Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-21 / 169. szám

fHAG PROLETÁRJAI, EGYESÜL'ETEK I AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA feS A MEGYE? TANÁCS NAPILAPJA XXV. évfolyam, 169. szám A KA : 1,— FORINT 1974. július 21., vasamap Bombázzák Nicosiát Értelmiség a mezőgazdaságban A közvéleményben a mezőgazdasági értelmiséggel kapcsolatban makacsul tartja magát nehány né­zet. Ezek: a mezőgazdasági • jellegű egyetemekre és főis­kolákra már közepes végzettséggel is könnyű bejutni, mert kévés a jelentkező: egyes tsz-ekben azért nincs ag­rármérnök, mert a végzett fiatalok nem akarnak vidékre menni, inkább elhelyezkednek varosban, más szakmában. A dolgon úgy lehetne segíteni, ha specialis szakmákra képeznék ki a fiatalokat. Most pedig lassúk, mi a tényleges helyzet Az idei tanévben az 1974-ben, vagy regebben érett­ségizettek közül a műszaki egyetemekre nagyjából ke­reken kétszer annyian jelentkeztek, mint ahány férőhely van. Ezzel szemben a mintegy kétezer mezőgazdasági egyetemi és főiskolai férőhelyre több mint ötezren je­lentkeztek. A jelentkezés aránya tehát lényegesen maga­sabb, mint a műszaki egyetemeken. Ez tehát az érdeklődés a pálya iránt fis mekkora az érdeklődés, a gyakorlat, a „vidék” iránt? Tavaly 1740 fiatal végzett a mezőgazdasági pályára felkészítő egye­temeken és főiskolákon. Ezek. hetven százaléka bejelen­tette, bogy közvetlenül a gyakorlatban vállalt állást. Egy részük nem jelentett be semmit, de bizonyos, hogy eb­ből a részből, is számosán mentek tsz-be vagy állami .gazdaságba. Kimondhatjuk tehát, hogy a végzős mérnö­kök nem félnek sem a gyakorlattól, sem a vidéktől. Eh­hez persze hozzájárul, hogy kereken kétszer annyi állást hirdették meg, mint ahány végzős hallgató volt A gyakorlatban való elhelyezkedést a biztató kilá­tásokon túl még két tényező segíti. Egyik, hogy a hallga­tók túlnyomó része vidéki gyerek es a megyei vezetők már tanulmányaik során is foglalkoznak velük, megmu­tatják wáfcik a. válható lehetőségeket. A másik, hogy a hallgatók negyven százaléka társadalmi ösztöndíjas, ők kötelesek abban az üzemben munkát vállal ni, amely az ösztöndíjat folyósította. Ezt a rendszert sokan bírálták, mondván, hogy előfordulhat: a hallgató tovább akar ta­nülni, vagy a küldő üzemnek nem is lesz rá szüksége. Mindkét aggodalom helytálló volt, ma azonban a hely­zet már nem merev. Ha a hallgatót egy tsz „pehzelte”, de egy állami gazdaság akarja alkalmazni, akkor lehető­ség van arra, hogy az állami gazdaság visszatérítse a tsz-nek a folyósított öszöndíjat Ha pedig a ísz-ben nincs alkalmas munkahely, akkor lehetőség van arra, hogy a hallgató a járáson, vagy a megyen belül más tsz- nél helyezkedjen éL Sok-e a mezőgazdaság értelmiségi, vagy kevés? A válasz egyértelmű: kevés. 1971-es felmérés szerint a tsz- ekben 14 ezer felsőfokú végzettséghez kötött munkakör­ből 2900-at olyan ember töltött be, akinek nyolc általános iskolai végzettsége volt. A helyzet azóta javult, de ma sem megnyugtató. Kell tehát a szakember és nem fognak csalatkozni azok sem, akiket most vesznek fel az egye­temre Külön problémát ókoz, hogy a mezőgaadasagi üze­meknek nem csupán mezőgazdasági szakemberekre van szükségük. Kell még például közgazdász, jogász; építész­mérnök stb., vagyis olyan szakember, akit más egyete­meken, főiskolákon képeznek ki. Ilyen szakemberekhez hozzájutni azonban rendkívül nehéz, egyszerűen azért, mert ezeken áz egyetemeken nem számolnak a mező- gazdaság igény eiveL Nem tartozik szorosan Ide, de meg keö említeni, hogy a mezőgazdasagnak egyre nagyobb része van az értelmiség foglalkoztatásában. 1963-ban az országban dol­gozó diplomások 17,3 százaléka dolgozott az iparban és mindössze 4,4 százaléka a mezőgazdaságban. 1971-ben már 19,8 százalék az iparban, es 8,8 százalék a mezőgaz­daságban, tehát az arány nyolc év alatt megduplázódott. Kell-e a mezőgazdasági szakembereket speciális pá­lyára kiképezni? A vita még tart, de sokkal erősebbnek tűnik az az álláspont, amely szerint nem. A mezőgazda- sági pálya már most is meglehetősen tagolt. Tavaly pél­dául az egyetemeken (a főiskolák nélkül), 708-an végez­tek. Közöttük csak 317 volt az agrármérnök, tehát régi fogalmaink szerint „agronómus”. A többiek pedig: 142 mezőgazdasági gépészmérnök, 125 kertészmérnök, 57 ál­latorvos és 67 erdőmérnök. A túlságosan szűk szakmara képzéssel óvatosan kell bánnunk. Szarvason például folyik öntözőmérnök képzés, Budapesten pedig volt kisállattenyésztői kar. Ezeket a hallgatókat azonban nem volt könnyű elhelyezni, mert öt évvel előre nagyon nehéz volt megsaccolni, hány öntö­zőmérnök, vagy hány kisállattenyésztő kell. Ezt az utóbbi kart meg. is szüntették. Szarvason viszont teljes növény- termesztő képzést kapnak a hallgatók és ehhez adalék­ként az, öntözést K étségtelen, hogv a jövőben egvrp több, szűk terü­letre specializált szakemberré' lesz szükségünk. A zárt rendszerű növénytermesztés, az iparszerű állatte­nyésztő telepek, a közös vállalkozások stb . mind spe­ciális munkaterületek. A szakemberek mai véleménye szerint azonban az egyetemeken nem úgy kell a képzést megváltoztatni, hogy csak a szűk szakmára képezzünk, hanem úgy, hogy a végzős hallgató képes legyen gyorsan elsajátítani a különleges munkakörhöz szükséges ismere­teket. Legyen alaposabb műszaki és kémiai felkészültsé­ge, tegyen alkalmas a tanulásra, tehát a diploma után — szákkifejezéssel: posztgraduáilisan —, szerezze meg a spe­ciális képzettséget. Földeáki Béla \R török csapatok hullámokban áramlanak Ciprusra a törvényes rend helyreállítására Szombaton hajnalban török egységek szálltak partra Cipruson. Képünkön: török cirkálók indulás előtt a mersini kikötőben. (Népújság-telefoto — AP—MTI—KS) Három órával a eiprusi török partraszállás bejelen­tése után, Bulent Ecevit tö­rök miniszterelnök sajtóér­tekezletet tartott; Mint mon­dotta, „nagy létszámú török csapategysegek leptek partra biztonságosan a szigeten, mos csapatok pedig jelenleg hullámokban aramUmák Cip­rusra.” A kormányfő nem volt haj­landó adatokat közölni a partraszálló egysegek mére- teiröL ‘Cipruson tartózkodó nyu­gati újságírók jelentéseiből időközben az a kép alakult ki, hogy az előrenyomuló tö­rök alakulatok akciói Kyré- nia kikötőváros es Nicosia, a fővaros körül összpontosul­nak. Török harci repülőgé­pek minden félórában átre­pülnek Nicosia görög negye­dei felett es időről időre bombázzak a Nemzeti Gárda megerősített állasait. A miniszterelnök hangoz­tatta: a görögök legutóbbi eljárása Cipruson nem csu- pan államcsíny volt. Eljará­Á munkaszervezés színvonalának emelése anyagi erőben testesül Befejeződött Egerben a Fuvaroztatók Nyári Egyeteme Egerben a Technika Házá­ban szombaton bezárta ka­puit a Fuvaroztatók Nyári Egyeteme. Az egyhetes ren­dezvényen az ország minden tájáról megjelentek a vasút, az autóközlekedés, a MA­HART áruszállítási szolgál­tatásait igénybe vevő válla­latok, intézmények képvise­lői. A magas színvonalú elő­adásokat mintegy kétszázöt­venen hallgatták egy héten at. A hallgatók az előadás- sorozat befejeztével emlékla­pot kaptak, amely bizonyít­ja, hogy „felsőszintű szakmai továbbképzésben” részesültek. Dr. Abraham Kálmán KPM- államtitkár elnöki beszédé­ben hangoztatta, hogy a Közlekedés és Postaügyi Mi­nisztérium nagy súlyt helyez a közlekedéssel munkakap­csolatban álló dolgozók szak­mai ismereteinek bővítésére, a szakmai közvélemény ma­gas színvonalú tájékoztatá­sára. A nyári egyetemen a szál­lítással kapcsolatos vala­mennyi tevékenységről szó esett, de előtérbe kerültek olyan kérdések, amelyek a szállítás fejlesztését, korszerű­sítését szolgálják A nyári egyetem előadói a közlekedés és a kereskede­lem ismert vezetői, szakem béréi, egyetemi és főiskolai tanárok, minisztériumi veze­tők voltak. Csoltó László, a * Központi Szállítási Tanács titkára zá­róbeszédében hangoztatta, hogy a részvevők szakmai szeretete, az ügy iránti fele­lősségtudata meghozta az eredményt. A KPM-nek ez a kezdeményezése elérte cél­ját. Az egyhetes rendezvény­hez Eger kedvező környeze­tet nyújtott. Bejelentette, hogy a jövőben minden év­ben megrendezik Egerben a „Fuvaroztatók Nyári Egyete­mét”. (Kovács) suk alapjában a ciprusi füg getlenség meg semmisítésére irányult. A jelenlegi akció val helyreállítjuk a szige­ten a megbomlott egyen­súlyt. A Ciprusra irányított török fegyveres erő célja nemcsak az, hogy megvedel mézzé a törököket, hanem az is, hogy megmentse a görö­göket, akiknek szabadsága és személyes biztonsága veszély be került. Ecevit rámutatott, hogy Törökország minden politi­kai és diplomáciai lehetőség kimerítése és kipróbálása után szánta el magát erre a lépesre. A katonai akció indítékait magyarázó kormányszóvivői nyilatkozatban az áll, hogy a külföldi hatalom ellenőrzése alatt végrehajtott ciprusi ál­lamcsíny veszélybe sodorta a Ciprusi Köztársaság egységét és függetlenségét. Reméljük —• fűzte hozzá a szóvivő —, hogy a ciprusi függetlenseg fenntartását sürgető országok támogatják majd Törökor­szágnak ezt az akcióját, ame­lyet azért hajt végre, hogy helyreállítsa a törvényes ren­det a szigeten. A New Yorkban tartózko­dó Makariosz ciprusi állam­fő egyelőre nem volt hajlan­dó kommentálni a válság legújabb fejleményeit. MA A szocialista egyenlőség néhány kérdése Lakos Sándor, az MSZMP Tarsadalomtudomanyi In­tézetének igazgatója elő­adást tartott az, MSZMP Politikai Akadémiáján. T.a- punk 3. oldalán ismertet­jük a beszéd rövidített szöveget. Kereskedelmi úton — a 44 óra körül Július 1-töl bevezették a 44 órás munkahetet a ke­reskedelmi es vendéglátó- ipari dolgozóknál is. Mun­katársunk az ezzel kapcso­latos eredményekről, gon- dokrol es tapasztalatokról irt lapunk 4. ol-dalan. • * üresen álló házak, kihasználatlan telkek Hogyan halad a fölösleges vagyon értékesítése Heves megyében? Munkatársunk irasa lapunk 5. oldalán ol vasható. Tanyától a cukorgyárig Egy munkássá lett csa­ládról szol hatvani mun­katársunk riportja az 5 oldalon.-Magyar áru — meglepetéssel Venne olyan készüléket ami műszakilag kifogásta lan ugyan, de gyakorlatilag mégis használhatatlan? Egy ilyen bizarr esetről írunk a 6. oldalon. Búcsú csalódás nélkül az NB I. B tői Nagyszalóki András, az Egri Dózsa labdarúgocsa patának edzője értékelte múlt idényben nyújtott tel jesitményt. Nyilatkozatát a 10. oldalon olvashatják.-f ni/f) ja1 Sorra érkeznek a gépek, aztán az első nekivág, behatol az addig érin- iM.1 n teilen búzatáblába és hosszú letarolt sávot hagyva maga. után megnyitja a:, első utat a táblába. Nyomában már ott halad a többi gép és egyre szélesedik ez a táp a sárguló kalászok között; míg végül szigetté szélesül, s a lábon álló gabona ■ keskeny csíkká zsugorodik a határban. Az aratokról szóló képes riportunk a 6. oldalon olvasható,

Next

/
Thumbnails
Contents