Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-26 / 173. szám

Nőpolitika, negatív vonásokkal Vizsgálódás négy hatvani munkahelyen Pullai Árpád Heves megyébe látogatott (Folytatás az 1. oldalról) kai, a gyengeségekkel szem- szavidéki Vízügyi Igazgatóság ideológiai követelésekkel lép­nek fel, amelyek elfogadha­tatlanok. A szocialista orszá­gok tárgyalási feltételei kor­rektek, megvalósíthatók, Európa és a világ népeinek biztonságát szolgálják és akár hosszabb tárgyalások után is ezt el kell fogad niok a nyugati tárgyaló partnerek­nek is. ben. Gazdasági helyzetünkről szólva elmondotta, hogy az első félév eredményei az iparban jók, lényeges növe­kedés van az előzőekhez ké­pest. Ritmikus, nyugodt az ipar termelése, külkereske­delmünk is eredményes fél­évet zárt, a mezőgazdaságban pedig a rossz időjárás elle­Egy kis eszmecsere Kiskörén a munkáról, az életről. Ezt követően belpolitikai kérdésekről szólt a Központi Bizottság titkána. Elmondot­ta, hogy az ország belpoliti­kai életére, mindennapjaink­ra, a XI. kongresszusra való készülődés nyomja rá a bé­lyegét. Mindenütt kezdik számba venni a X. kongresz- 6ZU6 határozatainak végre­hajtását és lelkes munkavál­lalásokkal készülnek a kö­zelgő kongresszusra. Hely­zetünkről, pozíciónkról szól­va elmondotta, hogy azok nem rosszak, sőt, jók. A párt helyzete kielégítő, a partban az alapkérdésekben egység van, a párt politikáját elfo­gadja és követi nemcsak a párttagság, hanem az egész or­szág közvéleméfiye. Mindeb­ből következik, hogy gazda­sági, politikai és ideológiai feladataink megoldhatók, a X. kongresszus határozatai­nak döntő többsége megva­lósul. A párt, kongresszusán nyugodt lelkiismerettel áll­hat a párttagság, az ország elé. Nem jelenti ez persze — mondotta az előadó —, hogy ne lennének gondjaink, fel­adataink. A következőkben felhívta a figyelmet az 1972- es novemberi határozat és az azt követő Központi Bizott­ság határozatainak végrehaj­tására. Felhívta a kommu­nista aktíva figyelmét, lépjen fel határozottan azokkal a káros jelenségekkel szemben, amelyek az élet bizonyos te­rületén jelentkeznek: pénz- hs ihászás. harácsolás, mun­kanélküli vagyonszerzés. A kommunistáknak óvniok kell a törvényességet, a társadal­mi tulajdont, nem mehetnek el közömbösen — a vélt bé­kesség miatt — a hibák mel­lett. A párttagság zöme be­csülettel, áldozatkészen dol­gozik, s ennek így kell len­nie a jövőben is, mert csak így tudunk fellépni a híbák­néré is eredményesen bir­kózunk meg az aratással. Az eddigi kilátások szerint jó termés ígérkezik, még a ta­valyi rekordhoz képest is. Gond viszont, a zöldség- és a gyümölcsellátás és az idő­járás nem valami jó kilátá­sokat ígér. A továbbiakban arról be­szélt, hogy a kommunisták­nak a kongresszusi készülő­vezetője tájékoztatott az erőmű beruházásáról és is­mertette a Kisköre és Tisza­füred közötti vízparti üdülő­körzet kialakításának elő­készületeit. Kiskörére érve Pullai Árpád megtekintette az erőműtelepet, a hajózsili­pet és a duzzasztóművet. A duzzasztómű vezérlő termé­ben Baráti Jánostól, a kap­csolótábla kezelőjétől család­ja, gyerekei, fizetése és ter­vei felől érdeklődött és ugyanezekről „faggatta” Ada- mecz Jánost, Szabó Imrét és Kiss Ambrust is. A Tiszai Erőmű Vállalat kiskörei egységénél Zagyvái Béla igazgató tájékoztatta a vendégeket az erőmű munká­járól, helyzetéről, akik a tájékoztató után megtekin­tették a turbinákat, és elláto­gattak az erőmű vezérlőter­mébe is. Kisköréről Visontára, a Gagarin Hőerőműhöz veze­tett vendégünk útja. Itt Pe­tes István, a gyöngyösi járási pártbizottság első titkára, Alaxai László, az erőmű párt- titkára, Mohácsi Miklós, a vállalat igazgatóhelyettese, dr. Halász Tibor, a Mátra- alji Szénbányák igaz­gatója és Kálomista Im­re, a Thorez bánya ve­zetője fogadták a vendége­ket — és tájékoztatták az erőmű és a bánya helyzeté­ről, terveiről. A vendégek megtekintet­ték a turbinákat, ellátogat­tak a 4-es számú Heller-féle hűtőtoronyba, majd a külszíni fejtéssel ismerkedtek. Pullai elvtárs megköszönte a Heves megyeiek meghívá­sát, elismeréssel szólt a ta­pasztaltakról és eredményes A Gagarin Hőerőműben. ■ (Foto: Perl Márton) dés időszakában sem szabad megfeledkezniök a napi munkáról, a napi feladatok­ról. Tennivalónk van bőven, de a kommunistákra jellem­ző szorgalmas munkával, a tömegek támogatásával meg­oldjuk azokat a feladatokat, amelyeket a X. kongresszus megszabott — fejezte be be­szédét a Központi Bizottság titkára. A kommunista aktíva után — Vaskó Mihály és Fekete Győr Endre társaságában — Heves megye országosan ki­emelt létesítményeivel is­merkedett vendégünk. Po­roszlóról Kiskörére hajózott vendégünk, akit már a ha­jón Nagy Illés, a Közép-ti­munkát, jó egészséget kívánt a megye kommunistáinak, la­kosságának. Pullai Árpád az esti órák­ban visszautazott a főváros­ba. Befejeződött a nemzetközi hidrológiai tanfolyam Ació ... Káció ... Vakációi Az ujjongó felirat már ré­gen elporladt az iskolai táb­lákon. A fiatalok kirepültek a várt nyári napsütés he­lyett a boron gós, esős, kissé hűvöskés nagy szünidőre. Az egyik ide, a másik oda. Mer­re járnak, mit csinálnak? mint amely ilyen tekintet­ben önálló tervvel rendelke­zik, a nagyarányú fizikai, szellemi terhelés ellenére is biztosítva az érdeklődők ta­nulási lehetőségét Ez a terv- szerűség és gondos előkészí­tés meg is mutatkozik az eredményekben. Jelenleg 34 asszony és leány végzi a kö­zépiskolát, munka melletti szakmai tanfolyamra pedig tizenöt női dolgozó jelentke­zett. Politikai oktatásban a kórházi asszonyok 35 száza­léka vesz részt, ami kiugró adat. A Duna Cipőgyár most igyekszik felzárkózni a nő­politika eme fontos frontvo­nalához. Szakmunkásképző tanfolyamot terveznek cipő­felsőrész-készítők számára két női dolgozójukat pedig a cipőipari szakközépiskola nappali tagozatára Íratták be, mégpedig jelentős vállalati ösztöndíj támogatással. Ami negatívum: nem kielégítő a nők körében végzett politi­kai nevelő munka. Feltétlenül szólnunk kell azonban a Műanyagipari Vállalatnál tapasztalt kedve­ző jelenségről. Itt az általá­nos iskola elvégzésére moz­gósítanak, s a szocialista brigádok értékelésénél fon­tos szempont a továbbtanu­lás. Kevés szociális létesítmény * Az eddigieknél kedvezőtle­nebb kép bontakozott ki, amikor a népi ellenőrök a munkahelyek szociális léte­sítménnyel való ellátottságát kutatták. Egyedül a Duna Ci­pőgyárban találtak a MOTI előírásainak megfelelő öltö­zőt, zuhanyozót, az üzemi ét­kezés zavartalansága azon­ban itt sem biztosított. A Műanyagipari Vállalatnál az öltözőszekrény kevés, a Szo­ciális Foglalkoztatónál pedig a 4-es számú részleg van szo­ciális létesítmény teljes hiáJ nyában. Ami a kórház ha­sonló igényét jelenti, elég talán annyit megjegyeznünk, hogy itt a nődolgozók ren­delkezésére álló szociális lé­tesítményt 144 főre .tervez­ték, s jelenleg ennek csak­nem a kétszerese használja azt. Közel eső téma, ezért rög­tön ide jegyezzük, hogy a vizsgált üzemekben igen kedvező fogadtatásra találtak a kormány népesedéspoliti­kai intézkedései. Ezt tanúsít­ja eklatánsán, hogy mind a Duna Cipőgyárban és a Mű- anyagipari Vállalatnál, mind pedig a Szociális Foglalkoz­tatóban az asszonyok szinte — Nemi — mordult visz- sza a szöszke leányka. — Akkor köszönöm, így nem viszem el. — Mit gondol, ki viszi így el most már? Miért vágatta le velem, ha nem kell? — En elvittem volna, de miért tételezi fel, hogy ne­kem jó lenne így is, ha tud­ja, hogy másnak így nem kellenek a másfél centis sze­letek? ★ — Majd bolond leszek va­lami ócska helyre elmenni melózni. Jövőre megint megpróbálom a felvételit. Addig is legalább két és fél ezer kell egy hónapra, mert ha nem, majd törődjön a fater velem. Utóvégre az ő fia vagyok, vagy nem? Jó fi­zetés, kevés meló, ez a jel­szavam. Ki az a bolond, aki szeret dolgozni akkor is, ha nem muszáj? ★ 100 százalékosan három év időtartamra igénybe veszik a gyermekgondozási szabadsá­got, s a kórháznál is jelen­leg 76 dolgozó nő van távol munkahelyétől hasonló ok miatt. INők a vezetésben (?) Itt, ennél a kérdésnél, ér­keztünk olyan ponthoz, amely szinte mindenütt sé­relmet keltett! Bevezetőben jeleztük, hogy a vizsgált üzemekben a dol­gozók 85—95 százaléka nő. Nem így részvételük a veze­tésben! S ez akkor is szemet szúr, ha a foglalkoztatottak zöme betanított munkás yagy egyéb középkáder. Egyik munkahelyen sem találunk nő vezetőt, talán csak a Műanyagipari Vállalat telep­vezető-helyettese kerül ki soraikból. A kórházban még a főorvosok között sem lel­ni a „gyengébb nem” képvi­selőit, nem beszélve az osz­tályvezetőkről. S ugyanígy a Szociális Foglalkoztatónál a fontosabb vezetői tisztsége­ket mind férfiak látják el. A tényekkel igazolt kép azt tükrözi tehát, hogy az irányelveket a nők vezetés­be való bevonásával kapcso­latban mindeddig nem sike­rült realizálni a hatvani NEB által frissen vizsgált üzemekben, munkahelyeken. Remélhetőleg ez csak átme­neti jelenség. S akikre tarto­zik, mielőbb érvényt szerez­nek a jogos igénynek, a párt és kormány által oly kö­rültekintően kimunkált irányelveknek. Tervek, javaslatok Természetesen a hatvani népi ellenőrök vizsgálódása keveset jelentene, ha megre­kedne a ténymegállapításnál, a betegségek diagnosztizálá­sánál. Bár sok esetben ez is segítség! Nem, A városi népi ellen­őrzési bizottság hasznos ja­vaslatokkal, tervekkel siet az érintett üzemek problémáit megoldani. így például utal a vizsgálati anyag arra, hogy a Műanyagipari Vállalat és a Duna Cipőgyár milyen mó­don oldhatja meg a szak­munkásképzéssel- összefüggő szervezési gondokat. Szüksé­gesnek tartja a Műanyagipa­ri Vállalatnál a harmadik műszak megszüntetését. Fel­hívja a figyelmet arra, hogy minden üzemben tegyék vizsgálat tárgyává, miként lehetne a nőket nagyobb százalékban bevonni a veze­tésbe. Felülvizsgálatot sürget a kórház szociális létesítmé­nyeinek pótlása tekinteté­ben. Az üzemélelmezési helyzet megoldatlanságát pe­dig az ÁFÉSZ, a Vendéglá­tóipari Vállalat, a Kiskeres­kedelmi Vállalat és az Üzemélelmezési Vállalattal történő kooperáció révén íté­li rendezhetőnek. A városi tanácsnak szóló javaslatok sorából kiemel­jük a gyermekintézmények fejlesztésére tett célzást, ami széles körű társadalmi össze­fogással realizálható. Míg a négy üzem dolgozóinak szöl- gáltatás-jellegű ellátását a mellékfoglalkozású kisipari hálózat bővítésében vélik biztosítottnak a népi ellen­őrök. Természetesen e javaslato­kon, terveken lehet meditál­ni. A lényeget, a kiváltó okokat azonban nem szabad megkerülni. Erre kíván fi­gyelmeztetni jelen írásunk is! Moldvay Győző Az Országos Vízügyi Hi­vatal székhazában csütörtö­kön tartotta záróünnepélyét az ötödik nemzetközi hid­rológiai továbbképző tanfo­lyam, amelyet az UNESCO felkérésére Magyarország rendezett. A hathónapos to­vábbképzésen 11 ország 21 hidrológusa vett részt; a hallgatók fele fejlődő orszá­gikból érkezett. Az előző négy nemzetközi továbbképző tanfolyammal együtt már 29 ország 82 hidrológus mérnöke vett részt a magyarországi to­vábbképzésen. Az UNESCO kedvező tapasztalatokat szer­zett a magyarországi tanfo­lyamok eredményeiről, ugyanis a végzett hallgatók hazájukba visszatérve jól hasznosították a tanultakat, sikeresen alkalmazták a leg­újabb vizsgálati módszere­kek ★ — Unom mar a Magas- Tátrát.. Mi van ott érdekes? Mindig csak az erdő, a la- nofka, a kemping, aztán át­furikázunk lengyelbe, Zako- pánéban térdig járjuk a lá­bunkat, mert ott állítólag ol­csón lehet vásárolni kozme­tikai cikkeket, öregem, in­kább a jugó tengerparton egy hét, mint egy hónap az „örökszép Magas-Tátrában". Dehát az öregek ilyenek. Hat mit szólsz? ★ — Te, láttad? Nem akar­tam hinni a szememnek. — Mit kellett volna lát­nom? — Az igazgató fiát. Azt a kitűnő tanulót, aki a taná­rok szemefénye volt mindig. Tudod, mindifi róla nyomtak Hatvanban fontos és ér­dekes akcióra vállalkozott a közelmúltban a helyi népi el­lenőrzési bizottság. Nem a legnagyobb gyárakban, ha­nem több középüzemben és munkahelyen vizsgálta: ho­gyan segítik a nők foglalkoz­tatási, anyagi és szociális kö­rülményeinek javítását? Be­tartják-e a nők védelmére vonatkozó rendelkezéseket? Hogyan támogatja a vezetés a gyermekes anyákat, s mit tesz szakmai, politikai to­vábbképzésük érdekében? Miért nem olyan gyárba lá­togattak, mint például a konzervüzem? Mert túlzottan előtérben van, s jobbak a személyi és tárgyi előfelté­telei is a program megvaló­sításának. Azonkívül sokkal nagyobb szervezeti múlttal rendelkezik, mint például a Duna Cipőgyár, a Műanyag- ipari Vállalat, a Szociális Foglalkoztató, vagy éppen a kórház, amely most szintén a „szórásba” esett. Bérkülönbség és fluktuáció Ahogyan a vizsgálat anya­gából leszűrhető, a nők foglalkoztatási aránya össz- létszám tekintetében vala­mennyi munkahelyen 85—95 százalék között mozog. S bérkülönbség a szakképzett és szakképzetlen dolgozók kö­zött mutatkozik. A kórház­nál az jelent problémát, hogy az egészségügyi dolgozók legutolsó bérrendezése óta más munkahelyeken is tör­tént korrekció, ezért a pá­lya vonzása csökkent. Emiatt aztán kevés a szakképzett ápolónő, s nagy a fluktuá­ció. Egyes osztályokon, mint a sebészet, gyermekgyógyá­szat, 12 órás munkaidőt kel­lett bevezetni, ami fáradttá, kimerültté teszi az itt dolgo­zó nőket. A népi ellenőrök természe­tesen igyekeztek a gond mé­lyére tekinteni. Így azt is megállapíthatták, hogy a más területekre való áram­lásban legtöbbször a család- alapítás és a gyermekgondo­zási szabadság igénybevétele játszott döntő szerepet. Ami sommásan egyértel­mű: minden vizsgált terüle­ten fizikai adottságaiknak és szakképzettségüknek megfe­lelő munkakörben foglalkoz­tatják a nőket. S például a Műanyagipari Vállalatnál az egy hónapi betanítási idő alatt megkapják fizetésként a kategoriabér 80 százalékát. Középiskola, szak mun kásképzés Oktatás, iskoláztatás tekin­tetében első helyen a hatva­ni kórházat kell említenünk, fiatalok a szöveget. Hogy a Tibi így, a Tibi úgy. Hát, öregem, majdnem szétvetett a röhö­gés. Tudod, mit csinált? — Nyögd már ki!! — Elment a kőművesek mellé trógerolni. A fő utcán lapátolta a homokot az egyik építkezésnél. Megálltam mel­lette és megkérdeztem: Mi az, Tibiké, ez is kell az egye­temi felvételihez? — A hülye, mintha rá len­ne szorulva arra a rongyos néhány százasra, amit kap ezért a lapát-szimfóniáért. ★ Az éles kés ujjnyi vastag szeleteket vágott le a kötö­zött sonkából. Egy fiatal kis­lány nyiszalta a vágnivalót, majd türelmetlenül lecsapta a kést a pultra: — A fene egye meg ezt a vacakot! Legalább tízen álltak a pult másik oldalán, türel­mesen várva a sorukra. Sen­ki sem szólt a kifakadás mi­att. A kislány visszajött, a sonkát újra nyiszálni kezdte. — Nem tudná vékonyabb szeletekre vágni? — Kérdez­te egy szelíd hang. Aztán nemzetközi ifjúsági tábor Egerben, barackszedés az állami gazdaságban, út­törőtábor a Velencei-tónál. Mennyi fiatal mindenütt. Igmf) íNwusöbq 1974. július 36, péntek

Next

/
Thumbnails
Contents