Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-23 / 170. szám
KOSSUTH 8.20 9.00 9.35 10.05 11.20 11.50 11.39 12.20 12.35 11.03 11.18 14.17 13.10 15.34 16.05 16.25 16.45 17.05 17.30 17.45 18.00 is no 19.25 13.30 20.15 21.03 21.33 ?' !5 22.40 23.30 0.10 Barokk muzsika Harsan a Kürtszói lánczene Kodály: székelyfonó. Daljáték Édes anyanyelvűnk Fúvószene Iskoiaradió Ki nyer ma? IVlelóíliakoktél Verses mese Tévedés. Rádiójáték gyermekeknek Énekló, ifjúság Magyar muzsika tegnap és ma A lengyel kultúra hete Idézés bűnügyben Európai antifasiszta dalok Operettdalok Fiatalok stúdiója Nóták Az ifjúmunkások « és a közművelődés Sanzonok A Szabó család Az öttusabajnokságról A zongoraművészet első aranykora A lengyel kultúra hete 250 éves a Szovjet Tudományos Akadémia Schumann: IV. sz’mfóilia Vivő-világbajnokság A dzsessz világa Népi muzsika Francia áriák PETŐFI 8.05 Marica grófnő 9.03 Népdalok 9.18 C'iopin-művek 1 9.52 Könyvek, tájak, emberek 12.03 Hegedűverseny 12.40 Elbeszélés 13.03 Törvénykönyv 13.20 Britten-kórusok 14.00 Kettőtől — hatig .., Zenés délután 18.30 Monda és valósig 19.00 Oltárral — angolul 19.21 Népi muzsika 19.39 Pedagógus a gyermektáborban 20.28 Vívó VB. Rardcsapatdöntő 22.12 A lengyel kultúra hete 23.45 Kórusművek SZOLNOKI RÁDIÓ 18.00—19.00 Alföldi krónika A jászberényi Vasas munkáskórus énekel Munkásporirék. Petri Ferenc riportja Filmek zenéjéből Táborról — táborra Szerkesztik a hallgatók MAGYAR ÍT.53 17.30 17.55 18.10 18.35 19.10 19.30 20.00 21.2? 22.10 Hírek Pillantás a sportvilágba . Több hús, több tej Beszédtéma, beszéljünk róla Játék a betűkkel Esti mese Tv-híradó Nagy csaták Vi"vó-vb. Döntő Tv-liíradó 2. műsor 20.00 Magyar remekírók 21.00 Tv-hnado 21.20 Seraphne csodálatos története. Magyarul beszélő NSZK tv-lilm EGRI VÖRÖS CSTLLAO (Telefon: 22-33) Fél 4. fél ö és 8 órakor Sötét Torino Színes, olasz—francia bűnügyi film. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Fel 4. fél 6 és fél 8 órakor Lázadás a buszon Színes, szinkronizált angol film bohózat EGRI KERT Este 8 órakor Francia kapcsolat Színes amerikai bűnügyi film GYÖNGYÖSI PUSKIN Du. fél 4 órakor A bosszúállók újabb kalandjai Du. háromnegyed 6 és este 8 órakor A vizsgálat lezárult, felejtse el GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Du. fél 4 órakor A vizsgálat lezárult, felejtse el Du. fél 6 és este fél 8 órakor A fogoly ítéletre vár GYÖNGYÖSI KERT Zahar Berkut HArr"'MT ''ö»; CSTLT.AG Kamaszkorom legszebb nyara HATVANI VÖRÖS CSILLAG Áldd mog az állatokat és a gyerekeket HEVES Ki van a tojásban? FÜZESABONY Buck és a prédikátor Mcpnli o hazai sajtóban 1974/6. + ORVOSI t ÜGYELET Egerben- 19 órától szerda regjei 7 óráit:, a Bajcsy-Zsi- lin-'kv utcai rendelőben. (Telefon: i '■’«n del és gyerme\r részere is. Gy'mgv'sön: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. az ám alatti rendelőben» (Tele- Ion: ll-ÍJJ). Kiss Tamás: Ölházhuta Magyar Hírlap. 1974. június 30. A Magyar Hírlapban Kiss Tamás vasárnapi levelében, a kis mátrai falu, Mátra- szentimre — régi nevén öt- házhuta — régi és mai életéről számol be. A községet a 18. század elején morva és szlovák üvegfúvó munkások alapították. Az itt lakók élete a felszabadulásig nagyon nehéz volt. Pusztított a tüdő vész, alig volt kenyérrevaló. A lakosság egy része summásként kereste kenyerét. Az utóbbi harminc évben ennek a falunak is megváltozott az élete. Sorozatban épülnek a villaszerű új házak. ÁBC-áruház, korszerű orvosi rendelő, óvoda épült: Munkaalkalom is van. A múlt nehézségei emlékké váltak. A község múltját ,a falu népe abból a kiállításból ismeri, amelyet a helység nyugdíjas iskolaigazgatója, Zakupszky László szorgalmas gyűjtőmunka révén létrehozott. Morvay Péter: A második egri járási folklórfesztivál után Népfront. 1974. június. A második egri járási folklórfesztivált 1974. május 14- én rendezték meg Egerben. Morvay Péter a fesztivál jelentőségét és tanulságait foglalta össze. Ami az első fesztiválon sikerrel elkezdődött, az a másodikon szinte „teljes dicsőséggel” folytatódott. A műsor egészét tekintve hitelesebb, válogatottabb népdalanyag és előadásmód jelent meg a színpadon, mint amilyeneket a tv páva-vetélkedőjén láthattunk, hallhattunk. összesen 26 együttes lépett fel 580 taggal. A rendezvény sikeréhez nagyban hozzájárult Vass Lajos, a megyei származású karnagy szakértő műsorvezetése. Sebestény Sándor: A „hevesi ügy” 1867—1869. Századok, 1973. 5—6. szám. A Magyar Történelmi Társulat közlönyének elmúlt évi utolsó, összevont száma nagy késéssel, az elmúlt hetekben jutott el az olvasókhoz. Így megyei vonatkozású anyagát csak júniusi sajtószemlénkben tudjuk ismertetni. Se-, bestény Sándor, egri származású fiatal. történész széles körű levéltári és könyvészeti kutatásokon alapuló közleményében azt a küzdelmet ismerteti, amelyet a megyei ellenzéki erők vívtak a bécsi Udvartól való teljes függetlenségért és a polgári átalakulásért. Heves- és Kül- ső-Szolnok vármegye 1867. június 26-i közgyűlésén a megye bizottmánya olyan tartalmú határozatot fogadott el, amely szerint a kiegyezés tényét tudomásul veszik, de nem céljuk annak irányát és elveit magukévá tenni. Ez év szeptember 8-án Eger városa képviselőtestülete bizalmi nyilatkozatot intézett az emigrációban élő Kossuth Lajoshoz. 1869-ben Eger raANDRZEJ RUMI AN: Nőügy A Chmielna és a Nowy Swiat utca kereszteződésénél egy nő botlott belém. Könyökével a hasamba bökött és rámkiáltott: — Hogy jársz, te vakvarjú?! Vegyél magadnak másik szemüveget, te ló! Nem volt szép. Elhatároztam, hogy a lehető leggyorsabban befejezem ezt a beszélgetést. — Az ördög vigye el, az embernek megy és még neki áll feljebb! — mondtam. Megfenyegetett az öklével. Vállat vontam és megkopogtattam a homlokomat. Szitkozódva távozott. Akkor váratlanul Kolan- kietvicz lépett mellém. Üdvözölt. — Kellemetlensége volt dikális, túlnyomórészt ellenzéki beállítottságú képviselőtestülete a városban közös iskolák felállítását határozta el. Szövetkezeti áruház Egerben Kereskedelem. 1974. 6. szám. Az utóbbi két évben örvendetesen javult Eger kereskedelmi hálózatának helyzete. Ennek egyik szép bizonyítéka, hogy a közelmúltban a város piacterén megnyílt egy új bevásárló központ. Erről olvashatunk hosz- szabb, képekkel bőven illusztrált cikket a SZÖVOSZ szaklapjában. Az új áruház a megye első bevásárló centruma. Az impozáns épület három szintes és 1800 négyzetméter alapterületű. Kereskedelmileg különös jelentőségű az a tény, hogy az áruház előtti téren a piac fedett csarnoka és az ezzel egy időben felépült szolgáltatóház egységes bevásárló központot alkot. Az új létesítmény öt szövetkezet társulásának eredménye. A pa- rádi, a pétervásári, a tarna- leleszi, a domoszlói, és a csá- nyi ÁFÉSZ fogott össze, hogy közös erővel áruházat építsenek Egerben. Az épületet a budapesti Ybl Miklós Tervezőiroda dolgozói tervezték. A kivitelező a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat volt. A berendezéseket a jászberényi Lehel Hűtőgépgyár készítette. Az építésre és a berendezésekre 31,5 millió forintot költötték^^^ Varga József: A Heves megyei Tanács tervgazdasági bizottságának működési tapasztal'- ui. Állam- és Igazgatás. • 1974. június. A Heves megyei Tanács elnökhelyettese a megyei tanács által életrehívott terv- gazdasági bizottság működését elemzi. A tanulmánya elején foglalkozik a testület személyi összetételével, majd a bizottság feladatairól írt. Ezt követően az eddigi tapasztalatokat foglalta össze. A bizottság az eddig eltelt időszakban általában másfél havonta ülésezett. Az üléseket az elnök, akadályoztatása esetén a titkár vezeti le. A bizottság munkatervi feladatainak fő jellemzője, hogy azok a tanács és a végrehajtó bizottság munkatervéhez kapcsolódó gazdasági témákkal függnek össze. Tartalmukat tekintve elsősorban Heves megye tahácsai- nak középtávú és éves tervei. A testület tagjainak aktivitása megfelelő. Javaslataikkal jelentős segítséget adnak a tanácsi testületeknek döntéseik meghozatalához. További feladat, hogy a jövőben az eddigieknél is jobban segítsék, megalapozottá tegyék a tanács testületéinek tevékenységét, döntéseit. Biztosítani kell, hogy a testületek elé kerülő jelentésekben, előterjesztésekben a tervbizottság önálló javaslatai jobban kifejezésre jussanak. Szccskó Károly azzal a növel? — kérdezte. — Semmiség. A szokásos — mosolyogtam —, a nők idegesek. — Nem akarja békén hagyni — mondta leleményesen Kolankiewicz. — Valami ilyesmi — feleltem, mert nem akartam tovább folytatni a beszélgetést. Lengyelország? útinapló # sEs a munkás? , Valamilven hosszú história ez, vagy csak amolyan futó kaland? — faggatott tovább Kolankiewicz. Nemrégiben egy NSZK-be- li filmes csoport dokumentum filmet készített egy-egy olasz, nyugatnémet és lengyel munkáscsalád életéről. Nos: az olasz és a nyugatnémet munkáscsaládok életszínvonala, a filmből úgy tűnt, magasabb mint az ursusi családé — színes tv-készülékek, autók: a fogyasztói társadalom minden kelléke szerepelt a filmben. S mégis: a szerzők a filmből nyilvánvalóan kitűnő következtetést szavakban is megfogalmazták. A lengyel család élete a leggazdagabb. Richard Bryk, a LEMP Varsó megyei Bizottságának gazdaságpolitikai titkára azt mondja, hogy a párt tézisei szerint a munkahelynek egészen különleges szerepet kell betöltenie a lengyel munkás életében. — A gyár nemcsak munkahely, ahol termékeket állítanak elő. A társadalmi problémák legalább olyan fontosak, mint az áru. A gyár vezetőinek műszaki, gazdasági munkája feladatának csak felét teszi ki. Törődniük kell azzal is, hogyan élnek, pihennek és szórakoznak a munkások. — Most márciusban a LEMP KB Varsó megyében felmérést végzett. A kérdések: javulnak-e a munkások életkörülményei. biztosítót- |ak-e a demokrácia fórumai? Ä vizsgálat eredménye alapján intézkedtünk azokban a kérdésekben, ahol gyors orvoslást vártak, s most három hónap elteltével ismét felkerestük azt a 2500 munkást, akiknél a tavasszal jártunk. Tudja, hogy milyen politikai, erkölcsi hatása van ennek? A munkásokban megerősödött, hogy szót lehet érteni, figyelünk a szavukra, s panaszaikra orvoslást kérésünk. Katowicében a bányászok, Szczecinben kikötői munkások, Bialskó Bialában autógyári munkások között egyformán azt hangóztatták leggyakrabban: fontos a fizetés, az autó, a lakás, a biztonságos öregkor, de ugyanilyen fontos, hogy figyeljenek a szavunkra, hogy beleszólhassunk a dolgainkba. Az utóbbi években egyre jobban megvalósul ez. Ügy tűnik a lengyelek érdemesnek találják, hogy többet adjanak önmagukból: T971 és 1973 között az ipari • termelés a tervezett 26 százalék helyett 33-al emelkedett, a munkatermelékenység pedig a várt 15 helyett 22 százalékkal volt magasabb. Az építőiparban ennél is gyorsabb ütemben: a tervezett 17 helyett 29 százalékkal nőtt. Hogy miért tartják érdemesnek? Bányászok és autógyári munkások, a kikötőkben és hajógyárban egyaránt nagyon elégedetten beszélnek az utóbbi esztendőkben végrehajtott béremelésekről. A jelenlegi ötéves terv első három esztendejében 6,4 millió dolgozó —< a munkaviszonyban levők kétharmada — kapott béremelést. 1974 elején, a LEMP KB 13. plénumán elfogadott elveknek megfelelően elhatá— Futó kaland — mondtam egy kis gondolkodás után. — Szóval az a helyzet, hogy önnek már elege van belőle és a hölgy nem hagyja békén. Követelőzések, botrányok ... — Uram, kicsit túloz — vágtam közbe. — Hogyhogy túlzók? Az egész jelenetet láttam. Megfenyegette az öklével, mert ön nem akart már tőle semmit. Az ön számára már vége a kalandnak, de a hölgy továbbra is meg akarja magát mártani a botrány mocsarában. Köszönöm ezt az őszinte vallomást, kinyitotta a szemem. Megyek, hogy a döntő beszélgetést lefolytassam vele ... — ön ismeri? — kérdeztem. — fgen, a feleségem — mondta meghajolva Kólán- : kiewicz. Lengyelből fordította: Bába. Mihály ft Km >í t.• r lm A „Vas Kapu”, Varsó új felvétel. rozták, hogy 1976 végéig újabb 4,9 millió munkás kap béremelést. Ez annyit jelent, hogy öt esztendő alatt valamennyi lengyel munkás bérét emelik. Az idén ebből 4,2 millió dolgozó fizetése növekszik. 1974-ben az átlagos havi keresetek az 1970 évi 2232 zlotyval szemben 3053 zloty lesznek — azaz 37 százalékkal növekszenek. Hangsúlyozni kell, hogy a lakosság jövedelme és a reálbérek Ilyen mértékű növelése közben az alapvető élelmezési cikkek árait 1971-ben befagyasztották, márpedig Lengyelországban az élelmiszer vásárlásra fordított kiadások átlagosan elérik a családi költségvetések 40 százalékát. Az idei esztendőtől Lengyelországban rnjnd a fizikai, mind a szellemi munkások betegségük első napjától 100 százalékos táppénzjuttatásban részesülnek. 1970 és 1973 között felemelték az alacsony nyugdíjakat — 1975-től fokozatosan ismét emelik a nyugdíj és öregségi járulék összegét, 1980-ra a nyugdíjak átlagos összege a teljes fizetés 70 százalékát teszi majd ki a jelenlegi 55 százalékkal szemben. modern lakónegyede. LégiMa minden tízezer lakosra 55 kórházi ágy és 17 orvos jut. Hetvenezer gyermek veszi igénybe a bölcsődéket — 600 ezer az óvodások száma. Az általános iskola befejezése után a fiatalok 95 százaléka középiskolákban folytatja a tanulmányait, a felsőfokú tanintézetekben pedig mintegy 370 ezer diák tanul. Lengyelországban az oktatás valamennyi szinten, teljesen ingyenes. A lengyel dolgozó életszínvonalának illusztrálására még feljegyeztem néhány statisztikai adatot: ezer háztartásra 600 rádió és 590 televízió jut. Az elmúlt esztendőben 3.2 millióan vettek részt a munkásüdültetésben ... Nos a dokumentumfilmben a számok az olasz és a nyugatnémet munkás jobb életkörülményeit kellett volna, hogy igazolják. A film mégis mást sugallt, illetve mondott ki: a lengyel munkás minőségi társadalmi-kulturális előmenetele a lengyel társadalom legdinamikusabb tendenciája... Lombosi Jenő (Következik: A négy kerék álma) Nagyüzem a hűtőházban. A Heves megyei Szövter- mék egri hütőháza látja el a megyeszékhely lakosságát megfelelő mennyiségű zöldséggel és gyümölccsel. Az egri szükségleten kívül exportra is kerül a szép gyümölcsökből. Innen elsősorban az NSZK-ba és Hollandiába szállítanak. A hűtőházi szezon ebben az évben eltolódott. Az időjárás miatt a megye tsz-eiből nem tudták a megfelelő mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt, leszállítani, ezért az ország más vidékeiről kapták a paradicsomot és a paprikát. A hűvös, esős idő miatt a hűtőház a szükséges száz mázsa paradicsom helyett csak 'tizenöt-húsz mázsát tudott tárolni. Jelen pillanatban megfelelő mennyiségű árut hűte- nek uborkából, fejes káposztából, sárgarépából és hagymából. A gyümölcsök közül xatL elegendő kajszi- e& őszibarack, de nincs például körte. Az itt levő előhűtött zöldbabból előreláthatólag harminc vagonnal szállítanak külföldre. A MAVAD megbízásából a hűtőház jelenleg mintegy száz mázsa nagyvadat is tárol.. A zöldség, gyümölcs és vadhús hűtésén és szállításán kívül állati tápszerek, takarmánykeverékek és takar- mánvgabona-félék értékesítésével is foglalkoznak. A közeljövőben negyven- millió forintos költséggel korszerűsítik és bővítik a hűtő- kapacitást. Már épül az új gépsorokkal felszerelt nagy csarnok is. !Lt Ö l&U. július k&id i
