Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-21 / 169. szám
Élve kell elfogni az óriás polipo Frederic Aldrich, űj-ítuüanüj tengerbiológus célul tuzt^ ki, hogy élve elfogja a legendákéi övezett tengeri, szörnyei: az óriás polipot. A tengereszek évszázadok óta regeinek olyan hatalmas polipokról, amelyek vitorláshajókat süllyesztettek el és hosszú, karjaik tányérnagyságú szivókórongjaival matrózokat rántották a tengerbe. Halott, illetve haldokló polipok vetődtek U j-Funland partjaira titokzatos 3ü éves időközönként. A legnagyobb 20 meter hosszú volt. Aldrich szilárdan hisz legalább 50 méter hosszúságú polipok létezésében. A biológus azokra a vizsgálati eredményekre alapozza elgondolásait, amelyeket nyolc 6—iü méter hosszúságú polip boncolásakor nyert. Az összes eddig partra sodródott óriás tintahal fiatal, még nem ivarérett nőstény volt, és szívókorongjaik átmérője pusztán 5 centiméternyi volt. A bálnákon talált küzdelmek nyomai is bizonyítják, hogy a világtengerek sötét mélységében, lényegesen nagyobb óriás polipok léteznek. Megszigonyozott bálnákon nemegyszer' 20—30 centiméter átmérőjű, szívókorongok okozta sebhelyeket találnak. Az ámbrás cetek, amelyek a Földön valaha látott legnagyobb állatok, nemegyszer szinte tele vannak sebhelyekkel. Pontosan 30 évenként az új- funiaiidi partvidéken partra vetett óriás polipok maradványaira bukkannak. Aldrich úgy véli, hogy a rejtély megoldása a szokatlanul hideg tengeráramlat, ö sem tudja megmagyarázni azonban, hogy miért csupán maroknyi polip vetődik partra, nem pedig sok ezer. A biológus elszánta magát eg: óriáspolip elfogására. Halászkut- terrel próbálkozik, amelyet rámpával szerelnek fel, hogy a búvárok a tengeri óriást a hjóra emelhessék. Az óriás polipoknak hatalmas papagáj csőrük van/ amelyekkel a búvárokat szétzúzhatják. A tudós tudatában van e veszélynek. Rámutat azonban arra, hogy a nyálkás tintahalat kötéllel például nem lehet a fedélzetre emelni, mert a kötél úgy vágná szét a polip testét, mint a vajat. Aldrich szilárdan meg van győződve arról, hogy sikerül neki egy ilyen rejtélyes tengeri óriást fognia anélkül, hogy legényeé- gének akár egyetlen tagja is megsebesülne. Azt tervezi, hogy a hatalmas lábasfejűt erős fényszórókkal és feldarabolj cápákkal csalogatja eiő. A probléma majd akkor kezdődik, ha sikerült a polip elfogása: az egész világon egyetlen tengeri akvárium sincs, amely elegendő helyet biztosítana a monstrumnak. A tengerbiológus egyedüli lehetőségnek azt látja, hogy a tengertől lezárt tfordban helyezi majd ei különös kutatási objektumát. TOLDALAGI PÄL: PARDI ANNA: Az életem darabjai Nyári reggel Ezek a lompos, álmos utcák, ezek a főidbe süllyedő kis házak az én életemnek darabjai. A fa, a kő s a vas szelíden összeálltak bennem is egyszer, ahogy itt vannak; ahogy a vén akácfa álltában megtámaszkodik a háztetőben. De a legszebb a szentjánosbogárnyi fény, ahogyan ide-od'a repked az ablakoknak üvegén. Harmattól ütőgetett füvek hangjára táncbaszökik az üvegajtó a kerítéssé’ tűszúrások csigalépcsőjén, illat felvonóján fenyő hegyi tornyába feljutva az időbeosztás örökzöld kilátóján figyeli a táncot egy árva kis madár, kislány szalad ki egy percre megnézni, ott van-e a virág, az öreg cseresznyefa és a sövény a helyén,; mert ha ott van, minden jól van. SZIKLAMÁSZÓK HAGYOMAWiüö VERSENYE a Krímben Foto: Sz, Lidov Mióta jár az ember két lábon ? Az ember elődei legalább hárommillió évvel ezelőtt egyenesedtek fel először, s azóta két lábon járunk. Erre következtet Carl Johanson, a clevelandi egyetem antropológusa, azokból a hárommillióéves csantleletekből, amelyekre tavaly novemberben bukkant Etiópiában egy francia—etiópiad kutatócsoport. A leletek, emelte ki Johanson, az egyenes járás kialakulásának időpontját legalább egymillió évesek, eddig semmiféle bizonyíték nem volt arra, Johanson a leleteket „a történelem előtti ember legrégibb, teljesen épen maradt csontleleteinek” nevezte. Bár a valóban legrégibb koponyacsontok és fogak öt és fél- miEi óévesek, eddig semmiféle bizonyíték nem volt arra, hogy elődeink egy-két millió évnél régebben két lábon járnak. E legfrissebb leletek négy lábcsontja Johanson nézete szerint egy kb. huszonöt éves embertől származik, aki azonban csupán egy méter magas volt. Ezenkívül különféle jelek arra mutatnak, hogy az embernek ez az elődje éppen, ekkortájt kezdett két lábon járni. A tolvajok szabad napot tartanak A dán rendőrség érdekes tényt állapított meg: amikor az országban megtiltották a gépkocsik szombati és vasárnapi használatát, ezeken a napokon jelentősen csökkent a lakásbetörések száma. A rend őreinek véleménye szerint a tolvajok a „tilos” napokon pihentek, mivel gépkocsi nélkül lehetetlen elszállítani a rablott holmit és kereket oldani az üldözők elől. A szombati és vasárnapi lopások számának csökkenését a hét más napjain elkövetett lopások és betörések számának növekedése ellensúlyozta7őumőZAz&Lg,álal Süérf feptá! rossz osztályzatot biológiából, pedig tudod az összes kérdést? mm Igen, az összes kérdést tudom, csak a válaszokat felejtettem el. L. aáfcil.. ★ r <55-Hal 'em paradicsomot Tkettévágsz, két fél paradicsom lesz belőle, ha azt is megfelezed, négy negyed lesz belőle. Mit kapunk, ha ezt a négy negyedet is megfelezzük? — kérdi a tanár, — Paradicsomsalátát? — Ml a különbség a vttlam és a villamosság között? — A villámért nem ken fizetni. — Pistike, milyen mondat ez: A barátom tanul. — Ez egy lehetetlen mondat, tanító néni! ir — Emlékszel, papa, néhány evvel ezelőtt elmesélted, hogy ! kicsaptak az iskolából? — Es miért most jutott eszedbe? — Azt hiszem, a történelem megismétli önmagát. ★ Két skót beszélget a folyó partján; — Maga húzta ki a fiamat a folyóból? — Igen. — És hoi a sapkája? TÉr — Tegnap láttalak. Egyenesen a kocsmából jöttél kifelé. —- Ez nem igaz! Én egyenesen soha sem tudok kijönni a kocsmából Két régi barát találkozik. Az egyik sovány, a másik kövér. — Ha az ember téged lát, azt hiszi, hogy az egész ország éhezik — így a kövér. — Ha pedig téged lát az ember, azt hiszi, hogy te vagy az okai — hangzik a válasz. Egy férfi minden reggefl egy márkás pénzdarabot dob a sarkon ülő vak koldus kalapjába. Amikor egy napon váratlanul korábban ér a sarokra, azt látja, hogy a koldus újságot olvas. — Micsoda! — dörgött a koldusra. — Hiszen egyáltalán nem vak! — Nagyon kérem, uram, ne izgassa fel magát. Esküszöm önnek, nem" olvastam el az újságból egyetlen sort sem. Csak a képeket nézegetem! Feladtam egy hirdetést, hogy éjjeliőrt keresek. — És lett valami eredménye? — Lett, Tegnap betörtek hozzám. A parasztnak van egy 18 éves fia, aki még soha életében egyetlen szót sem ejtett ki. A szülők már belenyugodtak, hogy néma a gyermekük, amikor egy napon a bika elszabadult az istállóból és leszegett fejjel rohant az apa fejé, aki a kertben salátát ültetett. — Papa, vigyázz, jön a bika! — kiáltott fel a fiú. Az apának sikerült az utolsó pillanatban félreugra- nia a bika elől, majd odarohant a fiához, átölelte es csodálkozva megkérdezte: — Hát te tudsz beszélni? — Természetesen. — Akkor miért hallgattál mostanáig? — Mert nem volt semmi mondanivalóm. — Olvasd et ttérlek — tette elém a. hat sűrűn telegépelt oldalt Povázsai Elek. és gyorsan, szemérmesen elfordult, nehogy lássa majd a várható elvadult lelkesedést az arcomon írásának varázsát hatása alatt. A hat sűrűn gépelt oldalnak, ahogyan az illik, címe is volt, gondosan középre gépelve, felül névvel, alul egy öleimmel is ellátva, valahogy igy: POVAZSAJ ELEK: ADATOK ÉS CSALÁSOK A TRANSZCEW- DENTJTASBAN — VITA — A nagy precizitással gépelt hat oldal az e ' „fej” alatt körülbelül azzal a gondolattal kezdődött, hogy hazánknak ott a helye a nemzetközi kultúráramlatban, s helyünk kijelölését ebben a nemzetközi kultúráramlat ban, aszerint teszik az arra illetékes nemzetközi kijelölők, ahogyan mi a valóságot és nem annak vélt, vagy tudatosan torzított képét juttatjuk el kommunikációnk során. — Na, mit szólsz? A bevezető? Világos és 'határozott, nem? — nyelt nagyot izgalmában Povázsai, felfüggesztve e mondatok erejéig szemérmes hátat fordítását. — Hát igen.,, — mondtam lényegre törően és a hozzáértés hangján, majd lássa, hogy mennyire egyetértek a bevezetőjével ebben a transzcendizé, meg a vele való vita és csalás ... — Fogalmam sincs • ♦-« — Hogy hogy fogalmad sincs? — hül- ledeztem. Hát te írod, még alá is írod, hogy vita, fölé meg a neved, hogy Povázsai... Mi az, hogy fogalmad sincs? Mit jelent az, hogy transz... transzcen ... transz- cendentitás? — Értsd meg, hogy fogalmam sincs. Talán nincs is ilyen ... nézett rám Povázsai, mint valami gyengeelméjűre ... — Hát nem érted a lényeget? — Nem. Bizonyisten nem értem! — Vita a lényeg, fiam. A vita! Nem az a fontos, hogy min, hanem az a fontos, hogy miért vitatkozunk... Világos? — Hát te miért vitatkozol? — Miért? Ostoba. Mert így nevem lesz. Povázsai Elek, aki jól és nyíltan és bátran odamondogat. Hiába, a mi közszellemünkben lehet. Ez a lényeg. De jó mi? Transzcendentitás... Magam sem tudom, hogyan találtam ki ezt a szót — lelkendezett Povázsai és megsimogatta a zakóját ott, ahol bévül a hat sűrűn gépelt oldal lapult. (egri) Füzesabony Közleményünkben egy füzesabonyi olvasónk kérdéseire válaszolunk. Először arról érdeklődik, honnan ered a helység neve, hogyan kell értelmezni a kéttagú megnevezést. A község nevében szereplő füzes előtagnak is volt minősítő szerepe. Ez a megkülönböztető jelző arra utal, hogy fűzekkel, bokros fűzfákkal borított, övezett vízpartokra, tehát füzes területekre települt helységekről van szó. Nem véletlen ugyanis az sem, hogy több magyar község neve előtt, vagy után ott szerepel a füzes megkülönböztető elő- és utó jelző: Füzesgyarmat, Füzesér, ’ Rábafüzes, stb. A; falu nevének utótagja, az Aba nemzetség- illetőleg személynév továbbképzett alakja. A török, illetőleg besenyő eredetű Aba nemzetség- és személynév -ny magyar képzővel ellátott formája ugyancsak több magyar helység neveként szerepel, s ezért a hasonló elnevezésű helyneveket megkülönböztető jelzőkkel kapcsolták össze. • Így alakultaik ki a következő magyar helynevek: Nagy- abony, Síkabony, Füzesabony stb. Az Aba tulajdonnévnek különben az atya, apa jelentésű aba török eredetű közszó adott alapot. A falu nevéhez, a falu népének múltbeli életéhez, munkájához, történéseihez is kötődtek szólások, szóláshasonlatok. Ezek csak szű- kebb körben ismertek, és országos jellegűvé nem váltak. Az alábbi abonyi szóláshasonlatok, szólásmódok sem igen terjedtek túl a helység, illetőleg Heves megye határán: Olyan vastag, mint az abonyi lepény. — Leült, mint az abonyi kenyér a levesbe (arra az emberre, asszonyra mondják, aki nagyon megfáradt, és sokáig pihen egy helyen). Ismeretes ez a szólásforma is: Majd meggyógyul, ha bíró leszel Abonyon. Gazdaságtörténeti vetüle- tében is valóság magja van azoknak a szólásformáknak, amelyeket a régi füzesabonyi emberek is a harangok „szájába” adtak. Az abonyi harang ugyanis ezt hirdette a falu népének: Dombos kenyér, jó kenyér. Tiszta búza, jó kenyér. A besenyőtelki <S a dormándi harangik meg ezt felelték rá: Ákárminő, csak legyék! Füzesabony nevéhez, lakóinak életéhez kötődő szólásokból csak szeme! gettünk. A település értékes szólás- kincsének összegyűjtése, értelmezése még várat magára. Reméljük, ez a cikk is biztatást ad valakinek, vagy valakiknek e munka elvégzésére. Dr. Bakos József Es, hogy ezért, ha megtalálták a felelősöket, meg keU tenni velük szemben a felelős lépéseket. — Nos öregem? Ez igen, mi? Ez nem beszél mellé, ez vitaanyag a javából, ebből olyan felhördülés lesz, hogy csak na. Így kell ezt öregem, s nem nyámnyila módon — lelkesedett be Povázsai Elek, miközben óvatos kézzel hajtogatta össze a hat sűrűn gépelt papírját és süllyesztette azt a belső zsebébe. — Te... Povázsai .. .Hogy is mondjam ... — kezdtem óvatosan, de aztán erőt véve gyáva önmagámon, kereken folytattam. — Szóval mi az istennyila ez a transzcendentitási vitában, hozzátettem még egyszer, meg jelentöségteljesebben: — Hit igen ... igen! Tekintsen el a kedves olvasó, hogy e hat oldalas vitaanyag, amely adatokat és tényeket sorakoztatott fel a transzcen- dentitással kapcsolatos csalásokat illetően, most tételesen is felsoroltassék és bemutattassék. Elég annyit hozzá, hogy Povázsai rendkívül kemény hangon, igen sok nevet és adatot megsértve és felsorolva magyarázta el tanulmánya summájaként, hogy az adatok és csalások tényei a nagy nemzetközi kultúráramlatban legalábbis megkérdőjelezik a magyar tudomány helyét a transzcendentitás területén. És, hogy ez megengedhetetlen. Es, hogy ezért meg kell keresni a felelősöket.
