Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-26 / 173. szám

Ha a

Elindulnak ősszel, tavaszéval, a téli szünetben, a nyári vakáció idején. Jönnek csoportosan, tanaraik vezetésével, s utrakelnek kettes- ben-hármasban is. Vonzza őket Eger barokk varázsa, a vár romantikája, s az ezerarcú Büki; idegnyugtató csendje.

A csomagban, a hátizsákban ott lapul a hazai útra- való, s a pénztárcából sem hiányzik két-háromszáz forint zsebpénz.

Mindannyian élményekre, tartalmas, szórakoztató programokra, s természetesen kulturált vendéglátásra várnak. Otthonos szállásra, kiadós, olcsó reggelire, ebédre. vacsorára.

Nézzük meg, teljesülnek-e vágyaik, vagy csalatkoznak reményeikben!

CAMPING £S TURISTASZÁLLÓ

Rendszerint levelezéssel kezdődik, mert az első, a legfontosabb a szállásszerzés. Erről a pedagógusok időben gondoskodnak, hiszen a korábbi években megtanulták, hogy nem nagy. a választék, s az jár jól, aki előbb rajtol.

Mi a helyzet ma?

Erről így beszélnek a diákturizmus illetékesei:

Pálinkás László, az Expressz Ifjúsági és Diákutazási Iroda Heves megyei kirendeltségének vezetője:

— Lényegesen kedvezőbb a helyzet, mint az elmúlt években, öt felsőtárkányi turistaházunkban 240 fiatalt fogadhatunk. Ugyanebben a községben átvettük a cam- pinget is, ahol négyszemélyes faházakban egyszerre nyolcvannégy diák kaphat szállást. Miénk a hatvan vendéget váró Sziklaforrás szálló is. Tavaly nyitottuk meg a Szépasszonyvölgy-i campin- get, amelyet az idén korszerűsítettünk. Itt egy turnusban több mint száz ifjú turista pihenhet, méghozzá úgy, hogy a szórakozási lehetőséget is biztosítjuk számukra. Az egri József Attila Kollégium és a Malom utcai diákotthon nyolcvan- nyolcvan nyári szálláshellyel rendelkezik.

Hasonló fejlődésről, ugyanilyen jó hírekről tájékoztat dr. Komáry Endre, az Eger- Tourist vezetője is, aki munkatársaival együtt igen sokat tett azért, hogy mindjobban érezzék magukat a megyeszékhelyre látogató általános és, középiskolás fiúk- lányok:

— Már második éve működik Egerben, az Egészségház utcában egy nyolcvan- férőhelyes turistaszállónk. Felsőtárkányba százhúsz fiatalt várunk. Örömmel mondhatom azt is, hogy a jöuő még többet ígér. A Szarvas téri laktanyában szeretnénk kialakítani egy háromszáz diákot befogadó szállót, ahol turistaklubot is létesítünk majd. A javításhoz, az átalakításhoz azonnal hozzákezdünk, amint az első lakók kiköltöznek. Ez az elképzelés egy nagyobb szabású terv része, hiszen a Mekcsey utcában — több fokozatban — négyszáz vendéget fogadó motelrendszer épül az elkövetkező tíz év során.

S ezzel még nem zárult a kör, hiszen országjáró fiatalokra számít az egri Butt- ler-ház, s a Vadászkürt szálloda is.

Kétségkívül nem egyformák a férőhelyek, még akkor sem. ha az ár úgyszólván azonos. A Malom utcai u* középiskolás diákotthonban ahol a szobák négy személyesek, s a legkorszerűbben felszereltek énnúgy húsz forintot kell fizetni egy éjszakára. mint a felsőtárkányi szerényebb, de ióval zsúfoltabb turistaszállókban.

Az jár jobban, aki korábban tervez, intézkedik, s lefoglalja a szállásokat.

19*L juhu» 8Ö, péntek

turista diák...

FÉLMILLIÓS

SEGÍTSÉG

Húsz-huszonnégy -huezonöt forint nem nagy összeg, hi. szén gyermekeik pihenéséért, nyaralásáért szívesen áldoznak a szülők még akkor is, ha azért ideiglenesen meg kell nyirbálni a család be- idegződött költségvetését.

Mégsem maradnak magukra. hiszen gondjaikon köny- nyített, és segít az állam, pontosabban az Állami Ifjúsági Bizottság, amelyet korábban Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács néven ismertek meg a fiatalok.

A túrázó diákok étkezési és szállásutalványokat kapnak, s ehhez jön még az ötven százalékos utazási kedvezmény. A tömb tíz napra, szól, bárhol beváltható, s az ebédhez hét forint ötven fillér, a szállásdíjhoz tíz forint térítést biztosít.

Nem kis összeg ez, hiszen csak a Heves megyei Diák Szociális Bizottság félmilliót áldozott 1974-ben az ifjúsági turizmus támogatására.

A részletekről így beszél Sebestyén János, a megyei művelődésügyi osztály helyettes vezetője:

— 1100 darab üdülóutal- ványt adtunk a táborozó középiskolás diákoknak. Személyenként száz, forintot fizettek, s ezért egy heti ellátásukról, szállásukról gondoskodtak. Nyolcszáz úttörő kapott egyenként kétszáz forintot hasonló célra. Száztíz fiatal külföldi utazását köny- nyítettük meg a mindany- nyiuknak járó ötszáz forintos támogatással. Nyolcszáznak adtunk utazást, étkezési és szálláskedvezményt biztosító utalványtömböt

Felesleges bizonygatni mit jelent ez a juttatás. Elég csak azt megemlíteni, hogy évről- évre több diák indul országjárásra, mert kevés pénzért is megkapja a kulturált ellátást, a kényelmet.

PROGRAMBAN

NINCS HIÁNY

A ma turistája igényes, legyen az akár fiatal, akár felnőtt. Épp ezért igényli a

rendszeres tájékoztatást, a programkínálatot. Valón megkapja-e. s ha igen, akkor mit nyújtanak számára?

Dr. Komáry Endre:

— Nemcsak a szállást biztosítjuk, hanem — természetesen ingyen — megszervezzük az étkeztetést is. Ezzel mentesítjük a csoportokat a legtöbbször bosszantó várakozástól, attól, hogy vendéglőről-vendéglőre vándoroljanak, s csak órák múltán kapjanak helyet. Ha idegenvezetőt kémek, szívesen segítünk. Arra is lehetőség adódik, hogy a vonattal érkezők számára egy-egy napra autóbuszt szerzünk, s így bejárhatják Eger környékét, eljuthatnak Szilvásváradra, s a Bükk legfestőibb pontjaira. Nem feledkezünk meg a nyári táborozókról sem, hasonló segítséget nyújtunk nekik is.

Változatos és gazdag az Expressz kínálata is.

Pálinkás László:

— Biztosítjuk az étkezést, megszervezzük a kirándulásokat. A gyalogtúrákhoz a megyei természetbarát szövetség ad szakvezetőket. Bemutatjuk nemcsak a megye természeti szépségeit, műemlékeit, hanem a különböző ipari létesítményeket is, elvisszük a fiatalokat — ameny- nyiben igénylik — az egyes gyárakba, üzemekbe.

HÁRMASBAN

HÁTRÁNYOS?

Az összkép kedvező. Elégedett lehet a diák, a szülő, a pedagógus, hiszen nem jelent gondot a kirándulások szervezése, s kis pénzért is jó ellátás, kényelem, változatos program várja Egerben és Heves megyében — egyébként hasonló a helyzet másutt is — a fiatalokat.

Nem kis dolog ez, hiszen a diákturizmus aligha üzlet, legfeljebb rentábilis vállalkozás, mondhatni nemes szolgáltatás a felnövekvő nemzedék számára.

Akadnak kisebb nehézségek is. Nem mindig járnak szerencsével azok, akik ket- tesben-hármasban indulnak és érkeznek Egerbe. Akik erre vállalkoznak, azoknak célszerű jónéhány hónappal előbb intézkedni, s biztosítani a szállást, mert főidényben — bármennyire is gyarapodott a férőhelyek száma — sokszor zsúfoltak a turistaházak. A jövőben érdemes lenne — s ez elsősorban az Expressz feladata — több kollégiumot is bérelni a nyári szünidőben.

Kevés a valóban tájékoztató jellegű leporelló, prospektus és szóróanyag, s ez bizony nehezíti a tájékozódást. a pontos információt.

Egy azonban tény — s ez a lényeg — a ma diákturistájának öröm az országjárás, s úgy ismerkedik meg a barokk Egerrel, a legendáshírű várral, a színeit kínáló Bükkel, hogy felszabadultan, bosszúság nélkül élvezheti a pihenés, a vakáció napjait...

Pécsi István

Szabadtéri szoborkiállítás Szegeden park>Zd\ilsIL?rZe

zső, Munkácsy-díjas szobrászművész legújabb alkotásait állították ki.

(MTI-foto — Tóth Béla felvétele)

12 300 címszó

Készül a „mindenki” lexikona

A XVII. század közepétől napjainkig hazánkban körülbelül 200 lexikon jelent meg; ezeknek negyedrésze 1955-től napjainkig. A. sort a tudós, Apáczai Csere János magyar enc'yklopédiája (1653) nyitotta meg, s napjainkban csak a könyvesboltok kirakatát kell végignézni: egyszerre több lexikon kínálja gazdag tartalmát.

A mindenki lexikonával a legszélesebb olvasóközönségnek használó müvet akart készíteni a Akadémia Kiadó lexikonszerkesztősége. A tapasztalatokat felhasználva, a közönség hozzászólásait meghallgatva gondos válogatás(Tudó sítónktól)

A SZOT, a Népművelési Intézet, a Csongrád megyei SZMT, valamint a szegedi városi tanács rendezésében került sor a közelmúltban a réptáncegyüttesek első országos minősítő versenyére. A meghívott, már országos hírű csoportok között lépett fel a gyöngyösi Vidróczki együttes is, amelynek tagjai két évvel ezelőtt Sátoraljaújhelyen „kitáncoltak” egy aranydiplomát. A szegedi bemutatkozás ismét meghozta

6al azt a több mint 12 ezer szót dolgozták fel, amelyek a szerkesztőség meggyőződése szerint a mindennapi életben a legkeresettebbek.

Ez az általános kislexikon 12 300 címszót tartalmaz, terjedelme két kötetben 1100 oldal, kéthasábos szöveggel, illusztráció nélkül. Az anyag körülbelül 60 százaléka társadalomtudomány is, 40 százaléka természettudomány is és műszaki tudnivaló. A közönség kívánságát figyelembe véve a mű színház-, filmművészeti és sportanyaga az eddigi hasonló kiadványokhoz képest gazdag.

az elismerő kitüntetést a

gyöngyösieknek. A szakmai zsűri véleménye szerint a

Vidróczki együttes tartja a jó formáját, a csoport minden fellépéséből az alapos- előkészítésre, a gondos komponálásra, táncszeretetre lehet következtetni, ezért ismét megkapták az aranydiplomát.

A kitüntetett csoport tagjai az új-szegedi szabadtéri színpadon megtartott gálaesten a közönség tetszését Is kivívták.

Baranyi Imre

20.00:

Látogatók és útitársak

Tévéjáték Czele György írásaiból. A fiatal, 26 éves író számára ez az első nyil- vános „fellépés”; első no- velláskötete csak a jövő év elején fog megjelenni. A tévéjáték három önálló történetből áll, s mindegyikben a váratlan találkozások hatásait vizsgálja az író. Az első — az Ütitársak — arról szól, hogy egy 40 éves férfi kocsijába felkéredzkedik egy fiatal fiú, s jóllehet mindössze két-három órát töltenek együtt, a férfi számára mégis meghatározó erejűvé válik ez a találkozás, ösz- szeméri saját indulását és jelenlegi helyzetét a véletlen útjába került fiúéval. A Vacsora kettesben című rész főszereplője a szabadságát

töltő orvos, aki megkísérel

magánemberként megszabadulni élete kínzó konfliktusaitól. A vendég című novella tévéváltozata két gyerektelen öregemberhez betoppanó fiatal fiúról szól,

Sikeres szereplés

Ismét aranydiplomát kapott a Vidróczki táncegyüttes

Grúz ]ano3:

Sorsunk a dél-hevesi tájon

Véies-jajjos szimfónia

XIV.

Tiszafüred július 25-én esett el újra. A román parancsnokot felháborította a vörös katonaság hősi ellenállása, s dühében á községhez közel, a tiszaigari út mentén 47 foglyot lövetett agyon, 260-at pedig Romániába küldött kényszermunkára.

Július 29-én keltek át a Tiszán a román királyi csapatok, s augusztus 1-én már

megszállták Heves és Besenyőtelek községeket is. Egert az 5. román királyi Rossiori- lovasezred augusztus 3-án szállta meg. Az ellenség még egy kis leckét kapott Egernél a visszavonuló vörös katonáktól, akiknek parancsnoka Bródy András főhadnagy, ütegparancsnok volt.

Isaák Gyula alispán augusztus 3-án küldöttséggel fogadta a román megszálló csapatokat, s a város hódolatáról biztosította a román parancsnokot. Heves megyében is mindenütt felosz- ' itták a munkástanácsoka*

irektóriumokat, a vörös őrséget, s a régi közigazgatás átvette hivatalát. Első ténykedésük a szocialisták elleni véres megtorlás volt.

A románok bevonulása után a potentátok, a hatal- maskodók — román protektorátus alatt — Hatvanban 47, Gyöngyösön 9, Egerben 2, Kápolnán 2, Tiszafüreden 7 embert végeztettek ki minden bírói eljárás nélkül, összefogdosták a vármegye egész területén a tanácskormány funkcionáriusait, a munkásvezéreket és mindazokat, akik nekik nem tetszettek. Ezeket a legkegyetlenebb kínzásokkal gyötörték. sanyargatták az egri börtönökben. A vérfürdők főrendezői és főszereplői volt tartalékos tisztek, s a vörös őrségbe beszervezödött régi csendőrök, rendőrök, pénzügyőrök stb. voltak. Terrorista különítményeket alakítottak, amelyek Gyöngyösön, Hátvanban, Tiszafüreden vésztörvényszékeket állítottak fel. Gyöngyösön például Georgescu román királyi őrnagy parancsára augusztus 8-án nyolc embert végeztek ki a nagy lovassági laktanya udvarában. Hatvanban 9 szocialistát gyilkoltak meg. Ugyancsak Hatvanban 6 Salgótarjánból elhurcolt kommunista bányászt lőttek agyon. Az áldozatokat gúzsba kötötték és úgy ütöttékverték. Az elfogottak mind agyonra verve kerültek be a fogdába, ahol tovább folytatták a kínzásokat. A törvényszéki épület második emeletén „simító”-nak nevezett kínvallató termet rendeztek be.

„Akit ide bevittek, az csak cafatokká verve, véresen, eszméletlenül, lepedőben került onnan vissza a cellákba" — írta az egyik fogoly. „Hajukat bicskával levagdosták és Lenin gipszszobrának porrá zúzott anyagával keverve etették velük. .. Fejükre hátizsákot húztak, gúzsba kötözték kezüket, lábukat. s lábuknál fogva felfüggesztették őket és meztelen talpukat, hátukat, hasukat vertek, amíg csak ki nem hasado- zott a bőrük. Égő cigarettát, szivart vertek a szájukba. Égő szivarral sütögették nemi testrészeiket... Ismételten kijelentjük — írja —, hogy ezek csak rapszódikus töredékei annak a hatalmas véres-jajjos szimfóniának, mely Egerben játszódott és tart még ma is.”

A fehér különítményesek a falvakat is járták. Dobszó útján hirdették ki, hogy botozás lesz és össze kellett írni a községházán a zsidókat, a

szocialista gyanúsokat. A gyári munkások, bányászok, nincstelen parasztok és kisiparosok százait tartóztatták le és vitték Egerbe a főgyűj- tőhelyre, ahonnan különböző táborokba szállították őket.

A letartóztatottak száma annyira megnövekedett, hogy befogadásukra a törvényszéki fogház kicsinek bizonyult, s az alispán úr volt szíves elhelyezésükre a régi vármegyei börtönt átengedni. Ezidő szerint a letartóztatottak összes száma 382.

A Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének 1920. június 11-i felhívásában már az egri fogolytáborban 2000 főről beszél.

„A román megszállás eleinte hangzatos jelszavakkal indult — írja az alispán a törvényhatósági bizottság közgyűlésén előterjesztett jelentésében — az Egert megszálló csapatok parancsnoka hangoztatta, hogy csak a kommunizmus letörése végett, s nem mint ellenség jöttek vármegyénkbe, sőt a magyar és a román nemzetnek a bennünket körülvevő szlávgyűrű elleni egymásrautaltságát emlegették, később azonban közönséges rabló módjára jártak el és rekviráltak derűre-borúra mindent, akár volt rá szükség, akár nem.” Ss valóban az alispánhoz beérkezett jelentések azt bizpnyították. hogy a románok szabadon raboltak, fosztogattak és semmi más hatalmat nem ismertek el. A hevesi járási főszolgabíró jelentette az alispánnak, hogy a román katonák a járás területén rabolnak, fosztogatnak, rekvi- rálnak gabonát, igavonó állatot egyaránt. Lakásokba betörnek, malmokat, cséplőgépeket szerelnek le, vagy különböző címeken pénzt követelnek. Pusztatenken például a cséplőgép működéséért 2400 korona működési díjat követeltek. Jelenti a főszolgabíró, hogy a lakosság ellenállásra kész, nagyon el- keseredétt. Kisköréről ugyan kért a főszolgabíró és kapott is román őrséget, azonban a visszaéléseket képtelen megakadályozni.

1919. augusztus 13-án egy román tábornok a helyi csendőrséget és polgárőrséget leszereltette, a fegyver- viselést korlátoztatta. Pedig a csendőrség felső utasításra a kompromittált személyek, kommunisták letartóztatására és Egerbe történő beszállítására kapott parancsot. A románok minden olyan személyt letartóztattak, akik valamilyen módon segítették a proletárhatalmat. A letartóztatottakat nem engedték Egerbe szállítani, Kiskörére gyűjtöttek össze minden le- fogottat. A főszolgabíró gyors segítséget kért a megye azonban teljesen tehetetlen volt, segítséget nem nyújthatott. A román csapatok elvonulása után az embervadászat még nagyobb arányokat öltött. A spiclik, besúgók fáradhatatlanul dolgoztak. ÍTol^Utjuk)

I