Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-04 / 154. szám

Mun StfS, és lios'éleiimunka Van egy vissza-visszaté- rö teimundai, apii sokadin alkalom mai hall va oosz- szunt. Á félmondat így szói: „de igen-igen jó szakem­ber”. Mines a jel..emzéssei semmi bajom, különösen, ha valóban jo szakembert mutatnarc be vele. vsak ak­kor, ha a közéleti kérdések iránti erUektelenseg ment­ségéül, magyarázatául mondják, akkor az a szem- beállítás hamis. A hamis­ságot világosan jelzi a köz­életben cselekvőén részt vevők munkahelyi helytál­lása. „Furcsa" módon — szerintem természetesen —, a tanácstagok, a népfront aktivistái, a párt- és KISZ- tisztségviselők, a társadal­mi megbízatást nemcsak elgogadó, de az újabbakat sürgető fizikai és szellemi dolgozók azok, akik mun­kájukat is az átlagosnál jobban végzik. (Akadhat kivétel, de most a jellem­zőről, az általánosról szól­junk.) Mindannyian tud­juk. hogy ez így igaz, így helyes. Gondoljunk csak a választásokra, a taggyűlé­sekre. A jelölteket mind­annyiszor munkájuk -mél­tatásával mutatták be. Ezt követte a rátermettség, a szervezőkészség, a helyis­meret és a többi. Ügy is fogalmazhatom, hogy a munkahelyi jó telje'sítmény volt a jelölés minimális feltétele. Régen tudomásul vettük, lehetségesnek tartjuk és gyakorta megköveteljük a munkahelyi és a közéleti helytállást együtt. •A kettő egyébként is nehézen vá­lasztható el egymástól. Hi­szen a közélet nem reked a munkahelyen kívülre. A munkapad, az író­asztal mellett fogyó-soka- sodó közösségi gondok meg­oldásáért fáradozók ugyan­csak rendre azok közül ke­rültek ki, akik a teljesít­ménylistán is az elsők kö­zött szerepelnek. Sőt, majd minden akalommal a leg­jobbak a többiek szószólói is, mert kinek volna tekin­t»ÖNGfc/ÍC2 6?. KINCSES gy. hi« in Tichy Lajos életregénye 16. Négy világrészen Kísérletet sem teszünk rá, hogy kicentizzük: vonaton, autón, öszvéren, teveháton, vagy repülőgépen hány tíz­ezer kilométert utazott Tichy. Annyit tett meg, hogy azzal ötször is megkerülhet­te volna a földet, összesen 50 ország sok-sok városában rúgta a labdát. QfMimism 1974. Július 4., csütörtök télye, kinek a tanácsát fo gadnák megértéssel, figye­lemmel. ha nem a jó szak­emberét? A hátul kullogok nem válhatnak hangadóvá, legfeljebb hangoskodókká. Es mégis, hiába vagyunk részesei a helyes gyakor­latnak, a köztudatban újra- újra előbukkan a szakem­ber és a közéleti tevé­kenységet vállaló ellenté­te. Valahányszor a KISZ- titkár agitál, szervez — kü­lönösen, ha felhasználja törvényesen engedélyezett mun kaidő-kedvezményét, — valahányszor a szakszer­vezeti bizalmi ügyintéz, el- elhangzik egy-egy csipke­lődő megjegyzés. Szakmai előmenetelét is kritikus szemmel figyelik, vajon szakmai tudásért vagy „jó helyezkedéséért” kapta-e? És ellentétről bölcselked- nek egyesek akkor is, ami­kor kiváló tudósok, orvo­sok munkáját értékelik, mondván, nekik bezzeg nem jutott idejük másra, csak a szakma tökéletes elsajátí­tására. Látszik is az ered­ményen. Így a képzelgés — a valóságban pedig fe­lelős közéleti funkciót lát­nak el ugyancsak kiválóan a szellemi élet legjobbjai. Egyszerűen azért, mert a közösséget kívánják szol­gálni szakmai munkájuk­kal is, másként is. Szeren­csés dolog, hogy így van. Hiszen a közéleti kérdések jó része igényli a szakmai hozzáértést is. Budapesti kerületek nagy városok, községek példái igazolják, hányszor kellett a társa­dalmi nekibuzduláshoz a szakértő irányító munkája. Munkaidőn túl, munkahe­lyen kívül. Egy park meg­szépítéséért vagy akár ne­hezen érthető politikai-tár­sadalmi kérdés megérteté­séért. A közéleti tevékenység fogalma rendkívül széles körű. Igaz, ezen a széles körön is kívül maradnak, maradhatnak jó néhányan. Feladatunk megnyerni őket is, a közéleti munka hasz­nosságának, szépségének megmutatásával. Ez a kö­zösség érdeke! M. D. Afrikában több mint tíz­szer volt... ★ — A marokkói válogatot­tal játszottunk. A csapatban akadtak jó futballisták is, akik francia első osztályú egyesületben rúgták a lab­dát. Még így sem okozott gondot a győzelem a magyar válogatottnak. A találkozót követő bankettet csodálatos nagy teremben rendezték. A vendégek lehettek vagy két­százan. Keleti kényelemmel, párnákkal ellátott kerevete- ken és puffokon foglaltak he­lyet. Az inasok adott jelre ezüst tálakat, kanosokat hor­doztak körül. Valamelyi­künk ajkáról elhangzott a szellemeskedő kiszó lés: „Ki ne idd, kézmosóvíz!” — Aztán hatalmas ezüst tálcákat raktak az asztalok­ra, rózsaszínű báránysülttel. Mielőtt azonban a vendégek hozzáláthattak volna, fölállt a házigazda, s üdvözlő be­szédbe kezdett. Erre persze válaszolni kellett, mégpedig azonnal. Barcs Sándor, az MLSZ akkori elnöke meg is tette. A beszéd elhangzása után a marokkói elnök — az igaz barátság, . szeretet és megbecsülés jeléül — öt uj­jal kitépett egy darabot a sültből és Barcs Sándor szá­jába nyomta... Az MLSZ akkori elnöke is ezt tette vi­szonzásul. Ezzel, mintegy jeladásra, a vendégek és futballisták, magyarok és marokkóiak nekiestek a bá­ránysültnek. öt ujjal tépték, szagatták és az ottani szo­kásoknak megfelelően, az el­ső falattal megetették egy­mást. És miközben jóízűeket nyeltünk, Lantos Miska csen­desen súgta a fülembe: „Lá­tod, Lajos, végre ezt is meg­értem! Most már tudom, hogy miért üdvös dolog a tiszta kéz politikája!" ..... K isfaluéi Stroh! Zsigmond •TI 90 éves A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kisfaludi Strobl Zsigmond kétszeres Kossuth-díjas szobrászmű­vésznek, a Magyar Népköz- társaság kiváló művészének, kiemelkedő képzőművészeti munkássága elismeréséül, 90. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje II. fokozata ki­tüntetést adományozta. Képünkön: a 90 éves, ma­gas kitüntetésben részesült művészt Marton Endre, a Nemzeti Színház igazgatója köszönti a Fészek Klubban megrendezett születésnapi ünnepségen. (MTl-foto — Molnár Edit felv. — AS) Cikkünk nyomán Fsiefssséire vonták a későn érkezőt Június 23-i számunkban „Mit kap a vendég” címmel az idegenforgalom növeke­désével egyenes arányban növekvő ellátási gondjaink­ról írtunk, bírálva az egyes kereskedelmi egységekben ta­pasztalható visszásságokat is. A cikkre a parádi ÁFÉSZ igazgatója válaszolt, mint az egri Katona téri szövetkezeti áruház egyik üzemeltetője: Az ügyben vizsgálatot tar­tottunk, és megállapítottuk, hogy a nyitással megbízott dolgozó késve érkezett mun­kahelyére, s így a többi dol­gozó sem tudta időben meg­kezdeni munkáját az áru­házban. A fentiek miatt a dolgozót írásban figyelmez­tettük, s kedves vásárlóink­tól ezúton is elnézést ké­rünk. — Leheletfinomságű cse­lek, villámgyors vágták a labdával, zsonglőri labdale­vételek, mértani pontosság­gal irányított átadások, szellemes megoldások, szédí­tő bombalövések és legfő­képpen a gólok teszik párat­lanul népszerűvé a labdarú­gást az egész világon... A futballt a gólért játsszák, a gól teszi ezt a sportot iga­zán vonzóvá, milliók szóra­koztatójává — így kezdi Tichy Laj06. — A ma korszerű csatára az, aki a labdarúgás elemei­ből minél többet tud! A rú­gókészség fejlesztése, a meg­felelő rúgótechnika, elenged­hetetlen feltétele a korszerű csatárjátéknak. A tömörülő védelmek ellen az átlövés igen eredményes. — Ma nagy a versenyfu­tás a térért és az időért: mi­nél kisebb területen, minél rövidebb idő alatt kell a lab­dát birtokba venni és továb­bítani. Széles mozdulatokra, „előkészületekre” nincs idő és nincs hely! A megválto­zott iramú játék és a szinte tudományosan kitervelt tak­tika követelőén írja elő, hogy a lövés technikája is megváltozzék! A különböző rúgásfajták közül, én a ka­páslövést tartom a legered­ményesebbnek. A legrövi­debb idő alatt és a legrövi­debb úton jut a labda a cél­ba. Góljaimnak jelentős ré­szét értem el így. |„ I L ; — öt alkalommal voltam az NB I. legeredményesebb játékosa — vagy ahogy mon­dani szokás — gólkirálya. Eddigi pályafutásom alatt — minden rendű és rangú mér­kőzést számítva — 1392 gólt szereztem. Góljaim mintegy 60 százalékát távoli lövések­ből, a tizenhat és feles vonal közeléből értem el. Százalé­kokban kifejezve: az öt és fel«# vonal tájékáról 20, 16 20.55: Családi kör Ma este ismét jelentkezik a Család; kör, a szülök és nevelők népszerű magazinja. A havonta adásra kerülő műsor júliusi száma a nyár­hoz, a szünidőhöz kapcsoló­dik — a vakáció gazdag programjának helyes össze­állításához ad tanácsokat. Szó lesz a fényképezésről és egy lemezgyűjtőhöz is be­kukkant a kamera. A tv-né- zők láthatják a Kovács csa­lád életének újabb tanulsá­gos epizódját, mely a gyer­mekbarátságról szól. A szü. leinek mindig gondot okozó gyereket Kovács Krisztián alakítja. A nyitott ajtó című műsor ma a gyermek-nőgyógyászt látja vendégül. A Legfőbb Ügyészség vizsgálatai második félévben a A Legfőbb Ügyészség a második félévben számos vizsgálatot folytat különbö­ző jogterületeken, a megyei (fővárosi) és járási (kerüle­ti) ügyészségek bevonásával. Ennek során főleg az állam­polgárok szélesebb körét érintő jogszabályok érvénye­sülésére, a jogalkalmazás és jogértelmezés egységének biztosítására fordítanak fi­gyelmet. Büntetőjogi tevé­kenységük körében például megvizsgálják, hogy a vas­úti átjáróknál jelentős szám­ban bekövetkezett, nemegy­szer súlyos tömegszerencsét­lenséget előidéző balesetek földerítése, a felelősségre vo­nás és a biztonsági intézke­dések megtétele miként se­gíti elő a közúti és vasúti közlekedés biztonságát. Va­lamennyi főügyészség meg­vizsgálja az utógondozás és a hivatásos pártfogók tevé­métemél messzebbről 20 szá­zalékban voltam eredmé­nyes. Arra külön büszke va­gyok, hogy a nagyválogatott­ban 49, a B-ben 12, az ifjú­sági válogatottban pedig 20 gól szerzője lehettem — mondotta Tichy Lajos. ★ Csodálatos gólok Nehéz a csatárok élete. Egy-egy gólveszélyes táma­dó akármerre néz — ha erre egyáltalán van ideje —, lá­bakat, feléje száguldó ellen­feleket lát. Üres, szabadon hagyott zöld gyep már csak vágyálmaiban tűnik fel. Sem lövésre, sem cselre nincs he­lye. Ha csak nem jóval gyor­sabb ellenfelénél és zsebken- dőnyi helyen nem tanult meg kapura lőni. Ily körül­mények között csak bámu­lattal lehet adózni Tichy La­josnak, az ötszörös gólki­rálynak. (A könyv szerzői hét olyan védőről számolnak be, akik igyekeztek megkeserí­teni a gólgyáros életét. Itt a Botonddal történt esetét is­mertetjük.) Bütyök, Pepecs, Botond . 11 Az idők folyamán ebben a sorrendben ezt a három be­cenevet ragasztották Berendi Palira, a Vasas válogatott fedezetére. A Bp. Honvéd— Vasas találkozókon ő volt Tichy őrzője. A kis termetű, nagyon keménykötésű, oly­kor kíméletlen játékos ár­nyékként követte mindenü­vé a csatárt. Egy népstadion­beli, villanyfényes találko­zón 86 percen át sikeresen keserítette Lali életét. Pedig hát mindent megpróbált, hogy elszakadjon cerberusá­tól. Labda nélkül is sokat mozgott, de őrzője lihegése csak ott zsongott-zúgott a fü­lében. A Vasas 3:2-re veze­tett. Kettőjük párviadalából a 86. percig majd mindig Berendi került ki győztesen. Ekkor egy jobbról szállá ' kenységének törvényességét, azt, hogy az illetékes ható­ságok és intézetek megtart­ják-e a fiatalkorúak utó­gondozásával kapcsolatos jogszabályokat. Országos vizsgálat során ellenőrzik a bírósági eljá­rásban kifejtett ügyészi te­vékenységre vonatkozó leg­főbb ügyészi rendelkezések végrehajtását. Ennek kere­tében azt veszik szemügyre, hogy a vagyoni hátrányt okozó büntetések kiszabásá­ra és a polgári jogi igény érvényesítésére tett indítvá­nyok és perorvoslatok (fel­lebbezés, törvényességi óvás, perújítás) megfelelnek-e a követelményeknek és milyen eredménnyel jártak. Az ügyészség feladatköré­be tartozik az állampolgá­rok érdekeinek, jogainak vé­delme is. Ennek megfelelő­adást Lalinak a balösszekötő helyén sikerült levennie a kaputól vagy 20 méterre. Tichy úgy fordult, hogy Be­rendi nem fért hozzá a lab­dához, majd 16 méterről lőtt Hiába vetődött Szentmihá- lyii, a kapu bal sarkában „ült” az egyenlítő gól. Újra­kezdés után Komára sze­relt. Ívelt, 30 méteres leadá­sa a Vasas 16-osa tájékán tartózkodó Tichy felé szállt. Berendi ezúttal lemaradt. Lali azonban nem engedte földre esni a labdát, hanem ismert speciális cselét alkal­mazta: csőrrel átperdítette a támadó Mészöly feje fölött, majd megkerülve a Vasas válogatott középhátvédjét, az ötös sarkáig kisodródva, szinte az alapvonalról, lehe­tetlen szögből, a hosszú felső sarokba lőtte a negyediket, a győztes gólt. A közönség tombolt Tíchy Lajost pedig társai a vállu­kon vitték le a játéktérről. A Rába partján az ETO— Bp. Honvéd mérkőzés az MNK-ért a győriek 6:0 ará­nyú győzelmével végződött A második félidőben Keg- lovich kíméletlen belemené- se oly súlyos sérülést oko­zott, hogy Tichy hosszú idő­re harcképtelenné vált — Magatehetetlen voltam. Az orvosunk, Fröhlich dok­tor támogatott az öltözőbe. Térdem már olyan volt mint egy jól fejlett cipó. Otthon úgy kellett felvágni a nadrágomat Operációra került sor. Né­hány hónap után azonban edzésbe állhatott Tichy, 6 nyáron már az olimpiai kupa mérkőzésein is szerepelhe­tett, majd egy évvel a sérü­lés után, 1968. november 4-én már sor került bajnoki mérkőzésre is. „i..,., en az ügyészi vizsgálat fog­lalkozik azzal, hogy az ipa­ri szövetkezeteknél — a há­ziipari szövetkezetek kivéte­lével — miként tartják be az üzemi balesetek megelő­zésére, bejelentésére és nyil­vántartására vonatkozó jog­szabályokat. A vizsgálatok során — a területi szövet­ségek munkavédelmi fel­ügyelőivel együttműködve — ellenőrzik, hogy a balesetek megelőzését megfelelő szer­vezet fenntartásával és rend­szeres ellenőrzéssel biztosít­ják-e. Különös figyelemmel tanulmányozzák az üzemi baleset miatt indult kártérí­tési ügyek intézését, többek között azt: tapasztalható-e olyan törekvés a szövetke­zet részéről, hogy a felelős­séget a balesetet szenvedett dolgozóra hárítsák át: meg­történik-e az üzemi bal­eset (foglalkozási ártalom) bekövetkezéséért vétkes dol­gozó felelősségre vonása stb. Jelentős helyet foglal el a munkatervben a vállalati bér- és szolgálati lakásokra vonatkozó jogi normák al­kalmazásának törvényességi vizsgálata. Itt azt ellenőr­zik, hogy a vállalati bérla­kásokra vonatkozó általános rendelkezéseket, valamint a szolgálati lakásokkal kapcso­latos jogszabályi előírásokat a lakással rendelkező szer­vek (és bizonyos összefüg­gésben a lakásügyi hatósá­gok) megtartják-e. így pél­dául: a bérlőkijelölés, a la­kás-használatbavételi díjak megállapítása és vállalati bér, illetve szolgálati lakás jellegének megszüntetése a jogszabályoknak megfelelő­en történik-e. Vizsgálják azt is, hogy milyen gyakorlatot folytatnak az állami szer» vek a szociálpolitikai ked­vezménnyel csökkentett dí­jak részbeni vagy teljes el­engedése tekintetében. A polgári jogterületen dol­gozó ügyészek elemzik az újítási és találmányi ügyek­ben folytatott ítélkezési gya­korlatot E feladat célja, hogy — a várható jogsza-. bályalkotás támogatása érde­kében — a felmérés alapján elemezzék a találmányokra vonatkozó rendelkezések ér­vényesülését, illetőleg feltár­ják az ilyen perekben foly­tatott ítélkezés problémáit. A vizsgálatok után a ta­pasztalt törvénysértések megszüntetésére az ügyészek intézkedéseket tesznek. . C^oftAI Í -Mífjélr-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents