Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-31 / 177. szám

I Kedd esti külpolitikai kommentárunk: Törtéiseimi döntés Lisszabonban RÉGI IGAZSÁG, hogy a „történelmi” jelzővel ajánlatos csínyján bánni. Számos példa van arra, hogy egy-egy esemény az adott pillanatban óriási hordere­jűinek tűnik, de jelentősége nem állja ki a múló idő próbáját. Azzal a döntéssel kapcsolatban, amelyet most hoztak Lisszabonban, kizártnak tekinthető az ilyen tévedés'. A portugál kormánynak az a határoza­ta, amely szerint megadja az önrendelkezést afrikai gyarmatainak, nyilvánvalóan rászolgál a „történel­mi” minősítésre. Ezzel'a határozattal az első és egyben az utolsó nagy gyarmatbirodalom szűnik meg létezni. A „fe­kete kontinens”, Afrika, egy nagy lépéssel ismét köze­lebb került ahhoz, hogy elindulhasson az elmaradott­ságból kivezető hosszú és rögös úton. A későbbi nagy gyarmatbirodalmak, az angol, a francia, a holland birtokok még messze voltak, ami­kor Afrika partvidékét spanyol és portugál telepek, kolóniák népesítették be és a pápa a híres tordesiUasi okmányban kénytelen volt Madrid és Lisszabon kö­zött felosztani az akkor ismert világot. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÜ után a NATO se­gítsége lehetővé tette Salazar, majd utódja, Marcelo Caetano számára, hogy egy időre még konzerválja a modern idők egyik legkiáltóbb anakronizmusát, az úgynevezett Mundo Portuguese-t, vagyis „portugál világot”, ahogy a gyarmatbirodalmat Lisszabonban nevezték. Angolában, Mozambikban, Portugál-(Bissau)- Guineában, a Zöldfoki-szigeteken az atomkorszakban is a teljes faji elkülönítés és a kényszermunka világa uralkodott. Mindezeken a helyeken azonban már esz­tendők óta fegyverek dörögitek: élt és terjedt az el­lenállási mozgalom. Ahhoz azonban, hogy az önrendelkezés végre megszülethessen, meg kellett születnie az „anyaor­szág”, Portugália új rendszerének is. Nem túlzás azt állítani, hogy a régi rezsimnek éppen a gyarmati há­ború kilátástalanságának nagy felismerése adta meg a kegyelemdöfést — elég Spinola tábornok emlékeze­tes könyvére gondolnunk. ÚJRA BEBIZONYOSODOTT, hogy nem lehet szabad az az ország, amely más népeket elnyom. Mind Portugáliában, mind a most. önrendelkezést kapott országokban rengeteg még a nehézség. De a „portugál világ” alkonya otthon is, Afrika nagy területein is — a hajnalt jelenti. ^AAAAAAAA/WWVWVAA^VN/VSA/SA/SAAAA<^A«^AAA^VNAAAAAAAAAAA^AA/VSA^\AéS az Ázsiai kollektív BIZTONSÁGI RENDSZER ELLENZŐI MOSZKVA: A Pravda keddi kommen­tárjában rámutat, hogy az ázsiai kollektív biztonsági rendszer eszméjét Mongólia, India, a Banglades, Malaysia, Sri Lanka, Irán, Szíria, Irak számos vezető személyisége, több neves japán és más po­litikus és közéleti személyi­ség támogatta és támogatja. De minél szélesebb körű ez a támogatás, annál dühöd- tebben acsarkodnak az ázsiai kollektív biztonsági rendszer eszméje ellen a SEATO és a CENTO gazdái, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia militarista körei, sőt, a pe­kingi vezetők is, akiknek a politikája mindinkább azo­nosul az ázsiai népek ellen irányuló reakciós imperialis­ta cselszövésekkel. A kommentátor ezután azt írja, hogy Pekingben kitalál­tak egy mesét, és a nyugati reakciós sajtó örömmel fel­kapta ezt — " nevezetesen, hogy az ázsiai kollektív biz­tonság állítólag „Kína beke­rítését” célozza. Á lap meg­állapítja: ez a koholmány már régen lelepleződött, s ha a maoisták még mindig tá­mogatják, akkor azt csakis az­zal a céllal teszik, hogy elvon­ják a figyelmet arról a va­lódi okról, amiért nem tá­mogatják az ázsiai országok­ban a békére és a biztonság­ra irányuló közös erőfeszíté­seket. A Pravda hírmagyarázója a továbbiakban megjegyzi, hogy a pekingi vezetők azért törekszenek a helyzet kiéle­zésére, mert expanzionista terveik vannak Ázsiában. Ha a Pekingben kibocsátott tér­képekre pillantunk, észreve­Molnyija—1 c MOSZKVA: A műholdas távközlési rendszer további tökéletesíté­sére irányuló program kere­tében a Szovjetunióban felbo­csátották a Molnyija—1 c táv­közlési mesterséges holdat. A szputnyik tudományos berendezései kifogástalanul működnek. A szputnyik se­gítségével történő távközlési adásokat a kijelölt program­nak megfelelően bonyolítják le. Nyugatnémet akció a négyoldalú megállapodás ellen A bonni kormányt, amely nem volt hajlandó figyelem­be venni az NDK és más szocialista országok figyel­meztetéseit, hogy a környe­zetvédelmi szövetségi hivatal Nyugat-Berlinben történő felállítása sérti a városról ' szóló négyoldalú megállapo­dást, nehéz helyzetbe hozta az NDK hatóságoknak az a Moszkva vendégei Kedden Moszkvába érke­zett a Palesztinái Felszabadí­tást Szervezet delegációja. A küldöttséget Jasszer Arafat, a PFSZ Végrehajtó Bizottsá­gának elnöke vezeti. A dele­gáció tagjai között van Isz- hak Khatib, a Jordániái Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja is. ★ Az SZKP Központi Bizott­ságának meghívására kedden Moszkvába érkezett a Szíriái Kommunista Párt küldöttsé­ge. A delegációt Khaled Bagdas, a párt központi bi­zottságának főtitkára vezeti. Spanyolországi demokratikus tanács „Spanyolországi demokra­tikus tanács” elnevezéssel Madridban széles körű koalí­ció alakult azzal a céllal, hogy a Franco-rendszer ösz- szeomlása esetén átvegye az ország irányítását. A tanács megalakulását kedden jelen­tette be Párizsban a szerve­zet két franciaországi szóvi­vője: Santiago Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára és Rafael Calvo Serer, a kereszténydemokra­ta párt egyik vezetője, az opus dei elnevezési vallási- politikai csoport tagja. Kö­zös sajtóértekezletükön is­mertették „a spanyolországi demokratikus tanács”-nak megalakulása alkalmából ki­adott kiáltványát. Módosítja dönt fsát a közös piaci tanács A keddi jugoszláv lapok közlése szerint, „egyes je­lek” arra utalnak, hogy a Közös Piac miniszteri ta­nácsa , esetleg felülvizsgálja azt a döntést, amelynek ér­telmében november 1-ig fel­függesztik az EGK tagálla­mokban a marhahús-impor­tot. Mint a sajtó megállapítja, a döntés heves visszhangot váltott ki több országban, köztük Jugoszláviában is. Emil Ludviger, jugoszláv külkereskedelmi miniszter nyilatkozatában rámutatott a döntés káros voltára. Tilta­kozott az Egyesült Államok és több latin-amerikai or­szág kormánya is, figyel­meztetve arra, hogy az EGK intézkedése nincs összhang­ban a bilaterális együttmű­ködési szerződések Szelle­mével. Ugyanakkor a Közös Piac egyes tagállamaiban, el­sősorban Franciaországban és Belgiumban tovább fo­kozódik az állattenyésztők elégedetlensége. Q Mimig HÍM. július JL, szerda hétj ük, hogy Peking területi éhsége milyen hatalmas: te­rületi igényekkel lép fel Mongóliával, a Szovjetunió­val, Indiával, Thaifölddel, a Fülöp-szigetekkel és más szomszédos országokkal szem­ben, szeparatista elemeket támogat Burmában, és külön­féle módokon beavatkozik más ázsiai államok belügyei- be. Köztudott, hogy a ciprusi események miatt kiéleződött a helyzet a Földközi-tenger keleti térségében — állapítja meg végezetül az SZKP saj­tóorgánuma —, ez ismét a világ elé tárja, hogy milyen nagy szükség van az államok kollektív erőfeszítéseire a há­borús konfliktus kiterjedésé­nek megakadályozása érdeké­ben. A görög militaristák ál­tal kirobbantott ciprusi ese­mények tanulságos leckét je­lentenek az ázsiai országok számára is. (TASZSZ) RÁDIÖALLOMAS, MINT A POLITIKAI DIVERZIÖ ESZKÖZE A Deutsche Welle rádióál­lomás különösen a szocialis­ta államok ellen irányuló po­litikai diverziók eszközévé válik. Erre a következtetésre jut z Unsere Zeit. a Német immunista Párt lapja a vidióállomás néhány vezető­jének tevékenységét elemez­ve. Megállapítja, hogy a Deutsche Welle szerkesztősé­geiben a vezető posztokat a CDU—CSU tagjai foglalják el, akik „e part reakciós ve­zetőinek feladatait hajtják végre”. A rádióállomás munkatár­sai a CDU—CSU tagjai kom­mentárjaikban fellépnek a Német Szövetségi Köztársa­ság és a szocialista államok között megkötött szerződések megvalósítása, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet gyors és sikeres be­fejezése, valamint a közép­európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökken­téséről szóló bécsi tárgyalá­sok ellen. A Deutsche Welle — álla­pítja meg végezetül a lap — „ténylegesen az NSZK terü­letén levő Szabad Európa és Szabadság” rádióadók tá­mogatóinak szerepében lép fel. NYUGAT-EURÖPA HELYZETÉRŐL MOSZKVA: Rudolf Pucskóv, a Pravda keddi számában írt cikkében Nyugat-Eurppa helyzetét elemzi. Többek között a kö­vetkezőket írja: A nyugat-európai országok uralkodó köreit és a lakossá­got az utóbbi időben mind jobban nyugtalanítja a közös piaci államcsoport helyzete. Sok nyugati, fővárosban mind többször hallani a nyu­gat-európai országok „gyen­geségéről” és ennek egyetlen ellenszereként az „atlanti Európát” említik. Ebben a tézisben világo­san kifejeződik azoknak a nyugat-európai köröknek az álláspontja, amelyek Európa jövőjét a kontinens végleges megosztásában és a nyugat­európai országoknak az Egyesült Államoktól való egyre nagyobb függésében látják. Ezt az álláspontot támogat­ják, sőt, gyakran sugalmaz­zák is az Egyesült Államok bizonyos körei, amelyek sze­retnék, ha Európa továbbra is egymással szemben álló csoportokra oszlanék, és nyu­gati része a szakadás kö­vetkeztében meggyengülne, s politikailag és gazdaságilag Amerikához kötődnék. Ezt akarják elérni a NA­TO segítségével az úgyneve­zett „európai közösség” hí­vei. Ugyanakkor — állapítja meg a cikk írója — sem az atlanti „csodaszer”, sem a zárt gazdasági csoportok meg­erősítése nem segíti elő az európai béke és stabilitás ügyét. A kontinens jövőjének útja az általános biztonság megszilárdításán, az európai országok gazdasági, tudomá­nyos-műszaki és kulturális együttműködésének fejleszté­sén keresztül vezet — álla­pítja meg végűi a Pravda cikkírója. ^ döntése, hogy a környezet- védelmi hivatal munkatár­sainak nem engedélyezik a tranzitutak használatát. Bonnban azonban — a je­lekből ítélve —, még ez után is abban reménykedtek, hogy valamiféle módon sikerül át­hidalni a nehézségeket. Nyu­gatnémet politikai körökben olyan hírek terjedtek el, hogy a hivatal a tervezettnél később kezdi csak meg mű­ködését, hivatalnokai pedig a Nyugat-Berlinbe vezető' lég: utakat veszik ' igénybe, hogy ne adjanak okot az NDK ha­tárőrségének gyakorlati in­tézkedésre. Bonni kormánykörökben azt várják, hogy a nyugat­berlini négyoldalú megálla­podást aláírt három nyugati hatalom — az USA, Nagy- Britannia és Franciaország —, figyelmeztetést intéz a Szovjetunióhoz a Nyugat- Berlinbe vezető tranzituta- kon folyó közlekedés „zavar­talansága” érdekében. A re­mélt demars azonban egye­lőre várat magára. Időközben pedig az NDK hatóságai részéről megtör­tént az első intézkedés: hét­főn késő este Norbert von Níedingtől, a környezetvé­delmi hivatal munkatársától, aki Nyugat-Berlinbe tartott, az NDK határőrsége megta­gadta a tranzitút igénybevé­telének engedélyezését. (Csa­ládja tovább utazhatott.) A bonni kormány kedden úgy döntött, hogy az NDK- val kötött tranzilmegáilapo- dás 19. paragrafusára hivat­kozva csütörtökre kéri a -ét fél képviselőiből álló ve­gyes bizottság összehívását a „tranzitulakon július 26-a óta fölmerült akadályoztatá­sok”, különösképpen pedig a berlini (értsd: nyugat-berli­ni) szövetségi környezetvé­delmi hivatal tisztviselője ..visszaparancsolásának” meg­tárgyalására. képtdvírónkon érkezeti Fejszál szaúd-arábiai király egyhetes látogatásra Kai­róba érkezett. Képünkön: az uralkodó, Szadat elnökkel együtt, szállására hajtat a repülőtérről. (Népújság-telefoto — AP—MTI—KS) Watergate-ügy Nixont az elnöki halálommal való visszaéléssel vádolják Az amerikai képviselőház jogügyi bizottsága megsza­vazta a Nixon elnök .elleni alkotmányjogi vádemelési tör vény javaslat-tervezet má­sodik cikkét is. A szavazás eredménye 28:10 volt, és míg a tervezet első cikke ellen 11 republikánus törvényhozó szavazott, a második cikknél még egy köztársasági párti képviselő elpártolt Nixon el­nöktől. A második cikk az elnöki hatalommal való visszaélés­sel vádolja Nixont mind a Watergate-ügy előtt, mind azt követően. A vád szerint Nixon visszaélt az olyan szö­vetségi ügynökségekkel, mint például az FBI, a törvényja­vaslat-tervezet — némi mó­dosítással — jóváhagyott má­sodik cikke az említett vá­dak alapján javasolja Nixon alkotmányjogi vád alá helye­zését és eltávolítását elnöki tisztségéből. A jogügyi bizottság kedden folytatja a törvényjavaslat- tervezet harmadik és negye­dik cikkének megvitatását. Ezek Nixon állítólagos adó­csalásaival, illetve az elnök­nek azzal a lépésével foglal­koznak, amellyel megtagadta 147 magnetofon-felvétel át­adását a bizottságnak. Egyes demokrata párti képviselők esetleg még egy további cik­ket terjesztenek elő, amely a kambodzsai törvénytelen bombázások elrendelésével vádolnák Nixont. Megfigye­lők értékelése szerint az első két cikktől eltérően, a tör­vényjavaslat-tervezet továb­bi cikkeinél szorosabb szava­zási eredmény várható. Újabb terrorkampány Chilében Luis Figueroa, a chilei dolgozók egységes központ­jának (CUT) elnöke és Ro­lando Calderón, a CUT fő­titkára hétfőn sajtóértekezle­tet tartott Stockholmban. Figueroa elmondotta, hogy a fasiszta junta újabb terror­kampánya során 11 000 ál­lampolgárt tartóztatott le az elmúlt héten. Az országban összesen 18 000 embert tarta­nak a katonai rezsimek kín­zókamráiban. , Az üldözötte­ket letartóztatási parancs nélkül ismeretlen helyre hurcolják. Kál Építő és Szakipari Ktsz, Arany János u. 2. sz. felvételre keres 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkező építő technikust FOÉPITÉSVEZETÖI MUNKAKÖRBE. Fizetés: megegyezés alapján.

Next

/
Thumbnails
Contents