Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-28 / 175. szám

Mimká'ok. nők. fiatalok előnyben Nem alaptalanul optimisták a gyöngyösi izzások A tekintély hajszálrepedései Apróságokkal kezdődik. Apró kis szí­vességekkel. — Szeretnék ma egy órával előbb haza­menni — szól be valaki a műhelyvezető­höz. — Sajnos nem engedhetem el, sok a munka — hangzik a válasz. — Ez esetben kiveteat tehetne... — Nem teszek ... A vita egyre élesebb. Aztán elhangzik a mondat: sörözés közben nem volt ilyen szigorú... A műhelyvezető kutatni kezd az emlé­kezetében. Igen, valóban együtt sörözött az illetővel és néhány más kollégával a közeli kisvendéglőben. Mindenki rendelt egy kört, őt nem hagyták fizetni. Gyengén erősza­koskodott, éppen pénzszűkében volt. Nem tulajdonított jelentőséget a dolognak, el is felejtette volna, ha most nem emlékeztetik rá, s méghozzá ilyen módon ... Az üzletvezetőnek vidéki rokonaihoz kell utaznia — egyik alkalmazottja felajánlja, hogy elviszi saját kocsiján. Az üzletvezető örül és nem sejti, hogy milyen lavinát in­dít el azon a napon, amikor beszáll alkal­mazottja világoskék Skodájába. A beosztott, magatartása attól a naptól megváltozik. Többet lóg, kevesebbet dolgozik. Társaival sejteti, hogy ő az üzletvezető bizalmasa. Azok súgnak-búgnak. Gyanakvóan mére­getik az üzletvezetőt. Ha valakit megdorgál, azonnal levonják a következtetést: — bez­zeg ha én furikáznám jobbra-balra akkor velem is kivételezne ... Apróságok. Hajszálrepedések a fegyel­men, s a vezetői tekintélyen. Ezek a repe­dések mélyülhetnek, veszélyesedhetnek. kart okozhatnak. A vezetői tekintély sokak részéről t - tatott téma. A vezetőnek sok mindenre . odafigyelnie. A vezetőnek kedveznek, a ze tőnek kedvébe járnak, igyekeznek k telezni vele, nagyobb adag ebédet fái. az üzemi étkezdében, soronkívüli beuw szerezni az üdülőbe és a többi. Szüksége van erre a vezetőnek? Sem.* - esetre sem. Legtöbbször nem is tart ige 'Bt rá, csak elfogadja jó érzéssel, vagy vall hamisan értelmezett „lám így szeretne felfogással. És nem sejtik, hogy ha belep­nek irodájába azt is megfigyelik, hogy„b_.'.- zeg itt jól működik a ventillátor, míg oda­lenn a műhelyekben..." s hogy „ezért a csodálatos íróasztalért talán a mi nyeresé­günkből vontak le két-három órát". Felesleges előnyök, amelyből senkinek sincs haszna csak kára. Rontja a morált, a munkakedvet, a légkört. A vezető észre sem veszi, miként kötelezi el magát azoknak, akik ügyesek, szemfülesek, akik szeretnek a zavarosban halászni. Nem a korruptakról, pénzzel megvásárol- hatókról, kapzsiságukban bűncselekményt elkövetőkről van szó. Nem azokról. „Csak” a nem viszonzott korsó sörökről, az elfoga­dott furikázásokról, az étkezdéi kivétele­zésekről ... Vigyáznia kell a vezetőnek. Önmagáért és mások érdekében. A kollektíva jó köz­érzete érdekében. Azért, hogy ne súgjanak össze a hata mögött, hogy ne illessék a „megvesztegethető" jelzővel, ■ Négymillió Eger parkosítására AZ MSZMP EIVRT gyön­gyösi Félvezető és Gépgyá­rának pártbizottsága a közel-»- múltban tartott ülésén vitat­ta meg és fogadta el „A munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztéséről. ■ he’-tzetének további javítá­sáról” szóló központi párt- határozattal kapcsolatos he­ly! célkitűzéseket, feladato­kat. Az ülésen természetesen nemcsak a jövőről, a tenni­valókról hoztak döntéseket, mondtak véleményeket a kommunisták, hanem az alapokról, az eddig végzett politikai és gazdasági mun­káról is igen sok szó esett. A pártbizottság beszámoló­jából többek között megtud­hattuk: az utóbbi néhány év alatt nem kevesebb, mint 2ü.7 százalékkal nőtt a mun­kások átlagkeresete a gyár­ban. a különböző ösztönzők — munkahelyi, korcsoport, műszakpótlék — okos fel- haszn''’ásÍLval sikerült meg­, állítani a fluktuációt, s a vastagabb borítékok igen kedvezően éreztetik hatásu­kat a dolgozók lelkesedésén, a kollektíva hangulatán is. A gazdasági és a politikai vezetés hosszú évek óta megkülönböztetett figyelmet fordít a nők, valamint a fi- a alok élet- és munkakörül­ményeinek javítására, szak­mai, poiitikai továbbképzé­sükre, A lehetőségekhez mér­ten maximálisan figyelembe veszik a műszakok beosztá­sánál a nődolgozók családi körülményeit, különösen az utóbbi években végrehajtott bérrendezések eredményei­ként igen , számottevően ja­vult a gyárban a nők és a fi­atalok anyagi megbecsülése is. 1973-ban 84, 1974-ben pe­dig már 200 ezer forinttal segítette a gyár munkásai­nak lakásépítését. Ezenkívül 78 ezer forintot kamatmen­tes hitelként osztottak szét az építkező munkások között.- Egyetlen esztendő alatt nem kevesebb, mint 838 ezer fo­Könnyű áttekinteni a brigád névsorát: mióta Mezei Bernat- né, a „Munka Érdemrend” bronz fokozatával kitüntetett, aranykoszorüs brigádtag el­érkezett a nyugdíjkorhatár­hoz, már csak heten vannak. Mielőtt megkeresnénk őket a műhelyben, Pál István bri- gadvezető a névsort mutatja, szeretné őket bemutatni. Rö­viden hangzik az első kérdés: — Sípos Károly? — ö a legidősebb köz­tünk, már túl van az ötve- nen és csak két éve, hogy el­végezte a gépipari techniku­mot. Nagyon szereti a mun­káját, kitartást, akaraterőt, tanulni, bárki eljöhetne hoz­zá. — Czakó József? — Fiatal szakmunkás, Be­senyőtelekről jár be Egerbe, rendes, értelmes, tisztelettu­dó, a munkáját nagyon sze­reti. .. És megyünk tovább, végig rövidke névsoron. Erdélyi Islván III. és a testvére, László, aztán az egyetlen nő a brigádban, Vinczepapp Sándorné s végül Bártfai Sándor... Mintha mindnyá­jan egy anyagból lennének gyúrva vagy ikrek lennének, egyformán hangzanak a jel­lemzésükre mondott szavak: — Nagyon rendes, igazán szereti a munkáját, Erdélyi Pista talán túlságosan is, őt inkább arra kell' figyelmez­tetni, hogy lassabban egy ki­csit. Laci is, ő is mindent megcsinál. .. Szereti a munká ját... na­gyon rendes... szakmailag képzett. Bártfai Sanyi is, igen. .. és ő aztán utazik is. rendesen, Tárnáméra, ha jól emlékszem, úgy van, Tárná­méra. .. Onnan jár be Eger­be. . 1 + + ★ Ez a kis csapat, amelynek :nden egyes tagjáról csak legjobbakat lehet mondani. upán egy a Könnyűipari ’ Sogyártó Vállalat 42 szocia- ista brigádja közül. Heten vsim»k, maroknyi munkás az összesen 346 tagot számláló rintot fordítottak a munka- és balesetvédelem korszerű­sítésére, s ugyancsak tete­mes összegekkel korszerűsí­tették a belső anyagmozga­tást is a gyárban. AZ ÜZEM- ÉS MUNKA­SZERVEZÉS fejlesztésének eredményeként csökkent a túlórák száma, nőtt a ter­melékenység és javult a ter­mékek minősége is. A szo­cialista brigádmozgalom az Izzó gyöngyösi gyárában is fellendült, felfrissült, a ki­sebb, nagyobb kollektíváit szinte felbecsülhetetlen érté­kű segítséget adnak a gazda­sági, a politikai feladatok teljesítéséhez. Példát mutat­nak lelkesedésből, szorga­lomból, igen sok brigád ta­nul különböző tanfolyamo­kon, iskolákban. Ez évben is 25-an általános. 146-an kö­zépiskolában, 21 -en egyete­men és főiskolán, 28-an a marxista középiskolában, 12- en esti egyetemen, hárman pedig a Marxista-Leninista Esti Egyetem szakosító tago­zatán tanultak. A párt kü­lönböző politikai oktatásait 213-an látogatták rendszere­sem, 247-én a KISZ, 846-an pedig a szakszervezet által rendezett továbbképzéseken vettek részt. S ami külön is örömet jelent: a továbbtanu­lók felé a lányok, asszonyok közül került ki. A legértékesebb változá­sok közé tartozik továbbá az i hogy az üzemi és a szo­cialista demokrácia különbö­ző fórumain is gyakran és bátran mondanak véleményt a gyár dolgozói, s ötleteikre, javaslataikra minden esetben azoktól kapják meg a vá­laszt, akiknek a kérdést, a megjegyzést címezték. Bármennyire is szépek, ér­tékesek az említett eredmé­nyek, de ahogyan a pártbi­zottság is hangsúlyozta: a a méltó folytatáshoz, a meg- növekedett gazdasági, és po­litikai feladatok maradékta­lan teljesítéséhez az eddigi­nél is szervezettebb, lelke­szocialista brigádban dolgo­zók közösségében. Ha büsz­kék lehetnek valamire, az nem egyéb, hogy a legkivá­lóbbak közt is áz elsőkhöz tartoznak. Pedig senkinek sincs köny- nyű dolga, aki élen akar maradni ebben a gyárban, ahol a dolgozók nem keve­sebbre vállalkoztak, mint­hogy pártunk XI. kongresz- szusa tiszteletére, 5,7 száza­lékai túlteljesítik az ez évi 109 millió forintot meghala­dó árbevételi tervet! Ez a vállalás egymagában hat és negyedmillió forintot ér, és ehhez jönnek még olyanok, hogy 1,9 százalékkal kíván­ják csökkenteni az üzemi és gyári általános költségeket, a gyári eredménytervet pedig 1,4 százalékkal túlteljesítik... Lehetne sorolni tovább, ah­hoz azonban bizonyára eny- nyi is elegendő, hogy érzé­keld ni tudjuk: jó „.mezőny­ben” igyekszik helytállni Pál István brigádja. Hogy ez az igyekezet nem hiábavaló, an­nak már most számos jele van, de korábban is, a kong­resszusi vállalások megtétele­kor egyértelmű volt, hogy az ő esetükben sem valamiféle látszatfelajánlásokról van szó. — Nincs ebben semmi kü­lönös — mondta beszélgeté­sünkkor Pál István. — Köz­tünk egy percig sem volt vi­ta azon, hogy kevesebb le­gyen-e vagy több. Mindenki a több mellett volt. Közösen, brigádgyűlésen határoztuk el: igyekszünk mindent megten­ni, ami csak telik tőlünk. Ügy gondoljuk, hogy ez így van rendjén, így természetes. ★ ★★ Külön fejezetet érdemelne, ami „így természetes”. Mert sebb, összehangoltabb mun­kára van szükség. Mindez ki­derül a tennivalókat sum­mázó feladattervből is, amely igen részletesen és konkrétan meghatározza a munkásosztály helyzetének javításával kapcsolatos poli­tikai és gazdasági tennivaló­kat. Növelni kívánják a mun­kások számát a gazdasági, a politikai vezetésben. Az ed­digieknél is nagyobb segítséget nyújtanak a pályakezdő fi­atalok beilleszkedéséhez. A feladatok között szerepel a munkásnők bérének további emelése. Felmérik a dolgo­zók bejárásával kapcsolatos gondokat, problémákat, kap­csolatot teremtenek a kör­nyező községek pártszerveze­teivel, megbízható, jól dolgo­zó fiatalokkal kívánják meg­erősíteni az üzemi alapszer­vezeteket. Jobban összehan­golják az üzemi párt, KISZ, szakszervezet tevékenységét, a munkások ügyes-bajos dol­gainak intézésére tanácsadó csoportot hoznak létre. To­vábbra is segíti a gyár a munkások lakásgondjainak a megoldását, keresik annak a lehetőségét, hogy anyagi­akkal is hozzá tudjon járul­ni az üzem a gyárral kap­csolatban álló községek, óvo­dai és bölcsődei hálózatának fejlesztéséhez. A tervek kö­zött szerepel az üzemi egész­ségügy továbbfejlesztése, szé­lesítése, újabb szakmai és po­litikai tanfolyamokat szer­veznek a gyárban. A tovább­tanulni szándékozó munkás- fiatalok ezután is számíthat­nak a gyár anyagi támogatá­sára, s igen fontos feladat­ként határozta meg a pártbi­zottság a dolgozók szakmai, s politikai továbbképzését is. ÉRTÉKES, SZÉP eredmé­nyeket mondhatnak maguké­nak a gyár dolgozói és sokat ígérőek a tervek, célkitűzé­sek is. Nem alaptalanul op­timisták tehát a gyöngyösi izzosok. K. J. a brigád vállalásaiban egye­bek közt az olvasható, hogy az L 113 típusú klímaberen­dezésből, a kongresszus tisz­teletére, az éves tervben elő­írt 25 helyett 35 garnitúrát készítenek. Ezt — mint min­den más gyártmányukat — a könnyűiparban használják. Az „írező” gépből éves ter­vükben 15 legyártása szere­pel. A brigád — az igények­nek és a lehetőségeknek meg­felelően — tizenhatot vál­lalt. A STORK manzárd szá­rítóból a felajánlás szerint, 24 szekciót készítenek ebben az évben. — És természetesen csök­kentjük, amennyire csak le­het, a gépek üresjáratait, az eddiginél is jobban takaré­koskodunk az elektromos energia, a gáz, a víz felhasz­nálásával. .. Felajánlottuk, és ennek megfelelően dolgo­zunk — mond i a. a brigádve­zető. Mindez tagadhatatlanul szép. Tudjuk azonban azt is, hogy minden elhatározás csak annyit ér, amennyit idővel meg is valósítunk be­lőle. Igaz, a „végső számon­kérés” még messze van, de az eddigi eredményekből is sok mindenre lehet már kö­vetkeztetni. Ennek jegyében készítettek értékelést a KAEV szocialista brigádjai saját munkájukról és ez az érté­kelés azt mutatja: gazdag tartalmat tudtak adni min­den szónak, ami kongresz- szusi vállalásaikban szerepel. A felmérés napján, július 14- én, már 18 garnitúra L 113 típusú klímaberendezés, a STORK-ból 18 szekció, az írezőből 13 került fel az eredménylapra. önköltség- csökkentésük értéke 45 860 fo­Ketlemes parkok, virág­ágyak, fiatal facsemeték, öreg fasorok jelzik, hogy Egerben a városi tanács Mélyépítő és Városgondozá­si üzeme fáradságos munkát, több millió forintot áldoz, hogy a megyeszékhelyet szebbé, vonzóbbá tegye. A parkosított terület ösz- szesen négyszázötvenezer négyzetméter, s akik gondoz­zák: hatvanon vannak. Évente háromszor ültetnek virágokat a Népkertbe, a pa­takpartra, és a város terüle­tén levő különböző parkok­rint volt az első félévben, selejtmentesen dolgoztak, be­tartották a tenchológiai fe­gyelmet, késés, baleset nem volt. ★ ★★ A legjobbak közé kerültek a gyárban és ezért — úgy hírlik — rövidesen jutalma is kapnak. Hogy nagyon nehéz volt-e idáig az út? — erről beszél­gettünk a brigád tagjaival a műhelyben. — Nem könnyű — mond­ták többen —, hiszen eddig is elfáradtunk, mire véget ért a műszak. Most meg több kell, mert többet vál­laltunk. De az biztos, hogy jó szervezés és összefogás nélkül nem sokra mehetnénk. Nehéz a fizikai rész is, a raj­zolás pedig különösen nagy szakmai tudást kíván, azok­ban nekünk úgy kell olvas­ni tudni, mint másoknak az újságban. Vagy ha például 8 milliméter vastag vaslemezt, vágunk.. az egy olyan táb­la. .. 128 kilós... ki bírná magában? Azt nemcsak a szabász fogja meg, de a raj­zoló is, a segítő is, mind, aki csak itt van. — Hajtunk ám a fociban is — változtat könnyedén a „nehéz” témán a besenyőtelki Czakó Jóska — kispályázunk. És az a dicsekvés is ott van a hangjában, ami igazából csak az egészen fiatal emberek jo­ga, mikor fennhangon így köszön el: — Nem bír itt ve­lünk senki, kispályád min­denkit elverünk. S mert valahol belül úgy érezheti, megerősítésre vár egy kicsit az, amit mondott, társaihoz fordul: —- Ugye így van, fiúk? Becky Tibor ba. Az idei tavaszon mint­egy ötvenezer tulipán és já­cint virágzott Egerben, Nyár elején ültették el az egynyá­ri növényeket, a muskátlit, a petúniát, a dáliát és a pap­rikavirágot. Ezeknek a növé­nyeknek a száma is elérte a százezret. Ősszel pedig száz- ötvenezer árvácska kerül majd az egynyári virágok helyére. A kertészet évente ezeröt­száz fiatal facsemetét ültet, hársfát, kőrist és platánt. De nagy gonddal óvják a régi fákat is, ahol az építkezések miatt a fák „útban vannak” azokat új helyre szállítják. Évente mintegy negyven- ölven fát ültetnek át. Ebben az évben a Városi Tanács a parkosításra szánt összegen Az Apci Qualitálnak ké­szülnek a fiatalok körében oly kedvelt P 10-es, P 20-as, P 21-es motorkerékpárok alumínium öntvényei. Évi 10—12 ezer motorkerékpár­hoz elegendő alkatrészt ál­lít elő. Képünkön: a késs felül még kilencszárezer fo­rintot biztosított a kerté­szetnek, hogy két új parkot létesítsen. A Grónai utcai lakótelepen már elkészült az új park, s nemsokára hozzá­fognak a Csiky Sándor utca rendezéséhez is. Sok munkát fordít és sok pénzt áldoz hogy még szebb legyen a környezetünk. Job­ban meg kellene becsülni nekünk a járókelőknek is ezt az értéket, vigyázni a mindenkinek örömét szolgá­ló virágokra, fákra. Mégis ... hiányoznak a petúniák a Foglár utcai kő- t art ókból, a napokban egy öreg fa agait tördelték le barbár módon a Vörösmarty utcában, és sorolhatnánk to­vább a példákat... motorblokkok csiszolása fo­lyik. (Foto: Szabó Sándor 3974. július 28., vasárnap Az elsők között Pál István brigádja • • Összefogás nélkül nem sokra mehetnénk O Kiváló eredmények a kongresszusi vállalások teljesítésében a KAbV-nél Pa n n ón ia-alk ft i részelt Ipcról

Next

/
Thumbnails
Contents