket adó magányos tanyák sirályként jöttek, s mcmentóként rámmaraüt messzi gond kötözött meg. Bot végére szúrt szavakkal vágtam sírt a homokon, — elég emléknek, hogy fölriasszon egyetlen bokor. Vallattam a volt szenvedéseket, az ősz dorombolt, partravetődtem, csalt a meredek, s a zászló a dombon. Bomlott időben romlatlan maradt a tihanyi csúcs, s mutatta most is az idő felett, hogy merre az út. Az Összetartó, sóhajt lefogó paraszt-mennyezet roppant meg bennem, akár ~ csontom, s van-e felelet? Somogyi égre esörrent a pohár fáradt kezünkben, — remiik a pompa, a nyár dísze már hull mindenünnen. Érdekességek - rSvIden 'Jőíintöuzo LtyáLat r — Papa, adj öt koronát — kunyerál Pali, — Nekem pedig adj egy húszast — szólal meg a nővére. — Drágám, százötvenre lenne szükség«» — szólal meg a feleség. j — Mi ütött ma belétek? — kiáltott fel meglepődve a papa i — Hogyhogy, hát nem tudod? Ma van a szüle tésaa- i podí f — Hosszul nézel M. Hűi ' töltötted a szabadságodat? ) — Az első három napot : egy szakadékban, a hátrale- [. nő tizenkét napot kórház- \ bon... * if Tfawnsr r Bpfrlflsst» azeanat A» Seresr a férje szellemét ldéai; 1 — Te vagy as, Miska? I — Én vagyok, drágám, f — Hol vagy most? r — Egy gyönyörű mezőn, tehenek között — Hogy unatkozhatsz! — Van eszemben! En vagyok Itt a bikái A Jfenő kijelen« R« látogatójának: — A férje megcsalja egy másik nővel. — Nézze csak meg jól, nem fordítva rakta a kártyát? Lacika megkérdezi a nagymamáját: — Nagymama, repülnek-e a boszorkányok? — De kisfiam, nincsenek boszorkányoki — Azt tudom. De repülnek-e? Kisvendéglőben. A pincér odamegy a vendégekhez; — Mit parancsolnak? i — Nekem1 egy rántotta lesz. — Es önnek? — Nekem is rántotta, de friss tojásból. A pincér kimegy a konyhába: — Két tojásrántotta; az egyik friss tojásból! Orvos a betegének: Az öreg bácsit figyelmeztetik: — önön a sor. — Nem, nem. Menjen csas be valaki más. Tulajdonképpen még nem is tudom, hogy mim fáj.., ________ S zülői értekezleten a tanító panaszkodik az egyik mamának: — Fia nagyon nyughatatlan és állandóan fecseg. — Akár az apjal — Verekszik, hazudik és még lop is — folytatja a tanító. — Akár az apja — sóhajtja a mama, majd hozzáteszi: — Most már látom, milyen jól tettem, hogy nem mentem hozzá feleségül! A lelátón egy mshwj dühösen szidja a bírót: — Pfúj. bíró! Nem Játss a szemedtől! Menj hasa pelenkát mosni, nem való vagy te bírónak! — Hogy mondhat flyennftl — botránkozik meg a szomszédja. — Már hogyne mondhatnék — válaszolja az asszony —, hiszen a férjem! Két barátnő beszélget; — Hirdetést adtam fel az újságban, hogy partnert keresek szabadságom idejére. — És sok ajánlat érkezett? — Sok.1 De otthon kitört emiatt a botrány... — Miért? — Az egyik ajánlat a férjemtől érkezett. Az orvos elviszi az éráját egy órásmesterhez, hogy javítsa meg. — Gyenge a rugója, doktor úr. Napjában kétszer kell felhúznia. — Étkezés előtt vagy után? — Pénzt, vagy életet! — ezekkel a szavakkal állít meg egy idősebb házaspárt a hegyekben egy útonálló. — Mondd, Matild — kérdezi a férj —, mennyit adhatok neki? Társaságban egy közismert nőcsábász. a következő szavakkal ostromol egy fiatal nőt: — Asszonyom, ön csodálatosan szép, soha életemben még ilyen szép nővel nem találkoztam. Es azt is rögtön látni, hogy nagyon okos nő. Lenne a feleségem? — Nem. — És miért? — Mert okosabb vagyok, semmint gondolná, . Hallgatagok-e a halak ? Orr látnák, megdOl a hsM haügatagságáró! vallott nézet A bálák ugyanis állítólag nemcsak bangót hallatnak, de „énekelnek” la. Egy texasi zoológus azt kutatja, hogyan értik meg egymást a halak, ö feőczte fel, hogy a nfistényponty, megter- mékenyfllése Idején modulált hívójelet hallat, és erre a hím válaszol. Minden hlmponty más és mis hanggal jelentkezik, mindegyiknek megvan a maga sajátossága. Miután a texasi zoológus meghallgatta sok „szerelmes ponty dalát”, azt állítja, hogy a halak „nyelvjárásban* dalolnak, sdt s „ha! hangja* alapján meg te állapítja, hogy az OSA-nak melyik részéről származik a szerelmes ponty. Faráéi, a Mas — ::,A lézereffektusok bioritmikai koherenciája — mondta Povázsai és rám nézett Várta, hogy mit szőlők. Po- vázsai imádta, ha imádták a tudását, amelyet a legkülönbözőbb újságok, folyóiratok, szaklapok tudományos rovatainak gondos búvárkodása során úgy szedett össze, mint strucc a teljesen mindegy micsoda elszórt holmikat — Mondom, érdekes cikket olvastam. Az volt a címe, hogy A lézereffektusok bioritmikai koherenciája, Utóbbi időben ilyesmiket szoktam olvasni. Érdekes témák, nemdebár? -— meredt rám újfent, mintegy arra várva, hogy elájuljak tóle és az érdekes témától — Igen — válaszoltam, hogy Pová- zsai arcára a megelégedés és pökhendi fontoskodás egymást lökdösődve ült ki és máris fensőbb- séges leereszkedéssel magyarázni kezdte: — ... mert, öregem, a korszerű ember alapvető ismérve, hogy életrendjében is abszolvens a dinamikusan fejlődő Jacques Brei, a neves francia énekes, színész és rendező megcsömörlött a nagyvilági élettől és hátat fordított korábbi társaságának. Kibérelt egy tíz méter hosszú vi- torláscsónakat, amelyen — a vitorlázásban szakértőnek számító barátja társaságában —, átszeli az Atlanti-óceánt. Azt tervezi, hogy a későbbiekben egymaga indul világ körüli turistád tra. Vannak még nendszerető emberek! Milánóban egy férfi felakasztotta magát a csillárra. Előbb azonban megvette a koporsóját, a gyertyákat és a virágokat, s mindezt szépen elrendezte a szoba közepén. Madridban autóbalesetet szenvedett egy férfi, akit esak azzal a ritka vércsoportba (AB negatív) tartozó vérrel sikerült megmenteni, amelyet ő maga adott egy véradóközpontban néhány nappal előbb, AngHában bemutatták a „Maik II." elnevezésű termosztatikus ágy prototípusát Ebben az ágyban nincs sem lepedő, sem takaró, az ember lényegében bebújik egy kondicionált levegővel telített dobozba. Norvégiában különleges kerékpárt találtak fel Speciális transzmissziós rendszer segítségével a kerékpár — az igényeknek megfelelően — kaszálógéppé, vetőgéppé, vagy cséplőgéppé alakítható. fát magyarázom, neked? — hökkent meg kissé méltatlankodva, — Teljesen mind- egg, hogyan jött ez most ide. Csak azt mondd meg, hogy most hol dolgozol? — makacskodtam. — Hát izé.., most éppen tegnap... pontosabban a múlt hét óta sehol... De hogy visszatérjek a lézer... — Hagyd a fenébe a lézert... Arról beszél), hogy ha nem dolgozol most, alckor miért nem? — Miért... miért? Mert kifúrlak, kérlek. Mert nem hiszik el kérlek, hogy én fejből jobban tudok összeadni, mint számológéppel. Mert azt mondják, ez azért van, mert nem értek a számológéphez... t— Es értesz? — Nem értek, de minek is értenék, amikor fejből jobban megy. Es most véletlenül egymilliót tévedtem, kérlek, egy egyes számot mindössze, s olyan balhét csináltak a gyárban emiatt... Szóval, primitív népség az ott, kérlek... Hol is hagytam abba? Ja, igen. .. szóval a lézereffektusok biorit- mikai koherenciája (egri) tudományokkal. Aid az ilyen abszolvenciák- kal adekvátan nincs tisztában, az lemarad. S aM lemarad, azt ütik. Es én nem szeretem ha ütnek_ Miért, te szereted? Miután biztosítottam Povázsail hogy sok mindent nem szeretek, s ezek között feltétlenül első helyen van az, hogy nem szeretem, ha lemaradva vernek, rendületlenül folytatta rögtönzött előadását a tudás fontosságáról ... — i.. Itt van például, kérlek, a lézereffektusok bioritmikai koherenciája. Tudod te egyáltalán, hogy miről is van szó e hallatlanul érdekes cím alatt és téma keretében? Na, ugye hogy nem tudod — fuldoklóit a boldogságtól Pová- zsai, hogy én valami olyasmire mondom azt, hogy nem■ tudom, amiről ő azt hiszi, hogy tudja, és máris rémesen hoerszú és rémesen értelmetlen magyarázkodásba kezdett a lézerről, amely szerinte halálsugár és mint ilyen rendszeresen részt vesz a biológusok konferenciáinak napirendjén, amit — mármint a konferenciát — csak azért neveznek koherenciának, hogy a lézer effektusait eltitkolják más tudományágak elől. Szóval, Így. Negyedórát. A lézerről. Az effektusokról. A bioritmikáról. Meg a koherenciáról. A Po- vázsai. — Te, Povízsai, hol dolgozol most? — Hogy jön ez ide, amikor éppen a lézereffektusok bioritmikai koherencia-. áfaUífiis A pa!óc név Megyénkben és városunkban igen gyakran halljuk a címül adott megnevezést. A magyar nyelvterület északi részén, Nógrád, Heves, Hont Gömör és Borsod megyékben stb. található népcsoport sajátos nyelvjárását is megnevezzük a palóc névvel A szó szláv eredetű. Eredetét és jelentését sokféleképpen magyarázza és értelmezi a szaktudomány. Az óorosz polovci, illetőleg az ócseh plavci többesszámú i-s alakokat tekinthetjük a magyar palóc szó eredeti formájának. A polovci, plavci szláv hangsorok a fehér, sárga, sárgásfehér, halványsárga, fakó, szőke jelentésváltozatokat is megnevező pol szó származékai. Vannak, akik azt állítják, hogy a szín után való törzsi elnevezés alapján palócoknak nevezték a fehér kunokat is. Az orosz krónikák valóban a polovci névvel illetik ezt a népcsoportot. Hogy a megnevezés eredetileg milyen nép minősítésére szolgált, ma még, a tudomány pontos választ nem tud erre a kérdésre adni. Ml most elsősorban arról szólunk, hogy a palóc szó nagyon gyakran csúfolódó név is volt. A nép nem is szerette, és mindig a másik falu volt a palóc közösség. Üj abban ezt a gunyoros, él* celődő jelentését elveszítette a palóc nevezet. De, hogy a múltban valóban csúfol- kodó, bántó éle is volt e szónak, bizonyítják azok a szólásformák is, amelyekben a tréfálkodó hangot a durva hántás váltja fel. Ezt példázza ez a rímjátéknak szánt rigmus is: Palóc! Né vakar óddz! A lusta szó fogalmi értékét is vállaló alábbi szólásmódban is több a sértés, mint a tréfálkozás: Kutyavér van benne, mint a palócban. A tréfának szánt következő szóláshasonlatokat sem szívesen hallgatta a palóc ember: Csapkod, mint a palóc az ostorával. — Fityeg, mint a palóc szent a pecsétnyomón. Vidékünkön szélesebb körben Is ismert ez a szóláshasonlat is: Pen- dűl, mint a palócok Máriája (jó színben van, egészséges). Hallottuk az alábbi szólást is: Cifra, mint a palóc mise. Megbocsátható népi humor adta a sült töknek a palóctorta elnevezést. Különben a palóc sző vidékünkön helynévként is gyakran vállal nyelvi szerepet, s mint közszó palóc ét palócfű hangalakban a gabona között termő gaz füvet is megnevezi. i.A. Dr. Bakos József
