Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-06 / 156. szám
20.00: Shakespeare: Tévedések ví^játéka A Pécsi Nemzeti Színház társulatának előadása, fel vételről. A vígjáték Shakes peare korai munkája. 1592- ben, 28 éves korában írta. Magyarországon .először 1853- ban mutatták be, Egressy Gábor és Szigligeti Ede fordításában. Most Szász Imre átültetésében láthatjuk az ősi alaphelyzetre épülő darabot. Két ikertestvérpárról van szó, Syracusai Aegeon fiairól és ezek szolgáiról; hajdan egy hajótörés alkalmával szakadtak el egymástól a testvérek, s egyikük az egyik szolgával Ephesus- bán él, másikuk Aegeonnal és a másik szolgával Syra- cusában. A két város harcban áll egymással, s amelyik polgár a másik város területére lép — hóhérkézre kerül. Syracusai Aegeon — eltűnt fiát keresve mégis eljut Ephesusba, ám csakhamar elfogják. S ekkor kezdődnek az igazi bonyodalmak, hiszen a testvérek és a szolgák megszólalásig hasonlítanak egymásra, s így mindenki összetéveszti őket. Még ephesusi Antipholus felesége is a tévedés áldozata lesz, amikor a másik testvért véli férjének ... Végül sok-sok félreértés után találnak egymásra a testvérek, s a darab a vígjátékok mindent feledtető derűjével ér véget. A főszerepekben ifjú Kömíves Sándort, Galambos Györgyöt. Holt Istvánt, Győry Emilt, Somogy Kálmánt és Szegvárv Menyhértet láthatjuk. (KS) Elet a huták falujában A múltról annak a helv- történeti kiállításnak a tablói beszélnek, amelyet id. Zakupszkv László köz- , ségi tanácselnök. nyugalmazott iskolaigazgató, a Mátra világának szakavatott ismerője állított össze. Az anvag először a településtörténeti emlékeket idézi. A cseh, morva és szlovák üvegfúvó mesterek a XVIII. század közepén költöztek Mátraszentimrére és környékére, s megépítették a számukra megélhetést biztosító hutákat. A fahamut adta a bőkezű hegység. a hozzáértés, a szorgalom sem hiányzott, mégis nehezen éltek az új telepesek. A felsőhutaiak — így nevezték valaha Mátra- szentistvánt — az Almás- s.y-birtok miatt nem ter- íeszkedhettek. ezért aztán öt család a mai Mátraszentimre területére költözött. s létrehozta ötházhu- tát. Minden úi évtized több megpróbáltatást hozott, a telepesek azonban nem egykönnyen adták fel: büszkék voltak ipari munkás voltukra, s töretlenül ápolták az ősöktől öröklött ha gy omány okát. Az asszonyok kora hajnalban kisgyermekeiket is magukkal vitték a földekre, s gallyakból kolemba- csot. ringatót készítettek számukra, s felhangzott a Cici buja. . . Aludj, aludj. .. kezdetű dal. Fotók idézik a lakodalmi népszokásokat, s a huták népének sajátos viseletét. Tanúskodnak a két világháború közti időszak maidhogy elviselhetetlen nyomoráról, az Adria Biztosítóval folytatott perlekedésekről. az egykori Mátraszentimre viskóiról. A Vendégforgalmi Újság 1937. június elseii száma bizonyítja. hogy a természetkedvelők. a pihenni, a gyógyulni vágyók már akSaint Tropezbe költözünk Francia film A film eredeti címe. Az életjáradék, találóbb, tömörebb és igazabb. Egy párizsi orvos szakmai rövidlátása folytán saját testvérének és az egész családnak a tragédiáját okozza. Martinet 59 éves, amikor 1930- ban megkötik vele a Saint Tropez-i ház ellenében a tartási szerződést, mert beteg ember nem élhet sokáig. S itt jön a tréfa, ami nem is új. nem is szokatlan. Végigdübörög a történelem Európán és a világon, államelnökök jönnek, vezérek mennek, de a beteg és a járadék marad. A film visszapörgetett apró „snittekkel” kezdődik. Ez a nyitás bizonyára arra szolgál, hogy a vígjátéki keretet és hangulatot biztosítsa a históriához. René Goscinny és a rendező Pierre Tcher- nia azonban nem vígjátékot írt; ennél sokkal másabbat, többet is. kevesebbet is. A mának élő párizsiak önzése és rövidlátása olyannyira nyilvánvaló, annyira általános és tragikus, hogy ezen, így magában nevetni nem lehet. Az idő múlása, mint alapvető tényező ebből a forrásból nem buzogtathat nevetést, inkább szelíd vagy haragos bölcselkedést, kimondott és ki nem mondott szentenciák hűvös leheletét közvetítheti a nézőnek. Az igaz, hogy a járadék ügye és a vágyott házingatlan birtokbavételének reménye úgy ül a család hátán, mint egy jól rejtett púp, a rendezőnek mégsem ez a leglényegesebb témája: inkább az az emberi kicsiség és kicsinyesség érdekli, ahogyan az orvos és öccse, az egész 1974. Július 6.. szombat család eljellemtelenedik — az anyagi érdek miatt. Igaz, az idő is kedvez ennek az elrothadási folyamatnak: jön a második világháború, a sokfajta hatalomátvétel és a helyezkedések emberpróbáló korszaka. Itt már nem is tudjuk megrendülés nélkül nyomon kísérni, hogyan fo- galmazgatják hitvány feljelentéseiket ezek a nagyon is középszerű franciák, akiknek nemzeti öntudatáról néhány jellemző kitételt mondatnak a film szerzői. Végül is a járadékot fizető család megérkezik a Saint Tropez-i temetőbe: ahol élni nem adatott meg nekik,, legalább nyugodhatnak a megállított táj ölében és porában. A vígjátéki kezdet bizonyos mértékig beugratás is a rendező oldaláról. A vígjátéki keretben nagyon is magvas és bölcs mondanivalót bont ki. Mintha vizsgálódásra alkalmas tükröt tari tana a francia átlagpolgár elébe, mutatván, hogyan nem szabad bánnunk másokkal és önmagunkkal, hogyan nem szabad ragaszkodnunk elavult és korszerűtlen önzéseinkhez. Hát ilyenek is vannak? A film a válasz, ahol híradókból kivágott részletekkel, a történelem véres lábú vonulásával teszi még érzékelhetőbbé a rendező azt a kicsinyességet és kicsiséget, amely ezekben a párizsi polgárokban munkálkodik. A tipikus figurákat Michel Serrault, Minchel Calabru, Rosy Várté, Claude Brasseur, Yves Rovert .játsszák el kitűnően. Ezek a színészek jellegtelenségét, alapos tragédiákat. a szánandóságot és az üreslelkűséget néhol nyomasztóan érzékeltetik. Jean Touraier képei témahűségre törekszenek. Gerard Calvi irt hangulatot hozó zenét ehhez a felemás, bölcs vígjátékhoz. ___________. . (farkas) k or -felfedezték ezt a ies- töi fekvésű falut, hiszen a cikk a hutai nyaralóvidék szépségét ecseteli. S jöttek is az első fecskék. az első turisták, s las- san-lassan a lakosság is meglátta az idegenforgalomban rejlő kereseti lehetőséget. Az ipazi fejlődés 1945 után bontakozott ki. amikor a mátratetői kis települések — Mátraszentimre. Galyatető. Mátraszent- istván. Mátraszentlászló, Bagolyirtás és Fallós- kút — önálló községgé alakultak. amikor kigyulladt az eddig csak hírből ismert villany, amikor felépültek az első üdülők. A ielen már rangos eredményekkel büszkélkedhet. Ezekről így beszél Za- kupszkv László, aki több mint negyven évet töltött a katedrán, s egyszer sem jutott eszébe, hogy elszakadjon kedves falujától: — Elkészült az úi postaépület.. az ABC-áruház és a szolgáltatóház. Elégedettek lehetünk impozáns klubkönyvtárunkkal, mert korszerű. ízléses épület, s megkönnyíti a közművelődési munkát. Van orvosi rendelőnk, nemrég adtuk át rendeltetésének a felújított óvodás napközi otthont. Gondoskodtunk az idős emberekről is. nem maradtak egyedül, érzik a törődést, a mindennapi segítséget. A Turistaellátó Vállalat által üzemeltetett Vadvirág Étterem és Szálló étkezési lehetőséget biztosít. Egyre-másra épülnek a vállalati üdülők, s a magántulajdonban levő ví- kendházak. Azt hiszem, nem túlzók, ha ígv fogalmazok : Mátraszentimre ipyekszik méltó lenni a növekvő idegenforgalomhoz. Igen. vendégekben nincs hiány, mert ide nemcsak a természetkedvelők, a pihenni, a kikapcsolódni vágyók. hanem a gyógyulást keresők is főnnek. Azojt. akik lépzőszervi betegségekben Szenvednek, s azok a gyerekek, akik vérszegények, és szüleik azt remélik, hogy egy-két hónap , alatt felerősödnek. Mindannviukra számítanak már a mátraszentim- reiek. mert tudiák. hogy az egyre terebélyesedő belföldi turizmus az ő forintjaikat is gyarapítja. Fiiaedi József ék építkezéskor — van annak több mint tíz éve — a fizetővendégekre is kalkuláltak: táPON6R/ÍC2 6Y. KINCSES GY. . ■ ~-<r tf. nini ii(í Tichy Lajos életregénye 18. Korai búcsú Marseille után, a mély sebet kapott magyar labdarúgásban megkezdődött a rendcsinálás. Hosszas vita során «lhalároztak, hogy masabbra méretezték a lakást. hogy legyen kiadó szóba. — Megérte •— érvel az asszcuy. — Megérte, mert a kétágyas szobáért iáró napi hatvan forintból ötvennégy a mienk. Az ide genforgalmi hivatal sem jár rosszul, hiszen a hat forint neki dukál. Nekünk különösképo ió. hiszen fi- zetéskiegészítés ez a jövedelem. Vannak olyanok is. akik évről évre rendszeresen visszatérnek. s egy másfél hónapot töltenek nálunk. Ma már mindenki úgy épít. hogy egy-két szobát az idegenforgalomra szán. S nem akármilyen családi otthonokat emelnek Mátraszentimrén. Költenek a célszerűségre, s áldoznak a lüxusra is. A fürdőszoba természetesen sehol sem hiányzik. Fügediéknél akárcsak másutt, tágas, ízléses, csak éppen víz nem jut a kádba. — Ez bizony nagy bosz- szúság. mert a fő vezeték három méterre halad tőlünk. a bekötést mégsem engedélyezik. így van már ez tizenkét éve — füstölög az asszony. Ez bizony gond a javából, s az is tény, hogy a megoldásra még várni kell. Addip. amip ideérkezik a Csórvölpui tározó vize... S akad még a iővőben is elég tennivaló. íme egy csokorra való ezekbőL Kicsi a Vadvirág turistaház: a szállodai részt legalább száz férőhelyesre kellene bővíteni. Az öreg italbolt megérett a felújításra. Célszerű lenne, ha a Panoráma Vendégiátóipari Vállalat kisvendéglővé alakítaná át, mert igen sok az olyan üdülő, ahol nem üzemel konyha, s az egyetlen étterem — a Vadvirágé — szezonidőben bizony túlzsúfolt. A pályán hiányzik a sportöltöző és a fürdő. korszerűsíteni kellene a közvilágítást, nem egy helyütt hiányoznak a jó utak, kicsi a mátraszentist- váni Vidróczkv csárda. S ezzel még nem merült ki a lista, számos szép terv. jogos kérés vár teljesülésre a negyedik és az ötödik ötéves terv során. Még sincs ok az elkeseredésre, • hiszen M^traszent- imre évről évre előbbre lép, s mind több kényelemmel, újdonsáppal várja a turistákat...-N «?*#**• |j Pécsi István megváltoztatják a tavaszi- őszi bajnoki rendszert ... Tichy Lajos szokásához híven teljes szívvel, nagy akarattal, a sportszerű élet követelményeinek megfelelően készült, ütszeszorí- tott fogakkal, sok tíz kilométert lefutott, akárcsak a húszévesek: gyötörte magát Ügy érezte, helyt tud állni, megy a játék. Bár helyesebbnek tartotta volna, ha edzője, Preiner Kálmán differenciáltan foglalkozik vele. Lajosnak nem ment rosz- szul a játék — hogy menynyire nem, arra később visszatérünk —, de edzője, nem tudni, milyen megfontolásból, 1970. novemberében, közvetlenül a Ferencváros elleni mérkőzés előtt, még a ti zennyolcas keretből is kihagyta. .A tartalékcsapatban sem szerepelt... , ... Hogy mennyire vitat ható volt Preiner edző ál láspontja. bizonyítja a Nép sport 1970. december 25 számában megjelent, az őszi szezonban mutatott játékos teljesítmények értékelése. A középpályás játékosok után megírták az osztályozókönyvet külön a jobbszélsőkről, a balszélsőkről és az előretojt csatárokról. Köztudott, hogy a mérkőzésen mutatott egyéni teljesítményeket az újságírók 1—10-es értékben osztályozták. Most nézzük a mindennél Hol a boldogság mostanában? Van egy mondás: A pénz nem boldogít, csak biztonság- érzetet ad. Persze, ez is csak fél igazság, mert ha önmagában a pénz nem is boldogít, mégis sok minden vágyunkhoz közelébb jutunk a munkánk által szerzett pénzzel. De ne vágjunk a dolgok elé: — Ön szerint mi kell a boldogsághoz? — Jólét, nyugalom. — És ön mit válaszol? — Család, szeretet, megértés. — Szabad még egy véleményt’ — A boldogsághoz pénz kell! Ha nem is rengeteg, de sok pénz. Vélemények. Emberek vallomása a boldogságról, idősebbeké, fiatalabbaké. Felkerestem egy embert, aki tavaly nyerte meg a lottóötöst. Hetvenegy esztendős, nyugalmazott asztalos.. Szép kis kertes ház, vadszőlővel benőtt veranda. — Mit érzett, amikor megtudta, hogy magáé a főnyeremény ? — Hinni sem akartam. — És amikor kifizették? — Akkor már tudtam, hogy gazdag vagyok. . — A gyerekeknek mennyit adott? — Autót, villát vásárolt-e? Szomorúan néz az öreg emberek bágyadt, elfáradt tekintetével. — Autó? Minek lenne nekem már autó? Én, kérem, beteg vagyok. Súlyos szívbeteg. Ha a szívemet pénzért ki lehetne cseréltetni ... — Megpróbált már mindent? — A leghíresebb orvosoknál jártam. Jók voltak, kedvesek voltak, pénzt is adtam nekik, de,.. — És ki főz ebédet, vacsorát? — A vendéglőből hordatom. Mosni, takarítani, bejár egy asszony. A körzeti orvos is benéz naponta: éiek-e még? — Tessék mondani! Mi kell a boldogsághoz? — Egészség, édes jó barátom. Ha egészség van, minden van. Ha nincs egészség, fabatkát sem ér a lottófőnyeremény. Az egyik kedves ismerős családot, pontosabban házaspárt kérdezem. — Boldogok vagytok? — Félig. — Fél boldogság nem boldogság! — Tudjuk. t — Mi a baj? — Nincs gyerek. Már mindenhol jártunk. Fiatalok vagyunk és egészségesek... Szóval, így állunk a boldogsággal Nem mindig tehetünk róla, ha nincs, és sokszor magunk te elrontjuk, ha van. Élni kell okosan, értelmesen. Másokért, sokakért ÉS akkor anélkül, hogy keresnénk, előbukkan, megmutatja magát a boldogság, mint a mesebeli tündér Szalay István Nemzetközi sátorozás a Tátrában A Nemzetközi Camping Caravanning Szövetség augusztus 2-a és 11-e kozott rendezi meg idei nemzetközi találkozóiét Csehszlovákiában, a Tátrai Nemzeti Park festői vidékén. A sátorozás kedvelőinek találkozójára a Magyar Camping és Caravanning Klub is megszervezi tagjainak részvéteiét. Különösen a fiatalok jelentkeznek majd előreláthatóan nagyot)» létszámmal az eseményre. A kemping-klubnál, vagy a Természetbarát Szövetségnél már most fogadják az első jelentkezőket, a csoportosan utazó ifjúsági résztvevőknek külön kedvezményként ISO,— forint a részvételi dii az eseménysorozatra. A találkozó résztvevőinek saját kempingfelszereléssel kell rendelkezniük. meglepőbb, de igen érdekes számokat: — Előretolt csatároké 1. Bene 7,20 2. Tichy 6,50 3. Dunai IL 6,46 4. Gass 6,21 5. Farkas 6,16 6. Kozma 6,14 T. Puskás 6,13 16. Albert 5,60 24. Máté (válogatott kerettag!) 4,86 1971. május 9-én, vasárnap este 8—10 óra között megtekintettük a 3:2-re végződő Újpest—Honvéd találkozót. És csak megerősödött a véleményünk, hogy minden Honvéd-szurkoló jobb kedvre derülhetett volna talán, ha Tichy Lajos is játszik. Mert csapatának szüksége lett volna rá! Még mindig nemigen akad nála jobb irányító és jobban lövő Honvéd-játékos. • Mostanában igencsak divatos „feldobni” az úgynevezett korosztályok közötti ellentétet. Kisebb mértékben valóban lehetséges ellentét, de az élet egyetlenegy területén sem uralkodó jellegű! Mert a helyes értékítélet csak az lehet, akár fiatalról, akár „öregről” van szó: minőségileg miképpen, jól, vagy rosszul végzi -e munkáját! És ez vonatkozik a labdarúgójára Ja VÉPfc vagy 36 éves, n lényeg az, hogy jól játsszék! Keli-e erre példákat sorolnunk? Bizonyára az olvasó is tud emlékeiből számtalant igazolásul. De kezdhetnénk a világhírű aranycsapat ugyancsak sokszor megcsodált középcsatárának, Hidegkúti Nándornak az esetével. Akit már a harmadik X-hez közel járván, sokan leírtak az NB I-bőL És erre utána teljesedett ki igazán utánozhatatlan klasszisa, s lett 30-on túl Kocsis és Puskás között az állandó középcsatár, a világ legjobb belsőhármasának tagja. Vagy Bozsik, vagy Gro6ics, vagy Szojka (és Tichy) példája is ide kívánkozna, akik azonban túlontúl hamar abbahagyták az aktív labdarúgást. S bizony nagy, pótolhatatlan űr maradt idő előtt elárvult posztj ükön. Ezzel szemben (hogy Stanley Malthews-t ne is említsük) számtalan világhírű külföldi labdarúgó esete (Snarez, Schnellinger, Altafini, Moore) is példázza azt az itthon vallott hibás tételt: 30 éves labdarúgó akassza szögre a cipőjét. Tichyt is utolérte e fura nézet okozta ítélet. Amit edzője idő előtt, 1970 novemberében fogalmazott meg számára. S nélküle mégsem lett jobb, ütőképesebb a Bp. Honvéd csatársora. Sőt... . •« — — : iti\
