Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-24 / 171. szám

/ 1974. július 24., szerda A Nap kél: 4.11, nyugszik: 19.29 órakor A Hold kél: 10.39, nyugszik: 21.39 órakor Szeretettel köszöntjük névnapjukon KINGA nevű kedves olvasóinkat! Kinga eredetére nézve német, Kunnigunt az alap­szava. A név jelentése: „rokonokért küzdő”. Kétszázhetven évvel ez- 0 előtt halt meg Gyöngyösi István, a XVIII. század egyik legnagyobb magyar elbeszélő költője. Közép- : iskoláit és főiskolai tanul- i mányait Eperjesen, majd j Sárospatakon végezte, az I utolsó években — 1650-től 1652-ig —, a nagy cseh pe- I dagógus, Comenius vezeté­ke alatt. Tanulmányai vé- S jeztével ügyvéd atyja mel- j lett jogászkodott. Ezután í Füleken telepedett le és itt ' a végvári katonaság sereg- bírája (ma hadbírónak ne- ; véznánk) lett. Később Wes- j setényi Ferenc nádor szol- I gálaiába lépett. Irodalmi * szempontból jelentős nyom­tatásban megjelent első müve. a Márssai társalkodó murányi Venus, melyben Wesselényi Ferenc cs Széchy Mária kalandos érdek­házasságát és Murány 1664-es bevételei dolgozta fel. A 981 négysoros szakaszból álló, háromrészes költe­mény történeti rendben mondja el az eseményeket. Bár poétasága főként az antik és a humanista költé­szet közhelyeinek ügyes utánzásában rejlett, rendkí­vül szépek elbeszélő költeményéinek * lírai részletei és élettel teljes leírásai. Kitűnő volt a verstechnikája; a magyaros 12-ős kezelésében Arany János is sokat tanult tőle. Időjárás: Várható időjárás ma estig: változó felhőzeti egy­két helyen esővel. Mé változó irányú, majd megélénkülő délnyugat! Várható legmagasabb nappali tjőmérséklet 22, 21 xok között. < t Csebokszári tudósításunk Az üzem gondoskodik az üdültetésről A gondtalan nyári pihenés, a nyugodt üdülés biztosítása előzetes tervezést, majd kö­rültekintő szervezést igényel minden üdülni kívánó részé­ről, hiszen a nyaralóhelyek zsúfoltsága közismert. A Csebbkszári Elektromos Művek dolgozói e szempont­ból kedvezőbb helyzetben vannak, mert üdülésük meg­szervezését teljes mértékben az üzem szakszervezete vég­zi. Az elektromos művek a Volga bal partján saját, 200 férőhelyes üdülőtelepet léte­sített jachtklubbal és modern sportkombináttal. A dolgozók gyermekeinek üdültetését pedig az új Volga-parti nyá­ri úttörőtábor oldja meg, ahol a korszerű felszerelés és a változatos program minden Úttörő számára gazdag él­ményeket ígér. Egerben tanácskozik az állandó munkacsoport NDK-Magyar együttműködés a könnyűipari gépgyártásban Négy napig tartó tanács­kozás kezdődött Egerben, a Technika Házában, az NDK és Magyarország könnyűipa­ri gépgyártásának együttmű­ködéséről. A kétoldalú köny- nyűgépipari állandó munka- csoport tanácskozásának / részvevői a Könnyűipari Mi­nisztérium, a KGM, az Or­szágos Tervhivatal képviselői, a vállalatok közül pedig a KAEV, a Csepeli Kerékpár- és Varrógépgyár, a Nyomda Grafikai Vállalat, a Textil­ipari Kutatóintézet és több külkereskedelmi vállalat. At. NDK-ból a textilgépipari, a nyomdaipari és a cipőipari egyesülés szakemberei vesz­nek részt a konferencia munkájában a Könnyűipari Minisztérium képviselőinek vezetésével. A munkacsoport feladata, hogy megszervezze az együtt­működést, a két ország köny- nyűipari gépgyártásában. A textilipari rekonstrukcióhoz kapcsolódva igyekeznek ki­használni minden olyan erő­forrást, amely a fejlesztési munkákat segítheti. Az együttműködés szerves ré­sze a KGST-n belüli integ­rációnak, a könnyűipari szek­ció munkájának. A hazai könnyűipari gép­gyártás két fontos üzeme a KAEV egri é\ gyöngyösi gyá­ra. Cipő- és textilipari gé­pek készülnek ezekben a gyárakban, s a hazai export jelentős részét, éppen az itt gyártott termékek teszik ki.- A péntekig tartó tanácskozá­son e két gyár jövője szem- ' pontjából is fontos kérdése­ket vitatnak meg. Áradás a Dunán és a Fe3ső-I szán A Dunán levonuló árhul­lám Linz és Bécs között te­tőzött, a Krems fölötti folyó­szakaszon megkezdődött az apadás. Magyar területen még mindenütt árad a Duna. Szálloda nyílik^ a borozó helyén Az egri Egri Csillagok Ter­melőszövetkezet Népkért mel­letti borozóját már hónapok­kal ezelőtt bezárták, s meg­kezdték az átépítést. A köz­kedvelt borozó helyére ugyanis étterem és szálloda épül. A négyágyas szobákban harminckét magyar, illetve külföldi turistának tudnak majd helyet adni. Sajnos, az átadás határideje elcsúszott, s így az idén már nem vehe­tik igénybe a városba láto­gatók, de a jövő év nyarán már fogadják a vendégeket, s ezzel is könnyítenek a tu­ristákon, akiknek gyakran to- . vább kell utazniuk, mivel a városban nem kapnak szál­lást a nagy idegenforgalom miatt. A tetőzés itt 600 centiméter körüli - éiűékkel várható péntek en-szombaton. Az utóbbi napokban a so­rozatos ciklontevékenység következtében a Tisza víz­gyűjtő területére ismét je­lentős mennyiségű csapadék hullott, aminek hatására he­ves árhullámok indultak el a Felső-Tiszán és keleti mel­lékfolyóin. A Tisza-völgyi védvona­lakon összesen mintegy 330 kilométeres szakaszon tarta­nak árvízvédelmi készültsé­get. Miért nem volt kenyér? Hétfőn délután nagyon sok, munkából hazainduló nő — aki csak ilyenkor tud bevá­sárolni csalódottan távozott Tovább korszerűsítik a Parádi Üveggyárat Azok, akik szabadságukat távolabb, a Szovjetunió más vidékein, vagy külföldön akarják tölteni, számos lehe­tőség közül választhatnak. Az elektromos művek 152 fő szá­mára biztosít helyet az or­szág különböző gyógyfürdői­ben és szanatóriumaiban, 600 kedvezményes beutalót pedig az északi Kaukázus, a Krím félsziget, Közép-Ázsia, a Kár­pátok és a Baltikum üdülőibe. A külföldi társasutazások népszerűsége is állandóan nő. Az idén az elektromos mű­vek dolgozói Finnország, In­dia, Olaszország, Franciaor­szág, Kuba, Bulgária, Len­gyelország, az NDK, Romá­nia, Csehszlovákia, Jugoszlá­via és Magyarország neveze­tességeivel ismerkedhetnek meg. \ Agyagási Klára (Tudósítónktól): Üjabb, a jövő szempontjá­ból fontos beruházás kezdő­dött a Parádi Üveggyárban. Ez a fejlesztés már az ötö­dik ötéves terv megalapo­zását szolgálja, s egyúttal kiegészíti a technológiai sort is. Évek óta növekszik a ke­reslet a gyár termékei iránt, úgy a belföldi, mint a kül­földi piacokon. A kereslet növekedési ütemével saját erőből nem tud a gyár lé­pést tartani, s szükségessé vált a kisegítő munkafolya­matok korszerűsítése és le­hetőség szerinti automati­zálása is. A beruházás első ütemé­ben a durva feldolgozó, a savsemlegesítő, a tmk épí­tése szerepei; ezeket az év végéig be kell fejezni, s utá­na következik a további fej­lesztési munka, a gépek, be­rendezések felszerelése. A ki­vitelező a Heves megyei, Ál­lami Építőipari Vállalat;, pil­lanatnyilag még a szerződés- kötéseknél tartanak, ami azt jelenti, hogy máris egy kis csúszás van a beruházás elő­készítésében. Gembiczki Béla az egri Széchenyi utcai üzle­tekből. Ezen a napon sem kenyeret, sem péksüteményt nem lehetett kapni öt óra után a belvárosi üzletekben. Hogy miért? Erre kértünk választ a Heyes megyéi Sü­tőipari Vállalat termelési osztályának vezetőjétől, Kiss Imrétől. Mint elmondotta, a szakboltokban egészen zár­óráig volt elég kenyér és péksütemény. Hogy miért nem volt a többi üzletben? Erre csak azt tudta monda­ni, amit a vásárlók is sejtet­tek': az üzletvezetők most is annyit rendeltek, mint más­kor. Csak éppen egyről fe­ledkeztek meg — az idegen- forgalomról. Gyermekvilág a parkban Az egriek már megszokták, hogy a Ho Si Minh Tanár­képző Főiskola előtti parii­ban ilyenkor nyáron egymást váltják .a kiállítások és a tárlatok. Jelenleg a Hámán Kató megyei Űttörőház foto- szakkörének tagjai mutatkoz­nak be képeikkel az érdek­lődőknek. A csaknem ötven képből álló tárlat a gyer­mekvilág eseményeiből ad ízelítőt. Kedves, hangulatos képek készültek a gyermek­napról, az aszfalt-rajzver­senyről, a kisdobos avatásról, s más a kisdiákokat érintő eseményekről. A kiállítás au­gusztus 3-ig várja az érdek­lődőket. Idill Ava«y: ne higgy a nőnek... Vonzó illatfelhők úsztak az él­teremben az asztaluk feleli. Az uj jövevény éhesen sza­golt bele a jo levegőbe, ni d leült az első üres asztalhoz. Mur-niár kényelmesen beren­dezkedett, hogy kivárja , azt a néhány borbély-félórái”, ami olyan nagyon divatba jött ilyen helyeken, de . . . Mintha csak csalóka képze­lete űzött volna könnyed, tré­fás játékot vele, mar ott is állt az asztalánál, csinosan, mosolyogva egy kislány, fehér­ke kötényben. E$ meg is szó­lalt, kellemes, halk, ült han­gon: — Parancsoljon, uram. — Ha megkérhetném — de­rült fel a vendég —. javasol­jon nekem, kedves kisasszony, valami finomat . . . — Talán egy nagyon jó csontlevest — mosolygott ked­vesen a kislány —, azt mele­gen ajánlom. # — Akkor azt, legyen szíves — mondta a jövevény, és a lányka után nézve elgondol­kozott: lám, lám, mégis an­gyalok a nők. Milyen bájjaly mondta, milyen kedvesen.' hogy —, melegen ajánlom . . Es a varázslat még itt sem ért végei, percek alatt megjött a leves. Igaz — hidegen. (bt) Bemutatták Egerben az cszi-téll divatot Kedden délelőtt a SZÖV- ARU Vállalat és a MÉSZÖV szakmai divatbemutatót ren­dezett az Eger Szálló halijá­ban, melyen megjelentek He­ves megye és a környező me­gyék áruházainak, szövetke­zeteinek vezetői. A bemutatón a legújabb hazai és import alapanyagból készült 1974—75. évi őszi-té­li felső konfekciót láthatták a vendégek. Bemutattak kü­lönleges .átmeneti kabátokat, igen nagy választékban való­di és műszőrme bundákat, valamint férfi, női és leány­ka alkalmi és sportos öltözé­keket, változatos színössze­állítással, modern, valameny- nyi korosztálynak megfelelő fazonnal. A bemutatót — mely nagy sikert aratott a résztvevők körében — keres­kedelmi tárgyalás követte, ahoi a szakemberek megren­delhették a kiválasztott mo­delleket, melyek nagy yálasz- tékban ősztől állnak majd a vásárlók rendelkezésére. Boldogi paprikásak Kora hajnalban ébresztő. Megyünk aratni: Nem von­hatom ki magamat. Még .meg­szólnának: „No, nézd csak az elfajzott falusit, városi lett, hát szégyenli a paraszti mun­kát ...!” A Déllőn kezdjük, itt ,a Feket.e-ember güdre mellett van egy - jókora tábla. Fek­szik a búza, megdőlt erősen, megviselte a sok eső. Bizony, itt mit se érne a kombájn és nem boldogulna a rendre vá­gó aratógép sem. Ide kasza való, műves ész és kéz. A kis Lajos vágja előttem a búzát szépen, tisztán. Ket­ten tekerik a kévéket össze­kötő bankákat, én két asz- szonynéném között szedem' a markot, s nyomunkban jön­nek a kötözők. Csak bajlö- dok. küszködök a felmarkolt kalászokkal. A rokonság mo­solyog és türelmesen újra meg újra elmagyaráznak min­dent, megmutatják a tenni­valót. Szégyen ide, szégyen oda, gyermekkoromban nem sokat gyakoroltam a kévefel­szedés műveletét a keveset is elfelejtettem és'a kezem, Szedtem a markot a derekam se mozog úgy, ahogy kellene. Marokszedni úgy kell, ahogy a tapasztalat azt rég­től fogva megszoktatta. Az alapfogások, a műveletek ele­mei régi idők óta nem vál­toztak. Megmagyaráznak, mutogatnak és biztatnak, be­lejövök majd, csinálom ezt még ügyesebben. S hama­rosan már úgy szedem a markot, mint a többiek, rit­musra. Szőnyegszerűen hú-, zom fel bal térdemre a ma­rokra szedett búzát, egyen­getem, helyére ütögetem a szálak végét, s jobb lábam­mal maris lépek hátra. Nő a kéve, vastagodik, átkarolom a két kezemmel, még elvá­lasztom egy húzással a foly­tatódó rendtől, ölbe veszem, s megfordulva úgy teszem le az előkészített bankára. Föl se emelem a fejem, érzem, ji rokonság kíváncsian lesi mozdulataimat: hogyan te­szem a dolgom. Halántékom lüktet, szakad rójam a verej­ték, fárad, fárad a bal ka­rom. De a mindenit a dróton járó derekú Rebekának, abba nem hagyom, ha már elkezd­tem. S gyűlik egyre, zizeg és suhog, gazdagon aránylik, szememre, arcomra koppint a sok nehéz kalász. Csak akkor ijedek meg, amikor egyszerre bal kezem­ből kifogy az erő. Mi ez? Élelmet hozó asszony-néném észre veszi, hogy mind egyre lassulok, s húzom a karom. „Nézd psak, a • kezeddel ka­rints egyet, de az ellenkező irányba” — adja a tanácsot s mulatja is. „Ettől vissza­jön az erőd” — teszi még hozzá. Delelőn áll a nap, mire a táblával végzünk. Gyűjtjük a kévéket, rakjuk a kereszte­ket. Aztán árnyékba húzó­dunk, körülüljük a földre ' terített, finomságokkal meg­rakott abroszt. Itt köszön ránk a gazdaság brigadéro- sa, dicséretet mond szorgal­munkra, s kínáljuk mind, egyen velünk. Nem eszik, kö­szöni, siet, s elporzik csühö- gő motorjával. Űj táblába állunlp. Itt a dolog még nehezebb. Nagyon burjános ez a részt, a tapadó ragadályból és szulákból kell a kévéket kirángatni erős mozdulatokkal. Estére ezzel is megbirkózunk. ... A vacsoraasztalnál csak a bor marasztal egy ideig, s mint egy darab fa, úgy hul­lok az ágyba. Hallom még, hogy az ablak előtt fütyö- részve dobban a föld hátán valakinek a lába, felugat az ajtó előtt a kutya és sértő­dötten vakkant vissza távo­labbról, mikor elzavarják. Aztán felüti fejét egy nóta- foszlany — „Reg megmond­tam- barna lány, ne menj a tarlóra __ Mert lefektetnek a legények a pelyhes tarkód­ra ...” — s utána olyan csönd lesz, hogy egész éjjel a világ­békéről álmodom. Pataky Dezső A boldoqi Béke Termelőszövetkezetben huszonnyolc hek- | táron termelnek -paprikát. Ha az időjárás kedvez, akkor eb- - ben az évben 2100 mázsa paprikát szednek a termelőszö­vetkezet földjeiről. (Foto: Szabó Sándor) A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a Heves megyei Tanács napilapja.- — Főszerkesztő: PAPP JÁNOS. — Kiadja a Keres megyei Lapkiadó .................. NOSZTICZIUS FERENC. — Szerkesztőség — 3301 Egér. Beloiannisz utca 3. (Pf. 23. 3301) Telefon: 12-73, 20-29 . 24-44,.3200 Gyöngyös: Rozsa ú.,1.. 1^09!. ( Városi Tanács épülete). 10-51. Kiadóhivatal:. Eger 3301 Beloiannisz u. 3. (Pf. 23. 3301) Telefon: !2-b8. — Terjeszti a Magyar Posta, -lofi^tési .....................-....................... ----------- ■ x- .-.x~x=-n _ index: so.062. — Heves megyei Nyomda VaUaiat, Eger, Bródy Sándor utca 1. egani. S ÓLYMOS JÓZSEF, " Vállalat. Felelős kiadó: 3000 Hatvan: Kossuth tér 8. -------- ------------ . * D egy hónapra Z0,— Ft. Előfizethető bármelyik postahivatainal és kézbesítőnél. — Index: igazgató: kct.vmok *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents